Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)

1974-09-05 / 207. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1974. szept. 5., csütörtök Megyei közművelődési bizsttsággk léfesiiinek A közművelődés összehan­golt területi irányítása, a le­hetőségek jobb kihasználása érdekében a megyékben ön­álló közművelődési bizottság alakítását javasolja most megjelent irányelveiben a Kulturális Minisztérium és a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala. A bizottságok a tanácstör­vény alapján fejtik ki mű­ködésüket. Feladataik közé tartozik, hogy a megyei köz­művelődéspolitika kidolgozá­sában és végrehajtásában biztosítsák az állami és a társadalmi szervek, a gazda­sági egységek összehangolt részvételét, célszerű munka- megosztását. Ugyanakkor el­lenőrzik és segítik a közmű­velődés-politika helyi meg­valósítását, különös tekintet­tel a terület sajátosságaira, összehangoló feladatokat is ellátnak az állami és a tár­sadalmi szervek között az állami határozatok gyakor­lati megvalósításában, a ta­nácsi határozatok előkészíté­sében. Kiemelkedően fontos feladatokra, akciókra való részvételre mozgósítják az érdekelt szerveket és a la­kosságot, összefogják a szel­lemi és az anyagi erőket. Ahol önálló közművelő­dési bizottság nem működik, annak megválasztását 1974. szeptember 30-ig javasolják a most megjelent irányel­vek. ESEMÉNYEKRŐL röviden FOLYTATÓDTAK • Szerdán is folytatódtak a harcok Dél-Vietnamban. A fővárostól északra, a DNFF erőinek és a Thieu-rezsim alakulatainak összecsapása­kor nyolc saigoni katona halt meg, huszonhat megse­besült. WALDHEIM 9 Kurt Waldheim, ENSZ- főtitkár, akit egy héttel ez­előtt gyomorbántalmakkal szállítottak kórházba, ismét átveheti hivatalát. Egy ENSZ- szóvivő közölte, hogy Wald- heihiet kedden bocsátották el a kórházból és New York-i rezidenciáján már tárgyalt Törökország ENSZ-követével. A főtitkár szerdán folytat­ja megbeszéléseit a ciprusi válságról, s többek között fogadja Görögország és Cip­rus ENSZ-nagy köve lét. KINEVEZÉS • Jól tájékozott washingtoni források szerint Ford elnök Alexander Haig tábornokot, a Fehér Ház személyzeti főnökét készül kinevezni a NATO katonai főparancsno­kává. NYILATKOZAT ® Az etióp fegyveres erők koordinációs bizottsága nyi­latkozatot tett közzé, amely­ben ismertette a mezőgazda- sági vidékek fejlesztésének programját. A program egyik fő pontja az írástudatlanság felszámolása. MEGNYITÓ • A londoni New Ambassa­dor szálloda dísztermében, szerdán Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese megnyitotta a brit főváros és hazánk szövetkezeteinek kö­zös, tíznapos rendezvényét. „A magyar szövetkezetek bemutatkoznak” jelszóval hirdetett szövetkezeti napo- j kát. BEFEJEZTE • Szerdán befejezte cseh­szlovákiai látogatását Rödö- nyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter. Prágai tartózkodása során, többek között fogadta őt Jan Gre­gor, a csehszlovák kormány elnökhelyettese. Tisztelettel meghívjuk önt az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásár „A” pavilonjába: tekintse meg kiállításun­kat! Bemutatjuk a legújabb háztartási hűtőszekré­nyünket. Munkatársaink a helyszínen tanácsadással szolgálnak. I 10pi képviselőcsoport ülése PtitnkM (Folytatás az 1. oldalról) súlyának megteremtése, sta­bilizálása. Az elmúlt időszakban há­rom szövetkezetben valósul­tak meg és működnek ered­ményesen a hegyvidéki szö­vetkezetek gazdálkodási mo­delljei, amelyek a mostoha gazdasági feltételek ellenére is jó eredményeket produ­kálnak. A kormány 1971-ben határozatot hozott az üze­mekben és szövetkezetekben a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítására. Ennek alapján e témakörben me­gyei adatokra támaszkodva, s az elmúlt évek gazdálko­dási eredményeit felhasznál­va tanulmány született, amelyben részletesen fel­dolgozták a kedvezőtlen adottságú területeken szer­zett tapasztalatokat. Ezek megfelelő alapot szolgáltat­tak a különböző elgondolá­sok,. elképzelések kialakítá­sához. A tanulmány részle­tesen foglalkozik a gazdál­kodást gátló körülmények­kel, a lejtős területek hatá­saival, az eszközellátás, a földminőség, a hatékonyság és az élőmunka ráfordításá­val, valamint a költség és a hozam alakulásával. A tanulmány alapján ha­tározatot hoztak, amelynek leglényegesebb pontja, hogy a gyenge adottságú területek elmaradottságát rövid időn belül fel kell számolni. Így például állásfoglalás szüle­tett, hogy 17 százaléknál me- redekebb lejtőkön meg kell szüntetni a gazdaságtalan szántóföldi termelést, s a felszabaduló földek egy ré­szén erdősítést, másutt pe­dig gyepgazdálkodást kell megvalósítani. A jövedelme­zőségi szempontok alapján elsősorban a szálastakar- mány-igényű állattartás le­hetőségeit kell szélesíteni. A tervek szerint a követke­ző időszakban elsősorban ezt a folyamatot kívánják szorgalmazni és állami do­tációval megteremteni a le­hetőségeit a juh- és a hús­hasznosítású szarvasmarha­tenyésztés fejlesztéséhez. Az ülést követően me­gyénk képviselői a putnoki Egyetértés Termelőszövetke­zetet látogatták meg. Feliszüfés ez iszi csúcsferialemra (Folytatás az 1. oldalról) munkaszüneti napi rakodá­sok, feladások fokozására, arra, hogy az árufeladásokat a hét egyes napjaira egyen­letesen ütemezzék, s a vál­lalatok gondoskodjanak a vasúti kocsik késedelem nél­küli ürítéséről. A Központi Szállítási Ta­nács, a korábbi évek tapasz­talatai alapján, az idén is meghirdette a rakodási ver­senyt, amely szeptember 15- én kezdődik, és két sza­kaszban az év végéig tart. Ez alatt az idő alatt a vas­úti hálózaton legalább 117 ezer kocsit kell megrakni vasárnaponként és munka­szüneti napokon. Az ered­ményesen tevékenykedő vál­lalatokat, az ilyen rakodá­sok szervezésében és lebo­nyolításában részt vevő dol­gozókat a KSZT és a MÁV megjutalmazza. Íz NDK elismerése E z Egyesült Államok a 11. ország, amely diplo­máciai kapcsolatra lépett a Német Demokrati­kus Köztársasággal. Ebben jóval megelőzte őt két szövetségese: Franciaország és Anglia, amelynek nagykövetségei már régóta működ­nek Berlinben. Most tehát hamarosan megér­kezik az NDK fővárosába amerikai kollégájuk is, ami egyúttal annyit jelent, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság ma már a világ valamennyi számottevő államá­val diplomáciai kapcsolatban áll. Más szóval: befejező­dött az NDK világméretű elismerésének folyamata. A hírrel kapcsolatban Berlinben rámutatnak, bár a diplomáciai kapcsolatok felvételéről még a Nixon-admi- nisztráció idején megkezdődtek a tárgyalások, ezek mégis csak most röviddel Ford hivatalba lépése után fejeződ­tek be. Az NDK elismerése tehát az új elnök egyik első jelentős külpolitikai lépésének tekinthető. Az NDK fővárosában arra is emlékeztetnek, hogy je­lenleg méltánytalanul alacsony a két állam külkereske­delmi forgalma. Amerikai részről eddig meglehetősen ke­vés gondot fordítottak az NDK-val való kereskedelemre. Ez a magatartás most a diplomáciai kapcsolatok felvétele után nyilvánvalóan meg fog változni. Ennek előjelei már­is. mutatkoznak: a közelmúltban tekintélyes amerikai üz­letembereknek egy nagyobb csoportja járt az NDK-ban. Ami pedig a Német Demokratikus Köztársaság állás­pontját illeti: Erich Honecker kijelentette, hogy az NDK érdekelt az Egyesült Államokkal való sokoldalú, köztük gazdasági kapcsolatok kifejlesztésében. Villámcsiícs I gazi villámcsúcs hangulat uralkodott a párizsi tudósítók körében Giscard d’Estaing és Helmut Schmidt hétfő esti munkavacsoráját megelőző­en, de azóta is. A szokottnál is izgatottabb lég­kör jellemezte a hírbörzéket, amelyek azonban ezúttal még kósza értesüléseket repíthettek vi­lággá. A négy és fél órás vacsora érdemi témáiról sem­mi sem szivárgott ki az Elysée-palotából. A francia elnök és a nyugatnémet kancellár három hó­nap alatt most harmadszor cserélte ki véleményét. Ön­magában ez a körülmény is sok mindenre utal. Arra például, hogy Párizs a korábbinál szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait Bonnal, de arra is, hogy a Rajna part­ján sem zárkóznak el ez elől. Bizonyos jelekből arra következtethetünk, hogy felül­vizsgálat tárgyává teszik Pá rizsban azt a politikát is, amely Bonnal szemben Londont részesítette előnyben. Emléke­zetes, hogy De Gaulle és Pompidou a francia—angol atomszövetséggel próbálta ellensúlyozni az NSZK vitat­hatatlan gazdasági erejét. Az Elysée-palota új lakója — úgy tűnik — éppen ezt a gazdasági potenciált próbálja segítségül hívni, nemtsak a maga javára, hanem a Közös Piac repedező falú épületének megtámasztására is. Alighanem ez a téma töltötte ki a villámcsúcs négy és fél órás időtartamának nagyobbik felét. M VILÁG ________ n yersanyagéhségéről Az 1972-es téli hónapok­ban kezdődött meg, s 1973- ra teljesen kiterebélyesedett az a folyamat, amire a má­sodik világháború évei óta nem volt példa az Egyesült Államokban: a fűtőanyag hiánya miatt bezártak az is­kolák százai, tucatjával áll­tak le a helyi autóbuszjára­tok, családok tízezrei ía- gyoskodtak, mert csak (heti két-három napra elegendő fűtőolajhoz jutottak. Az 1974-es tél sem lesz köny- nyebb, mert a problémák távolról sem értők véget. A tartóssá váló energiahiány következtében már most ar­ra figyelmezteti a sajtó Dél­dóul az autósokat, hogy ké­szüljenek fel a bezárt ben- zinkutakra, arra, hogy eset­leg csak a negyedik, ötödik kútnál jutnak üzemanyag­hoz. Mór külön elnöki üzenet is foglalkozott az energia­hiánnyal, amelynek hátterét így fogalmazhatjuk meg: a gazdasági szakértők tévesen becsülték fel az Egyesült Államok fantasztikus ütem­ben növekvő energiaszükség­letét, nem vették tekintet­be a példátlan pazarlást. Ezért az eljövendő évek­ben alighanem növekszik az olaj és földgáz már most több mint 76 százalékos ré­szesedése, s így az Egyesült Államok mind nagyobb mér­tékben rászorul az olaj- és földgázbehozatalra. Ezt bi- zonyíjták a következő ada­tok. Az importban valóságos „földcsuszamlás” zajlott le. Az Egyesült Államok 1949- ig még jelentős mennyiségű olajat exportált, de alig 15 esztendővel később az or­szág már, első ízben cse­kély mennyiségű behozatalra is szorult. Az olajbehozatal viszonylag lassú arányban nőtt, 1967-ben a szükségle­teknek csak 7,2 százalékát fedezték behozatallal. Egy elnöki különbizottság még 1969-ben is úgy számított, hogy 1980-ra az olajszükség­letnek legfeljebb 27 száza­lékát kell importtal biztosí­tani. A fogyasztás hirtelen megugrása keresztülhúzta ezeket a számításokat, mert a jelenlegi és a várható olajbehozatal aránya a kö­vetkezőképpen alakul (szá­zalékban) : 1972 19 1973 25 1975 45 1985 65 A tényszámokat tekintve az Egyesült Államok az idén eddig már csaknem 150 millió tonna olajbehozatalra kényszerült, s 1980-ra, az előzetes számítások szerint mór 620 millió tonnát kell importálni. Ez a jelenlegi világtermelés csaknem 25 százaléka, s a mai árakkal számolva, legalább 20 mil­liárd dollárba kerül! Félelmetes ütemben nö­vekszik a földgázszükséglet is — a kellő mennyiségű földgáz hiánya miatt már az idén is több repülőgép- gyárat bezártak. Az Egye­sült Államok jelenlegi évi 100 millió tonna olajnak megfelelő mennyiségű föld­gázt importál, az arány 1985-re meghaladja a 300 millió tonnát. Honnan szerezheti be az Egyesült Államok ezt a példátlan mennyiségű ener­giahordozót? Az import mintegy 45 százalékát 1905 körül Kanada, Venezuela, Nigéria, Indonézia, Algéria, Líbia stb. szolgáltatja, de zöme a Közel-Keletről, mindenekelőtt Szaúd-Ará- biából, Kuvaitból, teafái és az Arab-öböl kis olaj- sejkségeiből származik majd. Az amerikai sajtóban egyre több cikk jelenik meg arról, hogy a közel-keleti olaj nö­vekvő fontossága az elkö­vetkező években parancso- lóan megköveteli az arab—• amerikai kapcsolatok javí­tását, s az amerikai—izraeli kapcsolatok lazítását. A földgázt illetően, az Egyesült Államok első szu- mú importpartnere a Szov­jetunió, hiszen ő rendelke­zik a világ felmért és olcsón kitermelhető földgázkészle­tének több mint a felével. Az Egyesült Államok növek­vő földgázszükségletének za­vartalan biztosítása megkö­veteli az amerikai—szovjet gazdasági kapcsolatok gyors ütemű bővítését. Szembetűnő újdonság nap­jainkban a kereskedelmi, műszaki-tudományos egyez­mények hosszú távú jellege A Szovjetuniót és több más szocialista országot tízéves megállapodások fűznek a tőkés partnerekhez. Sőt, Olaszországgal, Franciaor­szággal és az NSZK-val 20 éves gázegyezményt írtok aló a szovjet szervek E nagyszabású megállapodások eredményeként 5000 km hosszú gázvezeték évi 30 milliárd köbméter gázt visz majd külföldre (Franciaor­szágba 2,5, az NSZK-ba 8,5, Ausztriába 1,5 milliárd köb- métért, de kap a szovjÄ földgázból Finnország és Olaszország is). A nyers­anyagkincsek közös feltárá­sára is vannak elképzelések. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom