Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)
1974-09-06 / 208. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. szept. 6., péntek Filmes kongresszus es fesztivál Júniusban múlt tíz esztendeje, hogy először rendeztek Miskolcon filmfesztivált. A rövidfilmek szemléje akkor lépett elő fesztivállá és a szakma szűk keretei közül akkor került ez az önvizsgáló, mérlegelő versengés a nagy- közönség elé, a közérdeklődés reflektorfényébe. Egv évtized telt el az első miskolci filmfesztivál óta, s ez a film- ünnep az egyetemes magyar filmművészet igen jelentős eseményévé, nőtt. Közben a korábbi budapesti szemléket is adoptálta, így változott meg a sorszámozása is, s 1973- ban, amikor tizedszer vonták fel Miskolcon a fesztiválzászlókat, már a tizennegyedik fesztivált köszönthettük. Ebben az évben, 1974- ben nem volt Miskolcon kisfilmfesztivál, nem folytatódott a sor. Különböző meggondolásokból szüneteltették az illetékesek, és a folytatás, a továbbfejlesztés mikéntje még szakmai viták témája. Minden bizonnyal folytatódik majd e rangos sorozat, amelynek idei jelentkezését okkal és joggal hiányolták nagyon sokan, nemcsak a szakmabeliek, hanem az érdeklődő közönség soraiból is. Miskolcnak a kisfilmmel való évtizedes kapcsolata nem pusztán annyit jelentett, hogy az illetékes filmszervek elfogadták a város vendégszeretetét és itt rendezték meg fesztiváljukat, hanem a kis- film-művészet és Miskolc város valahogy összekapcsolódott. A város művészeti arculatának egyik meghatározó vonása a kisfilm, a kis- - film-művészet mérlegre tételének pedig Miskolc lett a fóruma. A miskolci közönség megszerette a kisfilmet. Éppen ez az összeforrottság indokolta, hogy a Nemzetközi Tudományosfilm Szövetség, az AICS idei, immár huszonnyolcadik kongresszusát, amelynek megrendezésére hazánk hivatott, a magyar városok közül Miskolcon tartják. Szeptember 6-a és 11-e között itt ülésezik majd e tisztes nemzetközi szervezet, a tudomány és a filmművészet közös testületé, eljönnek a világ legkülönbözőbb országaiból a tudományosv. filmek alkotói, hogy bemutassák egymásnak munkáikat, megvitassák közös gondjaikat. Az AICS kongresszusa egybekapcsolódik a népszerű tudományos filmek fesztiváljával is. A kongresszus és fesztivál védnökeinek sorában dr. Bodnár Ferencet, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr Köpeczy Béla akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát, dr. Ladányi Józsefet, a megyei tanács elnökét, dr. Marx György akadémikust, egyetemi tanárt, dr. Molnár Ferencet, a Kulturális Minisztérium államtitkárát. Ortutay Gyula akadémikust, az Elnöki Tanács tagját, dr. Polinsz- ky Károly oktatási minisztert és Virizlay Gyulát, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkárát találjuk. Vendégeink részben már tegnap megérkeztek, részben ma érkeznek Miskolcra. Megtekintik a várost, majd az AICS végrehajtó bizottsága és a huszonnyolcadik kongresszus és filmfesztivál szervező bizottsága operatív ülést tart. Ezt követően délután három szekcióban üléseznek a tudományos filmalkotók: a népszerű tudományos, a felsőoktatási és a kutató ágazat művelői. Ma este 7 órakor a Rónai Sándor Művelődési Központ színház- termében, amelyet most tataroztak és új vetítőberendezésekkel láttak el, ünnepélyesen nyitják meg a fesztivált. Ezen már a nagyközönség is részt vesz. Ünnepi beszédet Kondor István, a Kulturális Minisztérium filmfőigazgatója, Kollányi Ágoston, az AICS elnöke és Tok Miklós, Miskolc város tanácselnök-helyettese mond. Ezt követően nyolc nemzet képviselői mutatják be alkotásaikat. A fesztivál programjában közgyűlés, szakmai vetítések és viták, népszerű tudományos filmek vetítése és egyéb rendezvények szerepelnek. Szeptember Il-én, szerdán e-le 6 óralcor zárul majd az AICS 28. kongresszusának és fesztiváljának miskolci rendezvénysorozata. A nagyközönség a Rónai Sándor Művelődési Központon kívül a Kossuth moziban tartandó külön előadásokon is láthatja majd a fesztivál filmjeit, amelyeket versenyfilmeknek is tekintenek, és az AICS minősíti és díjazza a legjobbakat. A fesztivál külföldi résztvevői a miskolci zárás után még Budapesten töltenek két napot, s folytatják eszmecseréiket. Megtiszteltetés Miskolc számára a rangos nemzetközi szervezet kongresszusa. A kisfilmeket szerető miskolci közönség bizonyára érdeklődéssel fogadja a világ kis- film-terméséből ennek az ágazatnak a választékát, örömmel tekinti meg a népszerű tudományos filmeket, s mint a már hagyományos miskolci filmfesztivált, magáénak vallja ezt a filmünnepet is. (bm) A Napjaink szeptemberi száma A szeptemberi Napjainkban megjelent cikkeket, irodalmi anyagot tulajdonképpen két nagy részre bonthatjuk. A kulturális lap min- denekfelett az augusztusban megrendezett III. tokaji írótábor eseményeire reflektál. S nemcsak a krónika szűkszavúságával. A szeptemberi számban már olvasható az írótáborban elhangzott néhány előadás, vitaindító anyaga is. így például közli a lap Bata Imrének A fiatalságról címmel elhangzott eszmefuttatását, amelyben a fiatal írók. költők munkásságának sajátos ellentmondásait kutatta. Ugyancsak közli — részleteiben' — I.ászló- Bencsik Sándor előadását a munkásközösségek művelődéséről. A Napjaink következő számaiban minden bi- ’ zonnval visszatér a tokaji . írótábor tanulságaira — hi-1 szén a most ismertetett anyag szinte kívánja is a folytatást. I A hagyományos, rendsze- • rés rovatokban megjelent anyagokon kívül a szeptemberi szám ezúttal a bolgár irodalomnak szentel nagyobb teret. Ágh István Kalandozás Bulgáriában című irodalmi riportja vezeti be a bolgár anyagot, amelyben néhány költő verseivel ismerkedhetünk meg. A szeptemberi számból még egy cikket ajánlunk a lap olvasói figyelmébe. Rigó László Színházaink és az új magvar dráma címmel az elmúlt évi színházi évad és a miskolci s. nbáz kapcsán fejti ki véleményét, gondolatait. VAZLAT Lenkey Zoltán rajza • Balogh András festményei A Képcsarnok Vállalat Szőnyi István termében tegnap, szeptember 5-én délután, dr. Végvári Lajos művészettörténész, egyetemi tanár nyitotta meg Balogh András festőművész kiállítását. Valamivel több mint 30 olajkép reprezentálja az alkotót ezen a tárlaton, amelyet szeptember 18-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. Sajátos, romantikus-realista alkotóművésszel ismerkedhetünk meg a tárlaton, egy olyan, elsősorban portréfestővel, akinél nem a látvány, hanem a belső érzelmek kivetítése a domináló elem, s aki hittel vallja, hogy a szépet nemcsak befogadni, hanem megteremteni is szükségeltetik. Balogh András realista a szónak azon értelmében, hogy formái, művészi kidolgozásmódja tárgyszerűen tükrözi az objektív valóságot. Ám a naturális valóságábrázolástól mégis távol esik alkotásmódja, mert még a legszigorúbban vett portrékon is törekszik a belső értelemvilág, az emberi kötődések kivetítésére. Olykor jelentkezik — legalábbis ezen a tárlatán olykor — egy áttételesebb ábrázolásmód is, amikor mintha álomképeket vetítene ki a vászonra. Mindebből következik, hogy a festőművész elsősorban és mindenek felett az embert, az emberi személyiséget teszi meg művészete középpontjának. Mentesen mindenféle dekorativitástól, a látványosság l’art pour l’art felhasználósától, Balogh mégiscsak e világ emberi tartalmainak megjelenítésére törekszik. És alkotásmódja mindezt rendkívül közérthetővé is teszi a nagyközönség számára. Legalábbis ezen a miskolci kiállításán munkásságának erről az oldaláról ismerhetjük meg, s meg kell mondanunk, hogy rokonszenves oldaláról. Van ebben a művészetben, ebben az alkotásmódban valami költői áttétel is, anélkül, hogy a kifejezett tartalmak érzelgős jelleget öltenének. A festő, akinek több ma-1 gyár és több külföldi nagy- | városban is volt már önálló I kiállítása. 1971-ben a firenzei nemzetközi biennálén aranyérmet kapott. Később egy 1974-es milánói kiállítása kapcsán írták róla: „Műveinek homlokterében az emberi alak áll. Némelykor a mozdulat tünetesen hasonlít az anyaméhben elhelyezkedő embrióéhoz, vagy az emberéhez, aki örök álmát alussza az anyaföld mélyében.” Nos ebből a „kapcsolódásból” született alkotásokat itt is láthatunk. Mintegy igazolva, hogy az emberi alak, az ember mindig valamiféle mondanivaló kifejtését szolgálja Balogh András festészetében. (Csutorás) össze ré<*i vagy üzemképtelen televízióját, ' átvesszük és beszámítjuk az új televízió árába „ Kis- és középképernyőst 300 forintért, nagyképernyőst 500 forintért, BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT--------------------------I N egy edszázados születésnap A kiművelt emberfőkre szocialista társadalmunknak — épp társadalmi rendjének következményeként — sokkal nagyobb szüksége van mint a megelőző korok, vagy a tőkés rendszerű államok társadalmának. Mert létkérdésünk, hogy a termelés, a szocialista épitőmunka különböző posztjain a vezető, az irányító helyeken jól képzett, széles látókörű, mély és alapos szakmai tudással bíró és a társadalmi rendhez elkötelezetten kapcsolódó emberek álljanak. Az egyetemek, a felsőfokú tanintézetek között fiatal, nagyon fiatal még a mi egyetemünk, a Nehézipari Műszaki Egyetem, akkor is az, ha jogutódként, Bánya- és Kohómérnöki Kara révén, idősebbnek is számíthatjuk. Ez az egyetem azonban a mi társadalmunk, a szocialista társadalom szülötte. 1949. augusztus 19-én jelent meg az a törvény, mely kimondta, hogy olyan új egyetemet kell létesíteni, amely Bánya, Kohó- és Gépészmérnöki Karral rendelkezik, s amely hatékonyan segíti a felsőfokú műszaki képzést, a műszaki szakemberek számának növelését. Az új Nehézipari Műszaki Egyetemet Miskolc városa kapta meg. Az a város, amely már akkor is hazánk második legnagyobb városa volt, s mely középpontja volt egy igen fejlett, népgazdaságunk továbbfejlődése szempontjából meghatározó jelentőséggel bíró nehéziparnak. Az első évek nehéz próbát jelentettek. Akkor még nyoma sem volt annak, amit ma büszkén Egyetemvárosnak nevezünk. Nem voltak jól felszerelt laboratóriumok, előadótermek, nem voltak kollégiumok, és az utánpótlás nevelését is kevesebb egyetemi tanár, adjunktus vállalta magára. Az első diplomaosztó ünnepségre 1953. július 15-én került sor.-Akkor 236 fiatalember kapta kézbe a diplomát, s azóta 7834-re emelkedett azoknak a mérnököknek a száma, akik büszkén vallhatják magukról, hogy Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen szerezték meg diplomájukat. Büszkén vallhatják, mert nem túlzás, hogy ez, az alapításának negyedszázados jubileumát ünneplő egyetem oktató- nevelőmunkájóban és tudományos munkájában egyaránt felzárkózott nagy hírű, évszázados múltra visszatekintő társaihoz. Híre és neve nemcsak e hazában ismert. Tudós professzorainak és kutatási, képzési eredményeinek révén jól cseng Európa bármely országában. Nem véletlen, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetem 12 külföldi egyetemmel és főiskolával és közel 500 tudományos intézettel áll kapcsolatban. Jól képzett szakemberek sorát adta, s adja társadalmunknak a mi egyetemünk. Az itt végzetteket — bármerre járjunk ebben az országban — mindenütt fellelhetjük. Az Alma materre mindig szívesen emlékeznek vissza. A Nehézipari Műszaki Egyetem most ünnepi ruhát ölt. Az idei tanév megnyitóünnepsége egyúttal születésnapi ünnepség is. Negyedszázados születésnapé. Ezt a születésnapot ünnepi nyilvános tanácsüléssel köszöntik ma, s a legfiatalabbak, az első évesek mellett tisztelettel adóznák azoknak, akik immáron arany és gyémánt diplomájukat vehetik át, azoknak, akik munkásságuk révén kiérdemelték, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktora címet megkapják. A jubileum alkalmából ma, és holnap, szeptember 7-én, nagyszabású rendezvénysorozatot tartanak. Tudományos ülésszak kezdődik ma, szeptember 6-án az Egyetemvárosban, holnap pedig a Miskolci Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt az egyetem díszudvarán. Az egyetem Központi Könyvtárában jubileumi kiállítás nyilt. A Nehézipari Műszaki Egyetem jubileuma e városnak, e megyének is ünnepe, mint ahogy ünnepe egész felsőoktatásunknak. És a jól képzett, széles látókörű szakembereket kibocsátó egyetem jövője még szebb, mint fiatal múltja. (cs. a.) 0lomcsövek szereléséhez áteresztő szelepeket SÁ H GARÉZBŐL raktárról, azonnal szállítunk megrendelőinknek. Méretek és árak: Ábraszám Méret Termelői ár 206/LHN 3/8” 42.80 Ft -1- árrés 206/LHN 1/2” 52.10 Ft + árrés 206/LHN 3/4” 64.30 Ft + árrés 206/LHN 1” 73.50 Ft + árrés Várjuk szíves megrendeléseiket. Részletes felvilágosítást ad értékesítési osztályunk. SZERELVÉNYÉItTÉKESlTÖ VÁLLALAT 1389 Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 3L Telefon: 120-775. BESZEREZHETŐ A SZERELVENYERTEKES1TÖ VÁLLALAT SZERELVEN YBOLTJ AIB AN BUDAPESTEN: VI., Bajcsy-Zsilinszky út 31. Telefon: 120-775. VI., Liszt Ferenc tér 4. Telefon: 225-232, valamint a Fővárosi Vas- és Edénybolt Vállalat szaküzleteibcn. VIDÉKEN: Csorna, Felszabadulás u. 8. Debrecen, Csapó u. 28—32. Gyöngyös, Szabadság tér 1. Kaposvár, Budai Nagy Antal u. 7. Miskolc, Búza tér 1., valamint a kiskereskedelmi szaküzlctckbcn.
