Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)
1974-09-22 / 222. szám
mm mim mu 1974. siept. 22., vasárnap 1 1 l'lll,“"———mmm 15 ezer köbméter fa cs 30 ezer kilogramm szög Gyümölcsösláda, nyaraló- és vadásziláz Munkaerőgond a Sátoraljaújhelyi Faipari Szövetkezetben Tűzőgéppel készítik a Iádatet őket. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A Búza téri piac Ezerszínű forgatag — Honnan jön — Szépscofolt a — Galambvásár Annak érdekében, hogy a volt két kis szövetkezet, a Sátoraljaújhelyi Faipari Szövetkezet és a Sátoraljaújhelyi Építőipari Szövetkezet eredményesebben tudjon gazdálkodni, hogy a rendelkezésre álló erőket, eszközöket gazdaságosabban, ésszerűbben lehessen felhasználni, a két szövetkezetét ez év január 1-én összevonták. A jelenleg faipari szövetkezet néven működő termelő és szolgáltató egység vezetője, Fclegyi Pál elnök elmondotta, hogy a nagy fluktuáció következtében munkaerőgondokkal küzdenek, jelenleg mintegy 30 szakmunkás, illetve segédmunkás hiányzik. Az 1974-re tervezett termelési tervet, a 38 millió forintos értéket azonban ennek ellenére teljesíteni tudják. Ez elsősorban a kongresszusi— felszabadulási munkaversenyben tett vállalások realizálásának köszönhető. A munka- és szocialista brigádok vállalása a munkaerőhiány pótlására irányul elsősorban. Emellett az üzem- és munka- szervezés fejlesztésével, az anyagmozgatás egyszerűsítővel, korszerűsítésével és kisebb gépek üzembe állításával lehetséges a tervezett termelési érték realizálása. A Sátoraljaújhelyi Faipari Szövetkezet az idén 15 ezer köbméter fenyőfűrészárut és papírfát, valamint 30 185 kilogramm különböző méretű szöget használ fel termelési feladatainak megvalósításához. Jelenleg a legfontosabb munkájuk a gyümölcsösláda- készítés, hiszen ennek van most a szezonja. Éppen ezért a harmadik negyedévben a 120 főt foglalkoztató ládaüzemben három műszakos termelést vezettek be. A tervek szerint 850 ezer Szabolcs- típusú gyümölcsösládát és 800 ezer ládatetőt kell előállítaniuk. A nyaralóház-üzemben is teljes kapacitással dolgoznak. Tizenegymillió forint értékben készítenek nyaralóház-elemeket, ameTarcal hosszú falu. Három kilométeren át nyújtózkodik az országút mentén. Jelenleg 4200-an lakják, de lélekszá- ma évről évre nő. Nemcsak azért, mert a környék fal- vaiból sokan költöznek ide, hanem azért is. mert Tárcáién a születések száma kedvezően alakul. Az utóbbi években hazánk legkisebb falvaiban is egyre többen hangoztatják a bölcsődék és az óvodák szükségszerűségét. Így vannak ezzel Tarcalon is. A 35 féröhelyű bölcsődében hely hiányában kénytelenek voltak 41 csecsemőt összezsúfolni. Az óvodában pedig 75 gyerek helyett majdnem 110 van. Ráadásul az épület sem tekinthető korszerűnek. Azért volt szinte magától értetődő az év elején rendezett falugyűlésen —, ahol a tanács vezetői ismertették lyekből többféle ház, felvonulási-, raktár- és irodaépület állítható össze. A nyaralóház-elemek több mint felét az ÉRDÉRT, a többit pedig a lakosság megrendelésére készítik. Ezenkívül az idén még 10 fából készült vadászházat is gyártanak. A faipari szövetkezet megrendelésre a házak összeszerelésével is foglalkozik. A szövetkezet faipari részlege a borkombinát részére 300—600 literes hordókat készít, összesen mintegy 3 ezer hektoliternyi mennyiségben. Van még egy javítószolgáltató részlegük is, amely elsősorban a lakosság igényeit hivatott kiszolgálni, s amely egyedi megrendeléseknek is eleget tesz. A szövetkezet építési üzeme főleg lakások tatarozásával, felújításával, korszerűsítésével foglálkozik a lakosság részére. A szövetkezet különböző részlegei a városban több helyen, szétszórtan üzemela község távlati fejlesztési tervét —. hogy mindenki felajánlotta segítségét az új iskola és az új óvoda építéséhez. Dicséretes a Tarcalon működő vállalatok, in- tézmények összefogása is. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát például felajánlotta, hogy az építkezésekhez 200 ezer forinttal járul hozzá, az Északmagyarországi Kőbánya Vállalat pedig 150 ezer forintot ajánlott fel. Jelentős segítséget nyűit a Tokaj-hegy- aljai Egyesült Tsz és az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tarcali állomása is. Ha a tervek valóra válnak, egy év múlva 150 gyermek nyerhet a tarcali óvodában elhelyezést. Az összefogásnak már most látható eredménye is van. Nemrégen adták át a tanyai iskolásoknak a műemlékjelle- gű Ispotály renoválásával nek. Ez mindenféleképpen megnehezíti a munkát. A múlt év őszén 12 millió forintos költséggel kezdtek hozzá a város új ipartelepén egy üzemcsarnok építéséhez, ahol 1975 őszén kezdődhet meg a munka, méghozzá sokkal jobb körülmények között, mint >ahogy jelenleg folyik. Ugyanis itt a technológiai sorrendnek megfelelően tudják elhelyezni a gépeket, berendezéseket és ugyanakkor nagymértékben egyszerű- rűsítik majd az anyagmozgatást, és az ezzel kapcsolatos eddigi költségek is lényegesen csökkennek. De nemcsak a munkakörülmények változnak majd meg itt, hanem a szociális körülmények is, hiszen korszerű fürdő, öltöző áll majd a dolgozók rendelkezésére. Az új helyen, a korszerű üzemcsarnok mellett építik meg saját kivitelezésben az építőipari részleg üzemépületét is, amely novemberre elkészül. létrehozott általános iskolai diákotthont. A községi tanácson járva, és hallgatva Leskó Imre tanácselnök szavait, jóleső érzéssel nyugtázhatja a látogató: milyen sokan vannak, akiknek szívügyük a falu sorsa. Tovább rendezik Tarcalon a község központját. Ennek első lépcsőfokaként új, modern postát építenek a jelenlegi helyett, amit bizony nem igen lehetne hulló vakolaté palával szemel gyönyörködtető látványnak nevezni. Az egyemeletes épületben még két szolgálati lakást is átadnak a posta dolgozói részére. Még a múlt esztendőben határozat született arról, hogy a Fő utcán a jövőben csak emeletes házakat szabad építeni. Rövidesen kitelepítik a falu képét rontó és Takarékos emberek Harmincmilliós betétállomány A megyénkben működő 24 takarékszövetkezet taglétszáma már meghaladja a 75 ezret. Az év első felében 3477 taggal növekedett a takarékszövetkezetek taglétszáma. A működési területükön élő lakosságnak 19,9 százaléka tagja a falusi bankoknak, s ezzel a szervezettség színvonala még mindig elmarad az országos átlagtól. Az első félévben a betét- állomány 30 millió 824 ezer forinttal növekedett a takarékszövetkezetekben. Ossz betétjük elérte a 357 millió forintot. A betétállomány növekedésének mértéke 6,1 millióval volt több, mint az előző év hasonló időszakában. A félév során a falusi bankok 12 887 tagjuknak nyújtottak több, mint 81 millió forint értékben különböző kölcsönöket. Sok volt ebből a termelési és építési kölcsön, de a legtöbbet személyi kölcsönként folyósították. Tovább javult az év első felében a takarékszövetkezetek gazdálkodása. összes nyereségük meghaladta a 2,5 millió forintot, ami 600 ezer forinttal haladja meg az előző év első, felének nyereségét. .« Megyénk legnagyobb falusi bankja továbbra is a Mezőkeresztes és Vidéke Takarékszövetkezet, ahol a betét- állomány már meghaladja a 42,5 millió forintot A Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezetben 24 millió forint, Tolcsván 23, Bogácson, Ri- csén és Tállyári’ 22, Göncön, Tarcalon és Saj ókazán 20 millió forint körüli a takarékszövetkezeti tagság betét- állománya. Már csak 9 olyan falusi bank van a megyében, ahol a betétállomápy nem éri el a tízmillió forintot. egészségileg is káros istállókat, garázsokat és a TÜZÉP-, telepet. A helyükön kíván-1 ják felépíteni az új óvodát és a felnőttele klubját Rövidesen megkezdődik a nagy belterületi telkek kisajátítása. Ezek helyén körülbelül 20 család számára ifjúsági lakótelep építését tervezik. Betartva az ifjúsági törvény rendelkezéseit, jelentős pénzösszeget fordítanak az ifjúsági házra. Úttörőszoba, előadóterem, játékterem és az MHSZ két helyisége található itt Jó programok várják a fiatalokat, akik esténként, szombat és vasárnap délutánonként szívesen járnak ide. A fiatalok kulturált szórakozása tehát megoldottnak látszik. Nem úgy a felnőtteké! Ezért határozták el, hogy klubot alakítanak. Az alakuló ülést már megtartották. Egy régi épületet alakítanak majd ót — nagyobb részt társadalmi munkával — klubbá. Tárcái nagyon hosszú falu. Három kilométeren át nyújtózkodik az országút mentén ... S az évek múlásával még szebbé, gazdagabbá válik. Szalipszki Endre A piacnak mindig megvan a varázsa. A nyüzsgés, a bá- mészkodás, és a csodálatosan szép őszi színek. Virágparádé: kecses rózsabimbók, hűvösen elegáns kardvirágok, légies tátogók, hangulatos törpedóliák, „randevúra siető” szegfűk, és a nyárutó kérlelhetetlen végét hírül hozó őszirózsák. Színorgia! Az ember szinte kapkodja a fejét, annyi a látnivaló. Nyugtot adó s felkavaró színek. S a gyümölcsbirodalom! A szőlő, aminek kilója még 22 forint. Az őszibarack 20—22 forintra taksálja magát, a mosolygós delicsesz alma 12— 16 forintra. Ez a Van Gogh ecsetjére kívánkozó szép csendélet csak első látásra ilyen. Mert csalóka is ez a szivárvány. Nem minden gyümölcs kritikát kiálló minőségű. A vásárcsarnokban Kavan- da Józsefné zöldség- és gyümölcs-kiskereskedő portékái a legigényesebb vevők igényeit is kielégítik. Iparengedélyét 1921-ben kapta, azóta közmegelégedésre árusít. A Belkereskedelmi Minisztérium Borsod megyei Állami Kereskedelmi Felügyelősége többször részesítette dicséretben „a példás rendért, tisz. taságért, valamint a fogyasztói árak pontos betartásáért”. A magántermelők az árut a helyébe hozzák: a saszla szőlőt, a muskotályt, a szőlőskertek királjméját Tapolcáról, a hamvas magvaváló kékszilvát Nyíregyházáról, egyenesen a fáról, ugyaninnen a húsos őszibarackot, s a delicseszt is, az alma hazájából. A körte Szabolcsból érkezik, a saláta Mályiból, a « paprika, paradicsom Zsolcá- y ról. A karalábé, a kelkáposz- J ta, a karfiol szinte „kiabál” {. a vevőért. A sárgarépa a * megtestesült egészség. Ilyen választék láttán nem csoda, ha állandó vevői vannak Le- ninvárostól Kassáig. Idősödő férfi áll a sorban. A kérdésre, hogy véletlenül vásárol-e Mariska néninél, tagadólag rázza a fejét: — Mindig ide jövök, mert jó árut kapok... Kereskedő társa, Pinczés Mihály a dinnyehegyek mögül mondja róla: — Aki 53 évet kibírt a mi szakmánkban, annak a neve márka... A sárgadinnye kilója egyébként a fajtától és a minőségtől függően 2—3—5 forint között váltakozik. A zöldbélű cukordinnyét keresik leginkább. Érdekes, hogy a miskolciak nem szerették meg, nem kedvelik a sárga- bélű görögdinnyét. A dinnyeszezon most van, mert 5—6 hetet késett az érése. Pinczés Mihály apósával, Bus Lászlóval — aki 1938-tól a piacon van — közösen árulja, lékeli a dinnyéket. Jelenleg sugárbébi, szigetcsépi, arMegyénk általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteiben az év első felében jelentősen fejlődött az ( ipari tevékenység. Míg az előző év első hat hónapjában 57,8 millió, addig ez év első felében 69,9 millió forint volt az ipari tevékenységből származó árbevétel az áfész-ekben. A többlet egy jelentős része a sertésfeldolgozási tevékenység fokozódásából származik. Mezőkövesden fejlődött az építőanyag gyártás, s hozzájárult például az ipari tevékenység növekedéséhez a cigándi, új az áru? dinnyén J zecki és szentesi piros bélű, csíkos zebra külsejű görögdinnyéjük van. Az első szállítást az idén augusztus 20- ra kapták, tavaly július 5-én. Ezért drága még viszonylag a piac szeptember közepén is, bár várják, érzik az árcsökkenést. A dinnyevásár mindig, n.a is „szertartással” jár. Az egyik vevő az első vágás után abbahagyatja a lékelést, mert a dinnye hasad, ropog. Van, aki maga választ, van aki az eladóra bízza. Egy törzsvendég közeledik. Igényes vevő, már messziről sorolja milyen legyen: ikrás, kásás, fekete magvú. vékony héjú, vérpiros, mézédes. Elégedetten távozik. Közben kassai vevők szeretnének megszabadulni koronáiktól, de „nemzetközi nyelven” tudomásukra adják, hogy itt csak forintért vehetnek dinnyét. Figyelem a vásárt, amikor megjegyzik Pinczésék: lement az ára négy forintra. Az első soron még ötre tartják, vevő is alig akad. Varga Vendel kapja az első „árleszállított” görögöt, és ráadásul extra minőségűt. Ezt onnan tudják — árulják el a „műhelytitkot”, hogy szépségíoltja van a dinnyének, egy pici sárga folt. A Hevesi Állami Gazdaság szigetcsépi sárga foltú dinnyéje 200 ezer forintos dijat nyert a brüsszeli kiállításon. A dinnye formájából, színéből, külleméből megállapítható a minőség. A földön fekvő része minél sárgább, annál érettebb, a másik része pedig minél feketébb, fényesebb, cirádásabb. Pár lépésnyivel odébb a baromfipiac. Az Agrokon- zum eladói 55 forintért árulják a csirkét, a kacsát. De van itt más szárnyas is. Gyü- ker János Nemesbikkről hozta be 39 galambját Ez volt az első vására. Még sohasem árult piacon. Galambjainak több nézője volt mintha tíz menyasszony haladt volna át a terepen. Akadt olyan vevője is, aki miután kifizette a galambokért a tízforintot, azt szélnek eresztette. A piac elképzelhetetlen la- cipecsenye nélkül. A pecsenyesütők előtt tömött sor áll. A lángossütők is nagy forgalmat bonyolítanak le. A tokaji Tiszavirág Halászcsárda halsütő részlege előtt friss, sistergős halpecsenyét majszolnak az emberek, gyerekek. Távolabb pattogatott kukorica illata terjeng. Délutánra kiürül a piac. Csak a hulladékot takarító emberek dolgoznak. A kereskedők zárnak, takarítanak. Lassan készülődnek hazafelé, mert hajnalban ismét talpon kell lenniük, hogy átvegyék a termelőktől az árut. Hogy reggelre — mire „nyit” a piac, — megint minden szépen glédában álljon. Buzafalvi Győző szövetkezeti sütőüzem termelésének beindulása is. Az ipari tevékenységből származó árbevétel a megye áfész-einél összességében fél év alatt 21 százalékkal növekedett. De több olyan szövetkezet is akad, mint például a halmaji, ahol a bázishoz viszonyítva 604 ezerről 2,9 millió forintra, a miskolci, ahol 2,5-ről 4 millióra, a szerencsi, ahol 1,9-ről 3,6 millióra, vagy a cigándi, ahol 0,7 millióról 2,3 millió forintra növekedett az ipari tevékenység árbevétele az év első felében. A jelen és a tárlatok Tarcali számvetés \ Fejlődik az ipari tevékenység a fogyasztási szövetkezetekben
