Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-02 / 230. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 in74. okt. 2., szerda . Filmklub és art kinő Az ősz elérkeztével ismét megkezdik működésüket Bor. sód megyében a filmklubok. A filmklubokat sokfelé — eléggé téves megközelítéssel — filmmúzeumnak emlegetik, holott elsődleges feladatuk semmiképp sem valamiféle „régifilm-szolgálat”, nosztalgiák ébresztése, hanem a filmművészet korszakainak, stílusirányzatainak, nagy személyiségeinek megismertetése, részben szöveges előadásokkal, részben filmek útján. Más kérdés, hogy ez a munka a gyakorlatban nem egy helyen eltorzult és elsősorban valami „visszaforduló mozi” funkcióját töltötte be. Társadalmi kérdésekről Borsod megyében igen szerencsésen túl vagyunk már ennek a nagyapák mozijának a korszakán. Május elején az elmúlt évadra visszatekintve már megállapíthattuk, hogy a múltba forduló tendenciák visszaszorultak és a megye filmklubjai mindinkább közelebb kerülnek valós feladataikhoz. Most Leninvárosban már megkezdődött az új sorozat és pénteken, október 4-én a Rónai Sándor Művelődési Központban elkezdődik a miskolci nagyközönség számára szervezett filmklub őszi sorozata. Mint Barna Károly, a művelődési központ főelőadója tájékoztatott, az idei őszi—téli évadban nem tematikus sorozatok összeállítására törekedtek, hanem olyan filmeket vetítenek, amelyek társadalmi kérdésekkel foglalkoznak. A klubtagoknak már megküldték a programot, megkezdődtek a bérletezések is. Az a törekvés a műsorösszeállításban, hogy egy sorozat filmjein belül a látogatók vegyes programot kapjanak, de művészi értékkel, társadalmi mondanivalóval. A sorozatban most csak egy klasszikus film szerepel. Fritz Lang alkotása, a Téboly. Ugyanakkor megtalálható egy viszonylag új film, a Vasárnap soha című, főszerepben Melina Mercourival. Ennek a filmnek a bemutatá'sát művészi értékei mellett időszerűvé teszi, hogy az eddig emegrációban élt görög íilmszínésznő most újra hazájában szerepelhet. Az új film formanyelve Mint említettük, Leninvárosban már megkezdődött a filmklub előadássorozata, itt viszont még egymása épülnek az előadások. Bergman- nal kezdték, akinek két filmjét a korábbi, tavaszi sorozatban láthatták a lenin- városi filmbarátok, mert a még viszonylag fiatal filmklubban szükségesnek mutatkozik ez a módszer. Kazincbarcikán, már az a törekvés, hogy a klasszikusok megismerését követően az új film formanyelvével is megismerkedjen a néző. és a MOKÉP forgalmazásában látható legúiabb filmeket is több értéssel tudja fogadni. Szerencsen, a cukorgyári klubban stílustörténeti és stílusiránvzati szempontok szerint állították össze a sorozatot. de jövőre itt is szeretnének előbbre lépni. Egy sajátos klub Merőben másfajta filmklub a moziüzemi vállalat által Miskolcon fenntartott. Hevesy Iván nevét viselő intézmény. Ez tulaidonkénnen nem is rokonítható az előbbi, a Filmtudományi Intézet és Filmarchívum szervezetéhez tartozó klubokkal. A Hevesy Iván Filmklub, amely 19Ü7—68 óta működik, 1973. január 18-ától, a filmbarátok köre mozihálózatának megalakulásától, mint ennek a szervezetnek egyik őse tevékenykedik. A debreceni Művész mozi, a budapesti Toldi mozi és ez a kis, 65 személyes filmklub volt a magva a filmbaráti körök országos mozihálózaténak, annak a szervezetnek, amely afféle művészmozi, közismertebb nevén art kino-szerüen, nagyobbrészben a magasabb művészi igénnyel fellépő közönséget szolgálja ki különböző értékes filmek bemutatásával, részben pedig ugyancsak magas művészi értékű alkotások sorozatban, vagy egyedenként történő újrabemutatásával épít ki és tart fenn állandó kapcsolatot a filmművészet nagyobb értékei és a friss közönségrétegek között. Ezen túl a miskolci Hevesy Iván Filmklubban korábban működött egy középiskolások számára fenntartott ifjúsági filmklub. Itt tartottak' egészségügyi, jogi és más sorozatokat, részben a TIT, részben más szervezetek közreműködésével. Vasárnap délelőttönként mesemozinak ad otthont ez a filmklub. 65 néző kedvére? A Hevesy Ivón filmklub esetében nem beszélhetünk új évadkezdésről, hiszen ennek a munkája, mint minden mozié, folyamatos. Különösen figyelmet érdemlő volt az elmúlt három nyári hónap programja, amelyben kimagasló filmértékekkel lehetett találkozni, olykor 6, 8, 10 év után felújítva a korábbi élményt. És természetesen láttuk az új filmeket is. A Hevesy Iván Filmklub, amely valójában mozi, ezt a működési rendet folytatja a továbbiakban is, és hallani egy olyan tervről, hogy ebben a helyiségben is szerveznek olyan filmklubot, amely kötött tagsággal, kéthetenként egyszeri vetítéssel az egyéb, a különböző, nem moziszervek által működtetett filmklubokhoz hasonlóan, a Filmtudományi Intézet és Filmarchívum szabályzata szerint és az onnan kölcsönzött filmek bemutatása érdekében működne. Vajon kiknek a kedvéért születne nem messze a Rónai Sándor Művelődési Központ nagy befogadóképességű filmklubjától egy 65 fős teremben újabb filmklub? Érdemes-e ilyen kevés ember számára külön szervezni, és ezzel megbontani, ha csak kéthetenként egy alkalommal is, a Hevesy Iván Filmklub art kinő programját, s azt a működési rendjét, amelyet a közönség már nagyon megszokott, megkedvelt? * i Kellenek a filmklubok és nagyon kell az art kinő jelleggel működő filmbaráti körök mozija. Mind a kettőnek fontos szerepe van az ízlésfejlesztésben, a közművelődésben. A szerepeket összekeverni viszont kár lenne. A második után, a harmadik előtt Fotókiállítás Kazincbarcikán Tegnap délután 4 órakor Kazincbarcikán, az Egressy Béni Művelődési Központ előcsarnokában Gyapai Jánosáé, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének munkatársa nyitotta meg a szocialista városok második, országos fotókiállítását. A két hétig nyitva tartó tárlatra hét városból 208 képet küldtek el a pályázók. Ezek közül nyolc kép kapott egyéni díjat. A legeredményesebben szereplő két fotókört, a kazincbarcikai Kamera fotókört, valamint a leninvóro- si Derkovits Gyula Művelődési Központ fotókörét a zsűri külön díjjal jutalmazta. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy a szövetség soron következő rendes közgyűlését október 31-re összehívja. A közgyűlésen a küldöttek megvitatják a választmány beszámolóját a szövetség ötéves tevékenységéről, valamint az ellenőrző bizottság és az etikai bizottság jelentését, majd megválasztják a szövetség vezető szerveit és bizottságait. A nyáron, Kazincbarcikán megtartott II. országos színjátszó fesztivál tapasztalatairól, tanúságairól volt szó tegnap, október 1-én á miskolci Művészklubban megtartott tanácskozáson, amelyen a megye, Kazincbarcika művelődésügyi életének képviselői, illetve a Népművelési Intézet munkatársai vettek részt. Kétségtelen, hogy a második alkalommal meghirdetett nemzeti öntevékeny színjátszó fesztivált igen nagy érdeklődés előzte meg, éppen azért, mert az első, az 1972-ben megtartott fesztivál kiemelkedő szakmai sikereket hozott, s általában ráirányította a figyelmet az öntevékeny színjátszó-mozgalomra. Bár ez a tegnapi tanácskozás nem tartalmi szintén kívánta megvonni a színjátszó fesztivál tapasztalatait, annyi bizonyos, egy kiegyensúlyozott nemzeti fesztiválnak lehettünk tanúi, amely több szempontból is új elemekkel gazdagodott. Feltétlenül jónak mondható, hogy a kazincbarcikai fesztivál nemzetközivé is szélesedett, s a jövőben is ennek a fesztiválnak kell reprezentálnia a hazai öntevékeny színjátszó mozgalmat a külföld előtt. Nem mondható egyértelműen jónak viszont az, hogy ebben az esztendőben a kiemelt csoportok minősítésével is egybekapcsolták a nemzeti fesztivált, s ezen • a jövőben változtani is szükséges. A változtatások módjait, a minősítések rendjét, az arra hivatott szerveknek el kell dönteniük, de a legjobb útnak az látszik, ha a barcikai seregszemle a jövőben még inkább a nemzeti fesztivál jellegét mutatja, s így tölti be szűkebb és tágabb közművelődési funkcióit. Bár egy ilyen fiatal fesztivál természetéből adódóan kisebb-nagyobb zökkenők voltak — sok tényező közrejátszott abban, hogy a szervezés nem kezdődött meg időben —, összességében elmondható, hogy a hazai és külföldi résztvevők jó