Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)

1974-09-20 / 220. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 '1974. siept. 20., péntek Három téma Szakfolyóiratokban olvastuk 1. Könyvtári tervezés A Borsodi Könyvtáros című szakfolyóirat legutóbbi szá­mában útmutatót találunk a községi könyvtárak 1975. évi munkatervének elkészítéséhez. Az útmutatót összeállító me­gyei könyvtári munkatárs rendkívül precízen, pontokba szedve mutatja meg a kisebb települések — talán kevesebb gyakorlattal rendelkező, többségben nem főállásos — könyv­tárosainak, milyen dokumentumokat kell figyelembe venni­ük, és mit kell részletesen megtervezniök a munkához. Itt szükségtelen e szempontok tételes felsorolása. Az érdekelt könyvtárosok kézhez kapják az útmutatót, pusztán néhány gondolatot kell hozzáfűznünk. Az előző év munkájának elemzése közben a könyvtári munkatervben be kell róla számolni, milyenek voltak a tár­gyi feltételek, mennyi volt a könyvbeszerzési összeg, az egy 1 lakosra jutó forintösszeg, az egy lakosra jutó kötetek száma és egyéb hasonló. Az is rögzítendő, hogy a költségvetésben j biztosított könyvbeszerzési összeg elegendő volt-e. A szőve- ‘ ges magyarázatban hozzáteszi az útmutató: az elemző be­mutatás egyik fő célja, hogy minden tanácsi, gazdasági és más társadalmi vezető lássa a helyes állományalakítás fon­tosságát. Tulajdonképpen a terv kétharmada visszatekintés, s csak a harmadik fejezet foglalkozik a következő év fel­adataival, amelyben szintén meg kell tervezni a könyvbe­szerzési összeget, a tárgyi feltételek javítását, és egyebeket. Jó ez az útmutató. Érződik belőle, hogy a megyei könyv­tár a legapróbb részletekig segíteni akar a falusi könyvtá­raknak, de az is kitűnik, hogy a községi könyvtárak gond­jaira, mindennapi életére ilyen hivatalos formában is fel kell hívni a helyi tanácsi vezetés figyelmét. Természetesen van­nak kivételek, ahol a tanácsvezetők jobban, közelebbről is­merik a település közművelődési életét, benne a könyvtár munkáját. S az lenne a kívánatos, ha mind több olyan hely adódna, ahol nemcsak az évente elkészítendő helyzetelem­zés, illetve munkaterv adna tájékoztatást, hanem a minden­napos munka figyelemmel kísérése, a művelődési, könyvtá­ri életben való benneélés, a helyi tanácsi munka folyamatos, szerves részévé válna. 2. Könyvforgaiom A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésé­nek szakmai folyóirata, A Könyv legutóbbi számában be­számolót találunk a magyar könyvkiadók és könyvterjesz­tők elmúlt évi tevékenységéről. Ebben olvastuk azt az ada­tot, hogy 1973-ban 6894 mű jelent meg nálunk 63 millió 931 ezer 200 példányban, ami az elmúlt évekhez képest mind a művek számában, mind a példányokéban jelentős emelke­dést mutat, de a hivatásos kiadóknál megjelent 3954 köny­vet figyelembe véve az átlagpéldánvszám az előző évhez ké­pest csökkent, még ha kismértékben is: 14 515-ről 14 200-ra. Azt is olvassuk ebben a jelentésben, hogy 18 százalékkal emelkedett a könyvek kiskereskedelmi forgalma, bár bizo­nyos árváltozás is mutatkozik. Például az egész belkereske­delmi forgalom az előző, 1972-es évhez viszonyítva ugyan 9,4 százalékkal emelkedett, ez az emelkedés, ha a változat­lan árakat vennénk figyelembe, 5,8 százalék lenne. A vidé­ki városokban 24 százalékkal, az áfész-ek könyvesboltjai­ban, tehát falun mintegy 18 százalékkal emelkedett a for­galom. Korábban egyszer már kommentáltuk — éppen A Könyv című folyóirat egy korábbi közlése alapján — az elmúlt idő­szak könyvforgalmát. Meg kell ismételnünk: jó volna a szá­zalékokban kimutatott változások mögött a tartalmat is kö­zelebbről látni, mert a kereskedelmi forgalomnövekedést mindaddig nehéz elfogadni művelődéspolitikai értékű vál­tozásnak, amíg nem tudható, miféle könyvekből adódik a növekedés, milyen az eladott könyvek összetétele, s azok tudatformáló kihatása. 3. Filmek a képernyőn A Rádió és Televízió Szemle című szakfolyóiratban (1974. évi 2. szám) Gellért Endre, a Magyar Televízió film- és kop- rodukciós főszerkesztőségének vezetője rövid tanulmányt publikál a mozifilmeknek a képernyőn történő íorgalmazá- sáról. Bevezetőjében a világ televízióinak filméhségéről szól, és arról, hogy egyes mozifilmek televíziós sugárzásáért nyu­gati tőkés cégek milyen összegeket kérnek. Érdemes meg­említeni, hogy nem is olyan régen egy Chaplin-film tele­víziós bemutatásának engedélyéért az angol jogtulajdonos cég 75 ezer font sterlinget kért. Ez a realitásoktól végleg el­szakadó kívánság, de nem árt, ha a közönség is tudomásul veszi, amikor különböző filmigény-listákat fogalmaz meg és i juttat el különböző szervekhez. ^ j Természetesen az említett példa szélsőséges, de a beszer- | zésnek vannak másféle anyagi nehézségei is, különösen ami- j kor, egyes kurrensebb filmeket a nyugati cégek csak más ! filmekkel együtt hajlandók eladni. Nagy többségben olya- j nokkal, amelyek a televízió keretei között bemutathatatla- j nők. I Elemzi a tanulmány, hogy a mozifilmeknek mi a helyük , és mi a funkieójuk a képernyőn, s rátér néhány, már lefu- I tott éjszakai filmsorozat sikerére,- eredményeire. A nagyobb gond az egyedi mozifilmek megválogatása. Ezeknek beszer­zése világszerte rendkívül nehéz. Jogi, beszerzési, eszmei, ideológiai problémák adódnak rendkívül nagy mértékben, s nagyon sokszor újfajta filmtechnikai eljárások. Például a sztereohang, vagy a cinerama film nehezítik a televíziós bemutatást. A tanulmány végén Gellért levonja a következ­tetést, amely szerint bizonyos, hogy a mozifilm megtalálta helyét a televízió műsorában és a műsoridő esetleges bőví­tésével további milliók számára nyithatunk kaput a film­művészet nagy értékei megismeréséhez. A módszerek, lehe­tőségek alkalmazásának az elején vagyunk. S eljön az ide­je annak is, — csak egyetlen példa —, hogy egymást köve­tő hetekben sugározzák Shakespeare Hamletiének jó néhány film- és tévéváltozatát, ezzel is jelezve az alkotói módsze­rek, felfogások, színészi teljesítmények, rendezői elképzelé­sek széles és mindig új és új érdekességeket, értékeket fel­fedező fejlődését. TANULMÁNY Lcnkey Zoltán munkája Otthonos környezet A BVK óvodájában A Borsodi Vegyikombinát üzemi óvodájában segítő szándékú, lelkes felnőttek fogtak össze, és teremtettek 131 kisgyerek számára han­gulatos második otthont. Széplaki Kálmánná, az óvoda vezetője mondja el, hogy az évi 940 ezer forint költségvetésből a BVK 592 ezret ad. A Vegyikombinát szocialista brigádjai gyakran készítenek szemléltető esz­közöket, tornaszereket, meg­javítják a törött játékokat, segítenek az udvar parkosí­tásában. Felbecsülhetetlen értékű a szülők önzetlen se­gítsége. Ennek egyik mara­dandó és érdekes példája az a mesefal, amelyet egy édes­anya állított össze és festett felkészültek, akik az óvoda többi dolgozójával együtt a Kosa Luxemburgról elneve­zett szocialista brigád tagjai. Ebben a kollektívában sze­retik, segítik, becsülik egy­mást az emberek. Ennek is szerepe van abban, hogy az intézménybe látogató szak­emberek is elismerően nyi­latkoznak az ott folyó mun­káról. Erről tanúskodik Dávid Imrének, a Hajdúbö­szörményi Óvónőképző Inté­zet igazgatóhelyettesének naplóbejegyzése: — őszinte elismerésünket és nagyrabecsülésünket fe­jezzük ki a BVK illetékesei­nek, akik ilyen korszerű és esztétikus környezetei bizto­sítottak és teremtettek a gye­rekek számára. A gyermek- csoportok meglepően fejlett neveltségi szintje, s a derű az. ami megkapja a látoga­tókat. meg a gyermekek rajzai alapján. Az óvónők munkájáról Tóth Lajosné városi óvodai felügyelő úgy nyilatkozott, hogy lelkiismeretesek, jól Nemcsak a mindig kedves vendégek, de a szülők is ha­sonló véleményen vannak. Ami a legszebb elismerése a jól végzett munkának. Bagi Aranka f AJÁNDÉKBA, ^ a TV II.program vételéhez •Antennát adunk, ' az október 31.-ig vásárolt TV készülékhez!j ks Z AKÜZLETEKBEN . ÁRUHÁZAKBAN. jA Magyarítsunk? Napjainkban nagy divat a helyes magyar beszéd szabályainak magyarázata es ismertetése az újságok­ban, rádióban és televízió­ban. Vetélkedők sorát ren­dezik: „Szópárbaj”, „Ma­gyarán szólva”, Magyarít­sunk” és ki tudja még, milyen címekkel? Hirdettek mar magyarí­tást pályázatot, melynek eredményeként az idegen „spray” szót „permef’-re magyarítottuk. Helyes és jó törekvések ezek, ame­lyeknek csak örülhetünk. Két nyelvőrünk, Lőrincze Lajos és Grétsy László ne­ve országosan közismert. Töretlen lelkesedésük és munkásságuk eredménye, hogy immár nemzeti üggyé vált nyelvünk tisztaságá­nak védelme. Csak egy nagy baj van; akiknek a legjobban kellene vigyázni a szép magyar beszédre, azok vétenek ellene a leg­többet: közéleti vezetők, írók, műfordítók és sajnos „sok van a rovásunkon” nekünk, újságíróknak és rádió-, vagy televízióripor­tereknek is. Igazságomat három szó bizonyítja: a /elé..., a tu­lajdonképpen ... és az okoz... Általában az állami köz- igazgatási nyelvben gyöke­resedett meg a „felé” ki­fejezés. Nem azt mondják, vagy írják, hogy: „...uta­sítottuk a kerületi megbí­zottakat”, — hanem „ .. .uta­sítást adtunk a kerületi megbízottak felé!!!” A je­lentések szinte hemzsegnek a „felék”-től. Tudomásom szerint valaki felé lehet dobni valamit, vagy valami felé lehet haladni, de uta­sítást adni?! Ügyes megbí­zottakra van szükség, hogy elkapják, mert ha talán át­száll felettük ..., vagy nem ér oda, mert ugyebár, fe­lé... felé... ki tudja, a címzetthez elér-e? Tulajdonképpen amit szó­vá akarok tenni, az tulaj­donképpen a tv- és rádió­riporterek tulajdonképpeni hibája. „Tulajdonképpen János” és „Tulajdonkép­pen Mária” tulajdonképpen azért használják gyakran a tulajdonképpen-t, mert tu­lajdonképpen zavarban vannak, és tulajdonképpen így elkerülhetik a megaka­dást, és tulajdonképpen megmentik a tulajdonkép­peni adást. Nahát!... Nézem a klasszikus műből készített tv-filmet és nem akarok hinni a fülemnek. A hősnő lovagjának így áradozik: „Nem is tudja, hogy milyen örömet oko­zott nekem ezzel a szál virággal”... Okozott?...' Okozott __ A z én fülemben komoran hangzik e szó, mert hallot­tam fájdalmat, bánatot, csalódást és bosszúságot okozni. De örömet okozni? Örömet szerezni ... Igen, örömet szerezni, hogy az ünnepségek szónokai és írók, műfordítók is örömet akarnak szerezni és nem „okozni” az igen tisztelt publikumnak és az olva­sóknak. Tulajdonképpen csak ennyit szerettem volna ír­ni az illetékesek felé. hogy szerezzek egy kis gondot nekik. Tulajdonképpeni tiszte­lettel a fenti sorok oko­zója: Itnrch József KÍSÉRŐFILMEK A7 októberi moziműsorban kí­sérőfilmként Ismét több hazai és külföldi rövidfilmet mulatnak be. Nigériába kalauzol cl Tief- brunner László dokumentum­filmje, a Jó reggelt, Nigéria, amely a 65 milliós afrikai or­szágban dolgozó magyar szak­embereket keresi fel. Psalmus Hungaricus a címe Takács Gábor színes filmjének, amely Kodály Zoltán Magyar zsoltárának sa­játos ábrázolása. Vitéz. Gábor régészeti leletek alapján nyújt érdekes áttekintést az V—Vili. századi Kárpát-medencéről Nép- vándorláskor cín.ü népszerű tu­dományos filmjében. A Katonai Filmstúdióban készült a Híd a Znia folyón, a rendezője Glósz Róbert. A magyar kisfilmgyár- lást további kot kisfilm képvi­seli még. Az egyik Borhy Anna munkája, a címe Napkeltétől napnyugtáig, a másikat Holtai János rendezte Thcátrum liunga- ricum címmel. A külföldi kisfilmek sorában találjuk Tuganov szovjet rendező Autósok című müvét, amely a közlekedésről, az autósokról és a gvalogosokról fest humoros képet. Hová lettek a kedves di­noszauruszok? kérdezi egy len- gvcl kisfilm, amelynek befejezé­sében az alkotók ironikusan megjegyzik: amennyiben n tör­ténet emberekre is vonatkozik, az a véletlen müve. Október­ben mulatják még be az Hídjá­ték című. a chilei események­kel foglalkozó csehszlovák do- kumcntumfilmet, valamint cgv bolgár bábfilmet. Óvjátok az er­dőt címmel. i Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz miskolci építésvezetőségeire: kőműveseket. ácsokat, | villanyszerelőket, tetőszigetelőket, műköveseket, darusokat, bútorasztaíosokat, lakatosokat, földmunkagépkezelőket, gépkocsiszerelőket, segédmunkásokat, irodatakarítókat. A sajószentpéteri építésvezetőség sajóbábonyi, kazincbarcikai, edelényi és szendrői építkezéseire; sárospataki és encsi építésvezetőségére: kőműveseket, ácsokat, kubikosokat. segédmunkásokat. Ütiköltséget, munkásszállót, különélés! pótlékot, fiatalok részére betanulási pótlékot biztosítunk. Minden héten szábad szombat. Jelentkezni lehet: Miskolc, József A. u. 57. Sárospatak vásártéri építkezés Sajószentpéter, Bányász u. X. Encs, Vörös Hadsereg útja 13. (benedek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom