Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-18 / 244. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 \ 1974. október 18., péntek (Folytatás az 1. oldalról) Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a KB tit­kára szerdán felszólalt az eu­rópai kommunista és mun, káspártok varsói konzultatív találkozóján. A szónok bevezetőben mél­tatta a konzultatív találkozó elentőségét, részletesen ele­mezte a nemzetközi, és ezen belül az európai kommunis­ta és munkásmozgalom je­lenlegi helyzetét, valamint a nemzetközi erőviszonyok ál­talános alakulását. A konzultatív találkozó közelebbi céljairól a követ­kezőket mondotta: Vélemé­nyünk szerint az európai dol­gozók és az európai népek előtt álló. jelenlegi perspek­tivikus fő feladat az, hogy kontinensünket a szilárd és tartós béke kontinen­sévé változtassuk. Ez valóban történelmi fel­adat és megoldásához feltét­lenül biztosítani kell a szo­cialista államok, a munkás­osztály, a dolgozók, az euró­pai demokratikus és béke­szerető erők erőfeszítéseinek egyesítését; a testvérpártok küszöbönálló konferenciája jelentősen hozzájárulhat eh­hez. A szónok ezután Leonyid Brezsnyev legutóbb Varsóban elhangzott beszédének az eu­rópai kommunista és mun­káspártok új konferenciájára vonatkozó részéből idézve rámutatott: Nézetünk sze­rint a konferencia előtt ket­tős természetű probléma áll: meg kell határozni, hogy a tömegeket miként mozgósít­suk további harcra annak érdekében, hogy visszavonha­tatlanná tegyük az enyhülés folyamatát. Szavatoljuk a tartós bé­két Európában, s ugyanakkor a lehető leg­teljesebben kiaknázzuk a nemzetközi enyhülést a dol­gozók érdekeiben. Ami a dolog- egyik oldalát illeti, itt mindenekelőtt az olyan konkrét kérdések meg­oldásáról van szó, ame­lyektől a politikai enyhülés elmélyítése, a katonai eny­hüléssel való kiegészítése, a fegyverkezési hajsza megfé­kezése, valamint a háború materiális előkészületeihek beszüntetése függ. De szó van az államok és a népek közötti gazdasági, tudomá­nyos-műszaki, kulturális és egyéb természetű együttmű­ködés ‘fejlesztéséről is. Kül­döttségünk abból indul ki, hogy a kommunisták konfe­renciájára az európai biz­tonsági értekezlet befejezése után kerülne sor. Ez lehető­vé tenné a kommunisták szá­mára, hogy saját platformon lépjenek fel, amellyel a mun­kásosztályhoz, a néptömegek- hez fordulnak, és amely elő­mozdítaná a harc kiszélesí­tését azért, hogy Európát a tartós béke kontinensévé vál­toztassuk: Ami a konferencia másik célkitűzését illeti, az abban foglalható össze, hogy az enyhülést a dolgozók érde­keinek megfelelően kell ki­aknázni. Véleményünk sze­rint a (kommunisták konfe­renciájukon az európai tar­tós béke kérdését közvetlen kapcsolatban vethetnék fel a társadalmi fejlődéssel, a dol­gozók érdekvédelmével, fel­vázolhatnák a lehetőséget ar­ra, hogy a dolgozókat mi­ként védjék meg az infláció­tól, a drágaságtól, valamint a permanens gazdasági meg­rázkódtatásoktól. Ponomarjov így folytatta: Napjainkban mindjobban megnyilvánul a különb­ség Európa szocialista és kapitalista része között. A dolgozók milliói keresnek választ árra, mi az oka an­nak, hogy a válság harapó­fogói egyre szorosabbra zá­rulnak a tőke övezetében. Er­re azonban sem az uralkodó felső körök, sem az ellenzéki burzsoá pártok, de még a szociáldemokraták sem tud- inak megfelelő választ adni. Csakis a marxista—leninista tanításra támaszkodó kom­munista pártok képesek fel­tárni a tőkés világban végbe­menő fejlemények valódi okait, megmagyarázni a tö­megeknek, hogy a nehéz­ségek közvetlenül az óriá­si katonai kiadásokkal és á mili tarizmussal függnek össze. A kommunistákon kí­vül senki sem tudja feltárni a tőkés rendszer lényegét, amely a háborús fenyegetőd- zések és a társadalmi csapá­sok forrása és senki sem tud­ja megindokolni azt, hogy a háború elleni küzdelmet fel­tétlenül a dolgozók gazdasá­gi és politikai érdekvédel­mével kell összehangolni. Az európai kommunisták küszöbönálló konferenciája, nézetünk szerint, kellő tekin­téllyel nyilatkozhat ezekben a kérdésekben. Kétségtelen, hogy az enyhülés véglegessé tétele érdekében a szocialista országoknak a békeoffenzí- vában még szorosabbra kell fűzniük soraikat a munkás- osztállyal, a békemozgalom­mal és a dolgozó tömegekkel az európai tőkés országok­ban. Mindezt figyelembe véve, helyesnek tartanánk, ha a konferencia alapvető témáját így fogalmaznánk meg: az európai békéért, biztonságért, kölcsönösen előnyös együtt­működésért és társadalmi fej-*' lődésért folytatott harc idő­szerű feladatai. A küszöbönálló fonferencia célkitűzéseivel kapcsolatban fontosnak tartanánk, hogy ez a fórum egyértelműen mu­tasson rá az Európában vég­bemenő pozitív jelenségek okaira és tényezőire. Meggyőzően meg kell magyaráznunk, hogy va­lójában milyen erők hoz- ■ ták mozgásba az enyhü­lést, világosan tájékoztatnunk kell a tömegeket, rámutatva, hogy milyen béke felel meg az ő érdekeiknek és hogyan kell azért küzdeni. Ponomarjov hangsúlyozva, hogy fontosnak tartja az európai tőkés-országok kom­munista pártjai tevékenysé­gének óriási és szinte pótol­hatatlan jelentőségét, s meg­említve, hogy a konferenciá­nak konkrét politikai plat­formot kellene kidolgoznia, amely a béke kérdését ösz- szekapcsolná a társadalmi fejlődés feladataival, a kö­vetkezőket mondotta: — Az SZKP-nak az a vé­leménye, hogy célszerű len­ne, ha a konferencián két alapvető okmányt fogadná­nak el Az első egy politikai deklaráció lenne, mely ösz- szegezné a vita eredményeit és részletesen kifejtené az együttes akciók programját. Az okmányban meg lehetne fogalmazni általános értéke­lésünket az Európában vég­bemenő pozitív jelenségekről, ki lehetne mondani, hogy mi­lyen tényezők mozdították elő ezeket a jelenségeket, vá­laszt lehetne adni "arra a kér­désre, hogy mi. kommunis­ták, miért vetjük fel most az akcióknak ezt a platform­ját, miért tekintjük azt reá­lisnak, elérhetőnek és mit kell tenni ennek , érdekében. Ez az okmány — ha a ta­lálkozó részvevői szükséges­nek tartják — helyzetelem­zést is tartalmazna és magá­ban foglalná az akciók rész­letes programját. Hasznos lenne egy másik okmány elfogadása is, mond­juk egy felhívás elfogadása Európa népeihez, amelyben sűrítve és világosan, felhívás formájában kifejtenénk alap­vető eszméinket és jelszava­inkat. Ebben a felhívásban elmondhatnánk azt is, hogy mi, kommunisták, miként képzeljük el az összes bal­oldali, demokratikus és béke­szerető erők együttműködését és konkrétan mi a teendő, hogy ezt az együttműködést megszervezhessük. Magától értetődik, 1 hogy mind a két okmánynak a konferencián részvevő összes párt közös és összeegyeztetett vélemé­nyét kell kifejeznie, de ez természetesen nem fosztja meg egyik pártot sem attól a jogától, hogy a konferen­cián minden általa fontos­nak tartott problémát felves­sen. A régi demokratikus ha­gyomány ezt követeli. A demokratikus szabályok, valamennyi párt egyenjogú­ságának és a kölcsönös tisz­teletnek következetes betar­tása alapján biztosítani kell minden párt számára azt a jogot, hogy gyakorlatilag az előkészítés minden szakaszá­ban részt vehessen. Feltéte­lezzük, hogy ez biztosítja az internacionalista célokért folytatott harc összeegyezte­tett és közös irányvonalának sikeres kialakítását. Az SZKP javaslata szerint az okmány­tervezetek előzetes kidolgo­zását az év végéig kellene elvégezni, azzal, hogy a ter­vezeteket a jövő év elején felülvizsgálhatná az előkészí­tő bizottság, amely lényegé­ben a második konzultatív találkozóval lesz egyenérté­kű. Ponomarjov végezetül el­mondotta: az SZKP delegá­ciója támogatja a javaslatot, hogy a konferenciát az NDK­ban tartsák meg, amennyiben az NSZEP ille­tékes elvtársai ezzel egyetér­tenek. a ESEMÉNYEKRŐL Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat pártbi­zottságának titkárát, Pecsenye Miklóst 50. születésnapja al­kalmából köszöntötte dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára A SZOT Elnöksége, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának Elnöksége és a KISZ Központi Bizottsága együtesen értékelte a párt XI. kongresszusa és a felsza­badulás 30. évfordulója tisz­teletére indult munkaverseny tapasztalatait, s azokat Her­ezeg Károly, a SZOT titkára összegezte csütörtökön a SZOT székházában tartott tanács­kozáson. Az európai biztonsági ér­tekezlet második szakaszának koordinációs bizottsága csü­törtökön Genfben ülést tar­tott. A testület jóváhagyta a finn, az osztrák, a svéd és a svájci küldöttség által az ok­tóber 21-től november 15-ig tartó időszakra kidolgozott munkatervet. Mint konferen- ciakörökben hangoztatják, a terv tükrözi az értekezlet zá­ródokumentumairól folyó bo­nyolult tárgyalások meggyor­sítására irányuló törekvést. Gerald Ford amerikai el­nök csütörtökön második al­kalommal vétózta meg — és küldte vissza jóváhagyás nél­kül a kongresszusnak azt a törvénymódosító indítványt, amelynek értelmében decem­ber 10-én vágj' azonnali ha­tállyal felfüggesztik a Török­országnak nyújtott amerikai katonai segélyt, ha Ankara hadianyag-utánpótlást küld a Cipruson tartózkodó török fegyveres erőknek. Az etióp kormánycsapatok heves harcokat folytatnak az Eritreai Felszabadítási Front fegyveresei' ellen. A szocialista országok nő- lmozgalmi vezetőinek három­napos budapesti tanácskozá­sa csütörtökön befejeződött. Az ENSZ-közgyűlés 6. (jo­gi) bizottságában október 16- án felszólalt dr. Ustor Endre nagykövet, a magyar küldött­ség tagja. Az agresszió meg­határozásának kérdésében üdvözölte azt a tényt, hogy a Szovjetunió majdnem fél­százados állhatatos törekvé­se eredményeképpen az idén van először kilátás arra, hogy a közgyűlés tető alá hozza az agresszió fogalmát definiáló határozatot. Francisco da Costa Go­mes portugál elnök csütörtö­kön felszólalt az ENSZ-köz- gyűlésen. Costa Gomes han­goztatta, hogy a portugál kormány kövekezetesen vég­re fogja hajtani az április 25-i forradalom eszméire épülő demokratikus irányvo­nalat. Egynapos ülést szentelt csütörtökön a nyugatnémet szövetségi gyűlés az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megvitatásának. Komolyan vette Thieu el­nök szavait No Vuong Tuan, a légierő kötelékében szol­gáló 23 éves saigoni katona, és lemondásra szólította fel el­nökét, mivel — mint mond­ta — nem bízik benne. A szovjet diplomácia őszi csúcsidőszaka kezdődött meg a héten Moszkvában. Fahmi egyiptomi külügymi­niszter nagyjelentőségű látogatásával csaknem egy- időben járt a szovjdt fővárosban William Simon amerikai pénzügyminiszter. Leonyid Brezsnyev is fogadta az Egyesült Államok pénzügyminiszterét, s minden bizonnyal a találkozón érintették Kissinger ok­tóber 22-én kezdődő szovjetunióbeli látogatásának téma­körét is. A közelgő szovjet—amerikai tárgyalások várha­tóan egyik fontos kérdése lesz a fegyverkezési verseny további korlátozásának ügye. Erre lehet következtetni ab­ból a szerdai bejelentésből is, hogy Washingtonba haza­rendelték jelentéstételre a. stratégiai fegyverkorlátozásról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon résztvevő Alexis Johnson delegációvezetőt. Az európai enyhülési folyamat további erősítése szem­pontjából ígérkezik fontos eseménynek Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár október végén esedékes moszkvai látogatása. Részben már a magas szintű szovjet—nyugat­német találkozó előkészítésének is tekinthetők Friderichs gazdaságügyi miniszter jelenlegi megbeszélései a szovjet' fővárosban. A miniszter kedden érkezett, nagyiparos kül­döttség élén Moszkvába és több ízben is tárgyalt a két ország kooperációs terveinek továbbfejlesztéséről Patoli- csev szovjet külkereskedelmi miniszterrel. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatoknak fontos részét alkotja a gazdasági együttműködés, hiszen az NSZK a Szovjetunió első számú európai tőkés kereskedelmi part­nere. A kapcsolatokat rendező, 1970-ben kötött szerződés óta különösen gyorsan bővült az árucsere-forgalom, így tavaly elérte az 1,2 milliárd rubeles értékhatárt. Leonyid Brezsnyev tavalyi NSZK-beli látogatásakor újabb nagy­szabású együttműködési tervekben állapodtak meg. A szakértők becslése szerint a külkereskedelmi forgalom idén várhatóan 80 százalékkal növekszik, s így meghaladja majd a kétmilliárd rubelt. A szovjet fővárosban most nagyszabású nyugatnémet ipari kiállítás nyílik, Tbilisziben pedig szovjet—nyugat­német gazdasági szimpozion keretében vitatják meg a kapcsolatok továbbfejlesztésének elvi kérdéseit. A Pravda a nyugatnémet üzleti körök nagyfokú érdeklődésére utal­va valószínűsíti, hogy Helmut Schmidt küszöbönálló moszkvai látogatása további lendületet ad a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővülésének. Az őszi szállítási feladatok zavartalan megoldása érdekében DECEMBER 10-IG 20%-os árengedménnyel forgalmazzuk az alábbi árukat 124 100 Ft helyett 79 424 Ft Mezőgazdasági üenőplalós PÓTKOCSIK (5 típus, 5-7,5 tonna teherbírásig) régi ár: 33 000 Ft-tól 69 800 Ft-ig ÜJ AR: 26 400 FT-TÖL 55 800 Ft-IG • \‘ '■ • I Raktárról azonnal szállítunk! AGROKER MISKOLC Besenyői út 14. Tel.: 35-590

Next

/
Oldalképek
Tartalom