Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

1974. november 1., péntek ÉSZAK-MAG YARORSZAG 2 Púja Frigyes külügyminiszter hivatalában fogadta Carlos P. Romulői, a Fülüp-szigeteki Köztársaság külügyminiszterét, majd hivatalos tárgyalásokat folytatott vele. Képünkön: (jobbról, középütt Púja Frigyes, (vele szemben] Carlos P. Romulo). ............ ...............■■■ ni.ii .................. ..............n«n ........................ A MHSZ közgyűlése Eseményekről röviden ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT # Algéria nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Huari Bumedient, az Algériai Demokratikus és Népi Köz­társaság elnökét, a Nemzeti Felszabadítási Front Forra­dalmi Tanácsa elnökét, a Mi­nisztertanács elnökét. HOI.LAI IMRE FELSZÓLALÁSA # Az ENSZ-közgyúlés cip­rusi vitájában felszólalt csü­törtökön Hollai Imre nagy­követ, a Magyar Népköztár­saság állandó ENSZ-képvi- seletének vezetője. A ma­gyar kormány támogatja a ciprusi rendezést célzó szov­jet javaslatot, amely a gen­fi hármas értekezlettel ellen­tétben biztosíthatja Ciprus függetlenségét és szuvereni­tását. i ÜLÉST TARTOTT # A szocialista brigádok kul­turális mozgalma a munkás­művelődés céljainak legkö­vetkezetesebb hordozója, ezért támogatásuk, erkölcsi, antfági és módszertani segí­tésük társadalmi jelentőségű ügy — így summázhatók azok a képviselői vélemé­nyek, amelyek az országgyű­lés kulturális bizottságának csütörtöki ülésén hangzottak el. A dr. Dömötör János el­nökletével megtartott tanács­kozáson dr. Orbán László kulturális miniszter tájékoz­tatta a képviselőket az ipar­ban dolgozó szocialista bri­gádok művelődésének jiely- zetéről. SZADAT NYILATKOZATA # Szadat egyiptomi elnök rabati sajtóértekezletén, amelyről röviden beszámol­tunk, megerősítette: nem le­het szó arról, hogy csupán az egyiptomi fronton valósítsák meg az újabb izraeli csapat- I kivonást. Valamennyi fronton végbe kell mennie a kivonu­lásnak. Szadat kijelentése összhangban van az arab csúcsértekezlet döntésével. TÜNTETÉS SAIGONBAN # Több ezres tömegtüntetés zajlott le csütörtökön reggel Saigonban a Thieu-rendszer ellen. A megmozdulás a báb­kormány hatalomra kerülése óta a legnagyobb volt. (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban Garam József, a szövetség ellenőrző bizottságának elnöke ismer­tette a bizottság jelentését a MUOSZ gazdálkodásáról, majd Eck Gyula, az etikai bizottság elnöke terjesztette a közgyűlés elé a bizottság je­lentését. Gyurkó Géza, a MUOSZ alelnöke beszámolt a szövetség alapszabályainak módosítására vonatkozó ja­vaslatokról. Ezután megkezdődött a vita. A vitában felszólalt Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Győri Imre bevezetőben tolmácsolta a közgyűlésnek, a sajtó, a rádió, a televízió, a tömegtájékoztatás minden dolgozójának az MSZMP Központi Bizottsága üdvözle­tét. — A közgyűlés olyan idő­pontban tanácskozik — mon­dotta —, amikor nagy ese­ményekre készülődik népünk, pártunk: közeledik hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója, és a közeljövőben lesz a Magyar Szocialista Munkáspárt soron következő XI. kongresszusa. Kiemelke­dő események ezek, s foko­zott felelősséget jelentenek a tömegtájékoztatás számára is. — Felszabadulásunk 30. évfordulójára mérleget ké­szítünk. Visszaemlékezünk népünk történelmi útjára, arra, hogy a magyar nép hosz- szú évszázadok elnyomatása, szenvedése, oly sok sikerte­lenül végződött harci fellán­golás, a második világháború kegyetlen pusztítása után, a szovjet nép nagy vér­áldozatával jutott el 1915 tavaszáig. S a jövő év márciusáig, a XI. kongresszusig összegez­zük az elmúlt több mint négy esztendő társadalmi, politikai tapasztalatait. — Munkásosztályunk, egész népünk eredményesen mun­kálkodott és munkálkodik a X. kongresszus határozatai­nak végrehajtásán. A szocia­lizmus felépítése nemzeti programjának megvalósítá­sában a Magyar Szocialista ' Munkáspárt betöltötte és be­tölti vezető szerepét. Hangsúlyozta: a magyar nép