Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)

1974-09-25 / 224. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOLJETEKI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP.IA XXX. évfolyam, 224. szám Ara: KO fillér Szerda, 1974. szeptember 25. Moszkva szeretettel várja a Magyar past­es kormányküldöttséget A közelgő baráti látogatással foglalkozik a szovjet sajtó, rádió és televízió Élénk érdeklődéssel és várakozással tekint a szovjet közvélemény a magyar párt- és kormányküldöttség küszöbönálló szovjetunió­beli látogatása elé. Erről tanúskodik egyebek között az a tény, hogy az elmúlt napokban a szovjet sajtó hasábjain, a rádió és a televí­zió műsoraiban megszaporodtak azok a tu­dósítások, amelyek hazánk mai életéről ad­nak képet a szovjet közönségnek, s beszá­molnak a két nép közötti baráti kapcsolatok erősödéséről, elmélyüléséről. A cikkek, kommentárok híven tükrözik, hogy moszkvai politikai körökben a látoga­tást kiemelkedő jelentőségű eseményként ér­tékelik. Emlékeztetnek arra, hogy ilyen ma­gas szintű magyar küldöttség legutóbb hat évvel ezelőtt, 19138-ban járt Kádár János ve­zetésével a Szovjetunióban. Mint ismeretes, ezt követően, 1972 novemberében látogatott el Magyarországra Leonyid Brezsnyev, az SZKP központi Bizottságának főtitkára által vezetett szovjet küldöttség. A mostani hiva­talos baráti látogatás tehát voltaképp a 72-es találkozó viszonzása. A moszkvai magyar—szovjet tárgyalások jq alkalmat kínálnak ahhoz, hogy a két test­véri ország vezető politikusai áttekintsék az Időszerű nemzetközi kérdéseket, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítésével összefüggő témákat. Minden bizonnyal igen nagy teret szentéin nek majd a tárgyalásokon a kétoldalú kap­csolatoknak, az országaink között mind átfo­góbban, dinamikusabban fejlődő politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális együttműködésnek is. A szovjet értékelések szerint az elmúlt évek eredményei egyértel­műen arról tanúskodnak, hogy ez a fejlődés minden területen lendületes, gyümölcsöző, s maradéktalanul megfelel népeink kölcsönös érdekeinek. Vszevolod Szofinszkij, a szovjet Külügymi­nisztérium sajtóosztályának vezetője ked-, den délután baráti találkozót rendezett a Kül­ügyminisztérium vendégházában a Kádár János vezetésével Moszkvába érkező magyar párt- és kormányküldöttség útjáról tudósító magyar újságírók tiszteletére. A találkozón az. SZKP Központi Bizottsá-, gának, a Szovjet Újságíró Szövetségnek, a ve- vetö szovjet lapoknak, a rádiónak és a tele­víziónak a munkatársai mellett jelen volt Vitalij Szevasztyjanov szovjet űrhajós-pilóta és a szovjet közélet több más ismert szemé-- lyisége is. Gromiko beszéde az ENSZ-ben fi íejliés fi iránya: az enyhülésre való törekvés Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere kedden, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán elhangzott beszé­dében kiemelte a szocialista közösséghez tartozó országok összehangolt politikájának sikereit. „A Szovjetunió politikáját szorosan összehangolja szö­vetségeseivel és barátaival. A szocialista államok közös­sége a közös alkotó munká­ban egyesíti résztvevőit — az élen járó társadalom felépí­tésében, amely társadalom lényegénél fogva elutasítja a háborút. Nem véletlen, hogy sok nagy jelentőségű békés i kezdeményezés a szocializ­mus országaitól indult ki és indul ki. Ez év áprilisában a Varsói Szerződés Tagálla­mai Pulii ikai Tanácskozó Testületének értekezletén együttesen megerősítették azt az eltökélt szándékot, hogy harcolnak a békének, a nőnek gazdasátri és tár­sadalmi haladása esz­ményeinek győzelméért” — mondotta Gromiko. „A fejlődés fő iránva nem kétséges: ma az enyhülés és az enyhülésre való törekvés az uralkodó tendencia”. Az európai kontinensen „nem­csak hogy megoldást nyer­tek a területi-politikai be­rendezés kiélezett kérdései. hanem egészében fel is tá­rult Európa megbízhatóbb békés jövőjének perspektí­vája”. — mondotta a kül­ügyminiszter. Mint Gromiko megjegyez­te, „azokkal a kijelentések­kel szemben, amelyek sze­rint az enyhülés nagyon is időleges jelenség, a Szovjet­unió ezt vallja: nem szabad gyengíteni az arra irányuló erőfe­szítéseket, hogy a megin­dult egészséges folyama­tok megerősítést nyerje­nek. visszafordíthatatla- nokká váljanak”. Gromiko ezután a ciprusi helyzettel, a közel-keleti (Folytatás a 2. oldalon) Fabio Neruda chilei költő halálának első évfordulóján „A szolidaritás aktívái” emlékéremmel tüntettek ki NDK ál­lampolgárokat. Képünkön: Carlos Contrerao Babarca (kö­zépütt), a chilei antifasiszták berlini tájékoztatási irodájának vezetője a chilei nép antifasiszta harcáról tájékoztatja a Uarl-marx-stadti kitüntetetteket Dolomitbánya a Bükkben Egyre jobban gépesítik a Lenin Kohászati Művek dolomithányáíát. Képünkön gé­pesített rakodás látható. Fotó: Szabados György Nőtt a tanácsok tekintélye A megyei képviselőcsoport ülése Böcsön Hegyi Imre vezetésével tegnap, szepte.nber 24-én — a Bocsi Sörgyár tanácster­mében — ülést tartott az or­szággyűlési képviselők Bor­sod megyei csoportja. A tanácstörvény végrehaj­tásának megyei tapasztala­tairól dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnö­ke adott tájékoztatást. El­mondta, hogy a törvényben foglaltak végrehajtása átgon­dolt munka, éves tervek alapján történik. A tanács­törvény elvei és rendelkezé­st! bétának, helyességüket a gyakorlat, az élet igazolta — állapította meg a megyei ta­nács elnöke. Egyebek között fokozódott a tanácstestüle­tek meghatározó szerepe, a kezdeményező képesség, az önállóság és a felelősség, nőtt a lakosság részvétele a helyi feladatok megoldásá­ban, szorosabbá vált a nem tanácsi szervekkel való együttműködés, megválto­zott, illetve bővült a tanácsi tisztségviselők szerepköre. Vannak viszont kedvezőtlen jelenségek is, amelyek aka­dályozzák a tanácstörvény egyértelmű megvalósítását. Sok helyen bátortalanok a helyi szervek, félnek a fele­lősségtől. Borsodban egy ügyintéző­re 2600 lakos jut, az 1600-as országos átlaggal szemben. Borsodban 182 helyi tanács van, ebből hét városi, 175 községi. Ez utóbbiból 150 kisközségi tanács, ahol vi­szonylag gyengébb a tanácsi apparátus. Jóllehet nagy gon­dot fordítanak a tanácsi dol­gozók továbbképzésére: egy év alatt a mályi Továbbkép­ző Intézetben 1700-an vettek részt. A megyei tanács ap­parátusának 70 százaléka egyetemet vagy főiskolát végzett, a többiek jó része pedig több mint 25 éves szakmai gyakorlattal rendel­kezik. A tájékoztatást követő vi­tában a képviselők egyönte­tű véleménye volt, hogy a tanácstörvény végrehajtása is a tanácstörvény erejét biz­tosítja. Bebizonyosodott: a tanácsok jó gazdái területük intézményeinek. Rendszere­sen többet vállalnak a köte­lességüknél, s ha kell, társa­dalmi erőket is mozgósítanak az oktató-nevelőmunka fel­tételeinek javítására. Sokré­tűen alakulnak a lakosság­gal való érintkezés fórumai, formái is. A külkereskedelmet foly­tató megyei vállalatok tevé­kenységéről szóló tájékozta­tójában Körössy József, a Magyar Nemzeti Bank köz- gazdasági osztályvezetője el­mondotta, hogy megyénk üzemeinek külkereskedelmi tevékenysége egészséges irányban fejlődik. Megyénk vállalatainak exporttevé­kenysége 1963 és 1970 között négyszeresére emelkedett. Az ország ipari exportjának kö­zel 10 százalékát megyénk üzemei termelik. Jelenleg Borsod üzemei több mint 50 országba exportálnak. Egyre sürgetőbbé válik a rendkívül bonyolult külgazdasági vi­szonyok miatt, hogy vállala­taink a szocialista integráció keretein belül teremtsék meg elsősorban a feltételeket a KGST-hez tartozó országok külkereskedelmi kapcsolatai­nak — jelenleginél gyorsabb ütemű — fejlesztésére. Az ülést követően megyénk képviselői — akik között ott volt dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára is — látogatást tettek a Bocsi Sör­gyárban. ” Gy. Termékkiállítás űr és vásár Ozdon A település fennállásának 700. évfordulóján, 1972-ben rendezték meg első alkalom­mal a termékbemutatóval egybekötött őszi vásárt Öz- don, s azóta minden szep­temberben megismétlik a nagy népszerűségnek örven­dő termékkiállítást. Sorrend­ben a harmadik őszi vásár ünnepélyes megnyitására került sor tegnap, kedden délelőtt Özdon a piaci vá­sárcsarnokban. A reprezen­tatív kiállításon a gyárváros 23 ipari üzeme, szolgáltató, illetve kereskedelmi egysége vonultatta fel legújabb ter­mékeit. Az idei kiállítás jel­lemzője, hogy az AGRO- KONZUM profiljába tartozó zöldáruk és a kiskereskedel­mi vállalat élelmiszeripari cikkei mellett nagy részt foglalnak el az ipari cikkek, az elektrotechnikai újdonsá­gok, valamint az ózdi Cent­rum Áruház bútorbemutató­ja. A kiállításon helyet ka­pott .a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat, a Kisipa­rosok Szövetsége, s jó öt­let, hogy az Ör.di városi Ta­nács makettek segítségével mutatja be a gyárváros fej­lesztési. építési tervét. Délelőtt 10 órakor Varga Dezső, a városi tanács el­nöke nyitotta meg az őszi vásárt. Megnyitó beszédében elmondta, hogy az idei ter­mékkiállítás és vásár része a várossá nyilvánítás ne­gyedszázados jubileuma al­kalmából rendezett ünnep­ségsorozatnak. Külön hang­súlyozta: a 23 vállalat és szolgáltató egység kiállítása azt igazolja, hogy a kohá­szati üzem mellett egyre na­gyobb és jelentősebb részt vállal a gyárvárosban a könnyűipar és szolgáltató ipar. A vásár 29-én, vasárnap délután zárja kapuit. Az elő­ző évekhez hasonlóan min­den bizonnyal nagy forgal­mat bonyolítanak le a ke­reskedelmi egységek. A szak­emberek tájékoztatása sze­rint a- vásárnak nagy jelen­tősége van ezentúl a piac­kutatás szempontjából is. Az ózdi húsüzem például 11 féle új terméket mutat be. Amelyek megnyerik n vásár­lók tetszését, azoknak a hús- készítményeknek az üzem­szerű gyártását még az őszi hónapokban megkezdik. A bemutatott termékeket két kategóriában díjazták. Az esztétikai kategória első díját az ózdi Centrum Aru­ház nyerte el. a második a Borsodi Ruházati Kiskeres­kedelmi Vállalat, a harma­dik a városi tanács kerté­szete. A termékkategória el­ső díját az AGROKONZUM ózdi telepének ítélték oda, a második a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat ózdi üzem­egysége, a harmadik a Bor­sodi Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat. A vásár nagydí­ját — elsősorban a cukrász­ipari termékekért és a hideg­tálakért — a Borsodi Ven­déglátóipari Vállalatnak ítél­ték. (t. U

Next

/
Oldalképek
Tartalom