Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)

1974-09-05 / 207. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXN. évfolyam, 207. szám Ara: 80 fillér Csütörtök, 1974. szeptember 5. a aisz ke ifjúmunkás tanácsának ülése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- ' ponti Bizottságának első tit­kára szerdán a Központi Bi­zottság szákházában fogadta dr. Raúl Roát, a Kubai Köz­társaság külügyminiszterét. Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán az Ország­házban fogadta dr. Raul Roát. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke szintén fogadta a kubai külügyminisztert az Országházban. A szívélyes, baráti találko­zókon jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Merüli Vilmos, a Magyar Népköz- társaság havannai nagyköve­te, valamint Floreal Chomon, a Kubai Köztársaság buda­pesti nagykövete. Szerdán, a KISZ központi iskolájának Amerikai úti székhazában összeült az If­júsági Szövetség Központi Bi­zottságának ifjúmunkás ta­nácsa. Elsőként az ifjúsági parlamentek főbb tapasztala­tait vitatták meg. Mint isme­retes, az ifjúsági törvény és a végrehajtásáról rendelkező jogszabályok előírásainak megfelelően az idén tavasz- szal első ízben hívták össze a munkahelyi és a megyei szintű ifjúsági parlamente­ket. Ezek a fórumok — álla­pította meg a tanács —1974 legfontosabb ifjúságpolitikai eseményei voltak, a szocia­lista demokrácia olyan új sa­játos ifjúsági összejöveteleivé váltak, amelyen az új nemze­dék eddig soha nem tapasz­talt érdeklődéssel, aktivitás­sal vett részt. Az ifjúmunkás tanács vé­gül megszabta az üzemi KISZ-szervezetek teendőit: hogyan foglalkozzanak, tö­rődjenek az ingázó munkás­fiatalokkal. Huszonöt éves a magyar—szcviet tudományos-műszaki együttműködési megállapodás A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a magyar—szov­jet tudományos-műszaki együttműködési megállapodás alá­írásának 25. évfordulója alkalmából csütörtökön, a Parlament Kongresszusi termében ünnepi ülést rendez. Ünnepi beszédet mond Huszár István, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Vlagyimir Kirillin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, annak a szovjet küldöttségnek a veze­tője, amely részt vesz a ma­gyar—szovjet tudományos­műszaki együttműködés lét­rejöttének 25. évfordulójával kapcsolatos rendezvényeken, Budapestre történt elutazása előtt nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójának. Mint mondotta, „Az internaciona­lizmus és az elvtársi kölcsö­nös segítségnyújtás elvein alapuló szovjet—magyar tu­dományos-műszaki együttmű­ködés a két nép közötti ba­rátság fejlődésének és meg­erősödésének fontos ténye­zője”. . Kirillin akadémikus hang­súlyozta, hogy a kétoldalú együttműködésben mind na- g-obb helyet kapnak a szo­cialista gazdasági integráció komplex programja által elő­irányzott új progresszív for­mák. Sikeresen megvalósul­nak a szerződéses alapon lét­rejött nagyszabású közös ter­vek. Mint Kirillin közölte, az 1976—1980-as tervekkel kap­csolatos konzultációk ered­ményeképpen megjelölték kö­rülbelül 150 probléma együt­tes kidolgozását. A Szovjetunió és Magyar- ország tudományos-műszaki együttműködésének további elmélyítése és kiszélesítése elősegíti majd azt, hogy a tu­dományos-műszaki forrada­lom eredményeit jobban fel tudják használni a gazdaság sikeres fejlesztésére, a két országban élő dolgozók élet- színvonalának növelésére — mutatott rá a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettese. Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és V. A. Kirillin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök- helyettese szerdán a Parla­ment delegációs termében tárgyalásokat folytatott a két ország tudományos-műszaki együttműködésének időszerű kérdéseiről. Felkészülés az őszi csúcsforgalomra — A fuvaroztatók felelőssége — A vasút kérése — Rakodási verseny Az áruszállítás őszi csúcs- forgaími teendőiről, a köz­lekedés ezzel kapcsolatos gondjairól és a megnöveke­dett leiadatok végrehajtásá­hoz szükséges intézkedések­ről tárgyalt szerdai ülésén a Központi Szállítási Tanács. Az ülésen megállapították; a megnövekedett szállítási igény nem rendkívüli hely­zet, hanem a “népgazdaság ágazataiban végbemenő ör­vendetes fejlődés, a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok kedvező alakulásának követ­kezménye, ezért pozitívnak tekinthető. A közlekedés nehézségeit fokozza, hogy a fuvarozta­tók szállítási tevékenysége nem éri el a kívánt színvo­nalat, nem kielégítő az éj­szakai és a munkaszüneti napok rakodási üteme, gya­kori a rakodási, késedelem. A fuvarok továbbra is egye­netlenül jelentkeznek, csak­nem kétharmad részük a hét három napjára, keddre, szerdára, csütörtökre jut. Az év hátralevő részében a közlekedésre háruló nagy áruszállítási feladatok telje­sítésére mind a tárca, mind az ágazatok hathatós intéz­kedéseket hoztak. A megol­dás az egész közlekedés egyensúlyának megteremté­se. A Központi i Szállítási Ta­nács határozatában felkérte a minisztériumokat, ösztö­nözzenek az éjjel-nappali, a (Folytatás a 2. oldalon) Tóth János, a Borsodi Hőerőmű tmk-villanyszerelője, a villamos műhely szocialista brigádjának tagja a 20 megawattos generátor forgórészének szénkeféit ellen­őrzi. Nagy figyelmet igényel ez a munka, hiszen a szénkeféken keresztül 10 ezer voltos áram távozik a szabadtéri transzformátorokba. Fotó: Gallyas Béla Mai szőri isii! Hz NDK elismerése (Z. oldal) Nem szereiül az egyenlőstül (3. oldal) (4. oldal) Napi postánkból (5. oldal) Sport (7. oldal) A gyenge adottságú szövetkezetek jövőjéről 0 megyei képviselőcsoport elése Pulnokon Az ország szántóterületé­nek több mint 6 százaléka, az erdőterület csaknem 23 százaléka, a gyepterületnek pedig 9,8 százaléka van megyénkben. A Borsod me­gyei gazdaságok és szövet­kezetek adják az ország ke­nyérgabona-termésének 7 százalékát, a vágómarha 6, és a sertés 2,8 százalékát. Tegnap Putnokon, a nagy­községi tanács kultúrtermé­ben, a megyei képviselő- 1 csoport ülésén hangzottak el | ezek az adatok. A képviselőcsoportot, va- í lamint a meghívott vendé­geket Sós Ottó, az Ózd járási Pártbizottság első titkára tá­jékoztatta a járás mezőgaz­daságáról és benne a ter­melőszövetkezetek helyzeté­ről. Ezt követően Lipcsei Attila, a megyei tanács osz­tályvezető-helyettese ismer­tette a hegy- és dombvidé­ken gazdálkodó, kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­tek helyzetét és azok fej­lesztési irányait. — Megyénk területén — mondta — több mint 300 ezer hektáron gazdálkodnak a szövetkezetek és állami gazdaságok. A földrajzi— domborzati viszonyokból ere­dően ez a terület mezőgaz­dasági szempontból az or­szág egyik legrosszabb adott­ságú vidéke. A kedvezőtlen adottságú területen dolgozó szövetkezetekben az orszá­gos átlagtól magasabb ráfor­dítási arányok mellett lé­nyegesen alacsonyabb tér mésátlagokat tudnak elérni. Az itteni gazdaságok igen gyakran szakembergondok­kal küszködnek, s a gazdál­kodási színvonalukat csak megkülönböztetett állami tá­mogatással tudják fenntar- tartani. A kedvezőtlen adott­ságú területek gondjaival és az ellentmondások megszün­tetésével való foglalkozás mindenképpen szükséges, hi­szen ezen a területen az adottságok ellenére is jelen­tős termelőmunka folyik, s mindenképpen célszerű az itt dolgozó gazdaságok egyen­(Folytatás a 2. oldalon) zakigazgalási feladatok, környezetvédelem Építésügyi tájértekezlet Miskolcon Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium ren­dezésében szerdán délelőtt kétnapos értekezlet kezdő­dött Miskolcon, a megyei ta­nács dísztermében. A tájér­tekezleten az ÉVM és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talának képviselői, vala­mint három észak-magyar­országi megye — Borsod, Heves és Nógrád — és Mis­kolc megyei város tanácsai­nak vb-titkárai és építés­ügyi szakigazgatási szervei­nek vezetői vesznek részt. Meghívták a tervező válla­latok képviselőit is. A ta­nácskozás célja az építés­ügyi igazgatás aktuális kér­déseinek, valamint a leve­gőtisztaság védelmével kap­csolatos tanácsi építésügyi feladatoknak a megvitatása. A tájértekezletet a házi­gazdák nevében dr. Pusztai Béla, a Borsod megyei Ta­nács elnökhelyettese nyitot­ta meg, majd dr. Árvái Jó­zsef, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium ■■főosztályvezetője szólt a fel­adatokról. Az utóbbi évek­ben nagy mértékben meg­növekedett a tanácsok épí­tésügyi szakigazgatási hatás­köre, s ezzel együtt a fel­adatok száma is. Ehhez az építésügyi hatóságoknál is meg kellett teremteni a szer­vezeti feltételeket, biztosíta­ni kellett a szakmai és a po­litikai képzettség színvona­lának növelését.' A tanácsi építésügyi ha­tóságok dolgozói igyekeztek megfelelni a magasabb kö­vetelményeknek, de tevé­kenységük nem volt teljesen mentes a hiányosságoktól. Esetenként jogos bírálat ér­te munkájukat, előfordult, hogy az ügyintézés bonyo­lult, bürokratikus volt. Alap­vetően azonban a színvonal növekedése a jellemző. Az építési engedélyezési eljá­rás egyszerűsítését szolgáló rendelkezések helyesnek bi­zonyultak, s a továbbiakban ezek maradéktalan érvénye­sítésére kell törekedni. Ma még sok gondot okoznak — többek között — az enge­dély nélküli építkezések. A színvonalasabb és követke­zetesebb munka eredménye­ként azonban — mint erre a vita részvevői rámutattak — ezen a téren is javul a helyzet, kezd megszilárdul­ni az építési fegyelem. A tanácsi építésügyi ható­ságok egyik igen fontos új feladata a levegű tisztasá­gának védelmével kapcsola­tos. Ezekben a kérdésekben a tanácsi szerveknek rend­kívül körültekintően kell el­járniuk. Nyilvánvaló, hogy a már meglevő létesítmények áltál okozott szennyeződés csökkentése csak fokozato­san oldható meg. Ugyanak­kor új beruházások eseté­ben maradéktalanul meg kell követelni az előírások betartását. Az elmúlt években a me­gyei tanácsok építésügyi szakigazgatási szerveinek közreműködésével számos település levegőtisztaság-vé­delmi terve készült el. E munkát folytatják, s az em­lített tervek szervesen kap­csolódnak majd a települé­sek általános rendezési ter­veihez. A tájértekezlet ma dél­előtt folytatódik. 1. L Ma: ünnepi ülés a Parlamentben Kádár isis, Losonczí Fi! és Fitt leni tagodig Raul Kit

Next

/
Oldalképek
Tartalom