Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-31 / 255. szám

1974. október 31., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Október tit: Világtakarékossági nap \ világtakarékosság napja' a félévszázados nemzetközi és az egyévtizedes magyar jubileuma jó alkalom ar­ra, hogy számot adjunk a lakosság betétállományának : alakulásáról és a társadalom figyelmét felhívjuk a takarékos­ság jelentőségére és hasznosságara. Október 31-én, immár tíz esztendeje hazánkban is rendszeresen szó esik a takarékos­ságról, ezen belül a takarékpénztárak jelentőségéről, a sajtó­ban, a rádióban es a televízióban megemlékezünk a takaré­kosság gondolatáról. Ezen a napon a betétgyűjtő szervek — a takarékpénztár, a takarékszövetkezetek és a posta — ün­nepi ügyfélszolgálatot tartanak. Idén az országban a betétállomány tovább növekedett és elérte a 68 milliárd forintot, ebből megyénk részesedése 3,4 milliárd forint. A takarékosság országos és Borsod megyei eredményei is kedvezőek. Az elmúlt évben megyénkben 438 millió forinttal növekedett a betétállomány, s az ez évi ada­tok, az év első tíz hónapjának eredményei alapján a tava­lyi számot lényegesen meghaladják majd. A lakosság készpénzbevétele tehát ez évben is erőteljesen növekedett. Ennek alapján a különböző betételhelyezések is növekedtek Milyen célokra használják fel a betéteket, mi­re gyűjtenek az emberek? A különféle célok közül első he­lyen a lakásszerzési szándék áll. A lakásépítések üteme ugyanis meggyorsult és így igen sok családnál reális lehető­ség van arra, hogy belátható időn belül a jelenleg még la­kással nem rendelkezők állami, vagy saját tulajdonú ingat­lanhoz, lakáshoz jussanak. Jelentős a pénztartalékolás — főleg idősebbeknél — biz­tonsági célból is. Az egy főre jutó betétállomány az elmúlt időszakban erőteljesen emelkedett, azonban még mindig le­maradás van az országos átlagtól. Ennek egyik fó oka, hogy megyénk az elmúlt 25 év alatt rendkívül dinamikusan fej­lődött, az új ipari beruházások környékén dolgozók elsősor­ban az anyagi bázis megteremtésére törekedtek. A másik talán igen fontos ok, hogy a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek csaknem kétharmada hosszabb időn át a kedvezőt­len adottságok miatt gye bb eredményeket ért el. A megye ipari vállalatai erősen koncentrált üzemek, s a dolgozók átlagos jövedelmi színvonala az elmúlt évi bérren­dezésig kissé elmaradt az országos átlagtól. Ugyanakkor megyénkben az egy családra jutó gyermekek száma maga­sabb az országos átlagtól és magasabb az eltartott nők ará­nya is. Jelenleg az egy főre eső átlagbetét 4100 forint körül van, és ezer lakosra eső betétkönyvek száma eléri a 370-et. E néhány adat felsorolása távolról sem jelenti azt, hogy a takarékosság gondolatának népszerűsítésére már nem kell további erőfeszítéseket tennünk. Folyamatos feladatról van telist szó, amelyhez a világtakarékossági nap jó lehetőséget nyújt. A világtakarékossági nap jó alkalom arra is, hogy egyéni számvetést készítsünk gazdálkodásunkról. Ennek alapján felmérhetjük, hogy a rendelkezésre álló jövedelemből ho­gyan éltünk, hogyan gazdálkodtunk és mennyit gyarapod­tunk egy év alatt. A betétgyűjtő szervek a legkülönbözőbb feltételeket, be­tételhelyezési formákat kínálják fiataloknak és időseknek. ] Meg kell efnlíteni a kamatozó, a nyeremény-, a gépkocsi- nyeremény betétkönyveket és 14-től 30 éves korig az ifjú­sági takarékbetétkönyveket is. Az Országos Takarékpénztár igen sokféle hitelezési tevékenységet is folytat. A hitelezés alapját a takarékbetét folyamatos állományfejlődése bizto­sítja. Például saját otthon megteremtéséhez segítjük köl­csönnel azokat, akik a vásárláshoz szükséges összeg egy ré­szét takarékosság útján teremtik elő. Megyénk hitelállománya jelenleg 2.8 milliárd forint. Je­lenleg elsősorban hosszú lejáratú hitelek formájában lakás­építésre, valamint lakásvásárlásra folyósítunk hiteleket. Eze­ken kívül mintegy 20 százalékos aránnyal részesül a tartós fogyasztási cikkekre és más vásárlásokra igényelt hitelek mennyisége. » A világtakarékossági nap tízéves jubileuma jó alkalom arra, hogy az elért eredményeket megismerve sokan elgondolkodjanak a takarékoskodás fontosságán és egyúttal tovább növekedjék a jól gazdálkodó, beosztó élet módo’ f-'V-v.’: «ráma. Endrédi József, az OTP megyei igazgatója A miskolci IBUSZ Utazási Iroda i(ír »ni vezetői lanlolyamot indít .1 EI.ENTK EZÉSI FELTÉTELEK: — perfekt nyelvtudás az alábbi nyelvek valamelyikén: orosz, szlovák, szerb, román, lengyel, német; — érettségi bizonyítvány; — megfelelő szabad idő. Pályázatokat kizárólag írásban fogadunk cl, melyhez kérünk részletes önéletrajzot mellékelni. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 1974. november Ifi. I CÍM: IBUSZ Utazási Iroda 3501 Miskolc. Széchenyi u. 56. Dolgoznak O a mészégető kemencék A Szerencsi Cukorgyárban \ a cukorlé tisztításánál igen J fontos alapanyag a mésztej. ugyanis a kicsapódó mész* szel együtt válnak ki a szennyező anyagok. Képün­kön: a mészégető kemencék láthatók. 9le«vrnli *£%*? Bodrogköz közismerten jó cukorrépatermó vidék; az it­teni mezőgazdasági üzemek többsége termeszti e fontos növényt. A terület adottsá­gai kiválóak ehhez, a cu­korrépa pedig meghálálja a sok vesződséget. Jo jövedel­met ad a szövetkezetek tag­ságának. Érthető, hogy a bodrogközi földekből ez év­ben is nagy táblákat szen­teltek a cukorrépának. Ez a magyarázata annak is, hogy bármelyik bodrog­közi községet, termelőszövet­kezetet keressük fel ezek­ben a napokban, mindenütt így kezdik a beszélgetést: a cukorrépa ... Első helyen áll a tennivalók sokaságában. Nemcsak a bó termés miatt, hanem azért is mert a mos­tani répaföldekbe az őszi ka­lászosok vetését tervezte sok szövetkezet. A répa szedé­se. elszállítása ad most min­den másnál fontosabb mun­kát a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak, a vállalatoktól, üzemekből és iskolákból ér­kezett segítő kezeknek. A Sárospatak és Naayroz- vágv közötti úton sűrűn kö­vetik egymást a répas/álli- tó vontatók, teherautók, a műút menti répatáblákon emberek százai dolgoznak. Vajdácska határában, az út jobb oldalán szemmel belát­hatatlan halárig húzódik a répaföld. Egy része még ásatlan, szedetlen, az őthoz közelebbi részen azonban már gúlák magasodnak. Kö­zöltük. körülöttük ott van a falu apraja-nagvia, tisztit- ják, s az út szélére hordják a répát. Gép nemigen me­het a földre, hiszen még a csizmák alatt is tocsog a víz. Az eső most is szemer­kél, hűvös szél borzolja a még földben levő cukorrépa leveleit. A répaszedőkkel át- ellenben, az őt szélén há­rom vontató várakozik az értékes rakományra. A vil­lás rakodógép talpa mélyen besüppedt a földbe, minden emelésnél nagyokat cuppan. Lassan megtelik a plató, egy vontatóval több termés me­gint biztonságba került. Hasonló kép fogad Karos, Karcsa es Pácin községeken áthaladva is. A falvak csön­desek. néptelenek, embere­ket úgyszólván csak a ha­tárban látni. A cigándi út­elágazásnál. a pácini Dimit­rov Tsz répaföldjén ugyan­csak szorgos munka folyik. Szombaton és vasárnap is dolgoztak, aki csak mozdul­ni bírt, már hajnalban ne­kilátott a répa tisztításának. Szabad szombat lévén, so­kan . jöttek haza segíteni a hozzátartozóknak. Másokat maguk az üzemek küldtek haza a betakarítás meggyor­sítására. A na«vroz?áffvi czi Termelőszövetkezet iro­dájában is a szombat-vasár­napi munka eredményeit összegezik. Pokoraczki And­rás fóagronómus és Szabó Károly, a szövetkezet part- titkára örömmel újságolják: 20 hektáron vetettek cukor­répát és a tegnapi nappal az egészet sikerült kiásniuk. A szállítás azonban gondot okoz. Hiába van gép, a föl­dek járhatatlanok. A tsz tag- saga, a falu lakói vasárnap kommunista műszakban ás­ták, tisztították a cukorré­pát. A szövetkezet pártszer­vezete, vezetősége az egész falut mozgósította erre a napra. Szabó Károly mond­ja: nem kellett nagyon szer­vezni, mozgósítani sem, egyetlen hívó, kérő szóra jött mindenki. Szombaton az általános iskola 60 tanulója — a VII—Vili. osztály —. vasárnap pedig összesen 73 felnőtt dolgozott a répaföl­dön. Ott volt a tanácsel­nöktől kezdve a falu pedagó­gusaiig mindenki. A Hegy­alja Ruházati Ktsz helyi üze­méből 37-en siettek a kom­munista műszakra, a Hő­technika Építő és Szigetelő Vállalat kazincbarcikai rész­legéből 4 nagyrozvágyi dol­gozó jött haza ezekre a na­pokra. És segített a Talaj- erőgazdálkodasi Vállalat he­lyi kirendeltsége is: gépet, szállítóeszközt bocsátott a szövetkezet rendelkezésére. Valamennyiük szorgos mun­kájának az eredménye, hogy ezen a vasárnapon több mint 3 hold cukorrépát ás­tak ki. Kés»« (Irlulán ™rne'a Bodrogköz cukorrépatáblái mellett hazafelé tartunk. A földeken sokhelyütt még dolgoznak, az esti szürkület­ben már csak elmosódva látni a répahalmok fölött hajladozó embereket. Az úton pedig még este is cu­korrépával megrakott von­tatokat mellőzünk. Sietnek — minden pere drága, nem biztos, hogy holnap is dol­gozni enged az időjárás. N. I. NAPI POSTÁNKBÓL Segítenek a vasutasok Az észak-magyarországi folyók áradása, közöttük a Sajó is, veszélyeztette Mis­kolc keleti határait, elöntöt­te a Miskolci Pamutfonó egész gyártelepét. A Miskol­ci Járműjavító Üzem tar­goncákkal. szállítóeszközök­kel és munkaerővel sietett az üzem segítségére, hogy az értékes fonodái gépeket a pusztulástól. rongálódástól megmentsék. A MÁV Járműjavító Üzem több dolgozóját súlyosan érintette áz árvíz. Többek otthonát elöntötte a víz, es szükséglakásokba kellett köl­tözniük. Az őzemben tartott termelési tanácskozásokon is foglalkoztak ezzel, és töb­bek között a tervosztály Le­nin szocialista brigádja egy­napi átlagkeresetét ajánlot­ta fel egy bajbajutott üze­mi dolgozó részére. Pál István Ellenőrizzek a vonalon is Nekünk, akik reggel 6 órá­ra járunk be vidékről dol­gozni. bizony nem leányálom az élet. Hajnali fél 4-korkell felkelnünk, hogy időben ér­jünk munkahelyünkre. Az állomásra még be sem érke­zik a vonat, amikor sokan már megrohamozzák, életü­ket. testi épségüket veszé­lyeztetik, csakhogy ülőhely­hez jussanak, s háromne­gyed órára, amíg a vonat Miskolcra beer, biztosítsak az alvást. Amikor úgy-ahogy álomba törődnek, jön a ka­lauz, s finoman felrázogatja őket, hiszen cl kell végeznie a munkáját. Az utasok zsör­tölődve, morogva, megmutat­ják a jegyet, s gyorsan igye­keznek visszatérni az álom­világba. De most jön a cso­da! Amit a kalauz olyan ne­hezen ért el, azt egy nő szó nélkül, pillanatokon belül eléri. S mi kell ehhez? — semmi ördöngösség, csupán egy pohárnak és egy üveg­nek az összecsen dőlése, s mintha égi jelet kaptak vol­na, szinte egyszerre kapják Tel fejüket. Sugárzó szemek­kel. mosolyogva intik oda a pálinkát árusító nőt. aki nagy igyekezettel szolgálja ki a türelmetlen, szomjas embereket. A fülkét pilla­natokon belül betölti a házi- pálinka erős szaga. Néhá- nvan elismerésül meg is jegyzik: oz aztán a jó erős, kerítésszággató pálinka, csak sohse fogyna el! Az üres gyomorra fogyasztott pálinka hatását ezután már azok is tapasztalják, akik nem is fo­gyasztottak belőle. Arról nem is szólva, bogy a gvár előtt talán újabb kupicák követ­keznek. Vajon hogy lehet így jó munkát végezni? És felelősségteljes munkát! Va­jon mi lenne, ha egyszer- csalc hiába várnák a pálin­kát mérőket, s' mi történne, ha ezek az emberek nem sé­tálhatnának olyan nyugodtan a vonatokon, nem szorgos­kodhatnának olyan maga­biztosan a gyárak előtt? Ta­lán akkor nem látnánk anv- n.vi, emberhez nem illő meg­nyilvánulást ! Szabolcsik Erzsébet. Halmaj tan, rasv nincs kedveiméni .v A moziba járó nyugdíja­sok részére nagy kedvez­ményt biztosított a mozi- iizemi vállalat. Bármelyik mozipénztárnál 10 forintért 10 darabból álló jegyfüzetet kaphatnak. Előadás előtt 1 jegy és 1 forint befizetése ellenében, prcmiermozinál - forintért, belépőjegyet vált­hatnak. Október 28-án a Táncsics moziban azonban hiába kértem a jegyet, mert a pénztáros közölte, hogy vines nyugdiias hely. de másnapra. október 29-re sem adott. A mozi előcsar­nokában levő nyugdíjasok közölték velem, hogy senki­nek nem adtak jegyet. í v- dcklödtem az üzemvezetőtől. miért nem láthatjuk a fil­met kedvezménnyel. A vá­lasz: nem köteles fenntartani helyet a nrpigdffasokvak, a jegyeket el kell adni. A gyengébb filmeknél nines probléma de úgy lé'»'*1.', amikor jobb filmet írj' ­iiák. s naoyobb az érdeklő­dés. neyir juthatunk he a mo­ziba. Szeretném tudni: jogo­san járt-c el a Táncsics mo­zi vezetője. Ügy tudtam, központi rendelkezés bizto­sítja részünkre a kedvezmé­nyes mozilátogatást. Vagy tévedtem, s a mozi vezetői­nek jóindulatától függ. mi­kor, melyik filmet nézhetjük meg? Tareey Tibor és társai. Miskolc, Gyula u. 52. Kabát hrlvett — ígéretek Bőrkabátomat augusztus 28-án beadtam tisztításra a Patyolatba. Amikor egy hó­nap múlva érte mentem, kö­zölték. hogy elcserélték, t’o egy héten belül intézkedne’: Azóta egy hónap lelt el. s hiába érdeklődöm. Elősző" azt ígérték, hogy a pesti Patyolat postázza, majd. hon • a kocsijuk nem volt Pester. Később, hogv volt Pesten a kocsi, bőrkabátot i« hoztak, de az. envém nincs közöt Negyedszer azt v i1 aszol hogy menjek a központba, mivel ott intézik. Sajnos, ott is csak Ígéretet kaotam. s azóta is hiába érdeklődöm, azzal utasítanak cl. hoav nincs kabát, s nem is tüd­őik. mikor inegv a kocsi Pestre. A legnagyobb baj hosv nincs más kabátom és ok*óber vése van — egvre h’degebb az idő Háromhé- naoos gvermekemet orvosi vizsgálatokra, levegőre JkeU vinni, s esvéb elintézni valók miatt is kénvt^len vasvok eliárni otthonról a Patyo­lat jóvoltából mindezt egv kis béleletlen fél'-a hátban. Sürgős intézkedést kérek: vagv a kabátomat, vsgv an­nak az árát. hngv másikat vehessek helvette. Harsányi Arhádné. Miskolc. Árvíz u. 2. VII. 2. Répaszedők kommunista műszakon

Next

/
Oldalképek
Tartalom