Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-02 / 257. szám

1974. ncv. 2., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A mezőgazdaság jelszava: llrrá lenni a nehéz helyzeten MÚCSONY határában a Sajó már visszahúzódott a védőgátaktól, de a hullám­tér még járhatatlan sárten­ger. A gátakon túl, a men­tett oldalon is fakadó víz csillan a még töretlen ku­korica, ásatlan cukorrépa sorai között. Mondják, hogy hajnalban vékonyka jéghár­tya is képződött már a vi­zen. — Bármennyire elkeserítő is ez az időjárás, úrrá kell lennünk a helyzeten — mondja Kiss József párttit­kár. — A sopánkodás sem­mit sem segít. Most olyan körülmények között is dol­goznunk kell, mint eddig ta­lán még soha. A fagyok mi­att a legfontosabb, hogy mentsük a cukorrépát és a kertészetben még kinn levő vagy 80 ezer forintnyi érté­ket. Az Űj Élet Tsz cukorrépa­tábláján fél lábszárig merül­nek a gumicsizmák, de a ré­paásás nem szünetel. Nem­csak a növénytermesztők, de harmadik napja minden iro­dista, az állattenyésztési szo­cialista brigád tagjai is men­tik a termést. A gépműhely szocialista brigádja is vál­lalta, hogy szinte második műszakként segítik az őszi betakarításokat, és Kazinc­barcikáról is jön a segítség: a Habselyemgyár dolgozói jönnek el a hét végén Mú- csonyba. \ IZSÓÉ ALVÁN, az Arany­kalász Tsz hepehupás, sok helyen alábányászott, s most a gépek számára járhatatlan tábláin még 20 hektárnyi naoraforgó és több, mint 80 hektárnyi kukorica vár be­takarításra. A tsz-tag kevés, az átlag­életkor már jóval 60 felett jár, s most fiatalokkal van teli a határ. A helyi, a fel- sőnyárádi, az ormosbányai és a rudolftelepi általános iskolák felső tagozatosai mentik a termést. Délelőtt az egyik, délután a másik cso­port dolgozik, mert a hideg­ben, sárban egy-egy fél nap is egész napi erőt vesz ki a fiatalokból. — A hét végén erősítés Is érkezik — mondja örömmel Hajdú Dezső főkönyvelő. — A BVK két szocialista bri­gádja ajánlotta fel segítségét. A betakarítás mellett itt is a vetőszántásokra, a vetésre összpontosítanak minden erőt. Ott, ahol normális idő­járásban egy erőgép hármas ekével tudott szántani, most két erőgép kínlódik két eke­fejjel, de azért szántanak. És így is még csak a terve­zett kenyérgabona alig 40 százaléka került a magágyba. — Száz hektárral lehetne több őszi vetésünk — jegyzi meg kissé dühösen a fő­könyvelő —, de még az eső­zések előtt vesztegelni kény­szerült egyik Lajta vetőgé­pünk, mert sehol sem kap­tunk hozzá alkatrészt. SZENDRÖ határában az egyik kukoricatábla szélén vagy 20 mázsányi csövesku­koricával megrakott pótko­csit két erőgép cibál ki a sárból. A sorok szélére így is ölben, zsákban hordják ki az emberek a letört csöve­ket. Pintér József, a Szabad Föld Tsz elnöke elmondja, hogy a kapkodás, a fejetlen­ség legjobb ellenszere most a tervszerűen megszervezett munka. És ezen a munka- szervezésen a változó időjá­rás miatt most szinte napon­ta kell változtatni, hogy ma­radéktalanul kihasználhassák a belső erőforrásokat. — Az emberek igyekezeté­ben, áldozatvállalásában nincs hiba — mondja az el­nök. — Az időjárás jóra fordulásában csak remény­kedni lehet, de az emberek áldozatvállalása, kitartása biztosíték arra, hogy úrrá le­szünk a nehézségeken. A BETAKARÍTÁS, az őszi vetések mellett még egy kü­lön gondja is van a szendrői tsz-nek. A tél beállta előtt 200 szarvasmarha számára kell férőhelyet biztosítani. Csak szeptember 15-én kez­dődhetett az építkezés, de a tsz saját, tíz tagú építőbri­gádja vállalta, hogy novem­ber végére fedél alatt lesz a jószág. (p. s.) A központ leninvárosi olcfinmű „szí- ” lesz az irányitóközpont Fotó: Eaczó J. A melegpróbánál tartanak Finomsori próbaüzem a diósgyőri kohászatban A tervek és a határidők szigorú betartásával szep­tember végére befejeződött a Lenin Kohászati Művek ne­mesacél-hengerművében a fi­nomsor szerelése. Így októ­ber elsején megkezdődhetett a próbaüzem, amely a ter­vek szerint december 31-ig tart, hogy jövő év január el­sején rátérhessenek az üzem­szerű termelésre. Hol tartanak a finomsori próbák az első hónap utol­só napján? A funkciópróba és a hidegpróba utón jelen­leg a melegpróbák folynak. Ennek a szelvényméretek szabvány szerinti kihenger­lése, a berendezések techno­lógiai folyamat szerinti osz- szehangolása a célja. A 18 és 19 milliméteres körszel­vények melegüzemi próbája után csütörtökön, október 31-én délelőtt megkezdték a 20 milliméteres körszelvény meleghengerlését. Ez olyan gyors előrehaladás, amilyen­re az ittenihez hasonló kül­földi berendezések próbaüze­ménél sem volt még példa, hiszen másutt két-három hó­nap alatt jutottak ennyire. A tisztes eredmény a Kül­földi és magyar szakembe­rek alapos felkészültségének és jól összehangolt munkájá­nak köszönhető, s annak a lendületnek, amelyet a kong- reszusi munkaverseny adott a szocialista brigádok mun­kájához. Volt is sürgés-for­gás csütörtökön délelőtt a hengermű finomsorán, hiszen körülbelül kétszáz szakember szakértelmének próbája is a melegüzemi próba. A próbaüzem természete­sen nem megy zökkenők nélkül. A kemencétől a hű- tőpadig 400 méter hosszú­ságban 18 hengerállvány és számtalan más berendezés tökéletes összehangolása nem kis feladat. Az átmeneti fennakadások ilyenkor ter­mészetesek. A fontos az, hogy a dolgozók a teljes üzemre felkészüljenek, töké­letesen begyakorolják a munkafogásokat, megtanul­ják a különböző üzemzava­rok gyors elhárítását és fel­készüljenek a finomsor 4 műszakos üzemelésére. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy ez a felkészü­lés igen biztató, s az eddig bepróbázott szelvénymetsze­tek kész méretre való ki­alakítása után már megren­delésre is termelhet a hen­gersor. Királyhegyi József Megalakult a mezőcsáti Járási Közlekedés Biztonsá­gi Tanács tanácskozó testü­leté. Az Egressy Béni járási Művelődési Központban megtartott alakuló ülésen részt vett Balogh Miklós, a Mezőcsáti járási Pártbizott­ság titkára, s ott voltak a mezőcsáti járás, valamint Leninváros állami és tömeg­szervezeti szerveinek, az üzemek és a vállalatok kép­viselői is. Az ülésen Gyökér Dezső rendőr alezredes, a JKBT elnöke adott tájékoztatást a közlekedésbiztonság helyze­téről és az ezzel kapcsolatos további feladatokról. Elmon­dotta, hogy az idén ebben a járásban sem csökkent a közlekedési balesetek száma. A tavalyi 11-gyel szemben ez év első kilenc hónapjá­ban 10 halálos közúti bal­eset fordult elő. A rendőr- kapitányság vezetője szólott róla, hogy az egész járásban fokozni kell a baleset-meg­előzést szolgáló felvilágosító munkát. A vitát követően megala­kult a JBKT tanácskozó tes­tületé, amely megválasztot­ta a különböző szakbizottsá­gokat. Lehet az áru 20 millió forint értékkel több? Sikeres év, új felajánlások Az irodában ™skoest_ tafüst. A vitatkozó négy ember /ajkáról számadatok „röpködnek”. A „rejtjelek” egy-egy miskolci, borsodi üz­let munkáját, dolgozóinak küzdelmét, törekvéseit jelen­tik. A vitázók a jövő évi fej­lesztésről, korszerűsítésről döntenek. Gyors számítás szerint 1975-ben mintegy 3 millió forint körüli értékkel szépülnek a Borsodi Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat üzletei, s ebben nincs benne például a jövő évben , megnyíló Domus Áruház költsége. A vállalat központjában, s az üzletekben olyan a lég­kör, hogy szinte magyarázat nélkül is sejteti, érezteti; 1974 sikeres, eseményekben g .zdag év. — A kollektíva vállalta, hogy a kongresszusi és fel- szabadulási versenyben a tervezettnél 30 millió forint­tal nagyobb forgalmat bo­nyolítunk le. Ezt a vállalást 9 hónap alatt teljesítettük — mondják a központban —. s ez azt is jelenti, hogy a múlt évihez viszonyítva 13,7 szá­zalékkal több árut juttat­tunk a lakosságnak. Az év második felében e vállalatnál is meghonosítot­ták a 44 órás munkahetet. Ez azt is jelenti, hogy volta­képpen ugyanazok az em­berek kevesebb idő alatt több árut adtak át a fogyasz­tónak. Bútorból a lakosság 15, háztartási vegyszerekből 21, műszaki árukból 23, já­tékokból 60 százalékkal vá­sárolt többet. I Á, lili korántsení jL ti lüim, egySzerü. Sok „talpalás”, árukutatás, tárgyalás van mögötte. Hét bolt és az érdekelt termelő — és — nagykereskedelmi vállalat brigádja szocialista szerződést kötött a lakosság jobb áruellátása érdekében, s az eredmény jól jelzi az együttműködés sikerét. Olasz József, a miskolci Ady-híd- nál lévő vasbolt vezetője el­mondja, hogy 20 ipari, mező- gazdasági üzemmel, nagyke­reskedelmi vállalattal van kapcsolatban, szerez be tő­lük árut. Ennek is köszön­hető, hogy az idei forgalom négyszerese az 1970. évinek. Nehéz lenne felsorolni a Széchenyi utcai műszaki bőit ilyen kapcsolatát. Fehérvári Józsefnét, a bolt vezetőjét éppúgy ismerik a Lehel Hű­tőgépgyárban, mint sok vál­lalatnál, ahonnan mindig szerez árut. A miskolci bú­torbolt forgalma ebben az évben eléri a 200 millió fo­rintot. Ebben gyümölcsözik az a kapcsolat, amit Horváth Rezső, a bolt vezetője, s dol­gozói kiépítettek a bútor­gyártó üzemekkel, szövetke­zetekkel. Üj igények kielégítését se­gíti, hogy tovább növelték a közös vállalkozásban dolgo­zó boltok számát. így példá­ul a gumiboltot a Taurus, a golyóscsapágyboltot a Ma­gyar Gördülőcsapágy Művek látja el sok millió forint ér­tékű áruval. — Nagy a lelkesedés, a vállalkozási és munkaketív a vállalat vezetőiben, dolgo­zóiban. Ezzel számolva, a kollektíva úgy döntött, hogy a párt XI. kongresszusa, a felszabadulás 30. évforduló­ja tiszteletére újabb felaján­lást teszünk. Eszerint az év utolsó negyedében még 20 millió forint értékkel növel­jük a forgalmat, s így ez évben 1 milliárd 350 millió forint bevételt könyvelhe­tünk el. Ezl a főbb elet J£‘ .iában csak néhány hét alatt valósítják meg. E cél érde­kében igen nagy mozgás in­dult meg. Évek óta hiány­cikk a lemez és a lemezáru. A Borsodnádasdi Lemez­gyárral már megegyeztek, hogy az üzem 90 tonna ilyen árut ad a BIK üzleteibe. Évek óta hiánycikk az éb­resztőóra. A MOM-mal való szerződés alapján az év utol­só heteiben 2000 időjelző műszer jut az üzletekbe. És sorra kopogtatnak tovább a kohászati üzemekbe, a bú­torgyártó üzemekbe, szövet­kezetekbe, keresik a lehető­séget, a kapcsolatot, a több áru beszerzéséhez, forgalom­ba hozatalához. A vállalatnál jól gazdál­kodtak. A múlt évihez vi­szonyítva 24 százalékkal nőtt a nyereség. Ebben benne van, hogy csökkentették a költségeket, meggyorsították az áru- és a pénzforgalom sebességét. Ez a dolgozók jobb anyagi megbecsülését is jelenti. December 2-án is­mét vastagabbak lesznek a borítékok. Az akkori másfél százalékos bérfejlesztéssel együtt 1974-ben 8 százalék­kal növelték, növelik a bére­ket. A v-íM iiül sok száz a idiai dolgozója nemcsak a több áru beszer­zésével, forgalomba hozata­lával érez együtt a lakos­sággal. Kész más segítségre is. Az elmúlt vasárnap pél­dául 143-an dolgoztak önkén­tes vállalkozás alapján az AGROKONZUM Sajó-parti telepén. 12 vagon burgonyát szedtek fel, cipeltek ki a sá­ron. latyakon át a terméket elszállító gépjárművekig. To­vábbra is készek a segítésre. Azt mondják: akkor, és ott. ahol a társadalom érdeke a legjobban megkívánja. (esb) Megújul az újítómozgalom H ogy az újítómozgalomban mekkora alkotói energia rej­lik, arról esetről-esetre némi képet kapunk egy-egy tekervényes ügy hullámverése kapcsán... Mi tagadás, az elmúlt esztendőkben aligha csak az elszánt újítók túlzott vehemenssége, vagy a kelleténél bürokratikusabb vállalat - vezetői szemlélet miatt keletkeztek konfliktusok a jót, a korszerűt — a társadalom számára hasznosat — akarók tö-' rekvése nyomán. Nem, mert az idő mintha eljárt volna az 1967-ben. született rendelet fölött is, amelynek az eredeti célja éppen e mozgalom kibontakoztatása, társadalmasítása volt. Talán ennek következtében lettek egyre saolidabbak az újítási statisztikák, kisebbek az újítók seregének és az újítások mennyiségének alakulását bizonyító számok. Tény, az újítómozgalom nem fejlődött kellőképpen. A helyzet láttán az illetékesek, éppen a mozgalom elhi- vatottainak tevékeny közreműködésével, igyekeztek megol­dást keresni, jobb körülményeket teremteni. Hosszas és ala­pos előkészítés után így került a Miniszter-tanács elé a Szak- szervezetek Országos Tanácsának és az Országos Találmá­nyi Hivatalnak a fejlődés előmozdítása szándékával készí­tett rendelettervezete. Méghozzá úgy, hogy a joga megfon­tolások mellett ezúttal fokozottabban helyet kaptak a tár­sadalompolitikaiak és a közgazdaságiak is. Azzal a nem tit­kolt szándékkal: az új rendelet orvosolja a korábbi előírá­sokban levő fájó pontokat, adjon zöld utat az alkotóknak, az újítások bevezetésének. Ha közelebbről megvizsgáljuk a változtatásokat, azonnal felfedezhető; tartalmát -tekintve nem teljesen új szabályok­ról van szó, hanem a régiek jelentős továbbfejlesztéséről. Szinte ajánlásként is felfogható az első paragrafus egyik megállapítása: az új rendelet jobban fejezze ki az újító­munka társadalmi fontosságát, tömegmozgalmi jellegét. Vajon hogyan sikerül ezt a nem csekély politikai célt megvalósítani? A kulcs a társadalmasítás igényében van — az új rendelet az újításokat a gazdasági élet minden területére kiterjeszti, ugyanazok az elvek vonatkoznak valamely gyárban készí­tett új műszaki megoldásra, illetve annak beterjesztésére, elbírálására, mint valamely termelőszövetkezet dolgozójá­nak javaslatára. A rendelet megszünteti az újítók kategon zálását is (előtte „A” és „B” kategóriát ismert) és egysége­sen rendezi az erkölcsi és anyagi elismerés módozatait, egy séges szabályokat ír elő. Itt érdemes megjegyezni azt az új­donságot, hogy az 1975. január 1-től érvényes jogszabály egyszerűsíti a díjazásra vonatkozó módszereket is, nagy­mértékben gyorsítva az újítások elbírálását, illetve honorá­lását. Külön fejezetet érdemel az az érdekes megoldás, hogy a balesetveszélyes körülmények, módszerek megváltoztatá­sára, illetve a munkakörülmények javítására beadott újítá­sokat a bérköltségként fizethetik a vállalatok, szövetkeze­tek, de ezeket az összegeket progresszív adó nem terheli, mert a bérszínvonalba nem számítják be. A rendelet ked­vezményesen bírálja el az úgynevezett beruházási újításokat — az állami erőből finanszírozott beruházásokról van szó —, az újítási díjat itt a fejlesztési költség-megtakarítás ter­hére kell elszámolni. E rövid gondolatsor aligha terjedhet ki mindazokra acél­szerű módosításokra, amelyekkel újítási jogszabályunk a mához igazodott. Azt azonban még érdemes megjegyezni, a rövidesen megjelenő Minisztertanácsi rendelet egységesen meghatározza a vállalatok, szövetkezetek vezetőinek felada­tait, az újítások kezelésével, elfogadásával kapcsolatban, rögzíti a felelősséget, mindazokat a teendőket, amelyek a: újítások elbírálóit terhelik. Hogy ez a gyakorlatban meny nyit Jelent — alig szükséges külön ecsetelni ... A z Országos Találmányi Hivatal elnöke — a Szakszer­vezetek Országos Tanácsával, s az érdekelt szövetke- . zeti szervekkel egyetértésben — az új rendelethez csak keretszerű irányelveket fog kiadni. Az iránvelvek út­mutatása alapján a részletszabályok kialakítása r vállala­tokra hárul. A vállalat, illetve a szövetkezet vezetőit ek kö­telessége ezután, hogy a szakszervezettel egyetértésben he­lyi újítási szobályzatot készítsenek, illetve ennek végre* hajtásáról gondoskodjanak. Ez módot nyújt arra ts. hogy a részletszabályok kidolgozásában maguk az újítók is közre­működjenek. M. I. Mezőcsálin is mgainll all tanácskozó Milde

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom