Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)
1974-09-21 / 221. szám
1974. siept. 21., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 7 A kongresszusi munkaverseny serkentő hatását nem minden esetben a számokkal merhető termelési eredmények érzékeltetik igazán hitelesen a mezőgazdaságban, ahol eleve számolni kell a természeti tényezők tervmódosító hatásával. Annak idején hírt adtunk lapunkban a tiszaladányi Magyar Róna Termelő- szövetkezet példamutató vállalásairól. Ez a szövetkezet azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert bár kedvezőtlen adottságok között gazdálkodik, mégis méltán kiérdemelte a Kiváló termelőszövetkezet címet. Most azért látogattunk el újra a gazdaságba — a területi szövetség munkatársának kíséretében —, bogy a helyszínen tájékozódjunk: mennyit, s hogyan sikerült eddig megvalósítani itt a kongresszusi vállalásokból? Sz. Nagy Ferenc elnök és Sári Gyula főmezőgazdász épp a szokásos gazdasági körútiéra készül. Hogy jól gazdálkodjanak az idejükkel, tö- mörre fogják a tájékoztatójukat. — Háromnapos jutalomkirándulásra visszük azokat, alak a nyári helytállásukkal igencsak rászolgáltak ennyics- ke könnyítő kikapcsolódásra — kezdi az elnök. — Pedig akár szemünkre is vethetnék a csak látszatra adók: hogy van kedvünk és erőnk ilyen keserves nyár után egyáltalán kimozdulni a községből — fűzi hozzá Sári Gyula. A nyáron kétszer is elöntötte a Tisza a ladányi és a tardosi határt. (A szövetkezet ennek a két falunak a lakosságát fogja össze!) Először kerek egy hónapig került viz alá 870 hektár mezőgazdasági terület. Ezen volt az egész 200 hektárnyi nagyüzemi Kukoricatábla, ezenkívül 155 hektár lucerna, 13 hektár vöröshere, (14 hektár napraforgó és 40 hektár cukorrépa, meg tetemes nagyságú rét és legelő. Amikor a víz első távoztá- val hozza akart fogni a szövetkezet a másodvetéshez, újra jött az áradás, két hétig megint csónakázni leheteti ezen a területen. A belvíz miatt is károsodott 253 hektár vetés. Több mint 4 millió forint lett a tervhez viszonyított termelési érték-kiesés. A valóságos kár azon- oan ettől sokkal több, hiszen a különösen gondos talajelőkészítés és növényápolás a tervezettnél lényegesen jobb terméssel biztatott. Hogy ennek ellenére sem lett úrrá az elkeseredés a két község emberein, azt a tények másik fele indokolja. — Így is 33 vagonnal több gabonafélét takarítottunk be, .nint amennyire számítottunk — mondja Sz. Nagy Ferenc. — Pedig az áradas 14 hektár oúzát is letarolt. S amit még jellemzésül említ: az emberi, magatartás- üeli többlet erősítette meg igazán a bizakodást, hogy nyom nélkül kiheveri a közösség ennek a nehéz nyárnak a megpróbáltatásait. Ez az emberi ráadás nyilvánult meg például abban, hogy amikor a szükség úgy kívánta, nyugdíj korú, 65 éven i:' felüli emberek elővették a kézi kaszát, s azzal aratták le az olyan gabona- 'áblákat, ahová nem mehetett a kombájn az átázott talaj miatt. Az érett „élet” megmentésében ladányiak, tardosiak egyaránt buzgói- kodtak. A tiszaladényiak közül Szabó Sándor, Kelemen József, Éles Sándor, Bodnár Ferenc, a tiszalardosiak közül pedig Sztaniszlai János, Tóth Elek voltak a példamutatók. De megfogták a kaszát a hozzájuk hasonló emberségű, többi idős társaik is. Nem maradtak mögöttük emberség dolgában a fiatalabb generációhoz tartozó kombájnosok — Sári Gábor, Gál József, Szabó Géza, Csi- kai Miklós, Román István, Molnár Miklós — sem. Bár tudták, hogy az eredeti tervet már jócskán felülmúlták, a víz levonulása után még vagy 10 vagon búzát betakarítottak a lápossá vált vetésterületről is. Pedig szinte csak araszolva haladhattak a nehéz gépekkel, de vállalták ezt a szaporátlan munkát is, mert nem volt szívük sárba veszni hagyni a még megmenthető kenyérnek valót. Ti. nehéz aratás óta sem pihentek a szövetkezetbeliek. A javukra fordult szép kora őszben igyekeztek bepótolni, ami a szeszélyes nyári idő miatt a munkában elcsúszott. Elkészültek valamennyi őszi talajmunkával. Most javában silóznak. Azt a maradék kukoricát igyekeznek ilyen módon hasznosítani, amely a belvizes földön teljesen elgyomosodott, s inkább csak moharos csalamádénak nevezhető. De ez is érték, megeszi a jószág. Mert most az állattenyésztési üzemág még inkább becsessé vált. Milyen jó, hogy már korábban felépítették a 324 férőhelyes szakosított tehenészeti telepet. Most összesen 800 szarvas- marha gyarapítja a közös vagyont, járul hozzá a növény- termesztésben elvesztett értékek pótlásához. S hogy a gazdálkodás biztonságát erősítő állattenyésztés még több jövedelmet hajtson a közösségnek, hiánytalanul teljesíti a szövetkezet a kongresszusi felajánlásnak azt a sarkalatos tételét is, miszerint: „Üzemen belüli szakmunkásképzéssel biztosítjuk, hogy a szakost- I tott tehenészeti telepen az ott dolgozók 60 százaléka 1 szakmunkás lesz.” Ezen a télen már vizsgáznak is a tanfolyamon résztvevők közül húszán, akiknek az oktatásában a szövetkezet szakemberei — Minczér Nándor főállattenyésztő, dr. Tóth András körzeti állatorvos, El"! Miklós üzemmérnök — oroszlánrészt vállaltak. S a közbeiktatott őszi jutalomkirándulás is segített a testi és szellemi erők megújításában a ladányi-tardosi szövetkezet gondos gazdáinak. Berecz József Szén és kő Bányászok más és más körülmények között. Egyik a föld mélyén fejti a szenet — a másik a napfényes bányában bontja a hegyet — mint képünkön is látható. A Borsodi Szénbányák Szuhavölgyi Bányaüzemének Szelesaknai 5-ös frontján szovjet gyártmányú önjáró biztosító berendezést kezei Szarka József vájár. Hatalmas gépek segítik a termelést, a tomaszentandrási mészkőbányában. Egyre több és több igényt kell kielégíteniük a tervezőknek. A Borsod megyei Tanácsi Tervező Vállalat az idén körülbelül 12 millió forinttal nagyobb értékű megrendelést kapott, mint az előző esztendőben. Természetesen, minden igériy azonnali kielégítésére nincs lehetőség; de a vállalat tavaly is és ebben az évben is mintegy 20 százalékkal növelte termelését. A tervezők létszáma nem növekedett. A többlet elsősorban a szocialista brigádok jó munkájának eredménye. A brigádok számos új létesítmény terveit társadalmi munkában készítik el. A szocialista munkaversenyben nagy gondot fordítanak az általuk tervezett beruházások gazdaságosságára, törekednek a legkorszerűbb szerkezetek és építési technológiák alkalmazására, a tervek minőségi színvonalának emelésére, a határidők betartására. A minap adták át a Miskolci városi Tanács vezetőinek a belvárosban épülő, százfős jubileumi óvoda terveit. A terveket a Pénzes Gézáné vezette 12 tagú kollektíva teljes egészében társadalmi munkában készítette el. A körülbelül 6 millió forintos beruházáshoz mintegy 140 ezer forintnyi társadalmi munkával járultak hozzá. De ezenkívül is sok létesítmény terveinek elkészítését vállalták társadalmi munkában a tervezők szocialista brigádjai. Óvodák, bölcsődék, iskolák, tornatermek, egészségügyi létesítmények terveinek elkészítését ajánlották fel a kongresszusi illetve jubileumi munkaversenyben. Társadalmi munkával járulnak hozzá többek között a Semmelweis Kórház és a Megyei Vezető Kórház rekonstrukciós terveinek elkészítéséhez. A vállalat KISZ- brigádjai körülbelül 65 ezer Tizenkét község, egy szövetkezet Továbbié ni síz úton „A mezőgazdaságban az iparszerű termelési módok bevezetésének ellenére is még mindig nagy a bizonytalansági tényező.” Ezzel a mondattal indult a beszélgetés Sajóvárhoson, az Aranykalász Termelőszövetkezet irodájában. Róski László elnök vaskos kimutatásokat vesz elő. — Ez ugyan az ellenkezőjét bizonyítja, amit mutatok, de az állítás mégis igaz. Itt van például a tervezett gabonamennyiség, őszi búzából 28.5 mázsát terveztünk hektáronként, a tényleges is annyi. Őszi árnából 28 mázsát, a tény 23. (Itt el kell mondani, hogy az őszi árpánk jégkárt szenvedett). Tavaszi árpából 28 mázsa a tervezett a teliesítés ugyanannyi, zabból 10 a tervezett, a teljesítés 33,1. Azután egy másik kimutatás, amely az előbbi állítást igazolja: a gyümölcsösökben a tavalyi termés nagy részét elvitte egy vegyszermérgezés. Nem a mi hibánkból. Ez évben az időjárás miatt nem jó a termés; kora tavasszal, a kötés időszakában erős fagyok voltak, most nemrég, a korai szőlő érési időszakában pedig az esőzések miatt a csemege- szőlő termése kimondottan gyenge volt. Azután szóba kerülnek sorra a többi növények is; a napraforgó és a kukorica például nagyon jó termést ígér, csak ilyen maradjon az idő. A szövetkezet a növény- termesztési ágazaton és a gyümölcstermesztésen kívül baromfival és sertéstenyésztéssel is foglalkozik. Baromfi és sertés törzsíenyésites — Húszezer hibro-tojónk van — mondja az elnök. — Éppen most van váltás, cseréljük az állományt. Ezek a tyúkok 22 hetes koruktól 60—64 hetes korukig tojnak. Mutatja a kimutatásokat. Az alapdiagram sárga színe az elméleti, a számított tojásmennyiséget jelzi. A legmagasabb csúcsa 75 százaléknál van. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tojóházakban lévő 100 tyúk közül egyetlen napon 75 tojik. A különböző tojóházak adatait a diagramon más-más színek jelzik. A kék szín magasan a számított érték felett tetőzött, körülbelül 80— 84 százaléknál. Aztán később alázuhant. — Sajnos a tyúk — érzékeny — folytatja a diagramokat nézve az elnök. — Gyorsan reagál minden változásra. Itt például — mutat a megtörő diagramra — a takarmány minőségével volt baj. Ez már szinte matematika. Kiszámítják az állattáp mennyiségét, s azáltal a hozamokat is: Egyesülés elölt A szövetkezet életében ez év végén nagy változás várforint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. Több kisebb és nagyobb létesítmény, közöttük a hejöcsa- bai ifjúsági park tervei készültek, illetve készülnek a szocialista munkaverseny keretében. A 240 fős vállalat egyik fontos jellemzője, hogy a dolgozók többsége fiatal. Az átlagéletkor 32 év, az itt dolgozók fele KISZ-tag. A nők aránya meghaladja a 60 százalékot. A fiatalok lelkesedése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a vállalat teljesíteni tudja kötelezettségeit. A létszám, a kapacitás adott. Az igények pedig egyre nagyobbak. A termelési érték 20 százalékos növekedése ilyen körülmények között nem kis dolog. És nem is volna lehetséges a szocialista brigádok, a fiatalok erőfeszítése nélkül. összesen 200 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak a Borsod megyei tervezők szocialista brigádjai. A legjelentősebb munka a már említett óvoda terveinek elkészítése volt. De a kisebb létesítmények terveinek elkészítésével is jelentős mértékben hozzájárulnak a megye és Miskolc város fejlesztéséhez, az új létesítmények megvalósításához. Természetesen a munkaköri kötelezettségeken felül vállalt többlet a fiatalok szakmai fejlődését is elősegíti. Többek között a fehér- gyarmati téglagyár. vagy éppen a Miskolcon létesítendő Éden-camping terveinek elkészítése olyan feladat, amelynek teljesítésével a szocialista brigádok tagjai bebizonyíthatják sokoldalú felkészültségüket. És ez az alapos felkészültség, s a szocialista munkaversenyben vállalt többlet teszi lehetővé, hogy a tervezők eleget tegyenek egyre növekvő feladataiknak. Planck Tibor ható. A tervek szerint egyesül majd a szirma besenyői Béke, a sajóvámosi Aranykalász és a paraszn; ai Bükk- alja Termelőszövetkezet. Ezzel több mint tíz községet magába foglaló hatalmas termelőszövetkezet jön létre. A vezetőségi üléseken már kimondták az egyesítési javaslatokat, a szövetkezetekben csak a közgyűlés jóváhagyása van még hátra. — Mi várható tehát a jö- %'őben ? — Az egyesülés négy területen teszi lehetővé a fejlődést a tervek szerint. Az állattenyésztésben például jelenleg még eléggé korszerűtlenül dolgozunk. Az egyesítéssel létre lehet hozni a húshasznosítású szarvasmarha-tenyésztést. Ugyancsak lehetőség nyílik a juhászat, a baromfi- és a sertéstelepek fejlesztésére. A szántóföldi növénytermesztést is korszerűsíteni lehet, a jövőben meg tudjuk valósítani az iparszerű növénytermesztést. A három termelőszövetkezetben meg lehet oldani az egyenletesebb, jelentős hasznot. hozó foglalkoztatást, és a melléktevékenység, a melléküzemágak megfelelő fejlesztését. Ezenkívül össze lehet hangolni az üzemek szolgáltató tevékenységét is. amely az üzemi rezsi csökkentését és egyúttal az egyesített szövetkezetben jelentős költségcsökkentést eredményez majd. — Ennek végrehajtására rendkívül alapos és részletes tervek készültek. Az elképzelésekből csak néhányat említenék. A jövőben intenzívebben foglalkozunk a növénytermesztéssel és a kertészettel. Az állattenyésztéssel, az erdő- és fagazdálkodással, a fafeldolgozással, mészége- téssel, valamint más egységekkel is. A jövő tervei közül különösen jelentős a növénytermesztés és az állat- tenyésztés. Mi például már csatlakoztunk a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet által kezdeményezett kukorica- és ipari növény- termesztési társuláshoz. Nekünk ez a rendszer nagyon megfelel és az egyesülés után már két gépsorral rendelkezünk majd a zárt rendszerű termelési mód továbbfolytatására. All] — Ezenkívül nagy iclen- tőségűnek tartom, hogy a jövőben az állattenyésztési — „ • —-»fócp w- -«vik alapvető feladatunk. Mintegy 45 millió forintos költséggel HSZV rendszerű szarvasmarha-tdepet hozunk létre. Ebben 500 tehén mellett; 240 növendékállat, valamint 8—900 hizómarha tartására is lesz lehetőség. Ezzel egyidőben alakítjuk ki. a korszerű gyepgazdálkodást, a kiegészítő növénytermesztést, szárítást. tárolószínek építését és a takarmánykeverőket is. Az egyesüléssel tehát. — ha azt a tagság megszavazza, az optimális nagyságú termőterülettel rendekező gazdaság jön létre, amelyen a 12 község közös termelő- szövetkezete valóban nagyüzemi módon, korszerűen termelhet, gazdálkodhat Hajdú Gábor növekednek a tervezők feladatai
