Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)

1974-09-26 / 225. szám

1974. szept. 26., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 n. ■ ÍEBcHTS ‘v' :' I j flí Valahol ezt olvastam: a világon minden a szervezés­sel kezdődik. Ebben tömör igazság van. Vegyünk egy mindennapi esetet. Valaki elmegy a szövetkezeti fod­rászhoz, a szabókhoz, vagy éppen Ózd környékén meg akarja javíttatni a cipőjét, a televízióját. Spontán, vagy tudatos szervezettség fogad­ja, tervszerűség jellemzi a munkát és egy „láthatatlan hadsereg” gondoskodik a fel­tételekről, hogy legyen he­lyiség, villany, víz, hogy ne legyen anyaghiány, s hogy a hozom-viszem szolgálatban a gépkocsi meghatározott időben vigye a műhelyekbe a javítandó tárgyat, s azt ki­javítva vissza a tulajdonos­hoz. „ A párt és a kormány a vállalati üzem- és munka- szervezés korszerűsítésével kapcsolatos határozatának következetes megvalósítása tudatossá és hatékonyabbá teszi a termelést, a szolgál­tatást. Az ipari szövetkeze­tekben az említett határo­zatok megvalósításában — az OKISZ elnökségének ja­vaslatai és a KISZÖV segít­sége révén — már megtet­ték a jelentős, vagy kezdeti lépéseket. A termelőüzemek közül a legtöbbet tett ebben a Hegy­alja Ruházati Szövetkezet. Itt már korábban is jól, szervezetten dolgoztak. Nem egy esetben előfordult, hogy kisebb vállalatok vezetői is eljöttek ide tanulmányozni a jó módszereket. A szövetke­zetét az OKISZ elnökségé­nek döntése alapján minta­üzemmé akarják fejleszteni. A kollektíva üzem- és mun­kaszervezési célkitűzései mór éreztetik hatásukat. Erinek végrehajtása is hozzájárul a szövetkezet azon jelentős vállalásához, amely szerint a párt XI. kongresszusáig megoldják a negyedik öt­éves tervidőszak feladatait. A szövetkezetben — az ipa­ri szövetkezetek 10 éves re­konstrukciós programja alap­ján — megépítik a sátor­aljaújhelyi üzemház ikertár­sát. Valójában ez teszi le­hetővé a mintaszerű 'üzem- és munkaszervezést. A szolgáltató iparban a Borsod megyei Fodrász Szö­vetkezet az egyetlen, ame­lyet szintén mi ni a üzemmé akarnak fejleszteni. Az OKISZ illetékes főosztálya ez-tv áprilisában elemezte a mintaüzemi szervezés eredményeit. Megállapította, hogy a szövetkezet szerve­zési munkája igen jó, és program szerint valósul meg. A Borsod megyei KISZÖV érdekképviseleti köréhez tar­tozó ipari szövetkezetek ilyen irányú tevékenysége érdekes következtetéshez ve­zet. Sajnálatos tapasztalat viszont az, hogy a kollektí­vák alig több mint fele ren­delkezik üzemszervezési programmal. Mindenekelőtt azok a kollektívák, amelyek az utóbbi években jelentős fejlődést értek el, nagy fej­lesztéseket valósítottak meg. Ilyen többek között a Toka­ji Vas- és Fémipari Szövet­kezet, amely az elsők közölt kapcsolódott a kongresszusi, felszabadulási versenybe. Az építőipari szövetkezetek kö­zül — a legdinamikusabban fejlődik, a legjobban szerve­zett, s gépesített üzem — a Mezőkövesdi járási Építő­ipari Szövetkezet. A rang­sorban utána következő Her- nád menti Építő-, az Ózdi Építő- és Szerelőipari Szö­vetkezet is jó eredményeket ért el az üzem- és munka- szervezés korszerűsítésében. Sorra valósítják meg a cél­kitűzéseket éppen úgy, mint mondjuk a Miskolci Házi­ipari, a Méretes Ruházati, vagy éppen a Bodrogkeresz- túri Kerámiaipari Szövetke­zetben. A párt- és kormány- határozat megvalósítása, s az eredmények közölt nem ne­héz az összefüggést megta­lálni. A határozatok, s ajánlá­sok végrehajtásában még bőven van kívánnivaló. Bő­ven. hiszen közel 20 szövet­kezet még nem készítette el az üzemszervezési program­ját. A KISZÖV elnökségé­nek szeptember 25-én. szer­dán tartott ülésén az okot többe': között ebben látják, hogv: „a szövetkezeti