Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)
1974-09-03 / 205. szám
1974. szept. 3., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 180 éves fütöház, „huszonéves" hálálok WIoíb és bri NÉnANY HÉTTEL ezelőtt, a vasutasnapon, nagyszabású ünnepséget tartottak Miskolcon, a MÁV Vontatási Főnökségen, vagy egyszerű nevén: a fűtőházban... Ám ez az elnevezés lassan-lassan már nem fedi a valóságot. Csak a született vasutasok, az ötven-hatvan között járó vasutasok fogják még sokáig így emlegetni: fűtőház ... Mert hiszen egyre kevesebb a gőzmozdony, egyre kevesebb lesz a füst, a korom és ezzel együtt egyre több a korszerű, nagv teljesítményű villamos- és Diesel-mozdony. A 100 éves miskolci fűtőház, mai nevén Vontatási Főnökség megfiatalodott. Átalakult az egykori körfűtőház, átépítették, kibővítették a hajdani „négyszög”-fűtőházat is, amely már évek óta a villamos mozdony javítócsarnok szerepét tölti be. Itt dolgozik Viola József és brigádja. — Az utóbbi hetekben nagy a hajtás. Megkezdődött az őszi, mezőgazdasági szállítás, kellenek a mozdonyok. A hatvan gépből 54 most is üzemel — mondja Kiss György, a „villamosszín” művezetője, miközben a csarnokba kalauzol. Viola József és brigádja a V 43—1043 számú villamos mozdonyon dolgozik. Ügynevezett VO-ás javításra állt be a gép. — Ez a javítási forma átlagosan 50 órát vesz igénybe. A gépet nem szedjük szét, hanem csak átvizsgáljuk. Kicseréljük és megtisztítjuk a motorok beégett szénkeféit, átvizsgáljuk a berendezéseket, meghúzzuk a laza csavarkötéseket, átvizsgáljuk a fékberendezéseket — sorolja a 26 éves brigád- vezető. A „fülkés”, Magyar Imre, a mozdonyvezető fülkéjében levő műszereket ellenőrzi. A „gépteres”, Simon Lajos pedig a géptérben levő berendezések sokasága, a kábelek dzsungele között mozog otthonosan. Trizsi József és Mátyás Dezső az ütközőket és a féktömlőket vizsgálja. Székely Tibor, Budavári Sándor és Pálmai Attila pedig a gép alatt dolgozik: az ő feladatuk a motorok üzembiztonságának és a fékberendezéseknek az ellenőrzése. Viola József, a KISZ szocialista brigád vezetője — Mint brigádnak, még nincs nagy múltunk — mondja Viola József —, hiszen 1974. január 1-én alakultunk. A KISZ-csúcsvezetőségnek az volt a kérése, hogy a fiatalokat lehetőleg egy brigádba vonjuk össze... Ügy érzem, hogy ez jól sikerült. Az átlagéletkor mindössze 22,4 év. Simon Lajos a legöregebb, ő mór 29 éves ... Mind a nyolcán érettségiztünk, van aki szakközépiskolában, van aki gimnáziumban, mások technikumban. Székely, Pálmai és Trizsi nemrégen kerültek hozzánk. A végzettségtől függetlenül mindenki mindent csinál. Előkerül a brigádnapló. Bejegyzések az összejövetelekről, a közös programokról és a vállalásaikról. A szocialista brigádszerződésből csak néhány pontot emelünk ki: Csökkentik a javítási átfutási időt; vállalják, hogy visszatérő javítás nem lesz; 200 óra társadalmi munkát ajánl fel a brigád; önkéntes véradás; havonta közös kulturális program; balesetmentes munka; bekapcsolódnak az újítómozgalomba: részt vesznek a szocialista brigádok vetélkedőjén. És a kongresszusi munkaversenyben tett Vállalások: a nemzeti jövedelem emeléséhez 1974-ben egyszázalékos fajlagos önköltségcsökkentéssel járulnak hozzá, csökkentik a személyi és tárgyi balesetek számát, a balesetekből eredő kieső munkanapokat és az okozott kár összegét, ' a korszerű vontatójárművek j üzemkészségét 83 százalékra j teljesítik, megvalósítják az ifjúsági törvényből adódó' feladatokat... — Ezt a napokban kaptuk — mutat egy levélre Viola József. — A párt- és gazdasági vezetők értékelték a kongresszusi munkaverseny első félévi eredményeit, s megköszönték az eddigi munkánkat ... NEMCSAK KÖSZÖNŐLEVÉLBEN ismerik el a KISZ- ifjúsági szocialista brigádot. A vasutasnapon ketten kaptak pénzjutalmat, Simon Lajos soron kívüli előléptetésben részesült, Viola József pedig megkapta a Kiváló dolgozó jelvényt. Felföldi György Kép: Laczó József Százezer tonna olajmegtakarílas A Magyar Villamosművek Tröszt az idén csökkenteni kívánja az olajfelhasználást. A legközvetlenebb megtakarítási lehetőségek alapján már eleve 80 ezer tonnával kevesebb olaj szállítására kötöttek szerződést az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszttel, és a kongresszusi versenyben is a felajánlások középpontjába állították e fontos, és igen drága energiahordozó takarékosabb fel- használását. A fűtőolajgazdálkodásban elsősorban arra törekedtek, hogy a mélyművelésű bányák szenével tüzelő erőművek vegyenek részt nagyobb arányban a villamosenergiatermelésben. Ebből a fűtőanyagból szállítottak Lenin- városba, a Tiszai Hőerőműnek is. Ennek megfelelően bővítették az erőmű tárolóját hogy a viszonylag rendszertelenül érkező szénszállítmányok ellenére is folyamatosan több energiát termeljenek a széntüzelésű berendezésekkel. A mélyművelésű bányák szenével dolgozó erőművek így hat hónap alatt az előirányzottnál 120 ezer tonnával több szenet használtak fel áramtermelésre. Az olajmegtakarítás másik gazdag forrása, hogy a lakosság és az ipar göldgáz- felhasználásának időszakonkénti csökkenésével keletkező felesleget vették át az erőművek. A kétféle módszerrel, az első fél évben 80 ezer tonna volt az erőművek olajmegtakarítása, és az előzetes számítások szerint a júliusi és augusztusi eredményekkel együtt — vagyis nyolc hónap alatt — mintegy 100 ezer tonna olaj a megtakarítás. Honvédelmi verseny A Magyar Honvédelmi Szövetség Országos Központja es Bács-Kiskun megyei vezetősége vasárnap a Dunapat.aj melletti Szelidi-tónál rendezi- meg a tartalékosok országos honvédelmi versenyét. A program, a versenyzők éjszakai menetgyakorlatával, már szombaton éjjel meg- kez. Jött. A versenyfeladatok végrehajtására a vasárnap délelőtti ünnepélyes megnyitó után került sor. A megyékből két korcsoportban három-három fős csapatok induknk, nehéz feladatokat, például vízi átkelést, kézigránát-, cél- és távolság- dobást. lövészetet, célfelderítést, vegyileg szennyezett terepszakasz leküzdését kellett megoldaniok. A versenyprogramot sok egyéb látványossággal egészítették ki a rendező ;r- vek. Farkas Lajos szerszámkészítő, az ELZETT-gyár sátoraljaújhelyi üzemének gépműhelyében, munka közben. Fotó; Szabados György A forgácsolóüzemben A hegyaljai szőlők nehéz éve alakították meg az Országas Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetet Budapesten. Azóta az intézet kihelyezett gazdaságokat hozott létre hazánk szinte minden jelentős borvidékén. Így a fővároson kívül még Badacsonyban, Egerben, Kecskeméten, Pécsett és megyénkben, Tarcalon kísérleteznek képzett szakemberek a szőlővel. — Egy-egy ilyen kísérleti telekneiv kettős feladatot kell ellátnia. — tudtu<v meg Mal- lár Imrétől, a tarcah kutatóállomás igazgatóhelyettesétől. — Elsődleges funkciója ugyan a kutatás, de termeléssel is foglalkozik. Ami a kutatásokat illeti, hét nagy témában tevekenykednek az állomáson dolgozók. Szép eredményekkel dicsekedhetnek u nemesítéssel és a faj- takutatassal foglalkozó szőlőtermesztő szakemberek. Legutóbb például két új szelektált kiónjukat, a T—92-es furmintot és a H—1007-es hárslevelűjüket fogadta el a Fajtaminosítő Intézet. Ezekből már törzstáblákat is telepítettek, és folyik a további szaporításuk. Nemrégen jelentették be elfogadásra a keresztezéssel nemesített Tárcái—1 (Muscat Bouschet) fajtát és most várják, hogy a íajlaminősitők értékeljék a nemesítők munkáját. Egyébként egy-egy szelektált klón 20—50 százalékkal több termést hoz, mint a teljesen azonos körülmények között termesztett szelektálatlan fajta. Korábban még a kutatóállomáson is az volt a szokás, hogy- háromévenként 300 mázsa szerves trágyát hordtak ki a tőkék közé. Műtrágyából pedig annyit használtak fel, amennyi éppen rendelkezésükre állt. Ez rendszerint nem volt több 10—15 mázsánál. Jelenleg azonban egészen másként, tudományos módszerekkel folyik a trágyázás. Az állomás laboratóriumaiban levélanalízissel és bonyolult talajvizsgálatokkal állapítják meg, hogy a különböző ásványi sókból, tápanyagokból mennyi van a földben, figyelembe veszik azt is, hogy az az évi termés előreláthatólag mennyivel csökkenti majd a talaj táperejét, és eszerint trágyáznak. Egyre nagyobb gondot fordítanak a vegyszeres gyomirtásra, mert napjainkban már csak nagyon kevesen vállalkoznak az erős fizikai munkát igénylő szőlőkapálásra. A kemizálással párhuzamosan folyik a gépesítés is. Évente sok ezer forintot költenek új munkagépek vásárlására és a régiek korszerűsítésére, mert a jelenleg is folyó nagyarányú talajmunkákat emberi erővel, gépek nélkül aligha lehetne elvégezni. Nagyban függ a szőlő termése a metszéstől is. A tar- cali kutatók arra jöttek rá, hogy a Hegy alján a legcélszerűbb, ha a szőlőkön kétszintes, négykarú kordont alakítanak ki, és a termőalapokat nyolcvan, illetve 120 centiméter magasan helyezik el. Megdőlt az a korábban már elfogadott nézet is, hogy az aszúsodás csak legfeljebb 30—50 centiméter magasságig következik be. Az elmúlt esztendő is világosan bizonyította, hogy hosszú, száraz, napfényes ősz esetén még 1.5—2 méterről is lehet aszúfürtöket szedni. A c'sítIn a kényes nővért s/.uiu nvek közé tar_ tozik. Ezért fokozottan ügyelni kell a gombák, és más növényi kártevők elleni véde-; kezésre. A hatvanas évek elején még oly elterjedt bor- deaux-i levet felváltották újabb, jobb hatású, és az sem közömbös, hogy olcsóbb növényvédő szerekkel. Ilyenek a Ditán és az Aptracol, hogy csak kettőt említsünk a sok közül. Tavaly, év elején nagy munkába fogott a kutató- allomás. Sokmillió forintos beruházással megkezdték a 26 hektáros Szarvasdűlő te- raszírozását. Ennek az a célja, hogy a Hegyalján a legmagasabb részeken fekvő szőlős területeken is megvalósíthassák a gépi művelést. A Hegyalja másik fontos beruházása a Tiszától egészen Szerencsig húzódó, mintegy 20 kilométer hosszú öntözőcsatorna. Ebből szeretnék majd öntözni a környék gazdaságai a szőlőiket. Az idei év terméskilátásairól is érdeklődtünk Mallár Imrénél. Ezzel kapcsolatban sajnos, nem sok jót tudott elmondani. Tavaly november 10-e körül fejezték be a szüretelést. Emlékszünk rá, hogy ez idő tájt jöttek a november közepén szokatlan 10—15 fokos hidegek. Ekkor a szőlők még nem hullatták le lombjaikat. Ez azt jelenti, hogy még nem állt meg bennük a nedvkeringés, a rügyek még nem húzódtak össze, es a fásodás még nem indult meg. így a hirtelen és korai hideg védetlenül találta a sző lőket. Már ekkor n.vüván- valóvá vált, hogy a következő termés elmarad az előző évitől. A december 2*i és 3-i 23 fokos fagy még jobban károsította a rügyeket Bár a tél utana már enyhe volt de a szólók sem a ítéli, sem a tavaszi hónapokban nem kaptak csapadekot Mindezek okozták, hogy áprilisban a tarcali határ szőlőinek csak 20 százalékánál indult meg a fakadás. A szőlők 80 százalékát a kipusztulás, vagy a kivágás fenyegette. Szerencse a szerencsétlenségben! Ezt szoktak mondani, ha valami rossz váratlanul jóra fordul. Nos, valami hasonló történt e tavaszon is a már-már katasztrofális helyzetbe került hegyaljai szőlőkkel. Jött egy kisebb esőzés,, amit jó idő követett. Ekkor történt az, amit akar csodának is nevezhetnénk, mert csak nagyon ritkán szokott előfordulni: megíakad- tak a rejtett rügyek és a sárszemek is megindultak. A június aztán ismét hűvös lett. Körülbelül 3 héttel elhúzódott a virágzás, és a csapadékossá vált időben p kötődés sem volt tökéletes, és a megtermékenyülés sem volt kielégítő. Ezért olyanok most a szőlöfürtök. hogy a nagy szemek apró szemkkel. és üresen maradt kocsányré- szekkei. váltogatják egymást. Kddi« a jégverésnek az volt a szokása, hogy a tarcali dűlök közül egyet- egyet tépázott meg amúgy istenesen, de a többit békeben hagyta. Július 18-án viszont az egész határban marokkal lehetett szednr a jeget. A legidősebb tarcali öregek sem emlékeznek még ilyen jégverésre. A becslések szerint a termés 40 százaléka ment tönkre, vagv szenvedett kárt. Ez tehát az oka annak, hogy őszre nem sok szüretelnivaló maradt. Szalipszki Endre
