Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)
1974-09-10 / 211. szám
1974. szept. 10., kedd ÉSZAK- M AGYARORSZAG 3 Kongresszusi mnkaverseny i TVK-ban A Tiszai Vegyikombinát egyike annak a tizenkilenc nagyvállalatnak, amelyek szocialista munkaversenyt kezdeményeztek a párt XI. kongresszusa és hazánk (elszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. Ebben a nemes versengésben 1S5 szocialista brigád és 18 nagyobb üzemi kollektíva vesz részt. A kombinát dolgozóinak ez évre szóló kongresszusi munkafelajánlásai, a vállalat sajátos helyzetének megfelelően, egyrészt a termelés növelését és a költségek csökkentését célzó vállalásokat tartalmazzák. A ÍPTlllplÓSI felajánlá- SCI HÍMEM sok küzül a legnagyobb volument a műtrágyagyár üzemeinek vállalásai jelentik. A vállalat legnagyobb termelő egységében a szocialista brigádok felajánlásai kereken 16 millió forintot érnek, őket követi a műanyaggyár, valamint a gépgyár, amely a termelés növelésén kívül a minőség javítását és a költségek további csökkentését tűzte ki célul. A pártkongresszus tiszteletére tett termelési felajánlások értéke vállalati szinten mintegy 27 millió forint. Számottevő az anyag- és energiatakarékosság, stb. révén tervbe vett költségcsökkentés összege is, hiszen jóval meghaladja a 20 millió forintot. A kongresszusi vállalásokat nagyszerű munkatettek egész sora követte. Ilyen volt például a műtrágya- gyárban az éves nagyjavítás határidő előtt történt befejezése. Ezt úgy érték el, hogy a munkák előkészítésére és helyszíni irányítására a különböző gyárak, társüzemek dolgozóiból 38 fős műszaki komplex brigádot hoztak létre, amely óramű pontossággal kidolgozta a nagyjavítás ütemtervét. Döntő volt az is, hogy a fizikai dolgozók, megértve a feladat fontosságát, kommunista műszakot, vagyis jelentős pluszmunkát vállaltak, így több ezer óra társadalmi munkával segítették a javítási, karbantartási feladatok gyors és maradéktalan teljesítését. Végül is, a 15 napra tervezett nagyjavítást lé- nyegsen rövidebb idő alatt fejezték be: a kilencedik napon ugyanis már teljes kapacitással termelt a gyár minden egyes üzeme. A dolgozók áldozatos munkájának, a szocialista brigádok összefogásának, megvan a kézzelfogható eredménye, hiszen a műtrágya- gyár már teljesítette ez évi kongresszusi vállalását. A felajánlott 5 ezer 400 tonna ammónnitrát helyett eddig 5897 tonna, nagy hatóanyagtartalmú nitrogénműtrágyát adott terven felül a népgazdaságnak. kttiíínfrk munkájukkal fi«3a!iEri a többi Ryiir> üzem dolgozói is. Például, a festékgyár szocialista brigádjai igen sokat segítettek a gyárvezetésnek az alapanyag-beszerzési gondok és a •tőkés piacokon tapasztalható áremelkedések okozta nehézségek leküzdésében azáltal, hogy a termeléshez megfelelő hazai gyártmányú alapanyagokat használtak fel. Ahol indokolt volt, átdolgozták az egyes receptú- rákat is. Mindez döntően hozzájárult ahhoz, hogy a tervezettnél nagyobb árbevételt tudtak elérni, ugyanakkor eleget tettek exportkötelezettségüknek is. A műanyaggyár kollektívái egy idő óta alapanyag- ellátási nehézséggel találják szemben magukat. Ezért igen nagy erőfeszítésükbe került a megnövekedett termelési feladatok teljesítése. Az itt dolgozó szocialista brigádok — kongresszusi vállalásuknak megfelelően — azonban még ilyen körülmények között is 3,7 százalékkal túlszárnyalták első félévi tervüket. A gyártási veszteséget is jelentősen, 3.9 százalékról 1,7 százalékra csökkentették és ezáltal több mint 3 millió forintot takarítottak meg. A karbantartó és szolgáltató egységek dolgozóit hasonlóképpen elismerés illeti eddigi munkájukért. Az ó érdemük elsősorban, hogy a termelő üzemekben folyamatosan, különösebb fennakadás nélkül tudtak dolgozni. Ezenkívül, számos beruházási-fejlesztési feladatot oldottak meg sikerrel. Szót kell ejteni azokról az intézkedésekről is. amelyeket a kombinát vezetősége hozott a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására, a szociális ellátás fejlesztésére. Így például megemlíthetjük, a közelmúltban elhatározott újabb 5 százalékos bérfejlesztést, amely mintegy kétezer dolgozót, főként szakmunkásokat érint. Tovább javultak a szocialista brigádok kulturális és tapasztalatcsere lehetőségei: a kombinát igazgatósága egy új panoráma ! autóbuszt bocsátott a dolgozók rendelkezésére. Nem lebecsülendő az a támogatás sem, amelyet a városi tanács kap a vállalattól a gyermekintézmények fejlesztésére. Ebben az évben a TVK 3 és fél millió forinttal járul hozzá egy újabb óvoda építéséhez, hogy ily módon is segítse a kombinát dolgozóit gyermekeik elhelyezésében. A kombinát dntk°zóa kongresszusi munkaversenyben kifejtett eredményes munkáját bizonyítják a vállalat első félévi termelési, gazdasági sikérei. A TVK ■termelési értéke mintegy 40 millió forinttal haladta meg a tervezett szintet, a vállalati eredmény 7,5 százalékkal volt több, mint a félévi előirányzat. L, L. Az igazgató fogadónapján Kazincbarcika, Borsodi Vegyikombinát, igazgatói szoba. A tágas helyiségben kelten ülnek, Körtvúlyes István, a BVK igazgatója és V. Gézá- né, gyors- és gépírónő. A félig leeresztett redőnyök mögül behallatszik az üzem egyenletes zúgása. Az igazgató előtt papír, elérhető távolságban magnetofon. Igazgatói fogadónap. Ezen a napon a sok ezer fős vállalat minden dolgozója panaszával, bejelentésével, vagy más ügyes-bajos dolgával felkeresheti a vállalat igazgatóját. # — A gyermekünk hosszabb ideje beteg, asztmás, és az orvos környezetváltozást javasol — kezdte az asszony. — Ezért a férjemmel együtt kérjük az igazgató elvtársat, hogy tegye lehetővé a vegvikombinát szekszárdi gyáregységébe való áthelyezésünket. A férjem ugyancsak itt a vállalatnál dolgozik, művezető. — A szekszárdi gyáregységünkben jelenleg ugyan nincs üres beosztás, de a fejlesztés folyamán talán nem lesz akadálya az áthelyezésüknek — mondta az igazgató. — Sajnos, Szek- szárdon a vállalatnak nincs szolgálati lakása, az ottani lakáshelyzetet nem is ismerjük. Ebben a kérdésben így a vállalat nem tud segítséget nyújtani. Az ön férje művezető, s talán lenne egy másik megoldás is — gondolkozott hangosan az igazgató — ez ugyan a vállalat számára kedvezőtlenebb, hiszen meg kellene önöktől válnunk. Az elmúlt napokban megkerestek bennünket a leninvárosi Tiszai Kőolajfinomító Vállalattól, azzal a kéréssel, hogy a BVK adjon át az újonnan induló vállalatnak néhány középkáder szakembert, például művezetőket. Leninváros sík vidék, levegője más mint Kazincbarcikának, s a gyereknek is valószínűleg megfelelne. Ott a lakáskérdés is valószínűleg hamarabb megoldódik. — Mi inkább a szekszárdi lehetőséget szeretnénk — válaszolta kis gondolkodás után az asszony. — Ott rokonaink vannak, s reméljük, lakáscserével vagy más módon a problémánkat meg tudnánk oldani. Befejezésül az igazgató elmondta, ha V Gézánéék döntése végleges, a családot az új munkahelyre a vállalat áthelyezi, és a költözködésükhöz is segítséget nyújt. * A néhány perces szünetben az igazgatóval beszélgettünk a fogadónapok tapasztalatairól. Ezekén a nyílt napokon általában 10—20-an keresik fel a legkülönbözőbb kérésekkel a vállalat igazgatóját: Igen sokan a munkakörükkel kapcsolatos gondokkal, problémákkal jönnek. Ezek az összes kérelmezőknek mintegy 25 százalékát teszik ki. Vannak azután szinte nevetséges ügyek is. Például nemrég az üzem .egyik dolgozója azzal a panasszal jött az igazgatóhoz, hogy a felesége éjszakára kizárta a lakásból. De a panaszok többsége jogos és mély emberi gondokat, érzéseket takar. * Annak ellenére, hogy akik ide eljönnek, valamennyien tudják, az igazgató lakáselosztással nem foglalkozik, a megjelenteknek mintegy 50 százaléka mégis lakásügyben jön. így például dr. P Tamás létesítmény főmérnök is: — Két gyermekem van — kezdi —, jelenleg másfél szobás lakásban lakunk. A városi tanácson 1965 óta jogos lakáscsereigényem van beadva, de mind a mai napig a kért nagyobb lakást nem kaptam meg. Szeretném, ha kérésemet a vállalat támogatná, hiszen a pihenésünkhöz, a munkaköröm jobb ellátásához, s a gyermekeim érdekében szükségünk lenne a nagyobb lakásra. A főmérnök ígéretet kap, s a rövid szünetben az igazgató magnetofonba diktálja a véleményét. A vállalat nyújtson segítséget, hogy a kért két és fél szobás lakást dr. P. Tamás megkapja. Majd megjegyzi: Cukorrépaszedés géppel A Szerencsi Cukorgyárban megkezdődött a termelés. A közelben levő Szerencsi Állami Gazdaság éppen ezért már folyamatosan szállítja a cukorrépát a gyárba. Az állami gazdaság egyik 44 holdas tábláján géppel szedik a cukorrépát. Traktorvontatású árógép után a felszedőgép tisztítja és juttatja pótkocsiba a termést. Laczó József felv. ________________________________________? Í z eaersialisrriszék ám .,;í : ,? . :;i A tőkés országoknak a közelmúltban kirobbant energiaválsága nem érte váratlanul hazánkat. Tulajdonképpen már évek óta megfigyelhettük előjeleit, sőt, bizonyos mértékben, mesterséges előkészítésének különböző megnyilvánulásait is. Különösen a kőolaj az az energiahordozó nyersanyag, ami rendkívüli gazdasági és politikai jelentőségű. Árának alkulását a világpiacon legalább annyira befolyásolják politikai tényezők, mint köz- gazdasági megfontolások. Az olajválság a szocialista országok — így hazánk — energiaellátását nem veszélyezteti. hiszen a szocialista országok energetikailag önállóak. Felbecsülhetetlen tá— Mindenkit egyforma mércével kell mérni. Ha jogosult, a kéréseket a vállalat támogatja, ha a kérés nem jogos, az igazgató is nemet mond. * Az újabb kérelmező K. A. Sándor. Szarvason megüresedett egy tanszékvezető tanári állás. Azt akarja megpályázni, és kéri a vállalat igazgatóját, hogy az eddigi munkájáról és magatartásáról kedvező elbírálást adjon. Az igazgató kifejti a véleményét: K. A. Sándort kiváló szakembernek tartja, és' nem gátolhatja meg az üzemből való eltávozását. De személy szerint úgy érzi, a tanárjelöltnek a közélettől való tartózkodása a fiatalok nevelésében hátránynak számít. * A néhány perces szünetet ismét a lakáskérdésnek szenteltük. Hiszen a kérelmezők többsége ezen a napon is ilyen kérésekkel kereste fel az igazgatót. — Volt-e példa rá, hogy az igazgatói döntés megváltoztatta volna az üzemi lakáselosztó bizottság korábbi határozatát? — Nem, még nem volt rá példa — válaszolta. — De bizonyos módosításokat, finomításokat már végeztünk. Például, a jövőben az igények teljesítésénél lényegesen nagyobb súllyal esik latba, ki hány éve dolgozik a yállalatnál. Tehát a törzs- gárdatagság sokat számít. A néhány perces szünet után újabb panaszos érkezik. Néhány napja nősült, és lakást szeretne... Hajdú Gábor maszt nyújt ehhez a Szovjetunió segítsége, a szocialista tábor gazdasági ereje, ezen belül az energetikai együttműködés. Jóval érzékenyebben érint azonban bennünket a világpiacon tartósan érvényesülő áremelkedés, amely már ma is súlyosan terheli tőkés fizetési mérlegünket. Benzinárak külföldön Figyelemmel arra, hogy a kőolajat, illetve a kőolajtermékeket csak igen korlátozott mértékben lehet más energiahordozóval helyettesíteni és a szóba jöhető helyettesítés is csak hosszabb távlatban oldható meg, az olajválság hatását tartósnak kell feltételezni. Elsősorban ez a magyarázata, hogy a legtöbb európai országban a kőolajipari termékek rendkívüli áremelkedése következett be, és a takarékos felhasználást elősegítő intézkedéseknek egész sorát vezették be. Az egy évvel ezelőtti, egyébként is magas benzinárakhoz viszonyított árindex a szomszédos Ausztriában 160 százalék, Franciaországban 149 százaiéit, az NSZK- ban 137 százalék, Jugoszláviában 189 százalék. Csehszlovákiában 175 százalék" —, hogy csak néhány példát említsünk. Árváltozások itthon Ismeretes, hogy energia- és energiahordozó importunk döntő többsége a Szovjetunióból származik. Ezeket az energiahordozókat ma is a tervek szerint előirányzott mennyiségben és a világpiaci konjuktúra hatásaitól és ingadozásaitól mentes árakon vásároljuk. Növekvő szükségleteink fedezésére azonban tőkés olajimportot is igénybe kell vennünk, mégpedig a rendkívül magas világpiaci áron. Két adat az árak jellemzésére: az energiapolitikai koncepció kidolgozásakor 17 dollárért lehetett olajat beszerezni a világpiacon, ebben az évben az egvik vásárlásnál pedig már 70 dollárt kellett fizetnünk. A tőkés olajimport növekedése azzal a kézenfekvő következménnyel jár. hogy a világpiaci árak és árarányok hatása alól mi sem vonhatjuk ki magunkat. Kormányzatunk részben erre a körülményre való tekintettel tartotta szükségesnek szeptember 1-ével az új fogyasztói árak, 1975. január 1-ével pedig a termelői árváltozások eletbe léptetését. A fogyasztói árváltozásokat, valamint a termelői árváltozásokat indokolttá tette még a tüzelőanyagokkal való helyes és taitarékos gazdálko- uas szükségességé is. A hazai termelői és fogyasztói áremelkedések azonban a tőkés piaci áremelkedésekhez kepest viszonylag alacsonyait., éppen annak következtében, hogy kőolajszükségletünknek csak egy részét szerezzük be a tőkés piacról. A világpiaci áremelkedésből származó többletkiadás azonban még ilyen körülmények között is jelentős terhet jelent a költségvetésnek. Energiahordozó-árrendszerünk alapjait 1966-ban rakták le. Annak idején a termelői árak szintjét az átlagos belföldi társadalmi ráfordítás alapján határozták meg, ami azt jelentette, hogy az összár fedezte az energiahordozók összes belföldi kitermelési és import beszerzési költségét, beleértve egy bizonyos mértékű nyereséget is. Jiivtöeíeninevelö mtézkeűósek Az ösztönzés azonban a vártnál szélesebb körben teremtett érdekeltséget a szénről a szénhidrogénre való átállásra. Ellenösztönzésként ezért az új termelői árakban megváltoznak az árarányok, mégpedig úgy, hogy ha az egységnyi szén ára 100. akkor a tüzelőolajoké 150, a gázé 140 lesz. Az árarányok változása némileg lassítani fogja a szénről a szénhidrogénre való átmenetet, ami természetesen a szén hatékonyságának újraértékelését jelenti. A lakosságot érintő tüzelő- és üzemanyag-áremelések miatt 2,3 mill'árd forinttal növekszik a lakosság kiadása. A kormány ezért jövedelemnövelő intézkedéseket is hozott. Az ugyancsak szeptember 1-tői életbe léoő bérkiegészítések 3.5 milliárd forinttal növelik a lakosság jövedelmét. A bérkiegészítés összegének körülbelül 60 százalékát a nyereségadózás rendszerén keresztül az állam, körülbelül 40 százalékát pedig a vállalati alapok fedezik. A vállalatokat érintő termelői árváltozásokat az eszközlekötési járulék egyidejű módosításával ellensúlyozza az állami költségvetés.