áldozatkészsége és mun­kaszeretete, szoros együtt­működésünk a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal olyan eredménye­ket hozott, amelyekre joggal büszkék lehetünk. — A szocialista újság­írók megtisztelő felada­ta, hogy tollal, mikro­fonnal, kamerával és fényképezőgéppel hiteles képet adjanak népünk munkájáról, elért eredményeinkről, terve­inkről, céljainkról, és azok­ról a gondokról, problémák­ról iá, amelyek különféle okokból — olykor nehezítik, lassítják előrehaladásunkat. Ez ugyan állandó feladata a sajtónak, de a következő he­tekben, hónapokban erre megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk — mondotta. — A sajtó négyéves munkájáról egyértelmű­en elmondhatjuk: a X. kongresszus szellemében tevékenykedett. Nagy szerepe van az elért eredményekben, abban, hogy a XI. kongresszuson pártunk emelt fővel állhat a magyar munkásosztály, a magyar nép és a világ országaiban harcoló osztály testvéreink elé. A magyar sajtó jó poli­tikát szolgált az elmúlt négy évben, s ez?el nemcsak a pártunk, szocialista rendsze­rünk iránti bizalmat és megbecsülést növelte a tö­megekben, hanem egyúttal a saját tekintélyét is öregbítet­te — mondotta Győri Imre. A munkaügyi döntőbizottságokról Halszáz küldött és meghí­vott vendég részvételével csütörtökön rendezték az épí­tők székhazában a döntőbi­zottsági elnökök III. orszá­gos tanácskozását. Megemlé­keztek a döntőbizottségpk működésének 25 éves jubi­leumáról. elemezték a dön­tőbizottságok helyzetét, fel­adatait. A tanácskozáson részt vett dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, ott vol­tak a SZOT, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyész­ség képviselői is. A beszámolót Buda István munkaügyi államtitkár mon­dotta. A munkaügyi viták száma 1968 óta jelentősen csökkent, ami az új munka­jogi szabályozásnak és a kol­lektív szerződések rendsze­rének köszönhető. A csökke­nő tendenciát 1972-ben át­meneti emelkedés törte meg. ez az anyagi ösztönzéssel kapcsolatos új rendelkezé­seknek tulajdonítható. Azóta azonban a vitás ügyek szá­ma ismét csökkent. A döntőbizottságok objek­tivitását és felkészültségét igazolja, hogy az esetek- 42 százalékában' a dolgozók pa­naszának adtak helyt, a vállalatok intézkedéseit 46 százalékban találták jogos­nak. a többi esetben pedig egyéb intézkedéseket tettek. A döntőbizottsági határoza­toknak mintegy 25 százalé­kát fellebbezték meg az érintettek, s a munkaügyi bíróságok az esetek 59—60 százalékában változatlanul hagyták az első fokú döntést. Ez azt mutatja, hogy a mun­kaügyi döntőbizottságok döntései nagy többségükben megalapozottak. Kedvezőtle­nebb a helyzet az ügyek in­tézésének gyorsaságában. Az ügyeknek csal: körülbelül 40 százai'•kút sikerült befejezni az előírt ii napos határidőn belül. Herczeg Károly, a SZOT titkára kiemelte, hogy a munkaügyi döntőbizottságok az üzemi demokrácia meg­valósításának fontos fóru­mai. Dr. .Korom Mihály igaz­ságügy-miniszter a kormány nevében üdvözölte a résztve­vőket. — A negyedszázada mű­ködő munkaügyi döntőbi­zottságok nagy tapasztala­tokkal rendelkező társadalmi szervek — mondotta. Mun­kájukkal bebizonyították életképességüket. Szoiiel-ip rivészlaliozó a Miskolci Suli Színházban Hármas évMuló Yilágtakarékossági nap 74 Tegnap délután bensősé­ges ünnepségre került sor Miskolcon. Otven évvel ez­előtt rendezték meg első íz­ben a világ takarékpénztárai a világtakarékossági napot, 25 éves az idén az Országos Takarékpénztár, a lakosság és a tanácsok bankja, és 10 éve emlékezünk meg ha­zánkban a viiágtakarékossá- gi napokról. Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkára méltatta a hár­mas évforduló jelentőségét és rövid történelmi visszate­kintést adott á takarékossá­gi mozgalom világméretű fej­lődéséről. Endrédy József, az OTP megyei igazgatója arról szólt, hogy szocialista társadal­munkban az egyén takaré­kossága elősegíti a társada­lom gyarapodását is. Borsod­ban a lakosság betétállomá­nya eléri a 3,7 milliárd fo­rintot, 1000 lakosra 375 be­tétkönyv jut. ami azt jelen­ti, hogy megyénkben minden családra jut egy betétkönyv. Megyénkben fokozatosan nö­vekedik a ' betétállomány, ami szorosan összefügg a la­kosság életszínvonalának, jö­vedelmének emelkedésével. A világhírű Leningrádi Akadémiai Gorkij Színház társulata tegnap, október 31- én. csütörtökön kezdte meg miskolci vendégszereplését. Az első este A. Cagarclli Hanuma ■ című vígjátékát mutatta t?e az együttes G. A. Tovsztogonov, a Szovjet­unió Állami- és Lenin-díjas népművésze rendezésében. A miskolci közönség előtt is forró sikert aratott a sod­ró lendületű előadás. Az elő­(Folylatás az 1. oldalról) zik a vádmüvek helyreállí­tása. A korábban megnyi­tott gátszakaszokon az ideig­lenes elzárások már megtör­téntek, tehát nyitott töltés­szakasz sehol sincs. A vég­leges helyreállítási munkála­tokra csak a későbbiek so­rán kerülhet sói;, ugyanis a túlságosan felázott talaj­ban a gépek, berendezések elsüllyednek. A Takta menti védelmi szakaszon a hullámverés el­leni védelmi anyagok áthe­adás után a Leningrádi Aka­démiai Gorkij Színház mű­vészeit a Miskolci, Nemzeti Színház művészei baráti, szakmai beszélgetésre hívták meg a színház társalgójá­ba. A közvetlen hangú ta­lálkozón ott volt dr. Bodnar Ferenc, az MSZMP KB tag­ja, a Borsod megyei Pártbi­zottság első titkára, valamint a megye és a város közéle­lyezését végezték el. A víz­ügyi igazgatóság síkvidéki területén továbbra is állan­dóan üzemelnek a szivattyú­telepek és a. hordozható szi­vattyúk, amelyek összesen 12,1 köbméter belvizet emel­nek át másodpercenként a befogadókba. Tegnap egyéb­ként az észak-magyarországi folyóknál az árvíz elleni vé­dekezési munkálatokban több mint 3300 vízügyi dolgvzó, közel 100 munkagép, több mint 400 gépjármű és 30 ví­zi jármű vett részt. O. J. tének több vezetője. Mérsékellek a készültségi fokozatokat ház dőlt össze és 307 rongá­lódott meg erősen. Miskolc területén is sú­lyos károkat okozott a levo­nult hatalmas víztömeg. Sok helyen kiürítésekre került sor. A legsúlyosabb helyzet a Csorba-telepen állt elő, ahonnan október 23-án éj­szakáig 132 családot, mint­egy hétszáz embert kellett kitelepíteni. A lakosokat ta­nácsi bérlakásokban, valamint ideiglenesen az 5.. 8. és 9. számú Általános Iskolákban helyezték el. ahol teljes el­látást biztosítottak a szá­mukra. A magas vízállás miatt a lakásokban maradt értékeket akkor nem lehe­tett menteni. Szerdán délelőtt megkez­dődtek a visszatelepítések és értékmentések a város egész területén. A legnehezebb fel­adatot. ismét a Csorba-telep jelentette, mert a Saió le- anadt uoyan. de a töltésen kívül eső részeken az állati- dó szivattyúzás ellenére is áll a víz. Tegnap estig a megrongálódott, házak na­gyobb részéből sikerült ki­menteni a berendezések és személyes használati tárónál: zömét, melveket a M;=kolci Közlekedési Vállalat Baross Gábor utcai villamos remí­zében helyeztek el átmene­tileg. Az elszállításhoz szük­séges iárműveket a Diósgyő­ri Gépgyár és a Miskolci Építőipari Vállalat bocsátot­ta a rászorulók rendelkezé­sére. A termán esti órákban már cintvén negyven család, várt értéktárgyainak elszál­lítására. A Sajó védőgátia környé­kén egyébként még víz alatt állnak a lakások melvekből sok összeomlással is fenye­get. Ezekből csak szigorú vé­delmi előírások és fokozott biztosítás mellett lehet men­teni. A lakosság bevonásá­val így is be tudják n mai napon fejezni a munkát. 4« sor kerülhet a romos épüle­tek eltakarítására. A védőgát környékén 30—10 centiméteres vízben menük az értékeket a Csorba-telepi lakosok A Sajó vízszintcsökkenése ellenére víz alatt állnak a házak a Csorba-telepen. Ez nagyban megnehezíti az értékmentési munkákat Ez idáig Borsod megyében 52 településről 4962 embert kellett kitelepíteni. Tegnap délig ezek közül 2679 költö­zött vissza otthonába, főleg a Sajó mentén. A legfris­sebb jelentések szerint az árvíz sújtotta területeken 199 Értékmentés, visszatelepítés Miskolcon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom