Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-16 / 268. szám

1974. nov. 16., szombat ÉSZAK - M AGY ARORSZAG 3 A kitünteteti KISZ-alapszervezet Lapozgatom a gépelt olda­lakat: olvasom a beszámoló­kat a teljesített felajánlások­ról, a társadalmi munka­órák számáról, a munka­versenyekről, a közös ren­dezvényekről, színházi es­tékről. Mindarról, ami ma­napság már természetes, ha egy jó KISZ-szervezet mun­kájáról számolnak be. Amiről pedig a jelentések nem szólnak, azt elmondja László Zoltán, a Lenin Ko­hászati Művek egyik KISZ- alapszervezetének titkára. —• Alapszervezetünk az idén — a KISZ KB emlék­érme után — elnyerte a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Ki áló alapszervezete címet. Adatfeldolgozók, programozók, műszerészek Munkájuk a jövő szakmá­ja. A majd százfőnyi tag­ság ugyanis közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban áll a számítógéppel, a kohászat hat éve vásárolt Buli-Gam­májával. S a komputer is hat feladataikra. 'A gép gyors és pontos, de közelé­ben megmaradni csak ugyanilyen pontos, állandóan megújuló, fejlődő munkával lehet. Az iparszervezési, szervezési és munkaügyi fő­osztályok fiataljainak több­sége mozgalmi munkáját is ebben a szellemben végezte. — Természetesen nagy megtiszteltetésnek érezzük és örömmel fogadtuk a kitün­tetést — mondja László Zoltán. — Annál is inkább, mivel hivatalházi alapszer­vezet vagyunk, még ha a termelést közvetlenül segítő munkakörökben dolgozunk is. Különösen annak örü­lünk, hogy jubileumi évben sikerült kiérdemelnünk. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség is megújulás előtt áll, reméljük a mi jobb mun­kánk is közrejátszik majd a sikeres átalakulásban. Már az év elejétől igyekeztünk többet adni, ám a lendüle­tet a KISZ Központi Bizott­ság 1974 áprilisi határozata adta. Mi történt azóta? — A határozatoknak megfelelően átdolgozták akcióprogram­jukat. Az eddigi általános­ságok helyett most minden tag személyre szóló válla­lást tett, melyeket azóta is szigorúan ellenőriz a tag­gyűlések közvéleménye. Viták, szócsaták — Nem mondhatnám, hogy minden zökkenő nél­kül megy alapszervezetünk­ben — folytatja a KISZ-tit- kár. — Az a véleményünk, hogy politikusán gondolkodó, a társadalmi mozgásokat jó értelemben vett kritikával iogadó fiatalokra van szük­ség. Talán sikerült valamit elérnünk ebben az ügyben, hiszen minden döntésünket kévés viták, szócsaták előz­nek meg. Vezetőségünk pe­dig már régen szakított az adminisztratív eszközökkel. Szerintünk csak az önként vállalt, lelkesen végzett munka jelent igazi felada­tot. Eszköztárunk legfonto­sabb „fegyvere” tehát a meggyőzés. Ezenkívül fokozott gon­dot fordítanak a gazdasági és ideológiai munka vonzób­bá, érdekesebbé tételére. — Ezek a kérdések tag­gyűléseinken folyamatosan napirenden vannak. Az ilyen jellegű tájékoztatók közül kiemelkedik az MSZMP múlt év november 28-i határozatairól tartott előadás. De nagyon szívesen emlékezünk a város vezetői­nek taggyűlésünkön tartott „mini” várospolitikai fóru­mára is. Az alapszervezet hét KISZ-csoportjának fiataljai közül majdnem mindenki if- j júsági szocialista brigád tag­ja. Termelést segítő tevé­kenységükön kívül azonban nagy gondot fordítanak a társadalmi munkavállalások teljesítésére is. Így történt, hogy az év eddig eltelt idő­szakában 1100 órát dolgoz­tak. A nagyüzemi KISZ-bi- zottság számlájára már kis hí ián tízezer forintot fizet­tek be. — A társadalmi munkánál is igyekeztünk választási le­hetőséget adni » — tudtuk meg a későbbiek során. — A III. kerületi óvodát a lá­nyoknak, az LKM vas- és faraktárát pedig a fiúknak ajánlottuk patronálás céljá- . ból. De kiderült, hogy ma­napság egyenjogúság van: mindkét nem segített a má- • síknak. A lányok is szívesen cipekedtek, a fiúk pedig — ’ hi kicsit „darabosabb” ölté­sekkel is —, de megvarrtak néhány babaruhát az óvodá­soknak. A tizenötödik szakma sikere Az alapszervezet védnök­ségével az idén immár má­sodszor rendezik meg a vál­lalati adatrögzítő versenyt. — Tizenötödik szakmaként tavaly sikerült elfogadtatni a lyukkártya lyukasztást, amely tulajdonképpen a lá­nyok szakmája — mondja Kovács László, a verseny égjük szervezője. — Nagy sikere volt. hiszen Így ők is lehetnek „Ifjú mesterek”, s ezzel a vállalatvezetés is el­ismerte a lányok munkáját. A verseny győztesei ugyanolyan oklevelet és ugyanannyi pénzjutalmat kaptak, mint a hagyományos „vasas” szakmabeliek. Udvardy József Sajtótájékoztatót tartottak november 15-én, pénteken a Tiszai Kőolajipari Vállalat­nál. Ebből az alkalomból dr. Hljnyánszki István, a TIFO műszaki igazgatóhelyettese ismertette a leninvárosi ipa­ri koncentráció keretében megvalósuló kőolajfinomító népgazdasági jelentőségét. Többek között elmondta, hogy a TIFO célüzem jel­legű lesz és ha elkészül alap­vetően három feladatot tölt be. Egyrészt, a belső fo­gyasztás egy részének fede­zésére cseppfolyós gázokat, motormeghajtó- és fűtőanya­gokat. elemi" ként, úgyneve­zett aromás termékeket és bitument gyárt majd. Más­részről biztosítja a TVK olefinművének alapanyaggal — benzinnel —• történő ellá­tását. A TIFO harmadik fontos feladata az új tiszai erőmű fűtőanyagának bizto­sítása lesz. A kőolajfinomító teljes kiépítésében négy integrált működtetésű termelőegység­ből, másfél millió köbméter tárolókapacitású tartály­parkból és az ezeket kiszol­gáló segédüzem, illetve igaz­gatási és szociális egységek­ből áll. A TIFO első ütemé­nek — ide tartozik a há­rommillió tonna/év kapacitá­sú atmoszférikus és vá­kuumüzem, a 700 ezer ton­na/év kapacitású gázolaj kénmentesítő üzem, stb. — befejezési határidejét 1977 negyedik negyedévében álla­pították meg. Az igazgatóhelyettes szólt arról, hogy a Tiszai Kőolaj­finomító teljes megvalósítá­sát 1979-re tervezik, s a be­ruházás költségelőirányzata várhatóan 6 és fél milliárd forint lesz. Dr. Hlinyánszki István el­mondta: A beruházás kez­detétől, vagyis 1973. január 1-től, ekkor mondták ki ugyanis a vállalat megala­kulását — napjainkig kere­ken egj'milliárd forint ér­tékű építési munkát végez­tek el a kivitelezők. Ez a teljesítmény igen jelentős, különösen ha figyelembe vesszük, hogy egy induló be­ruházásról van szó, amelyet egy szervezés alatt álló vál­lalat fiatal szakember-gár­dája irányít. Az első kapavágástól mos­tanáig mintegy egymillió köbméter földet mozgattak meg az építkezésen, elké­szült mintegy 12 kilométer hosszú útszakasz, 8 kilomé­ter vasúti iparvágány, 4 ki­lométer hosszú csatorna- rendszer, valamint a TVK-t a TIFO-val összekötő csőve­zetékszakasz, amelyen az olefinműben keletkező piro- benzint továbbítják a kő­olajfinomító vasúti üzemé­hez, illetve a lefejtő állo­máshoz. A beruházás mére­teire jellemző, hogy 1979-ig mintegy 60 ezer tonna be-. Pétvólfalást lellek a íeeetiések A Miskolci Pamutfonó dolgozói eredeti kongresszu­si vállalásukon felül pótvál­lalást tettek. Az árvíz okoz­ta . helyreállítás meggyorsí­tása és a teljes géppark ha­táridő előtti beindítása a köz­ponti feladat. Ennek érde­kében minden vonalon ohran felajánlások születtek, ame­lyek révén ezt a célt elérik. November 15-én már túltel­jesítésről lehet számot ad­ni, mert a terv szerinti 40 gép helyett 54 gép termel. Ez azt jelenti, hogy már több mint 50 százalékos kapaci­tással dolgozik a fonoda. Ez az előrehaladás jóval na- gj'obb mértékű az eredeti célkitűzésnél. Egyúttal lehe­tővé tette, hogy november 18-án, hétfőn az AGRO- KONZUM-nál foglalkozta­tott fonónők elfoglalhassák megszokott, régi munkahe­tüket. A fonodái gyárvezetés a lap hasábjain mond köszö­netét az AGROKONZUM- nak, Szűcs István igazgató­nak, a vezetőség valamennyi tagjának és a dolgozóknak az elvtársi segítségért, hogy munkaalkalmat biztosítottak a fonodái dolgozóknak. iglelézi a vállalási Nógrád megye egyik ipari óriása — a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek — eredeti­leg 24 > millió forint értékű többlettennék előállítására tett ígéretet a kongresszusi versenyben. A vállalat dol­gozói november 15-én már az eredetileg vállalt összeg felett teljesítettek. A salgó­tarjáni nagyüzemben ezzel nem ért véget a nagyszabá­sú vetélkedő: a szocialista brigádok az eredeti felaján­lást megtetézve további 4,5 millió forint értékű többlet- termelésre tettek ígéretet tonaeélt, 600 ezer tonna be­tont, 30 ezer tonna cementet és 11 ezer tonna előre gyár­tott betonelemet használnak fel. A tájékoztatóból kitűnt, hogy a TIFO-nak már a termelőegységek üzembe he­lyezése előtt el kell látnia bizonyos szolgáltató tevé­kenységet Gondoskodnia kell azoknak a vasúti léte- sítményelcnek —, vasútüzem, lefejtő állomás, stb. — meg­építéséről, amelyeknek