emlékekkel, gazdag tapasztalatokkal köszöntek el a várostól. Az azonban már bizonyos, hogy egy még színvonalasabb harmadik fesztivált jobban elő kell készíteni, s így a minden valószínűség szerint az 1976-ban sorra kerülő III. országos színjátszó fesztivál előkészítéséhez még ez év őszén hozzálátnak az érdekelt szervek, intézmények. Kincskereső A Magyar Úttörők Szövetsége folyóirataként, október 1-től országos terjesztésben jelenik meg a Kincskereső. Mi a folyóirat célkitűzése? A ma fiataljaihoz szóló, formáló erejű, változatos gondolati, érzelmi, hangulati telítettségű, esztétikai értékű írásokat akarunk megjelentetni, s ezekkel akarjuk fiataljainkat szocialista esz- meiségű, kulturált, a szép iránt érzékeny és igényes emberekké formálni. Az Olvasó népért célkitűzéseit akarjuk megvalósítani a 10—14 évesek között. Az általános iskola és az úttörőszervezet nevelési célkitűzéseit sajátos eszközeinkkel támogatjuk: az irodalommal, művészettel segítjük az iskolában és a mozgalomban a szocialista embernevelés munkáját. A folyóirat nagyobb részben szépirodalmi alkotásokat jelentet meg. Mai és klasszikus magyar és külföldi írók műveit, népköltészeti alkotásokat, írók vallomásait stb. Az októberi számban Illyés Gyula, Nagy László, Weöres Sándor verseit, Fekete István elbeszélését, Hars László regényrészletét közöljük. Az Édes anyanyelvűnk rovattal anyanyelvűnk megszerettetését, nyelvünk szépségének, gazdagságának érzékeltetését, a nyelvművelést akarjuk segíteni, szolgálni. A Testvérmúzsák rovatban olyan írásokat jelentetünk meg az irodalom és a zene, képzőművészet, film, színház kapcsolatáról, amelyek a művészetek egységét, komplex szemléletét erősítik olvasóinkban. Az 1. számban Tüskés Tibor Goethe — ecsettel című írását olvashatják a fiatalok. Az Irodalmi séták rovatban Fodor András viszi el az olvasókat — József Attila nyomában — Balatonszárszóra. A Könyvek között rovatban Kiss Dénes vall A Kányadomb visszahív címmel három ifjúsági regénye megírásának körülményeiről. A Rejtvény- fejtők klubja az irodalmi művek közti keresés, kuta-. tás izgalmát ígéri. Az első számban Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára köszönti a fiatal olvasókat. Hegedűs András főszerkesztő I Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat ■ azonnali belépéssel alkalmaz miskolci építésvezetőségeire: kőműveseket, ácsokat, villanyszerelőket, tetőszigetelőket, műköveseket, darusokat, bútorasztalosokat, lakatosokat, f öl dmu n kagépkezelőket, gépkocsiszerelőket, segédmunkásokat, irodatakarítókat. A sajószentpéteri építésvezetőség sajóbábonyi, kazincbarcikai, édelényi és szendrői építkezéseire: sárospataki és encsi építésvezetőségére: kőműveseket, ácsokat, kubikosokat, segédmunkásokat. Útiköltséget, munkásszállót, kfllönélésl pótlékot, fiatalok részére betanulási pótlékot biztosítunk. Minden héten szabad szombat. Jelentkezni lehet: Miskolc, József A. n. 57. Sárospatak vásártéri építkezés Sajószentpéter, Bányász a. 1. Encs, Vörös Hadsereg útja 13. Megszűnik a kórházi járat Betéijára’ok a Szem ulea és a reeller közön Október 1-én lépett életbe a Miskolci Közlekedési Vállalat új menetrendje. Ebben van egy olyan változtatás, amely a vonaton érkező kórházlátogatókat érinti: megszüntetik a szerdán és vasárnap közlekedő MK-s járatot. Az MK-s járatokat néhány évvel ezelőtt a vonaton érkező és a Szentpéteri kapui kórházhoz igyekvő látogatók érdekében hoztuk létre. Időközben rendkívül felduzzadt a más módon, így például az autóbuszokon beérkező kórházlátogatók száma és az egyébként túlzsúfolt MK-s járat — ez a Tiszai pályaudvar és a Szentpéteri kapui kórház között közlekedett — sok feszültségre adott okot. A kulturált utazás biztosítása érdekében az új menetrend szerint elsősorban a csúcsforgalomban növeljük a Hejőcsaba, Egyetemváros és a repülőtér között közlekedő 12-es és 14-es kocsik számát. Emellett kórházlátogatás idején a korábbi MK-s kocsikat betétjáratként közlekedtetjük a Szemere utca és a repülőtér között. MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT Benedek Miklós MÚOSZközgyűlés
