Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-16 / 242. szám

,1, ÉSZAK-M AGY ARORSZAG 4 1974. október 16., szerda Egy kiállítás előzetes gondjai Reflexiók egy képzőművészeti tanácskozásról A Magyar Képzőművészek Szövetsége Észak-magyaror­szági Területi Szervezete leg­utóbbi konzultációs bizottsá­gi ülésén több időszerű kér­dést vitatott meg. Meghall­gatta és megvitatta a IV. egri országos akvarell bi- ennaletól szóló beszámolót, tanácskozott az elkövetkező, 1975-ös év legfontosabb fel­adatairól, a kiállítási és munkatervekről, s tudomá­sul vett egy szomorú beje­lentést: a területi szervezet régóta tervezett, s a Magyar Nemzeti Galériában meg­rendezni kívánt országos be­mutatkozása elmarad. Jólle­het, ez az országos fórumon történő bemutatkozás a fel- szabadulás harmincadik év­fordulójához kapcsolódó ese­mény lett volna, mégsem valósulhat meg. Az ok, hogy a Magyar Nemzeti Galéria a Kossuth Lajos téri épüie- téből átköltözött a Várpalo­tába, a felszabadult épüle­tet pedig az Állami Balett- intézet kapta meg. Nem vi­tázhatunk innen, Miskolcról a Balettintézet igényének jo­gosságával, csak a szomorú tényt jegyezhetjük fel: Észak- Magyarország képzőművésze­tének az ország fórumán és megfelelő keretek között tör­ténő bemutatkozása bizony­talan időre ismét halasztást szenved, őszintén sajnáljuk. A konzultációs bizottság ülésén a legtöbb szó a de­cember első napjaiban Mis­kolcon nyíló, felszabadulási pályázattal gazdagított téli tárlatról esett. Ismeretes, hogy a város felszabadulá­sának harmincadik évfor­dulójához kapcsolódó pályá­zat a téli tárlat anyagának kívánt markánsabb profilt adni, új életünk születésének hangsúlyát erősíteni. Mint a minap hírül adtuk, a múlt szerdán megtörtént a felsza­badulási pályázatra, illetve a téli tárlatra beküldött mű­vek zsűrizése: a beküldött anyagból a felszabadulási oályázatra tizennvolc alkotó harminchárom művét, a téli tárlatra pedig hatvankilenc alkotó százharmincnyolc munkáját fogadták el, ami a beküldött műveknek az első esetben mintegy ötven, a másik kategóriában het­ven százaléka. A zsűri tehát igyekezett körültekintően válogatni. A tanácskozáson hangot kapott, hogy felszabadulá­sunk harmincadik évfor­dulóján képzőművészeink­nek sokkal markánsabban kell hitet tenniük. Ezt nem­csak a jubilált esemény, ha­nem napjaink, szocialista holnapunk, a közművelődési párthatározat következetes megvalósítása is megkövete­li. Az országban a miskolci lesz a felszabadulás harmin­cadik évfordulójához kap­csolódó első nagyszabású tárlat. Ide figyel majd az országos közvélemény. Ép­pen ezért a konzultációs bi­zottság úgy foglalt állást, hogy a téli tárlatot ebben az évben kibővíti, hármas arculatúvá szervezi: egy­részt a kétévenként hagyo­mányos téli tárlat, másrészt a felszabadulás harmincadik évfordulójának tükröztetése kap benne helyet az eredeti programnak megfelelően, s harmadikként — a tanács­kozás állásfoglalása alapján — az eltelt harminc év te­rületünkhöz kapcsolódó kép­zőművészetéből is válogatást kínál. Ez utóbbi, retrospek­tív jellegű tárlaton festmé­nyek, grafikák mellett a köz­területen levő alkotások, szobrok, térdíszek, murális művek is helyet kapnak, részben modellek, vagy má­solatok. részben pedig nagy­mértékű fotók formájában. A kiállítás így bővül, és hi­hetőleg jobban szolgálja és elégíti ki az ünnepi alka­lommal együtt jelentkező igényeket és elvárásokat. Amikor a kiállítás bővíté­sének jogos igénye szóba ke­rült, s a tanácskozó művé­szek. meg tanácsi tisztség- viselők a kibővített tárlat megvalósítása mellett dön­töttek, azonnal jelentkezett egy nem lebecsülendő tech­nikai gond: az elhelyezés. Ismeretes, hogy nagyobb ki­állításra alkalmas helyiség Miskolcon nincsen. A Ka­maraszínházból 1965-ben ki­alakított Miskolci Galéria évről évre nehezebben tud helyet biztosítani a grafikai biennalenak, meg a téli tár­latnak. Tulajdonképpen csak | egyéni kiállításokra, vagy j szűkebb csoportos tárlatra alkalmas. Országos tárlatok­nál mindig igénybe kell ven­nie a vele kényszerű társ­bérletben élő Miskolci Szim­fonikus Zenekar egyetlen j próbatermét, így aztán amennyit használunk a kép­zőművészetnek, annyit ár­tunk a város zenekarának. De most, a nagyszabású ju­bileumi — s mint fentebb kitűnt: hármas arculatú — tárlat anyagát már nem le­het úgy elhelyezni, hogy an­nak zsúfolódása az élvezhe- tőség és jó áttekinthetőség rovására ne menne. Szóba került bizonyos részeknek a Galérián kívüli elhelyezése. Mint kényszermegoldás. Ez viszont semmiképpen sem kedvez a látogatottságnak. Nem biztos, hogy a néző el­megy egyik kiállítási helyi­ségből a másikba, ha az akár csak a másik utcában is van. Míg büszkén valljuk, hogy egyéni gyűjteményes, vagy kamarakiállításokra ki­váló termeink vannak — például a József Attila Klubkönyvtár —, országos tárlat rendezésénél bizony korszerűtlen kényszermegol­dásokra szorulunk. örömmel kell regisztrál­nunk a konzultatív bizott­ság. a tanácskozáson részt­vevő képzőművészek jó tö­rekvéseit a felszabadulási jubileumhoz kaocsolódó tár­lat okos bővítésére, a köz- művelődési párthatározat realizálási szándékait. De nem hunyhatunk szemet azon gond fölött sem. hogy Miskolcon egy országos tár­lat megrendezése — megfe­lelő heli/iség hiányában — lehetetlen. Benedek Miklós Intézmény, falak nélkül A munkások továbbképzése Kazincbarcikán Az MSZMP Borsod me­gyei Bizottságának munka­terve alapján az 1974—75-ös tanévtől kezdődően Ózdon és Kazincbarcikán munkásto­vábbképző központot hoztak létre. A választás azért esett erre a két városra, mert mindkettő nagy munkáslét­számot számlái, és bár ez- ideig is folytak helyes kez­deményezések a munkások képzését illetően, a munkás­kultúra hatékonyabb fejlesz­tése érdekében azonban to­vábblépésre van szükség. Kazincbarcikán a „köz­pont” fogalom alatt elsősor­ban nem intézményt, helyi­séget értenek — a különbö­ző szintű és fokú képzések ugyanis nem egy helyen, hanem üzemekben és isko­lákban folynak —, hanem a munkástovábbképzés eddigi-1 V nél koncentráltabb, tervsze­rűbb, szervezettebb, folya­matosabb és tartalmasabb megvalósulását. Papp Sándor, a munkás- továbbképző központ veze­tője elmondotta, hogy ez év szeptemberétől elsősorban az általános iskolai képzést kí­vánják fokozni. Ennek ér­dekében a már korábban is működő dolgozók esti isko­lája mellett a skövetkező for­májú képzéseket szervezik meg: egy 32 hetes oktatást a Köz.ponti Általános Isko­lában, a húsz éven aluliak számára, egy 16 hetes, kí­sérleti jellegű, osztályozó­vizsgára előkészítő