se­gítségével a szomszédos ole­finműben keletkező piroben- zint vasúti tartálykocsikba töltik és elszállítják a fo­gyasztókhoz. Az eredeti terv szerint ennek az objektum­nak 1975 első negyedévében kellett volna elkészülnie. A Nehézipari Minisztérium és az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt utasítására azonban módosították a ha­táridőt. Eszerint ez év végére a vasútüzemnek és a hoz­zá tartozó kiszolgáló üzemek­nek már dolgozniuk kell. A feladatot a beruházók és a kivitelezők jó együttműkö­dése eredményeképpen si­kerrel teljesítették. A közel­múltban ugyanis elkészült az említett objektum és no­vember 11-én megkezdték a komplex üzemi próbákat is. Ez azt jelenti, hogy a Tiszai Kőolajipari Vállalat felké­szült az olefinműből kikerü­lő pirobenzin fogadására és elszállítására. Számítógépek a mezőgazdaságban A számítástechnikai munka már az ötvenes évek végén bevonult az élelmiszergazdaságba. Ebben az időszakban - kezdődött meg az ügyviteli, könyvelési adatok gépi feldol­gozása, s alakult erre a célra az Élelmiszeripari Ügyvitel­szervezési és Gépi Adatfeldolgozó Vállalat. Az igények a mezőgazdasági nagyüzemek megerősödése után rohamosan nőttek és a hatvanas évek közepétől már a termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok év végi zárszámadási adatait is gépeken dolgozzák fel, meggyorsítva a statisztikai adatok kimunkálását, elősegítve a jó gazdaságpolitikai döntéseket. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium statisz­tikai és gazdaságelemző központjának gépparkját — mint azt a közelmúltban rendezett sajtótájékoztatón elmondták — kezdettől fogva a központi döntéselőkészítő munka segítésé­re használják fel. Ennek adatbázisát az üzemsoros termelé­si és pénzügyi adatok képezik, amelyek 1968-tól állnak ren­delkezésre, másrészt a mélyebb vizsgálatok, elsősorban a költség-, árelemzéseket lehetővé tevő, több száz termelőszö­vetkezetet felölelő reprezentációs adatkör a gazdaságelem­zés alapja. Ezek alapján végzik el azokat a vizsgálatokat is, amelyek a tárca döntéseihez, az éves és ötéves tervekhez szükségesek. Ezeken a gépeken készült el például a katasz­teri rendszerről a méterrendszerre való áttérés földmérési és földügyi adatainak nyilvántartása. Ezt a nagy munkát a megyei és járási földhivataloknál felfektetett földkönyvek alapján végezték el: csaknem egymillió földrészletre vonat­kozó adatot dolgoztak fel. Ma már teljesen megbízható, pon­tos „földtérkép” áll rendelkezésre; az adatok magukba fog­lalják valamennyi ingatlan nyilvántartását, beleértve az állampolgárok személyi tulajdonában levő ingatlanokat is, szorosan kapcsolódva a népességnyilvántartáshoz. Hosszú éveken keresztül, különösen az aratás, betakarítás időszakában nagy gondokat okozott a mezőgazdasági gépek alkatrészellátása. Az a tény, hogy ma már ezek a problé­mák szűnőben vannak, szintén a számítógépeknek köszönhe­tő. A Mezőgazdasági Gépalkatrész Ellátó Vállalat teljes rak­tárkészletét, beleértve a vidéki raktárakat is, számítógép tartja nyilván és segítségével percek alatt megállapítható az alkatrészhiány, intézkedés tehető a készletek feltöltésére, de a váratlanul jelentkező igényeket is gyorsan kielégíthetik. Hosszú idő óta először Borsod mezőgazdasági üzemeiben sem akadályozta az idén a gabonabetakarítást alkatrész- hiány. Szövetkezeteink, termelő gazdaságaink elégedettek az alkatrészellátással. A számítástechnikai fejlesztési program a mező- és élel­miszergazdaság üzemeiben az ötödik ötéves terv során is folytatódik. A cél az, hogy a számítógép ne kuriózum le- ^gyen, hanem mindennapos használati eszköz, a napi munka segítőtársa. Különösen nagy gondot fordítanak a mezőgaz­dasági üzemek korszerű adatfeldolgozásának megvalósításá­ra, külön programot dolgoznak ki a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok számára, mégpedig úgy, hogy az ötö­dik ötéves tervben modell számítóközpontokat is létesíte­nek. Minderre azért is szükség van, mert a mezőgazdaság területén egyre nagyobb az ellentmondás a nagyüzemi ipa­ri jellegű termelési rendszerek és az elmaradott adminiszt­rációs és információs munka között. O. M.- PrtgraBS széria! halad Sajtótájékoztató a TIFO-náí Fotó: Laczó József Az ózdi szalagház egy részlete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom