Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)

1974-09-18 / 218. szám

aoÉMBBEKa szcpt« U^-SZCfaQ i„ mmmm ......■■■ E SZAK;MAGYAí?OíÍSZAQ 3 Ebben az esztendőben kö­rülbelül 240 ezer köbméter­nyi gázszilikáttermék ké­szül a Kazincbarcikai Köny- nyübetongyárban. A tervben megfogalmazott célkitűzése­két az év első nyolc hónap­jában maradéktalanul telje- 1 az • üzem dole..>z ti. Pedig időnként egész sor za­varó körülménnyel kellett megküzdeniük. Átmeneti ér­tékesítési nehézség, vagon­hiány nehezítette a munkát, a gyár 10 ezer köbméteres kf s/.termék-csarnoka jelen­leg is tele van, .s ez nem ke­vés problémát okoz. A ter­melés mégis folyamatos. A szocialista brigádok a XI. pártkongresszus és hazánk 1 1szabadulásának 30. évfor­dulója tiszteletére indítóit műi kaversehyben vállalták a terv mennyiségi előírásai­nak teljesítését, s nagy fi­gyelmet fordítanak a njinó- ség javítására, valamint a költségek csökkentésére is. A legfontosabb célok egyi­ke a termeléssel kapcsolatos költségek csökkentése. A kü­lön i'ele műszaki és szervezé­si intézkedések negyedéven­ként 1,3 millió forint meg- 1 a karit á sál teszik lehetővé. Igen sokat, jelent például, hogy a mészet. Bélapátfalva helyett Hejőcsabáról szállít­ják. Az is kiderült., hogy a bérelt gépkocsik helyett ki­fizetődőbb a gyárnak,, ha sa­ját szállítóeszközeit használ­ja. De természetesen a bel­ső szervezettség javítása, a szocialista brigádoknak a technológiai fegyelem foko­zott betartásával, a fajlagos anyagfelhasználás csökkenté­sével, s a minőségi előírások szigorú érvényesítésével kap­csolatos felajánlásai is igen sok tartalék feltárását és hasznosítását teszik lehető­vé. A késztermékek minősé­gében igen sokat jelent Pél­dául az egységcsomagolási rendszer bevezetése. A gyár műszaki és gazdasági veze­tői megteremtették annak a feltételeit, hogy a szocialis­ta brigádok a ' munkaver­* ít Harme óra § 31. évísriisiira A Hazafias Népfront Sá­rospataki városi Bizottsága Joósz György elnöklésével tartott legutóbbi ülésén részletesen megtárgyalta azokat az előkészületeket, amelyeket a város lakossá­ga hazánk felszabadulása .10. évfordulójának, méltó megünneplésére, a XI. párt- kongresszus tiszteletére .és a tanácsrendszer megte­remtésének negyedszázados jubileumára »lesz. A városi népfrontbizott­ság egyhangúlag elfogadja unnak a felhívásnak a szö­vegét, amelyet Sárospatak, ipari, mezőgazdasági üze­meinek, vállalatainak* in-' tézményeinek dolgozóihoz, ■> az ifjúsághoz, a tömegszer­vezetek tagjaihoz intéz rá­vegyenek részt a 30. évfor­duló tiszteletére indított4 „Harminc órát városunk- ■ ért" elnevezésű társadalmi mozgalomban. Igv kívánja"- a város emlékezetessé ten­ni a három történelmi je­lentőségű eseményt. A tanács illetékes szak- igazgatási szervei összeál­lítják és az üzemek, válla­latok, intézmények dolgo­zóihoz eljuttatják azoknak a társadalmi munkalehető­ségeknek a jegyzékét, ame­lyekkel Sárospatak lakosai hozzájárulhatnak az utcák, terek, parkok tisztaságá­hoz, az eddiginél szélesebb körű virágosításához, ját­szóterek építéséhez, a gaz­dasági, kulturális, egész­ségügyi intézmények gya­rapításához. HH3KHsw***imp.r, hobbi M indenki másképp, a maga szemszögéből ítéli meg a verőfé­nyes szeptemberi nyarat. A csányi dinnyés, aki lovas ko­csival járja a város lakóne­gyedeit: „máskor ilyenkor már a végét jártuk, most a derekát éljük a dinnyesze­zonnak. A lapos kocsit este rakjuk meg, széna közé ágyazzuk a dinnyét, hogy útközben ne süsse a nap. Hajnali háromkor indulunk, tíz óra körül a városban vagyunk, délutánra elfogy az utolsó dinnye is, a szénát pedig megeszik a lovak ...” A zsolcai asszony, aki kosa­rából néhány csomó újhagy- mát és tíz tojást rak ki a földre terített kendőre a miskolci piacon: „az uram kinevetett, amikor elduggat- tam egy ágyásnyi hagymát. Ősszel kinek kell újhagyma! — mondta — s magam sem hittem volna, hogy ennyire elkapkodják. Forintért ad­tam csomóját, egyötvenet is kérhettem volna érte...” A vasbetonszerelő, aki az ava- si lakótelepet építi: „reggel még hideg a Vas. Innen néz­ve, ködben úszik az egész város. Tíz órától azonban nagyon kellemes az idő, mert nincs az a vakmeleg, és ez a betonozáshoz is jó. Nekem a szeptember a leg­kedvesebb hónapom. A szü­ret miatt. Csak most az ide­gesít, hogy mifelénk igen sok a seregély ..Az al- máskert éjjeliőre: „ma reg­gel is megjöttek a diákok. Száz fiú, száz leány. Mikor megjönnek, én hnzamehet- nék, de rendszerint délig is itt maradok. Kérem szépen, azt a piros melegítés kis­lányt ott, a fa tetején,1 tet­szik látni? Az az én uno­kám .. Azért a szeptemberi nyár­nak mégis a mezőgazdasági dolgozók örülnek a legjob­ban. A szüreti készülődésen, vagy éppenséggel a javában tártig szüreten kívül renge­teg még a tennivaló. A Nagymiskolci Állami Gaz­daság három gyümölcsösébe, Zsolcára, Bükkaranyosra és Hernádnémetibe is 1500 diájc érkezett tegnap: rendben, jó ütemben folyik az almaszü­ret. A szedés, válogatás után naponta hat vagonnal kül­denek exportra. A szovjet átvevők — mert oda szállí­tanak — elégedettek, minő­ségi kifogás nem merül fel, ízletes az idei alma. A ti- szalúci körzetben a buruq- nvabetakarítás ad munkáit: a gépesítés magas fokú, a sze­dés, válogatás, osztályozás már géppel történik. Ez a folyamatos szállítást is meg­gyorsítja. A szakemberek elégedettek: a hektáronkénti 320 mázsás átlagtermés mindegyik fajtából meglesz A tjsznlúci körzetben termelt jó minőségű • ral a vásárlók av AGl’OKÓV7. ,‘M, illetve a gazdaság ' ■ it el­árusítóhelyein tál ke 'Hat­na k. S miközben szüretre ké­szülnek két- legna­gyobb szőlőtermelő vidékünkön, a Hegyalján és a Bükkalján, a Bodrogköz­ben. a Taktaközben a szep­tember a cukorrépa-, a do­hánybetakarítás hónapja is. A Szerencsi Cukorgyárban az idén a tervezettnél vala­mivel később kezdődött a cukorgyártási kampány, mert a répa érése elhúzódott. Az első szállítmány nem is a megyéből, hanem a hatvani körzetből érkezett, de a me­gye gazdaságai most már mindenütt megkezdték en­nek a fontos ipari növény­nek a szállítását. Folynak a jövő évi termelési szerződés­kötések is: a gyár a tervezett mennyiséget csaknem teljes egészében leszerzödtette, ah­hoz képest már csak néhány száz hold van hátra; azt mondják, ez,lesz a legnehe­zebb. A termelő gazdaságok, még ott is, ahol hagyomá­nya van .a cukorrépa-terme­lésnek, munkaerőgondokkal küzdenek. A gépesítés pedig költséges. Sok új erő- és munkagépet vásároltak gazdaságaink a növénytermesztés egyéb ága­zatainak gépesítéséhez is. A burgonya-, kukoricabetaka­rítást csaknem teljés egé­szében sikerült már megye- szerte gépesítenünk, a talaj­művelő eszközök pedig min­denütt munkában vannak. Az idei kenyérgabona-ter­méssel elégedettek lehetünk: a termelőszövetkezetek őszi búzából 1,1, árpából 1,3 má­zsával magasabb átlagot ta­karítottak be hektáronként a tervezettnél, pedig — tudjuk — az időjárás a gabonafé­lék szempontjából éppen a legfontosabb időszakokban, nagyon is szeszélyes volt. Szeptember tehát a szü­ret hónapja. De a megúju­lásra való készülődésé is. Miközben a szőlőskertek, al­máskertek termését kádak­ba, ládákba rakják, a dom­bok lábánál — ott, ahol a síkság kezdődik — talajmű­velő gépek dolgoznak: készí­tik a jövő évi kenyérnek való magágyát. A traktoros tehát így nézi a szeptemberi nyarat: „jól keresek, mert szépen haladunk, nekünk jól jönne, ha • végig ilyen ma­radna”. Az agronómus, aki a munkát ellenőrzi. azt mondja: „egy kis eső nem ártana...” A lapvetően jó, bizakodó közérzetünket a szep­temberi nyár a szü­rettel és a jól végzett mun­ka feletti örömökkel befo­lyásolja. Egyénileg persze másként is. A szerkesztőség előtt két diák találkozik. A/, egyik fiú, a másik lány. A tanév kezdete óta mindig itt adnak egymásnak rande­vút : „Szia, kijössz délután a parkba? Szia, ott leszek!...” Síelni is kell, hiszen a hó­nap egyik fele már elmúlt! Onodvári Miklós EJ téma, amelynek kapcsán szó esett, a várospolitikáról csj < s a v.a'OsíojlesMesrSl ara MSZMP Miskolc városi ““ V. B. elífh, tulajdonképpen a Politikai Bizottságiel­múlt év július1 3-i határozatának tükrében vált esedékessé. Azóta, bo.gr ez a dokumentum napvilágot látott, több mint egy esztendő lelt el. Jóllehet, a feladatok megoldá'sa hosz- szú távra szólt, menni, az eltelt rövid idő alatt is, számos olyan inti-.ködös, helyes kezdeményezés -törtem!. amely a ha­tározat célkitűzéseivel egybeesik, minden vonatkozásában segíti azt. s néhány dologban maris reotUzSlódlk. Kétségtelen, hogy a határosatokból adódó feladatok‘közül a szervezetig változások például gyors intézkedéseket igé­nyéinél-.. De közben nagy figyelmet kellett fordítani a párt- bizottság irányítása aki tartozó páriszervbk tartalmi mun­kájának javítására, mindenekelőtt a mufikásosatáSy szem­pontjából legfontosabb tennivalókra, konkrétabban a komp- 4 le.v várospolitika értelmezésére, vagy a nyílt várospolitika gyakorlati megvalósítására. Hogy e témákban az alkotó kez­deményezéseken. a helyesléseken és az egyetértésen^kívül más is történt — gondolok üt a határozat végrehajtását^se­gítő aktivitásra, az olyan tettekre, mint a kongresszusi és a jubileumi munka verseny, az Egy nap M lakóiéért mozgalom terebélyesedére, a Tiszt a, virágos Miskolcért. a jubileumi óvodák építése, es így toVäbb — abban nagy része van. a határozat helyes é •inio-.~M'>nelc, .és a megvalósításban'részt. vevők politikai, közt IrH es jól értelmezett lokálpatrióta el­kötelezettségé nek. Nem véletlen, hogy Miskolcon a város­politika komplex éri elmezés vei tudatos, nyílt munkáscent­rikus gyakorlat me'valósítását biztosítják. Jó dolog az is, hogy e munka során a várospolitikai tevékenység nem szű­kült le a városó'jles'áésre, hanem a város jelenéttel, napja­ink kis es nagy kérdéseivel raló foglalkozást ugyanolyan fontosnak tekintették, mint a jövő formálását. jP Politikai Bizottság határozatának megjelenését kövé­ig tő több mint egy esztendő alatt sok minden történt. Mindenfajta teljességre való törekvés nélkül érdemes megemlíteni olyan konkrét eredményeket, mint a helyiipar helyzetének felmérése, fejlesztési irányának és módjának mégha tározóira, vagy a lakásépítési és lakáselosztási gyakor­lat fejlesztése a negyedik ötéves középtávú terv teljesítésé­nek tükrében, az ötödik ötéves terv főbb célkitűzéseinek meghatározása, és így tovább. Ide kívánkozik az is, hogy az ötödik ötéves terv kimunkálásánál a városi pártbizottság tö­rekszik rá. hogy Miskolc arányos fejlesztésének követelmé­nyei mindon vonatkozásban megvalósuljanak, hogy a köz­ponti irányelvek es a város lakosságának helyes észrevételei és javaslatai szinkronba kerüljenek. Ebből az aspektusból kezdődött meg az érintett állami, társadalmi és tömegszer­vezetek bevonásával a város jelenlegi helyzetének sokolda­lú és nagyon gondos elemzése, s ennek alapján a közép- és hosszú távú várospolitikai elképzelések kimunkálása. Az el­készülő tanulmányokat széles körűen elemzik, megvitatják, majd szakmai bizottságok is tárgyalják, mielőtt törvényerő­re emelkedne azok végrehajtása. Jövőnk alakításától visszakanyarodva jelenünk formálá­sához érdemes megemlíteni, hogy a városban levő vállala­tok, intézmények szocialista brigádjai, kisebb-nagvobb kol­lektívái, máris olyan felajánlásokat tettek a kongresszusi és Í jubileumi verseny kapcsán, amelyek a gazdasági feladatokon í kívül a városi célkitűzések megvalósítását segítik. Ezek a brigádok segítik a csanyikiJMajális-park építését, a tapolcai erdőtelepítést, ott vannak a parkok, zöldövezetek, játszóte­rek létesítésénél és részt vesznek a két jubileumi óvoda épí­tésében — hogy csak néhány példát említsünk. Jó érzés leírni azt is, hogy politikai feladat rangjára emel­kedett Miskolcon az egészséges lokálpatriotizmus kibonta­koztatásának gondolata. A városi pártbizottságnak e fárado­zásában jó partnerei az állami és tömegszervezetek, ame­lyek sajátos eszközeikkel eddig is sokat tettek és a jövőben még többet tehetnek a város szeretetére, igazi értékeinek megbecsülésére való nevelésben — e munkában jól kama­toztatva a szocialista demokrácia adta lehetőségeket. A nyílt várospolitika eredményes megvalósításában e hónap végén munkásgyülések lesznek Miskolcon. Ezeken a tanácskozáso­kon tájékozódhatnak a város lakosai a munkásosztály hely­zetével kapcsolatos helyi feladatokról csakúgy, mint a Ne­gyedik ötéves terv várható teljesítéséről és a következő tervidőszakok fejlesztési célkitűzéseiről. S ha mindezt figyelembe vesszük, úgy egy esztendő táv­latából is megfogalmazhatjuk: jó fogadtatásban ré­szesült és alkotó közreműködésre talált a Politikai Bizottság 1973. júliusi határozata Miskolcon. A városfejlesz­tés a munkáspolitika rangjára emelkedett. Paulovits Ágoston A December ? DrólművoMien a termékek minőségét állan­dóan ellet k. Az egyik ilyen ellenőrzés a szaki!ópróba. A legyártott késztermék minősegét próbapadon vizsgálják. f BH prvn (T, n 1 «. g iMiti fpNatut üli b J .. .. ■ J ttbw Li ü I ' Rff 1,1 ü »s » m r o t-\ A7imithA.|r|ir. .tätt- r ■ ' r*WWW flllf flWi i Bézipiiérlil , r _. p öntőformában s " V a megszilárdult könnyűbcton-lapo­kat a kazincbarcikai gyár csarnokában. sepyben a legfontosabb fel­adatokra öss/poni. ásíthassák erőfeszítéseiket. ,s a brigá­dok fegyelmezett munkája, a felajánlások teljesítése már eddig is szép eredményeket hozott. A gyár legfontosabb ter­mékei a kislakás-építésben jól felhasználható künnyube- ton-elemek. De emel!el 1 gyár­tanak az acél gyári ásnál hasz­nosítható' öntőport, s — egyelőre kísérletként — megkezdték az acélöntő üs­tök bélelésére alkalmas dön- gölőanyng gyártását is. Be­bizonyosodott, hogy van jö­vője a kazincbarcikai üzem­nek. Termékei — átmeneti zavaroktól eltekintve — ke­resettek, legfontosabb alap­anyaga pedig tulajdonképpen olcsó hulladék: a szomszé­dos hőerőmű pernyéje. A Kazincbarcikai Könnyű- ,betongyár igen fontos termé­keket gyárt, s általában ma­radéktalanul teljesíti felada­tait.. Az üzem* in- í jövője indokolja n további fejlesztést. Nemrég kezdj k meg a gyár 32 millió forin­tos rekonstrukcióját. A cseh­szlovák testvérüzemektől új, a jelenleginél jóval korsze­rűbb technológiát vesznek át. A rekonstrukció eredmé-. nyekent a gyárban teljesen megszűnik majd a nehéz fi­zikai munka, 1 javulnak a munkakörülmények, s a <er- mékek minőségi jellemzői is magasabb követelményeket elégítenek majd ki. A most megvalósuló re­konstrukció keretében meg­oldják a belső porelszívás, porleválasztás problémáit is. Már a jövő hónapban be­építik az új porleválasztó berendezéseket. Ezekről el kell mondanunk, hogy itt, Borsod megyében, a Tokaji Vas- és Fémipari Szövetke­zetben készülnek. A 82 mil­lió forintos rekonstrukciótól az üzem megfiatalodását vár­ják. Az új-, korszerű techno­lógia, a jobb munkakörül­mények lehetővé teszik majd, hogy a Kazincbarcikai Könnyűbe) on gyár magasabb szinten teljesíthesse felada­tait. Flanek Tibor Fotó: Laczó József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom