Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)

1974-09-25 / 224. szám

1974. siept. 25., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Sok múlik a jó szervezésen Készenlétben a télre Mii tesz a Köztisztasági Vállalat? Mind több szó esik azokról az előkészületekről, amelye­ket az illetékes szervek Mis­kolc téli közlekedésének za­vartalan biztosítása érdeké­ben tesznek. A Miskolci Köztisztasági Vállalat kettős feladat ellátására készül: a szemétszállításon kívül a hó- eltakaritás is az ő hatáskö­rükbe tartozik. Őszintén szólva, egy év­vel ezelőtt a váratlan hava­zás nehéz feladat elé állítot­ta a vállalat dolgozóit és vezetőit. Ebből okulva, már hetekkel ezelőtt megkezdték az előkészületeket, hogy az idei tél ne okozzon (nehéz­ségeket. Október 1,5-re vala­mennyi járművet és munka­gépet üzemképes állapotba helyezik, ugyanakkor a kézi- szerszámok is a rendeltetési helyükre kerülnek. Készül­nek a munkaszervezési, in­tézkedési tervek is, amelyek­ben meghatározzák az ügyele­ti rendet, a takarító részleg feladatait, a szállítás szerve­zését és formáját. A válla­lat vezetői mindezt október­ben terjesztik a városi ta­nács illetékes szervei elé. A 17 különféle hóeltakarí­tó eszköz elegendő, viszont a hó elszállítását saját jár­műparkjukkal nem tudják megoldani. Ezért — a ko­rábbi évekhez hasonlóan — most is tárgyalásokat foly­tatnak a gépkocsikkal ren­delkező vállalatokkal, hogy szükség esetén a hó mennyi- | ségétöl függően elegendő szál­lító jármű álljon rendelke­zésükre, a város úthálózatá­nak megtisztításához. Ele­gendő készletük van a síkta- lanító, szóró anyagokból is. Természetesen az alkalmi hóeltakarító munkásokra — a havazástól függően — ezen a télen is szükség lesz. A Miskolci Köztisztasági Vállalat téli tevékenységét nagyban befolyásolja az idő­járás. Váratlan, nagy meny- nyiségű havazás esetén — bármilyen gondos és alapos felkészülés után — sem le­het egyik óráról a másikra megtisztítani a város útháló­zatát. A vállalat vezetői, okulva a tavalyi tél nehéz­ségeiből, most sokkal részle­tesebb, mindenre kiterjedő terveket készítenek, hogy a lehetőségeikhez mérten ne le­gyen panasz a munkájukra. Víztároló-építési tervek a növekvő vízigények kielégítésére Megyénk dinamikus fejlő­désének velejárója, hogy ro­hamosan növekszenek a la­kosság, az ipar és a me­zőgazdaság vízigényei. Már a mostani ötéves tervben a lakossági vízigények mint­egy 38, a mezőgazdaságiak 26, az ipari vízigényeknek pedig 180 százalékos növeke­désével számolnak a szakem­berek. A következő ötéves terv­ben a vízigények még na­gyobb növekedésével kell számolni. A megye vízügyi szakemberei gondosan ki­dolgozták, hogy milyen „for­rásokból”. hogyan elégíthetők ki majd ezek a vízigények. Az elkövetkező években na­gyon nagy szükség lesz a rakacai, a lázbérci, a geleji és más mesterséges tavak­hoz hasonló, de ezeknél is sokkal nagyobb víztározók építésére. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság szakem­berei által elkészített tervek szerint 1980-ig megyénkben kilenc víztároló építése vá­lik szükségessé. A tervek szerint a Bódva völgyében, Perkupánál épülne a legna­gyobb ilyen víztároló, amely­nek hasznos térfogata 112 millió köbméter lenne. Ez huszonkétszer több, mint a rakacai, mesterséges tó víz­készlete. Ennél kisebb víztárolók építését tervezik a Boldva, Makkoshotyka—Herceg­kút, Mezőkövesd, Bogács. Parasznya, ; Telkibánya, a Szcrencs-völgy és a Bélus- völgy térségében. A boldvai 1 víztároló a tervek szerint 6.5 millió, a makkoshotyka— hercegkúti 1.6, a Mezőkövesd Hór-pataki 6. a Szerencs-völ- gyi 4,4, a Bélus-völgyi 1,6. a telkibányai 1,2 millió köb­méter, a bogácsi 600 ezer, a parasznyai pedig 700 ezer köbméter hasznos térfogatú lesz. A tárolók építésének meg­gyorsítását a vízigények ki­elégítésén túl környezetvé­delmi. üdülési és sportolási szempontok figyelembe véte­le is indokolja. , Szombat volt. A dőli órák i most nőni okozlak gondot a i közlekedésben. A Győri kapu i útszakaszának aszfaltozása kö- i vetkeztében lelassult forgalom i miatt a villamosok is összébb ' zsúfolódtak. Az egyik 2-es Já- 1 rat fiatal vezetője talán már J a műszak közelgő végére gon­(lolty amikor szép óvatosan J húzta meg az indítókart. A , kocsiban tartózkodó néhány i utas, aki a Vasgyár felé uta- i zo:t, egykedvűen szemlélte a i nup-mint nap látott utcasort. I libben a látszólagos nyugalom­* ban változást csak a Piac tér- 1 nél felszálló ellenőrök Jolcn- J tettek. Műanyag táskájuk azo­nossága már .jó előre fémje- , lezte beosztásukat, mielőtt i még a szolgálati .Jelvényüket” i karjukra húzták volna. Ke— i ziink e pillanatban akaratlanul i is oda irányult, ahol a bér- t let, vagy az utazási jegy he— • lyét sejtettük. Jóleső mosollyal 1 nyugtáztuk, amikor tnpintri- J sunk alatt kirajzolódott az oly nehezen megszokható jegy , alakja. i Egyedül a kocsi hátsó részén, i most árván díszelgő vezető- i széknek támaszkodó fietalem- » bér arca lett a szokottnál • sé pirosabb. Esetlen kamasz * ökleit elnyűtt farmerjának 1 zsebébe préselte, s mint győz- J tes „hadvezér”, szegezte te- ( kin tétét a már éppen ..akció- , ha” lépő ellenőrökre. Viszont , hogy ők sem kezdők a sz.ak- i mában, azt bizonyította, hogy i azonnal célba vették az „al- i kalmi villamosvezetőt”. Né­hány erélyesebb felszólítás, egy-két „tessék-lássék” kere­sés után egyértelművé vált, hogy a „tisztelt” fiatalember sem bérlettel, sem utazásra jogosító jeggyel nem rendelke­zik. No, persze, mint általában ilyenkor gyakori eset, nála sem volt 50 forint, de igazol­vány sem. Amíg a néhány sza­vas, nem éppen a „békés egy­más mellett élésre” utaló esz­mecsere lezajlott, az amúgy is ráérősen haladó villamos méltóságteljesen „csurgóit be” a vasgyári gyógyszertár-meg­állóba. Igen ám. de leszállói senki i^em tudott. Egyikünk sem vette észre, hogy az egyik cllcnőrnő időközben kö­zölte a kocsi vezetőjével, hogy a szabályt megszegő fiatalem­ber esetleges lelépnének meg­előzése érdekében tartsa zár­va az ajtókat. Így valamennyi­en, akik a szerelvényen utaz­tunk — ba néhány pillanatig Is — de foglyai voltunk az MKV-nak. Á szabadulást kí­nos helyzetünkből csakis an­nak a néhány „harcias” nő­utasnak köszönhetjük, akik hősiesen követelték személyes szabadságuk korlátozásának megszüntetését. Hogy a szabályt mindenkinek be kell tartani, az egy percig som vitás. Akik ez ellen véte­nek. feleljenek tettükért. De azért a büntetés ne sújtsa az ártatlanokat. V. M. A kiskereskedelmi forget font ret 1 Szerződéskötés állattartásra A tervezettnél 1 százalék­kal, a tavalyinál 9,8 száza­lékkal volt nagyobb az év első nyolc hónapjában a kis­kereskedelmi forgalom, amely összességében 125,6 milliárd forintot tett ki — állapította meg a Belkeres­kedelmi Minisztérium most elkészült áruforgalmi gyors- jelentése. Az összes forgalmon belül az átlagosnál jobban, 13,6 százalékkal emelkedett a ve­gyes iparcikkek értékesítése, kedvező a ruházati kereske­delem forgalmának 8,4 szá­zalékos fejlődése, míg vala­mivel az átlag alatt maradt a bolti élelmiszerek és a vendéglátás forgalma. Az élelmiszer- és az iparcikk­kereskedelem arányait te­kintve tovább érvényesült a kedvező tendencia, a forga­lomból 52,7 százalék az ipar­cikkekre jutott. Az év eddig eltelt idő­szakában a tavalyihoz ké­pest — bár nem egyenlete­sen — kisebb mértéiben to­vább javult az áruellátás. Kedvezőbb volt például a ruházati kereskedelem kíná­lata — s árszínvonala sem emelkedett olyan mértékben, mint korábban —, változat­lanul bőséges az élelmiszer­választék, a vas-műszaki szakmában viszont, elsősor­ban az alapanyag-ellátás ne­hézségei miatt, fokozódott a választékhiány. A minisz­térium igen pozitívnak ér­tékelte a húsellátást, tőke­húsból a tervezett 5 száza­lék helyett 6.5 százalékkal nőtt a fogyasztás. Húské­szítményekből — téliszalámi és gyulai kolbász kivételével — kielégítő mennyiség került forgalomba. A zöldség-gyü­mölcs primőrök későn jelen­tek meg a piacon, az ellá­tást mégis kedvezőbbnek tartják a tavalyinál. A húsprogram intézkedései nyomán az elmúlt időszak­ban megyénkben is számot­tevően nőtt az állatállomány. A gyors ütemű növekedés alapján lehetővé vált, hogy mind a hazai fogyasztók igényeit, mind a meglevő exportkötelezettségeinket ki tudtuk elégíteni. Köztudott, hogy ez év el­ső felében a tőkés piacon bekövetkezett válságjelensé­gek miatt egyes tőkés orszá­gok. például Olaszország zá­rolta a szarvasmarhahús be­hozatalát, emiatt nagyobb mennyiségű, már exportra kész vágóállat maradt itthon. A közös piaci országok disz­kriminációs intézkedéseinek hatására a belföldi piacokon bizonyos nehézségek kelet­keztek, több szövetkezet, il­letve gazdaság tartott attól, hogy a hizlalásra, húshasz- nositásra Beállított állatokat nem tudják majd értékesí­teni. Az elmúlt időszakban azon­ban viszonylag erős ütem­ben megkezdődött a növen­dék-szarvasmarhák exportja a Szovjetunióba, s ezzel csaknem egvidőben a hús­ipari vállalatok is növelték a belföldre levágott állatok számát. A piac feszültségei így a közelmúltban lényege­sen enyhültek, azonban az értékesítési torlódás elkerü­lése érdekében az Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat az eddig meghozott intézke­déseken kívül más módon is segíteni kíván a szövetkeze­teknek és magán állattartók­nak. Ennek megfelelően az Ál­latforgalmi és Húsipari Tröszt operatív bizottsága határozatot hozott, hogy az elkövetkező időszakban a külföldi és hazai értékesítés­re főleg a bikákat, illetve a hímivarú szarvasmarhákat vásárolják fel. A felvásárlás késéséből eredően a kötbé­reket a vállalat automatiku­san folyósítja a leszerződött félnek. A határozat értelmé­ben a nőivarú szarvasmar­hák (tehenek) hasznosítását pedig leelletéssel kell megol­dani. Az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat a szövetkeze­tekkel és magángazdálkodók­kal szerződésben rögzíti majd az állattartás feltételeit. Ezek szerint a mezőgazdasági üze­mek a szerződés aláírása­kor arra vállalnak kötele­zettséget, hogy az általuk 1974 második félévére lekö­tött nőivarú szarvasmarhák közül az erre alkalmasakat vemhesíttetik és a szerződés­ben biztosított ösztönzők mellett ellettetni fogják. A született borjak a szerződés értelmében a gazdaság tu­lajdonában maradnak. Az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat a szerződés értelmében 5 ezer forint költségtérítést fizet a szerző­dő gazdaságoknak. Ebből 2 ezer forintot a szerződés megkötésekor, 3 ezret pedig a vemhesség igazolásakor kap meg a gazdaság. A vál­lalat az említett költségmeg­térítésen felül 5000 forint ál­lami árkiegészítést is fizet, ha a gazdaság a teheneket a húshasznosítású irányzatnak megfelelően, tehát fejes nél­kül tartja. Amennyiben az állat a há­romszori termékenyítés elle­nére sem lesz vemhes, azt — az illetékes állatorvosi iga­zolás után — a vállalat szer­ződéses áron soron kívül ve­szi át. A gazdaságok a szer­ződésben arra is lehetőséget kapnak, hogy esetleg az elles után a szarvasmarhákat hús- hozamú tartásra fogják be. Ebben az esetben azonban a részükre folyósított költ­ségmegtérítést a gazdaságok kötelesek visszafizetni. Ugyanakkor a gazdaságokat megilletik azok az állami kedvezmények, amelyet a Minisztertanács az 1044 1974. (VIII. 18.) számú határozatá­ban a húshasznosítású sza­kosodás ösztönzésére nyújt. Mivel a gazdaságok a ko­rábbi terveikben az elletési akcióba bevont állatok el­adásával számoltak, így igen sok szövetkezet a szám­adásában ezt a pénzösszeget nem nélkülözheti. Az akció sikere érdekében — a szer­ződés alapján — a Magyar Nemzeti Bank az általános hitelezési feltételek mellett az állatok vágóértékét a szö­vetkezetek részére meghite­lezi. A háztáji és egyéb terme­lőknél a feltételek annyi­bon módosulnak, hogy a szarvasmarha-tenyésztés szakosított irányú programja a minisztertanácsi határozat értelmében csak a nagyüze­mekre vonatkozhat. Ebből következően a háztáji és egyéb állattartók a szerző­désükben csak a szarvasmar­ha egyszeri leelletését vállal­ják, s ezután jogosultak a te­hén és a borjú vágási célra való értékesítésére. Az elle­tési szerződés megkötésekor viszont költségmegtérítés cí­mén 3 ezer forint, s később, az elles megtörténtekor to­vábbi 5 ezer forint illeti meg a szerződéskötőt. (O) rr Őszi csillogás Fotó: Laczó József Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol Mennyi tanulmányi szabadság jár? A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló 23/ 1974. MüM. sz. rendelet 1974. szeptember 1. napjától lépett hatályba. Ezzel a korábbi, azonos tárgyú jogszabály hatálytalanná vált. Az új jogszabály szerint a továbbtanuló dolgozókat dif­ferenciáit mértékben tanul­mányi szabadság illeti meg eszerint, hogy alsó-, közép-- vagy felsőfokú oktatási in- tézménvekben tanulnak to­vább. Ha a dolgozó az em­lített oktatási intézmény ík valamelyikének esti, vagy le­velező tanulója, akkor szá­mára olyan munkaidő-beosz­tást kell biztosítani, amely a kötelező iskolai foglalkozá­son, vagy az előadásokon való részvételt lehetővé te­szi. Ha ez nem biztosítható, engedélyezni kell, hogy a munkát a napi munkaidő be­fejezése előtt abbahagyhassa. Az. ilyen címen engedélyez­hető munkaidő-kedvezmény általános iskola esti és leve­lező tagozatán, valamint ál­talános iskolai tanfolyamon tanuló dolgozóknál tanítási naponként iegfeljebb egy óra, a felsőfokú oktatási intéz­mény esti tagozatán tanulók­nál tanítási naponként két óránál több nem lehet. A munkaidő-kedvezményt az utóbbi esetben összevontan is ki lehet adni. Az új rendelet szerint megváltozik a tanulmányi szabadság mértéke is. Az ál­talános iskola esti és levele­ző tagozatán, illetve általá­nos iskolai tanfolyamon, va­lamint a gimnázium esti ta­gozatán tanulókat 6, a gim­názium levelező tagozatán és szakközépiskola esti tagoza­tán tanulókat és a szakkö­zépiskola levelező tagozatán tanulókat 15 munkanap ta­nulmányi szabadság illeti meg minden tanévben. A felsőfokú oktatási in­tézmény levelező tagozatán tanulók számára a fogalko- zásokon való részvétel cél­jából 15, 18, 30 napi.t n.eg nem haladó szabadnap jár. A felsőfokú intézményekben tanulók tanulmányi szabad­ságának mértéke attól függ hogy a képzési idő négy éven belül, négy év. vagv azon túl van. Az előbbinél az esti tagozaton 15. a leve­lező tagozaton 21. az utóbbi­nál 21, vagy 27 munkanao jár. A Marxizmus—Lenioiz- mus Esti Egyetem és a Po­litikai Főiskolán toveobta- nulókat a négyéves és azt meghaladó tanidejű képzés szerint kell számításba v -nni A jogszabály biztosi ja to­vábbra is az. érettségire való felkészüléshez, a szakdolgo­zat. vagy diplomaterv készí­téséhez. valamint az állam­vizsgára való felkészüléshez a 6, 15, 21 vagy 33 munka­nap tanulmányi szabadságot. A rendelet külön taeömá- nyi szabadságot és szabad­idő-kedvezményt biztosit az előkészítő tanfolyamon részt­vevő szakmunkásoknak a fel­vételi vizsgára való felkészü­léshez, illetve a vizsgákon való részvételhez. A jogszabály előírja, hogy az alsó-, közép- vág" felső­fokú oktatási intézmény esti. vagy levelező tagozatán ta- nulmánvokat folvtató dolgo­zó nem foglalkoztatható elvan műnk";dő-beosztásban, illetve nem kötelezhető elvan mértékű éjszakai és túlmunkára, amelv őt a kö­telező foglalkozásokra. és vizsgákra történő felkészü­lésben. il’etve az azokon való aktív részvételben aka- dáÍvózza A tanulmánvi szabadság a dolgozónak az őt megillető rendes szabadságon felül -ár. A rendelet lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződés­ben a jogszabályi mértéken felül kétszeres kedvezménvt is lehet adni. és a többlet- kedvezményt feltételekhez köthetik. Dr. Sass Tiboe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom