Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)
1974-09-07 / 209. szám
1974. szepí.- 8., vasárnap ESZAFC-MAGYARORSZAG 7 Műemlék, művelődés, idegenforgalom A színen parkosított udvar keretét a Hotel Huszárvár barokk falai adják Fotó: Laczó József Szerencs, Hegyalja kapuja, történelmi nevezetesse- gu honfoglalás kori település. Több országos hírű műemlékkel rendelkezik, amelyek közül kiemelkedik a Rákóczi-várkas- tély, amit egy XII. századi eredetű kolostorból építettek át katonai erősségű várrá. A Rákóczi-várkastély műemléki helyreállítása már régebben folyamatban van, mégpedig úgy, hogy az a művelődést és az idegen- forgalmat egyaránt szolgálja. A várkastély már eddig is otthont adott a művelődési központnak, a járási könyvtárnak, a helytörténeti múzeumnak, a félmilliónál is több darabot számláló Petrikovits-féle levelezőlap és az ex libris gyűjteménynek. A rekonstrukció első ütemében a várkastély déli szárnyában, a Huszárvár utcai barokk épületben most alakítanak ki egy 45 vendég elhelyezésére szolgáló szállodát Az utca nevét megőrizve a Hotel Huszárvár a Borsod megjv'i Idegenforgalmi Hivatal, a Borsodtourist kezelésében működik majd, de létesítéséhez hozzájárult a Borsod megyei Tanács, a Szerencsi nagyközségi Tanács és az Országos Műemléki Felügyelőség is. Az épülő szállodában jelenleg a belső szerelési munkálatok folynak. A bútorokat a BUBIV encsi gyáregysége szállítja. A tervek szerint az új szálloda október közepétől ío- i gadja vendégeit. A Rákóczi-várkastély további rekonstrukciója során i a szálloda mellet levő épületben létrehoznak egy 24— 30 személyes A kategóriájú turistaszállót is. A várkastély első udvarának földszintjén pedig vendéglátó- inari egységeket alakítanak ki. Most folyik egy nagy előadói terem kiképzése, a mely a művelődési központ kezelésében szinpozio- nok, továbbképzések, színházi és mozielőadások megrendezésére is alkalmas lesz, s amelyet természetesen az új szálloda vendégei is használhatnak majd. A nagy előadói terem, valamint a szállodai szárny között levő, bástyákkal körülhatárolt területen már elkészült a szökőkutas belső udvar, amelyet szintén sokoldalúan lehet majd felhasználni. A további rekonstrukció során a várkastély környékén nagy kiterjedésű liget, park és tó és 1— az elképzelések szerint — a későbbiek során Strandes gyógyfürdő kapcsolódik a vendégek komplex ellátásához. A Rákóczi-várkastély teljes helyreállításával Szerencs olyan műemléki, történelmi nevezetességű központot kap maid, amely egyaránt jól szolgálja a művelődést és az idegenforgalmat. Bábszínház kicsiknek és nagyoknak A Moszkvai Állami Bábszínházát jól ismerik a Szovjetunió határain túl is. Vidám, vagy elgondolkodtató műsorait egyaránt kedvelik ^legkisebbek és a -felnőttek is. A színház művészei legutóbb Lengyelországban vendégszerepeitek, ahol vezetőjüket. a hazánkban is méltán népszerű Szergej Vlagyimirovics Ob- razeovot. a lengyel gyerekek ..Mosoly díj”-jal tüntették ki. Az ősszel induló új évad alkalmából az Izvesztyija egyik munkatársa felkereste a világhírű művészt és interjút készített vele. Szergej Obrazcov az újságírónak adott válaszában elmondta, hogy a most következő szezonban a bábszínház kollektívája Belgiumba, Dániába és Hollandiába látogat. A kicsiknek „Aladdin csodalámpáját” játsszák majd, a felnőttek pedig a „Nem mindennapi koncert”- cl nézhetik meg. A külföldi turnéról visszajövet új bemutatóval kedveskednek a moszkvai gyerekeknek. Puskin „Mese Szaltán cárról” című művét viszi színre Sz. Szamodur. Erről annyit jegyzett meg Obrazcov, hogy óvatosan bántak az eredeti szöveggel, és az előadás mintegy illusztrációul szolgál a nagy költő verséhez. Arra a kérdésre, hogy mivel szereznek örömet a felnőtt közönségnek, Obrazcov elmondta, hogy egy musí- calparódiát készítettek. A címe elég hosszú és egy kicsit furcsa is, de ez egy paródiánál megengedhető: „Don Juan a .huszadik században, avagy igazi musical idegen nyelven”. Ezt a darabot egyébként V. Livanov és G. Parin írta, a zenéjét pedig G. Glatkov szerezte. Mindig produkál az élet valami derűset, megmosolyogni valót, vagy éppen olyan esetet, amelynek a tanulságai kézenfekvőek. Ezt igazolják az alábbi , története^ is. Az új kocsi Nemcsak a kocsi volt új, hanem a gazdája is újdonsült vezetőként lépett az autósok társadalmába. Büszkén és boldogan kóstolgatta a KRESZ szabályai közé szorított közlekedést s közben a legkisebb neszre, zajra is figyelt. Minden érzékszervével az autót vigyázta, nehogy baj legyen. Lefutott njár néhány száz kilométert, amikór megdöbbenve tapasztalta: ha emelkedőre ér, vagy kanyarban halad, a kocsi csomagtartójának a tájékáról jól kivehető zörgés jut el hozzá. Munkahelyén panaszkodott is: valami nincs rendben a kocsival, valami kopog. de mi lehet ennek az bka? Kénytelen-kelletlen rászánta magát, s az utolsó csavarig mindent átvizsgált. de semmi hibát nem talált. Viszont alighogy begyújtotta a motort és gázt adott, a zörgés máris jelentkezet. — Muszáj szerelőhöz menni! — határozta el, amit panaszként elmondott az autóvezetést tekintve idősebb és rutinosabb kollégájának is. — Na. gyere! Lássuk csak mi a baj? A kocsi gazdája utasként ült az első ülésre, barátja pedig a volán mögé. Alig tettek meg néhány métert a zörgés máris jelzett. A városon kívül, az országúton, egv, a forgalomtól mentes helyen parkíroztak és munkához láttak. Cjra és újra megvizsgáltak szinte mindén alkatrészt, de az eredmény ugyanaz volt: sehol semmiféle rendellenesség. Erre gondolt egyet a segítőtárs, felemelte a csomagtartó tetejét. A csomagtérből egyetlen, üres, olajosnálack árválkodott a sarokban. — Ez a ludas! — jelentette ki határozottan. Ezzel kiemelték a flakont, amely mindeddig menet közben ide-oda gurult, tréfát űzve a kocsi gazdájával. Vlakúi a varázsban Aki elmesélte e történetet, deszkából épített magának garázst, S, hogy a réseken át ne szaladgáljon ki-be a szellő, gondolt egy nagyot. Szerzett egy halom különféle plakátot, s belülről ezzel „tapétázta” ki a garázst. Tenyérnyi üres helyet sem hagyva szabadon. Nagy volt a meleg, s egy kicsit, fáradtan az egész napi munkától, amikor végzett a dekorálással, jószerével körül sem nézett a parányi helyiségben. örült, hogy szabad levegőre juthatot. Arra nem is gondolt, hogy saját műve netán meglepetést is tartogat a számára. Másnap, amikor vidéki útjáról hazatérve beállt a garázsba, meghökkenve olvasta a szemben levő falra ragasztott pinkáiról egy nagy sikerű színdarab címét, amely öles betűkkel szinte mellbe vágta. A pla- kátrót ugyanis ez a szöveg meredt rá: A kocsi rabjai... Mcgícpcics a iérjnek Aprócska a telek, de vonzó. A házaspár ha lehette minden szabad idejét itt. a hegyen töltötte el. Ahogy a munka, a kötelesség engedte. Az egyik napon a férj már kora reggel autóbuszra ült azzal, hogy felesége délután követi. Férje úgy déltájban felhívta az asszonyt, a munkahelyén. Azt kérte: — Ha jössz, hozz egy kis pálinkát is ... Férjuram szaván, hanghordozásán azonban a dró-\ ton át is érzékelhető volt, hogy egy-két féldecit már leöntött. Felesége minden ellenkezés nékül anny.t mondott: — Jó! Viszek egy kis italt! ígéretét teljesítette is. Ahogy kiért a telekre, férje, aki láthatóan alig várta már a szíverősítőt, köszönés helyett mondta, illetve kérdezte: — Hoztál? — Hát persze, hogy hoztam! — így a felesége. Ezzel lepakolt, benyúlt a szatyorba, és kiemelt onnan két üveg jó hideg kólát. — Hát ez? — meredt rá a férj. — Italt ígértem, és el is hoztam! adott magyarázatot a feleség. Tótli Ferenc Kik gyilkolták meg Radnótii?... Harminc éve ezekben a napokban, hetekben indult el mintegy háromezer főnyi magyar munkaszolgálatos a bori rézbányáktól. Hazafelé ... Még nyár elején történt: az érettségi dolgozatokban egy különös jelenségre ti- gyeltem fői. A jelöltek — két osztályba':! voltam elnök — a Radnóli-tételben a költő meggyilkolását kivétel nélkül német fasisztáknak (SS-eknek, német katonáknak stb.) tu,aÍdonitot- ták. Amikor szóvá tettem, kiderült, hogy a magyar szakos tanárok is így tudják. A dolgot az érettségikről szóló cikkemben is megemlítettem, amire ismét sokan azt válaszolták: hogyan is lehetet volna másként?... Az egyik levelet Borsod megyéből. Edelényból kaptam, dr. Tánczos Géza kórházi főorvostól, aki a következőket írta: „Eddigi legjobb tudásom szerint a bori rézbányáktól nyugatra vezető- „erőltetett menet” során a Győr megyei Abdánál igenis németek lőtték agyon Radnótit... Nem emlékszem, hogy ez bárhol tételesen szerepelt volna, akár nyilasok, akár németek tekintetében. De egyrészt az a tény. hogy a munkaszolgálatosok Jugoszláviában dolgoztak, a németek irányítását valószínűsítette előttem, bár ez nem döntő érv. Viszont döntőnek látszik a Razg- lednicákban szereplő sor: „Der springt noch auf”,.. — hangzott fölöttem - -, vérrel kevert sár száradt fülemen ..Tehát a versben szereplő német mondat Radnóti tanúsága, hogy a keret tagjai, legalább is részben, németek voltak. Az pedig ma már nem dönhe- tő el, és valószínűleg soha nem tisztázható, hogy személy szerint ki volt a gyilkos .. Mindez valóban így igaz. ám a valóság ezúttal — mint annyiszor a második világháborúban — ellentétes a logikával, rácáfol a logikus érvelésre. Jóllehet az irodalomtörténet a legapróbb részletekig tisztázta már a gyilkosság körülményeit, a köztu- „datban úgy maradt meg, I hogy Radnótiékat Abda mellett a németek lőtték agyon. S ez bizonyos mértékig érthető. A kutatások anyaga ugyanis mindössze két csekély példányszámú irodalmi, Illetve irodalom- történeti folyóiratban látott napvilágot négy-öt éve. Következésül a pontos igazságot sajnos kevesen ismerik, pedig ezt újra és újra ki kell mondanunk. Nem lehet midegy: hallgatunk róla, hazudunk-e önmagunknak is vagy őszintén, becsülettel elmondjuk gyerekeinknek; hogyan is volt abban a korban... Radnótit és huszonegy fogolytársát magyar katonák gyilkolták meg Abda előtt. Nem „magyar SS-ek” és nem nyilasok: magvar katonák, a bori keretből. Hárman vagv négyen, ez máig sem tisztázott. A közvetlen előzmények részletei alig ismertek, és félő. hogy a tömeegvilkos- ság szubjektív indítékai ma már tisztázhatatlanok. A tények és az eset Pontos helyszíne körülményei azonban hiteles tanúk által bizonyítottak. Mindez elolvasható Kőszegi Ábel ..Töredék” cirrv dokum“ntum- írásában (Oj írás, 1970. 12. szám) és Tolnai Gábor A „Meredek út” véoső szakasza című tani'1 mán vsoroza- tíhnn (Irodalomtörténet,. 1999. 2—3—4. szám! Ezek°t használtam forrásul magam is. Nincs lehetőségünk itt a kutatások eredményeit részletesen ismertetni. Lényegük viszont a következő: 1944. november 8-án a bori „haiálmenet” munka- szolgálatos orvosa, dr. Bár- ’ dós József, a Győr melletti Écs községben parancsol kap a leggyengébbek kiválogatására. Huszonkét, — jártányi éröve! sem rendelkező —„musz”-ost két szekérre ültetnek, köztük Radnótit is. A menet megindul. ; Győrött a szekerek lemaradnak. a többiek úgy tudják, kórházba kerülnek.. Hogy mi történt velük másnap délutánig, hogy valóban megkísérelték’ e kórházba juttatni őket — ahogyan az egyik forrás állítja — vagy sem, ezt nem t djuk. A továbbiakat már az abdai szemtanúktól is- j merjük. E szerint a szekerek áthaladva a Rábca-hídon, j nem sokkal Abda község - előtt megállnak. Némi tanakodás után a közeli csárdából és a gátőrházból szerszámokat kérnek, majd a töltésen túl gödröt ásatnak a foglyokkal. Egészen közelről, puskával lövik őket tarkón. Bele a maguk megásta sírba. Az esetl944.no-) vember 9-én, a kora délutáni órákban történj. A csárda udvarán német gulyásógyú működött, két osztrák SS-szakáccsal, akik a lövések hallatán futva a helyszínre siettek. A szemtanúk egyike — a kivégzés vége felé hangzó pisztoly- lövés csattanásokra alapozva — állítja, hogy ők is ' részt vettek a vérengzésben, bár utána szörnyűlködve háborogtak a magyar keretlegények szadizmusán... Ha valóban részt vettek, akkor is csupán „asszisztálhattak” ennél a tömeggyil- , kosságnál, ahova az áldozatok — ugyancsak a szemta- j núk állítása alapján — már I eleve összetörve, félig í agyonvert állapotban érkéz- ‘ tek meg. Mindössze háromnégynek volt még jártányi ereje. Velük ásatták meg a tömegsírt. Radnótit és társait magyar katonák golyója ölte meg. Egy altiszt és két vagy több katona; az újvidéki S gyilkosok közvetlen rokonai, j Szálasi-katonák a bori ke- , rétből. Hogy kik személy I szerint, ezt valóban nem si- I került megállapítani. Talán meghaltak, talán köztünk élnek ma is. AKik beszéltek velük — akiknek • gondosan letisztítva és j megköszönve visszaadták a ; szerszámokat — azt mond- . ják, beszédük nem hasonlí- j tott a Győr vidékiekéhez ... j Ennyit tudunk. Két forrásunk említésével a Radnóti-irodalom idevágó szakasza korántsem merült ki. Ezenkívül legalább öt-hat kötet és számos cikk, tanulmány, dokumentum foglalkozik a bori tábor útjával a Zsagubi- ca feletti hegyektől — a Lager Heidenau”-tól Berlin- \ ig. És „további kutatómunkán, újabb tanúk jelentkezésén, lappangó iratok előkerülésén múlik, hogy teljes legyen a még mindig töredékes kép a költő életének utolsó fél esztendejéről” —, írja egyik kutatója. A kép teljesebbé válását bizonyára elősegíti az idei évforduló, amikor kegyelettel emlékezünk Radnóti Miklósra és az éppen most — ezekben a napokban, hetekben harminc esztendeje megkezdett és végigjárt. kegyetlenül és és véresen hosszú kálváriájára az első stációtól a „megrendítő magaslat” legvégső pontjáig. Wallinger Endre Mai történetek