tanfolya­mot a Művelődési Központ­szervezésében a Május 1. úti Általános Iskolában, egy másik, szintén 16 hetes, esti iskolát a Május 1. úti Alta­* lános Iskolában a város dol­gozói részére (hetente két al­kalommal, munkaidő után). Ugyanezt az oktatási formát alkalmazzák (részben vagy teljesen a munkaidő alatt) a BVK-ban, a Borsodi Hő­erőmű Vállalatnál, a Habse­lyem Kötöttárugyárban és a Sütőipari Vállalatnál. A Vá­rosgazdálkodási Vállalatnál pedig alapfokú tanfolyamot indítottak az ími-olvasni nem tudók részére az első és második osztály anyagából. Ebben az évben a külön­böző szintű és fokú képzé­sekbe 500-nál több jelentke­ző kapcsolódott be, a tava­lyi évhez viszonyítva ez 30 százalékos emelkedést jelent. A tanulásra a vállalatok Is ösztönzik a munkásokat: a BVK-nál minden osztály el­végzése után 500—500 forint Huszonöt eves Megalakulásának 25. év­fordulóját ünnepelte kedden a Budapesti Műszaki Egye­tem villamosmérnöki kara. 1949. november 28-án jelent meg az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendelete, amely a műszaki egyetem új szer­vezetén belül a villamos- mérnöki kar felállításáról in­tézkedett. Az egyetem auditorium maximumában tartott plená­ris ülésen dr. Tuschák Ró­bert egyetemi tanár, a villa­mosmérnöki kar dékánja méltatta az elmúlt negyed­század jelentőségét. Halmazok és reláció]el Matematika az első osztályban — Súgjátok a fülembe, hogy mit csinált a gép! — mondta a tanító néni, ami­kor elhúzta, a táblán levő rajzot takaró színes füg­gönyt. A tábla egyik felén szépen sorba egymás alá két alma — egy alma, két kör­te, egy házikó —, három al­ma, egy körte, egy virág —, két alma, három körte, egy házikó, egy virág — a má­sik oldalon pedig a két al­ma mellett két vonal, az egy alma és két körte és a házi­kó mellett három vonal... A gyerekek egymás után kapaszkodtak a tanító néni nyakába. — Jól van, gyerekek. Csa­ba már tudja, mit csinált a gép... — Te még gondol­kozz egy kicsit!... Na, tu­dod már, súgd rqeg gyor­san ... Szabad a gazda. Ka­tikám, mondd meg, mit csi­nált a gép? — A gép csak a gyümöl­csöket adta ki, annyi vonal van a másik oldalon, ahány gyümölcsöt tettünk a gépbe. — Akkor most gondolok egy rudat. Ezt a rudat egy kék és egy fehér rúdból le­jutalmat, a BHV-nél 2 szá­zalékos fizetésemelést, vala­mint a hetedik osztály el­végzése után 350 forint és a nyolcadik osztály befejezése után 500 forint jutalmat kapnak a dolgozók. A Sütő­ipari Vállalat pedig hat he­lyett tíz nap tanulmányi szabadságot ad. Szívesen vállalták a feladatot a tan­testületek is, a pedagógusok KISZ-a lapszervezete pedig a jövő tanévtől kezdődően véd­nökséget vállal a képzés fö­lött. A központ távlati céllal a szakmunkások továbbképzé­sével, illetve átképzésével, ezenkívül a munkáskáderek képzésével is foglalkozni kí­ván. Az utóbbi 1975 január­jában indul meg, a képzési idő két év lesz. A hallgató­kat vezetéselméletre, pszicho­lógiára, szociológiára, filo­zófiára és politikai gazda­ságtanra oktatják majd. A legjobbakat főiskolai, illetve egyetemi továbbtanulásra ja­vasolják. Bagi Aranka hét kirakni. Melyik rúdra gondoltam ? A gyerekek egy pillanatig motoznak a színes rúdkészle- tes dobozban, azután fel­emelnek egyet. És meg is magyarázzák szépen, szaba­tosan, hogy azért választot­ták a hármat érő rudat, mert a kék az kettőt, a fehér az egyet ér és ez egyenlő a há­rommal. Aztán megint változik a kép. Hol a korongocskákkal, hol a pálcikákkal, hol a fa­lon levő, a táblára kirakott képekkel dolgoznak a mis­kolci 22-es számú Általános Iskola I/C osztályos tanulói. A tanító néni, Szkolcán Zoltánná, egy másik füg­gönyt húzott el. Négy kari­kában különböző ábrák, kü­lönböző mennyiségek. — Mondjatok igaz állítá7 sokat! — Az egyik halmazban négy sátor van. — Az egyik halmazban nyolc virág van. — A nyolc néggyel több, mint négy. A gyerekek még folytatják. Aztán az egyik kislány vál­lalkozik, hogy ő leírja azo­kat az igazságokat. — Felírom a relációs jele­ket a táblára — mondja, és már írja is. — Az egyik igazságot ha­misan írta fel... — jelent­kezik a pádból egy kisfiú, és már szaporázza lépteit a táblához, hogy igaz mondat­tá tegye a hamisat. Ebben az iskolában az el­ső és az ötödik osztályok­ban bevezették a kísérleti, átmeneti matematika tanter­vet. A három első osztály­ban már ezt az új szemlé­letű matematikát oktatják, amely a halmazelméletre épül. Itt nincs füzét, csak munkalapok vannak, meg sokféle színes játék, rúd és pálcika, logikai készlet, ame­lyekkel manipulálhatnak a gyerekek. S anélkül, hogy és^revennék, már otthonosan mozognak a kisebb és na­gyobb, a rövidebb és hosz- szalib, a több, kevesebb és egyenlő világában, s később majd kombinatorikus fel­adatokat is meg tudnak ol­dani. — A minisztérium sok se­gítséget adott az új átme­neti matematika tanterv ta­nításához, hiszen az anyag heti, illetve órára való le­bontását is elkészítette. Ezen­kívül biztosították a szüksé­ges eszközöket és a kísérlet­ben részt vevő pedagógusok is sokoldalú felkészítést kap­tak — mondta Bónus Ró- kusné, az iskola igazgatónő­je. — Az a tapasztalatunk, hogy rendkívül nagy öröm­mel tanulják a gyerekek ezt a tananyagot, szívesen dol­goznak a munkalapokon, hi­szen nekik nincs füzetük. A matematikai szemléletet és a logikai gondolkozást könnye­dén elsajátítják és remélhe­tőleg numerikus számolási készségük is kialakul majd, hiszen tulajdonképpen — építve az óvodai tananyagra — már most is számolnak, akkor is, ha halmazokban gondolkodnak. A legnagyobb változás itt a tanárok szem­léletében van, hiszen az új merőben eltér a régi szám­tanóráktól. Bizony eltér. A gyerekek­nek sokkal tágabb lehetősé­get biztosít és játékosabb is. Igaz, viszont, hogy a tanórát szinte másodpercre kell ki­számítani. S többet kíván az előkészítése is. A tapasztala­tok még nem elegendők ál­talános következtetésekre, de az bizonyosnak látszik, hogy ezen gyerekek számára már nem lesz mumus, rettegett tantárgy a matematika. Csutorás Annamária Széntüzelésű bojler­tulajdonosok fípleiii! Fürdőbojlerjaik olajtüzelésűre történő átalakítását vállaljuk! VIMELUX Finommechanikai Javító Vállalat, Miskolc. III.. Kandó K. u. 13—15. AZ ÉV SZENZÁCIÓJA BORSOD MEGYÉBEN! OKTÓBER 19-TÖL, OKTÓBER 27-IG, a Vörösmarty utcában. Kazincbarcikán, október 28-től 30-ig. Ózdo/i, október 31-től november 3-ig. Európa legnagyobb és legmodernebb utazó cirkuszvárosa! TELJESEN ÜJ MŰSORRAL! 3500 személyes óriás sátor, 100 cirkuszkocsi SZÁMOZOTT ÜLŐHELYEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom