Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-25 / 250. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1974. október 25., péntek Meggondolt sáfárkodás szellemiekkel és anyagiakkal Még a nyár vé%nér^ vajon Borsod és Miskolc közművelődési intézményei milyen programokat kínálnak a nyári hónapokat itthon töltőknek, mivel kívánnak szórakoztatni, hasznos időtöltést nyújtani. Cikkünkben utaltunk rá, hogy a miskolci Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőháztól többet lehetne várni. Az intézmény igazgatója szerkesztőségünkhöz intézett levelében egyetért e kritikai megjegyzéssel, ugyanakkor elmondja, hogy olyan tömeges igények merülnek fel szolgáltatásaikkal szemben, amit megközelítőleg sem tudnak jelenlegi körülményeik között kielégíteni. A Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőhazban — a kézhez kapott kimutatás szerint — jelenleg 56 szakkör és klub működik. Horribilis szám ez. Persze csak első látásra. Ha meggondoljuk, hogy a csaknem 200 ezres Miskolcnak hány fiatalja szeretne az életkorának megfelelő körülmények között szórakozni és milyen sok irányú az érdeklődésük, úgy ez az 56- os szám már nem is tűnik olyan magasnak. Legfeljebb. — ismerve az épület adottságait — azon töprenghetünk, hogyan tudják elhelyezni térben és időben a szakkörök foglalkozásait. Szinte egymást kergethetik a különböző összejövetelek, még akkor is, ha némelyik szakkör létszáma alacsony. Igaz, akad egy-két kihelyezett csoport is, de nem az a jellemző. Ugyanakkor igen sok szakkör, vagy klub létszáma messze meghaladja a százat. Sőt, a több százat is. Például a magnós szakkör, a csillagász, vagy az úttörőve- zetö-képző. A szakkör- és klubvezetők közül egyesek több szakkört is vezetnek, akad viszont olyan szakkör, amelyiknek három vezetője van. s nem lebecsülendők a szakkörvezetőknek kifizetett tiszteletdíjak sem. Nem a lap feladata felülvizsgálni, vajon minden egyes szakkör fenntartása és tiszteletdíjas csoportvezetők foglalkoztatása szükséges-e. Nem lehetne-e esetleg ösz- szevonni köröket, klubokat, figyelembe véve az életkori sajátosságokat és talán kisebb körben, de nagyobb Intenzitással foglalkozni az érdeklődő fiatalokkal. Senkinek sem irigyeljük a szakkörvezetői honoráriumát, de szembetűnő, hogy az ifjúsági ház munkatársai külön társadalmi munkában, tisz- leletdíj nélkül vezetnek köröket, ugyanakkor másoknál több kör vezetéséből jelentős mellékjövedelem adódik, más köröknél pedig nem tudni pontosan, milyen mup- ka lehet a honorárium mögött. Egy bizonyos, valami ésszerűsítés, összevonás ritkíthatná esetleg a körök számát, s talán akkor helyiség és idő is felszabadulna, amelyet körvezető nélküli szabadfoglalkozásokra lehetne felhasználni, bizonyos kötött foglalkozásokat pedig az iskolák vennének át az ifjúsági háztól. Megismertük úttörőház jövő évi rendezvénytervét, illetve annak költségvetését. Irodalmi lapok bemutatkozására, író— olvasó találkozókra kilenc alkalommal, összesen 18 ezer forintot, hat önálló irodalmi műsorra 20 ezer forintot szánnak, ugyanakkor négy pantomim-műsor 80 ezer forint, egy pol-beat- fesztivál 30 ezer forint, három szórakoztató jellegű műsor 15 ezer forintos költségvetéssel szerepel a programban. Terveznek kiállításokat, bábelőadásokat, sportsorozatokat, politikai és egyéb ismeretterjesztő sorozatokat, vetélkedőket, táncos rendezvényeket, többféle kisebb rendezvényt, nyári táborozást; s persze festetni is kellene az intézményt, az udvart rendbehozatni, színpa- dot, korszerűsíteni. Mindezekhez pedig igen sok pénz kell. Az intézmény igazgatója minőségi javulást szeretne elérni, nem a foglalkoztatott látszám emelését, de a minőségjavításhoz a költségvetés megemelését tartja szükségesnek. A közművelődési eléréséhez igen sokszor komoly pénzekre van szükség. A Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház 1975-ös rendéz- vényterve tulajdonképpen nem maximalista, viszont hogy a költségvetés emelésére van-e lehetőség, azt nem tudhatjuk. Be kell vallani, nem irigyelhetjük az intézmény vezetőségét, amelynek művelődést irányító munkáját meglehetősen korlátozza a költségvetési keret, és új közművelődési módszerek, a hasznos , időtöltés jobb formáinak kipróbálása rovására rendkívül sok irányú gazdálkodási munkát kell végezni, rhert a rábízott szellemi értékkel és anyagiakkal egyaránt meggondoltan és hűen kell sáfárkodnia. Hogy a minőségi i javulás egyetlen útja csak a J költségvetés emelése lenne, ez a kívánalom vagy elképzelés vitatható. S éppen ezért inkább az adott költségvetési keretek és a szakköri, valamint rendezvényi munka, továbbá a valós igények jobb egyeztetésével kellene az intézmény eszmei és gazdasági munkájának egyensúlyát jobban megközelíteni. Benedek Miklós FELEMELT ARON VÄSÄROLJA A TEXTILHULLADEKOT! Tiszta, fehér háztartási pamuttextil-hulladék kg-onként Tiszta, színes háztartási pamuttextil-hulladék kg-onként Vegyes háztartási textilhulladék kg-onként 2« Ft 10 Ft 1,60 Ft TANULMÁNY Barczy Pál rajza Beszélgetés a szerkesztőségben: ' Miskolc és a megye zenei életéről A Borsod megyei Pártbizottság és az Bszak-Magyar- ország szerkesztősége közös rendezésében tegnap, ' október 24-én, kerekasztal-be- szélgetést szerveztek Miskolc és a megye zenei életéről, a zeneművészetnek a közművelődés egészéb'en betöltött funkciójáról. Barcsa Sándor, az Észak-Magyaror- szág főszerkesztő-helyettese köszöntötte a beszélgetés résztvevőit, a különböző zenei intézmények vezető képviselőit. Nagy Zoltán, a megyei pártbizottság megbízott osztályvezetője vezette le a beszélgetést, amelyen Tözsér Dániel, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatának igazgatója vázolta a megyében, illetve a megyeszékhetyen működő zenei oktatási intézmények és a különböző hivatásos és amatőr zeneművészeti csoportok, együttesek kapcsolatát, feladataikat, eddigi eredményeiket és gondjaikat. Barta Péter, az Eg- ressy Bélii Zeneiskola igazgatója elsősorban a zenei közélet, a zeneművészet tartalmi kérdéseiről szólt. A beszélgetésen igen sok szó esett arról,' hogy a különböző zenei intézmények a köz- művelődés egészéből miként veszik ki részüket, s hogy a város és a megye zenei élete milyen nagy fejlődést tett meg. Különösen a Miskolci Szimfonikus Zenekar tevékenységét elemezték a beszélgetés résztvevői, de hangot kapott az, is, hogy az oktatási intézményekben miképpen biztosítják az énekzeneoktatás feltételeit. A zenei események publicitásáról, a közművelődésben betöltött szerepéről, illetve annak propagálásáról is beszéltek a résztvevők. A beszélgetés tartalmi ismertetésére, elemzésére lapunkban később visszatérünk. A VOLÁN 3. sz. Vállalat miskolci személyforgalmi üzeme kellő számú jelentkező esetén taníolyamot indít 1974. november hó l-el FELVÉTELI KÖVETELMÉNY: — betöltött 18 éves életkor, —- legalább 8 általános iskolai végzettség, — az utóbbi két évben kettőnél több . munkahely nem lehet, — büntetlen előélet. Jelentkezhetnek nyugdíjasok is! A tanfolyam idejére (kb. 2 hét) a ksz szerinti besorolást biziosítunk. JELENTKEZÉS HELYE: Miskolc, Józjef Attila n. 70. sz., fszt. 13. szoba. (Bejárat a Tüzér utca felől!) Változó életvitelj változó közgondolkodás O Közművelődés a kövesdi járásban Amikor zottság a közelmúltban megvitatta a közművelődésről szóló párthatározat végrehajtásának tapasztalatait, mesz- szemenően figyelembe vette a községek egymástól eltérő gazdasági és társadalmi hagyományait, a helyi adottságokat, amelyek nagymértékben befolyásolják a kulturális élet fejlődését. Igaz, nagy létszámú iparimunkás-kol- lektívát foglalkoztató üzem jelenleg nincs a járásban, viszont léteznek különböző könnyűipari vállalati egységek, amelyek szintén fontos szerepet játszanak az ember- formálásban. Másrészről, a kövesdi járásból mintegy 6 ezer munkás jár el a megye különböző nagyüzemeibe — az LKM- be, a Diósgyőri Gépgyárba s a borsodi bányaüzemekbe — dolgozni. Ez sem mellékes szempont a közművelődési tevékenység megítélésénél. Mint ahogy az is tény ma már, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok gyors ütemű fejlődése magával hozta a változást még az olyan szegénynek, elmaradottnak tartott helyeken is, mint Tárd, Tibolddaróc, vagy Szomolya. Mindezek előrebocsátása mellett megállapítható, hogy az objektív helyzet változása és a tudatos műveltségfejlesztő tevékenység eredményeképpen emelkedett a mezőkövesdi járás lakosságának műveltségi színvonala is. A városi települések közelsége érezteti hatását az általános kulturá- lódásban, az igényesebb életmódban és a szabad idő hasznos eltöltésére való • törekvésben. A falu képe gyors ütemben változik, a lakások többségét az utóbbi másfél évtizedben korszerűsítették, modern berendezésekkel szerelték fel; a giccses díszítőelemek egy részét felváltották a képzőművészeti, iparés népművészeti alkotások. Ezért is állapította meg a pártbizottság, hogy a járásban folyó közművelődési munka alapjában véve jól szolgálja a közösségi szellemű emberele nevelését, a marxista—leninista világnézet terjesztését. Az általános célkitűzések megvalósításában kétségtelenül a legnagyobb szerepük a művelődési intézményeknek van. Ha viszont azt nézzük milyenek a személyi feltételek, korántsem ilyen kedvező a helyzet. Például a mezőkövesdi járásban dolgozó három főhivatású népművelő még nem rendelkezik az előírt szakképesítéssel: most vesznek részt állami oktatásban. Vagy vegyünk egy másik példát: a főhivatású népművelőket segítő harminchét tiszteletdíjas intézményvezető politikai fel- készültsége lényegesen kisebb, mint a más területeken dolgozó vezetőké. A mezőkövesdi ]ráará-s' érvényes az a megállapítás, hogy évről évre emelkedik az iskolarendszerű oktatásban magasabb végzettséget elérő dolgozók száma. Ennek ellenére, a járás 16 éven felüli lakosságának mintegy ötvenkilenc százaléka rendelkezik csupán általános iskolai, vagy ennél magasabb végzettséggel. Az üzenek nem igénylik következetesen, az iskolák pedig nem szorgalmazzák kellőképpen a tanulást, akiket pedig ez elsősorban érintene, gyakran nem vállalják az ezzel járó nehézségeket. A pártbizottság behatóan foglalkozott az öntevékeny művészeti mozgalommal, amelynek nagy hagyománya van a kövesdi járásban. Ezen belül is elsősorban a kórus- mozgalom áll magas szinten. A mezőkeresztesi Aranykalász Tsz, a pzentistváni, a tardi és a tibolddaróc! felnőtt . kórusok tudományos igénnyel gyűjtik és dolgozzák fel a helyi népzenei hagyományokat. Az ifjúsági és a felnőtt kórusok részére évenként szervezett találkozók eredményeképpen több községben — így például Borsodivánkán, Négyesen, Cserépváralján, Vattán és Szomolyán — új kórusok alakultak, amelyek igen jól betöltik feladatukat. Mindez azt is bizonyítja, hogy állandóan nő azoknak a száma, akik keresik az értelmes ki- kapcsolódás, a tartalmas szórakozás lehetőségeit A közművelődés kedvező hatása ellenére sem sikerült elérni ebben a járásban, hogy a lakosság többsége a mai helyzetnek, körülményeknek megfelelő kulturális szinten éljen. Ebben objektív és szubjektív szemléletbeli tényezők egyaránt közrejátszanak. Az általános műveltség erőteljesebb elterjedését gátolja, hogy sok munkahelyi vezető csak ázt tekinti fontosnak, amiből a termelés szempontjából rövid távon a legtöbb haszon származik. Az ilyen szemlélet nem ösztönöz eléggé az alapműveltség megszerzésére, az általános és szakmai műveltség növelésére. Ezért van az, hogy néhány termelőszövetkezetben, továbbá a konfekció- és fehérnemű-szövetkezetekben, sőt még intézményekben is, a dolgozók képzettsége nem felel meg a követelményeknek, néni használják ki a. meglevő lehetőségeket. A marxizmus—leninizmus térhódítása mellett érvényesülnek vele ellentétes nézetek is. A-szocialista közösségi viszonyok hibás értelmezése, a kispolgári nézetek és magatartás megnyilvánulási formái egyaránt akadályozzák a szocialista kultúra gyorsabb elterjedését, ennélfogva > helyenként kedvező terepre találnak az álkultúra terjesztői. Már szói tünk ^ a munkások száma a köny- riyűipari üzemek telepítésével megnőtt ebben a járásban is. Jóllehet, nagyobb részük csak itt ismerkedett meg először az üzemi élettel, azonban az új, megváltozott körülmények, a kollektív munka hatására egyre jobban érződik az egyének élet- szemléletében bekövetkezett változás, a szakmai műveltség gyarapítására való törekvés. Sokukban már kialakulóban vannak a munkásságra jellemző tudati és magatartásbeli vonások. A tudat- beli változás tükröződik az egyre szélesedő szocialista versenymozgalomban is. Különösen a párt XI. kongresz- szusa tiszteletére kezdeményezett munkaverseny hatott serkentően az emberekre, akik fokozott aktivitással veszik ki részüket a munkufel- ajánlások teljesítéséből. L. L. El
