Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-19 / 270. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP.IA XXX. évfolyam. 270. szám Ara: 80 fillér Kedd, 1974. november 19. A görög választásokon a papírforma győzött Konstantin Karamanlisz miniszterelnök, a szavazata leadása után üdvözli párthíveit. Mint ismeretes: pártja többséget szerzett a vasárnapi görög választásokon. Görögországban megtartot­ták a választásokat. 12 500 szavazóhelyiségben mintegy hatmillió választó járult az urnák elé. Nemcsak görög, hanem egyetemes érvényű tanulság, hogy hazai és külföldi reak­ciónak újra csak késleltetni sikerült a történelmi mozgá­sokat, megakadályozni nem. A választások megtartásának puszta ténye minden kétér­telműség ellenére erről ta­núskodik. Nem utolsósorban azért, mert egy évtizede is a NATO-tól való eltávolodás volt az egyik legfontosabb tét. Most pedig, mindenek­előtt választási meggondolá­sokból, az a politikus is ajánlatosnak látta kiléptetni hazáját a NATO katonai szervezetéből, aki korábbi miniszterelnöksége idején na- gyonis atlanti vonalat vitt. Ez a politikus, Konstantin Karamanlisz, az általa alakí­tott Üj Demokrácia Párt élén abszolút többséget (54,2 szá­zalék a még nem teljes ered­mények alapján) szerzett a vasárnapi választásokon. Az érvényes szavazatok mintegy egyötödét (20,2 százalék) a Mavrosz ex-külügyminiszter által vezetett Centrum Unió— Üj Erők Pártja nevű blokk szerezte meg, a korábbi mi­niszterelnök fia, Andreasz Papandreu nevével fémjelzett Pánhcllén Szocialista Párt részesedése 13,2 százalék, a Kommunista Párt részvételé­vel induló Egyesült Baloldalé pedig 9,1 százalék. Az eredményekről azt mondhatjuk, hogy a papír­forma diadalmaskodott a gö­rög választásokon. Karaman- iisznak minden esélye meg­volt az ilyen arányú győze­lemre is. A rutinos, veterán politikus úgy szerezte meg a hatal­mat, hogy azok a hazai és külföldi erők, amelyek átlát­ták, hogy a diktatúra hely­zete egyszerűen tarthatatlan, a kezébe adták azt. Kara­manlisz ezzel kézben tarthat­ta a választások neki meg­felelő előkészítésére gyakor­latilag az egész államappará­tust. A választás időpontja és a szisztémája rendkívül ked­vezőtlen a baloldal számára. Az időpont azért, mert a kommunista párt 1947 óta il­legális, vezetői börtönben sínylődtek és négy hónap nem elég az újjászervezés­hez .... A szisztéma pedig azért, meri a munkásosztály fellegváraiban Athénben és Szalonikiben több voks kel­lett egy mandátumhoz, mint a konzervatívabb vidéken. A választásokból kizárták a 18—21 éves fiatalokat és a külföldön dolgozó vendég- munkásokat; mindkét réteg baloldali beállítottságú. Karamanlisz szinte mono­pol helyzetet biztosított ma­gának a rádió és televíziós kampány során, ez pedig so­kat jelent egy olyan ország­ban, amelyben — csaknem 30 százalék az írástudatlanok aránya — viszonylag kevesen olvasnak újságot. A szavazófülkéket bezár­ták, de mindenki tudja, hogy a baloldal számára csak az első erőpróba ért véget. És azt is, hogy az új közeg min­den probléma ellenére sok­kal kedvezőbb a kommunis­ták és szövetségeseik számá­ra, mint a börtönök és tá­borok dantei éjszakája. Apró Antal belgrádi nyilatkozata Hétfőn délelőtt Belgrádban Joszdp Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke fogadta Apró Antalt, az országgyűlés elnökét, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagját, aki a magyar parla­menti küldöttség élén hi­vatalos és baráti látogatáson egy hétig Jugoszláviában tartózkodott. A szívélyes, ba­ráti beszélgetésen, amelyen jelen volt Kiró Gligorov, a Jugoszláv Nemzetgyűlés el­nöke és Tóth Elek, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete is, a két ország és a két párt baráti kapcso­latainak továbbfejlesztéséről és időszerű külpolitikai kér­désekről volt szó. Tito elnöknél tett látogatá­sa után Apró Antal belgrádi szálláshelyén fogadta Drago- mir Pavlovicsot, a Tanjug hírügynökség és Nyárádi Róbertét, az . MTI tudósítóját. (Folytatás a 2. oldalon) Jónás György, a DIGÉP egyik ifjú esztergályosa, vasúti ke­rék megmunkálása közben. Fotó: Szabados Gy. Mai szárakból immiiiiiiiiiiiMPimiimii' Redkíviüi tettek | s Yelátinál f (3. oldal) A képernyő eil (4. oldal) Sper! (5., 7. oldal) Az időjárás mintha kárpó­tolni akarna bennünket a korábbi sok esőért, a csapa­dék okozta ár- és belvizek­ért: ha megkésve is, ha rö­vid ideig is, de mégis csak van az idén „vénasszonyok nyara ...” Szerte az ország­ban, s megyénkben igyekez­nek is ezt kihasználni a mezőgazdasági üzemek: fo­kozva a belső szervezettsé­get és helyesen gazdálkodva a társadalmi segítséggel, a legfontosabb munkákra, a megtermelt értékek betaka­rítására, a szántásra, a ve­tésre összpontosítják az erő­ket. Immár hosszú hetek óta a szombatok, vasárnapok egy­beolvadnak a hét többi nap­jaival, vagy még inkább: szombatokon, vasárnapokon több ember van a földeken, mint máskor. Az üzemektől, vállalatoktól jövő társadalmi segítség ugyanis ilyenkor megsokszorozódik: számos szocialista brigád már a má­sodik, harmadik szombatját, vasárnapját tölti cukorrépa­ásással, kukoricatöréssel. Fel­becsülhetetlen értékű segít­ség ez, s egyben a társadal­mi felelősségérzet szép pél­dája is. A Nagymiskolci Állami Gazdaság, mint „városellátó” gazdaság az utóbbi években —, de ebben az esztendőben különösen — megkülönbözte­tett figyelmet fordított a burgonya- és a zöldségter­mesztésre. Az újfajta vető­magvak, a korszerű agro­technika alkalmazása meg­hozta az eredményt: burgo­nyából. sárgarépából, petre­zselyemből rekordtermés ígérkezett. Többszörös volt tehát az izgalom, amikor a csapadékos idő miatt nagy területeken sem géppel, sem kézi erővel nem tudták a munkát folj’tatni. A kistoka- ji kerületben például öntöz­ni is alig tudtak az idén a Hejő vizéből, októberben azonban, amikor a sárgarépa szedéséhez hozzákezdtek, annyira megáradt a patak, hogy a legértékesebb terüle­teket elöntötte. Amint az ár visszavonult, nyomban hoz­zákezdtek a termés mentésé­hez és ezt csaknem károso­dás nélkül sikerült elvé­gezni. Itt is, mint a megye sok más mezőgazdasági üzemé­ben az időjárás miatt lerö­vidült idő alatt ezt a mun­kát külső társadalmi segítség nélkül nem tudták volna megfelelő minőségben elvé­gezni. A gazdaság vezetői elismeréssel beszélnek az is­kolák, tanuióintézetek diák­jairól, a szocialista munka­brigádokról és a katonafiúk­ról, akik az elmúlt szombat —vasárnap is dolgoztak. Az összefogás eredménye: a ti- szalúci körzetből is biztonsá­gos helyre került a burgo­nya, és befejezettnek tekint­hető a sárgarépa ásása. A káposztát, zöldséget, burgo­nyát folyamatosan szállítják az AGROKONZUM telepeire. A betakarítás mellett min­den időt, s gépet kihasznál­va folyik megyeszerte a szántás, a vetés is. Az el­múlt héten különösen meg­gyorsult ez a munka, hiszen a lapályosabb helyeken is földekre tudtak menni a ne­héz gépek, és néhány já­rásban kimagasló teljesítmé­nyeket értek el. A november 15-1 állapotot összesítő ada­tok szerint a miskolci, mező- csáti, mezőkövesdi, encsi já­rásokban a befejezéshez kö­zeledik az őszi búza vetése, és ugyancsak a végéhez kö­zeledik az őszi mélyszántás. A szombati, vasárnapi jó idő szerencsénkre tegnap is folytatódott: reggeltől estig dolgoztak a gépek és az em­berek. Üjabb több száz va­gon cukorrépát, zöldséget, kukoricát szállítottak el, s folyamatosan szántottak, ve­tettek az északi fekvésű ede- lényi, ózdi járásban is. O. M. „Répabőség” a cukorgyárban Nagyon nehéz, küzdelmes napok után végre bősége­sen érkezik a cukorrépa a Szerencsi Cukorgyárba. A jó nyersanyagellátás ered­ménye, hogy a tervezettnél több. egyes napokon 340 vagon körüli feldolgozási átlagot is sikerült már el­érni. Most már megfelelő tartalékokkal. prlzmázott, a fagytól gondosan óvott répával is rendelkezik a gyár. Bal oldali képünkön a répával megtelt úsztató látható. A jobb oldali ké­pen : a közeli gazdaságok­ból gépkocsik sűrű sora hordja a nyersanyagot. (Szabados György felv.) » Vasárnap is dolgoztak Meggyorsullak az őszi munkák

Next

/
Oldalképek
Tartalom