vezetők elvben megértették; a terme­lés legnagyobb tartalékait a korszerű üzem- és munka- szervezés megvalósításával tárhatják fel. A végrehajtás­ban azonban akadályok van­nak, amelyeknek egyik oka, hogy szövetkezeteink nem rendelkeznek az üzem- és munkaszervezésben megfele­lő jártassággal bíró szakem­berekkel, vagyis hiányzik a szervezés személyi feltéte­le”. Más helyen a késleke­dést a szövetkezetben ko­rábban meglevő szervezet­lenség, a nem megfelelő ve­zetés. a jövőbe látás hiánya okozta. Az említett okok, hiá­nyosságok nem mentesítik a lnbától a szövetkezeti kol­lektívát. elsősorban a veze­tést. A vendég, a vevő, a megrendelő az sűrűn és egy­re sűrűbben jelentkezik. Az igények kielégítéséhez ma már nélkülözhetetlen az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése éppen úgy. mint ahogyan a hagyomá­nyos, manufakturális jellegű ktsz-eket a korszerűen fel­szerelt, modern gépekkel be­rendezett üzemek váltják fel. Csorba Barnabás 8Ü8 ,ir 8cId^f^ísní ee A Mezőkövesdi városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban értékelte a várospolitikai határozat vég­rehajtását. Mint ismeretes, a felsőbb pártszervek hatá­rozatai alapján minden vá­rosban, így Mezőkövesden is, intézkedési tervben rögzítet­ték a várospolitikai tevé­kenységgel kapcsolatos ten­nivalókat. Ml jellemezte az eddig végzett munkát? Erre a kér­désre adott választ a tanács végrehajtó bizottsága elé ter­jesztett írásos jelentés, ezt vitatták a felszólalók. A tes­tület mindenekelőtt megálla­pította, hogy Mezőkövesd — különösen a várossá nyilvá­nítás óta — a gvors fejlődés időszakát éli. Éppen ezért a helyi tanács — a városi pártbizottság határozatának megfelelően — a mindenna­pi munka mellett megkülön­böztetett figyelmet szentel a település jövőjének formá­lására, az elkövetkező öt­hat év tennivalóinak kidol­gozására. Ez érthető, hiszen a távlatokat figyelembe véve további erőteljes fejlődés várható Mezőkövesden, amelv magával hozza a tár­sadalom szerkezetének, fog­lalkoztatottsági struktúrájá­nak változását is. ß lakosság és a *aiiácsi szervek Az állami élet továbbfej­lesztése és korszerűsítése a nagyobb gazdasági önálló­ság, az új szabályozók rend­szere kedvezően hatott a ta­nácsi munkára, a bevételi források alakulására. Lénye­ges, hogy javult a lakosság es a tanácsi szervek kapcso­lata és ezzel párhuzamosan jelentős mértekben növeke­dett a város dolgozóinak, la­kóinak közéleti aktivitása is. A megváltozott körülmé­nyek közepette lehetőség nyílt a várospolitikai tevé­kenység kiszélesítésére. A dolgozókat sikerült aktívab­bá tenni a közügyek intézé­sében, s ezzel emelkedett a várospolitikai munka politi­kai és szakmai színvonala. A végrehajtó bizottság tényként állapította meg azt is. hogy folyamatosan reali­zálódnak a tanácstagi jelö­lő gyűléseken, illetve a ta­nácstagi beszámolókon el­hangzott közérdekű javasla­tok. bár látni kell minden egyes felvetés, javaslat nem kerülhet bele a várospoliti­kai célkitűzéseket tartalmazó tervekbe. Lehetetlen minden kívánságot teljesíteni. Vi­szont a reális igényeket fi­gyelembe veszik a következő ötéves terv kidolgozásakor. Lakásl32lyief, Eakfceüátetisáo A napirend tárgyalása so­rán a végrehajtó bizottság átfogó képet kapott a tanács 1974—75. évi intézkedési ter­vében szereplő feladatok idő­arányos végrehajtásáról. Mint minden városban, így Mezőkövesden is az egyik legfontosabb társadalompo­litikai feladat a lakáshely­zet, a lakásellátottság javí­tása. Ennek megfelelően a városban 74 célcsoportos ke­retből történő lakás építése van folyamatban, amit a tervek szerint legkésőbb jö­vő év szeptemberéig átadnak tulajdonosaiknak. Természe­tesen egyéb, nem célcsopor­tos lakásépítési akció is lé­tezik a városban. Az idén már elkészült a Matyó La­kásszövetkezet 24 lakásos épülete, valamint két, egyen­ként 16 lakásos OTP-társas- ház. Rövidesen átadják ren­deltetésének a KlSZ-lakóte- lepen létesített 16 lakásos OTP-társasházat is, amely­nek belső szerelési munkáit végzik a kivitelezők. Ezen túlmenően tervbe vették 84 szövetkezeti lakás építését is a város különböző részein. Az ülésen szóba került, hogy a célcsoportos lakás- építési program megvalósí­tásának üteme lassúbb, mint ahogyan azt eredetileg ter­vezték. így például, külön­böző engedélyezési eljárások elhúzódása miatt nem sike­rült, időben megkezdeni a Béke-téren megvalósuló 28/A 1. jelű lakásos épület kivite­lezését. Ez is arra figyelmez­tet, hogy javítani kell az Készülnek a d’i'Tt’ííyűk az NDK gyártmányú, hatorsós auto­mata gépen, a Kismotor- és Gépgyár mezőkövesdi 8. szá­nni üzemében. HISZlT-veÜe« Nagyszabású vetélkedőso­rozat kezdődött a Magyar— Szovjet Baráti Társaság szer­vezésében. Az országos ak­ciót két kiemelkedő dátum: hazánk felszabadulásának 30. évfordulója, s a baráti tár­saság ugyancsak 30. szüle­tésnapja tiszteletére hirdet­ték meg. A hazánk fasizmus alóli felszabadulásának három év­tizedes évfordulója alkalmá­ból rendezett vetélkedő cél­ja: bemutatni a Szovjetunió sikereit a nemzetközi poli­tikai. tudományos, gazdasági és kulturális életben. Fő tö­rekvés : a magyar—szovjet együttműködés fejlődésének áttekintése, ezen belül test­vérmegyéink es városaink sokoldalú kapcsolatainak megismertetése. A nagysza­bású versenysorozat három- fordulós, 1975 júniusában az MSZBT megalakulásának 30. évfordulóján zárul. A Magyar Közlöny 56. szá­mában megjelent az OT— PM—MÉM együttes rendele­té a mezőgazdasági üzemek vállalati beruházásainak elő­készítéséről. A rendelet ki­adása összefüggésben van azzal, hogy az elmúlt évek­ben a mezőgazdasági üzemek ' egy része nem kellő gondos­sággal döntött a beruházá­sokról, főleg azért, mert a munkálatokat nem megfele­lő módon készítették elő. Az új beruházási jogsza­bály minden bizonnyal meg- j fontoltabb és szervezettebb beruházási munkára készteti a mezőgazdasági üzemeket ; j ezáltal tervszerűbb lesz a ki- j vitelezés, és az új beruházá­sok a népgazdasági és az üzemi érdekeket megfelelő­en szolgálják. , előkészítő munkát, s a beru­házásban érdekelt vállalatok 1 kooperációs tevékenységét, j ÍSssze-ops i és tarsaäalmi mun^a j Igen fontos feladat a kap- | csolódó létesítmények építé­se is, amely szerves része a lakásépítési programnak. Je­lentős eredménynek köny­velhető el, hogy augusztus­ban elkészült a húsz munka- ^ helyes, korszerű városi-járá­si rendelőintézet. Az intéz­kedési tervben — 1974-ben 30 kilométer hosszú vízve­zeték-hálózat megépítése sze­repelt, ezzel szemben már eddig 36 kilométer hosszú vezetékszakaszt adtak át üzemeltetésre. Ugyancsak ez év végére várható a városi szennyvízderítő II. ütemé­nek befejezése, míg az újabb 600 Jcöbméteres derítő a jö­vő esztendőben készül el. A végrehajtó bizottság kü­lön kiemelte azt a társadal­mi megmozdulást, amely a város erőteljes fejlesztése ér­dekében Mezőkövesden ki­bontakozott. Az év első hat hónapjában, a város lakói az üzemek dolgozóival együtt, csaknem kétmillió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek, amely mintegy 850 ezer forinttal haladja meg az előző esztendő hasonló időszakában elért teljesítést. Bizonyosra vehető, hogy a város anyagi eszközeinek felhasználása mellett, Mező­kövesden a jövőben is az ez évihez hasonló társadalmi összefogásra lehet számítani. U L. Az őszi munkákról, a be­takarításról érdeklődtünk a miskolci tsz-ekben. Harsányi József, a szirmai Űj Elet Termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy bi­zony kissé elmaradtak a nyári talaj munkákkal. Je­lenleg is csak éjszaka tud­nak szántani, mert nagy ü’temben végzik a silózást, és ez szinte minden vontató jármüvüket lefoglalja. Így adódott, hogy még 90 hektár vár tarlóhántásra, őszi vetés alá pedig még csak 45 hek­tárt készítettek elő. Azért helyezték mindennél előbbre a silózást, mert a jövőben fejleszteni szeretnék szarvasmarha-állományukat és ehhez megfelelő mennyi­ségű takarmányra van szük­ség. A még betakarításra varó ősziekről a tsz-elnök megemlítette, hogy ebben az esztendőben 230 hektáron termesztettek kukoricát. Egy hektárra 35 mázsát terveztek, de a termés — ha nem jön­nek meg a korai fagyok — ezt 1—2 mázsával megha­ladja. Jobban állnak az őszi munkálatokkal Görömbölyön. a Béke Tsz-ben. Ök az idén 205 hektáron végeznek őszi vetést. A talajmunkák 60 százalékával már végeztek, és megtörtént a műtrágya kiszórása. A további vetés­előkészítő munkával ugyan­csak jól haladnak és hozzá­kezdtek az őszi mélyszántás­hoz is. Náluk már földbe kerültek az első szemek: e hónap 20-án futottak ki a vetőgépek először a földekre. Balázs László, a tsz főagro- nómusa arról is beszámolt, hogy az ősszel csak „felújí­tott” vetőmagot juttatnak a földbe. A fémzárolt vetőma­got a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalaton ke­resztül a Léhi és az Ongai Állami Gazdaságoktól sze­rezték be. Görömbölyön már végeztek a burgonya ásásá­val. Nem várt jó termést ta­karítottak be: közel 200 má­zsát egy-egy hektárról. A kukorica is biztató eredmé­nyeket ígér, de még nagyon sok függ az elkövetkező hetek időjárásától. Az Egyetértés Tsz-ben jár­va Szathmári János főagro- nómustól megtudtuk, hogy termelőszövetkezetükben jól állnak mind a betakarítással, mind a talajmunkákkal, ök is féltik a nagvón szép ku­koricatermést. Az idei hűvös nyár miatt 2—3 hetet késik a kukoricatörés. Ha fagyos éjszakák lesznek, az sokat árthat a termésnek. Ami pedig a vetés alá való szántást illeti; a három mis­kolci tsz közül ők állnak a legjobban. A felszántandó terület háromnegyed részén befejezték a munkát, végez­tek a műtrágya kiszórásával, sőt hozzákezdtek a tavaszi kalászosok talajelőkészítésé­hez is. Ügy tervezik, hogy a jövő hét elején megkezdik az rs«-i°k vetését. Sz. E. Segítség? a száMitásisaz: A rendkívüli áruszállítási helyzetre tekintettel a Mi­nisztertanács határozatot ho­zott, amelyben felhatalmazta a -közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy szeptember­től decemberig a közületi te­hergépkocsikat havonta leg­feljebb öt napra igénybeve­gye. A kormány tudomásul vette azt is, hogy az egyes áruszállítási feladatokat a vasútról közútra terelik, s az ezzel járó magasabb fuvaro­zási költségek a szállíttató- kat terhelik. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztériumban elmon­dották, hogy a közlekedés meglevő fuvareszköz-állo­mányával a legnagyobb erő­feszítések ellenére sem tud­ja kielégíteni a megnöveke­dett, s az év végéig vár­hatóan tovább fokozódó szál­lítási igényeket. Ezért ke­rült sor a rendkívüli intéz­kedésre, amelyhez hasonló egyébként három évvel ez­előtt már érvényben volt. Egyes megyékben — főleg Rács és Szolnok megyében — a mezőgazdasasi szállítási feladatok annyira összetor­lódtak, hogy u vasút és a Volán képtelen zavartalan Lebonyolításukra. Ezért a mi­niszter megbízásából a me­gyei szállítási bizottságok rendelik el szükség szerint a közületi teherautók igény- bevételét. Intézkedtek arról is, hogy a mezőgazdasági üzenlek, más közületek — amelyek rendszeresen bérfü- varozást végeznek — ebben az időszakban elsősorban me­zőgazdasági termékeket szál­lítsanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom