Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)

1974-09-04 / 206. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. szept. 4., szerda Három sorozat után A televízió nézői közül igen sokan kedvelik a soro­zatokat. Nemcsak a folyta­tásos, s általában a legiz­galmasabb pillanatoknál megszakított izgalmas histó­riákat, hanem az olyanokat is, amelyeknek minden darabja külön is önálló mű, az előzmények, illetve az előző adás ismerete nélkül is élvezhető, tehát egy-egy rendező, vagy színész egy­mást követő filmjeit, a te­matikailag összefüggő isme­retterjesztő filmek láncolatát — gondoljunk csak A világ nagy vasútjai sikerére! —, éppen a több részes ripor­tokat, dokumentumfilmeket (bár ez utóbbiaknál sokszor vitatják a megszakítás szük­ségességét.) Három, jellegében egymás­tól eltérő, a közelmúlt na­pokban zárult tv-sorozatra térünk vissza az itt követke­ző feljegyzésekben: Garbo filmjei A filmművészeti ismeret- terjesztés jó eszközének bi­zonyultak azok a filmsoroza­tok, amelyek egy-egy ki­emelkedő filmművész-egyé­niség életművét, vagy annak legfontosabb darabjait mu­tatták be a közönségnek. Ko- zincev és Csuhraj filmjei után így ismerhettük meg a magyar rendezők közül elsőként Fábri Zoltán ed­digi életművének javát, s hi­hetőleg hamarosan folytató­dik a sor más kiemelkedő rendező-egyéniség munkássá­gának bemutatásával. A filmművészet ismeretétől el­választhatatlan az előzmé­nyek, egy már tovatűnt kor megismerése. Az egyetemes filmművészet halhatatlan alakja, a ma hetvenedik évé­hez közeledő Greta Garbo svéd színésznő, a némafilm egyik legnagyobb alakja, a hangosfilm kezdeti korának olyan kiemelkedő személyi­sége, aki sikereinek csúcsán, huszonhét filmmel maga mö­gött, mindössze harmincnégy évesen vissza tudott vonulni. A Magyar Televízió már korábban is bemutatott'.Gar- bo-filmet, például nemrégi­ben a Walewska grófnőt, amelyben Charles Boyer volt a partnere, a július 20-án el­kezdett sorozata azonban öí film bemutatásával szélesebb körű bepillantást engedett e kivételes nagyságú művész életművébe. Sajátos dolog, hogy alig akadt a művek kö­zött értékes alkotás. Talán csak az 1935-ben készült, Clarence Brown rendezte Anna Karenináról nyilat­kozhatunk egyértelmű elis­meréssel, de Garbo a Színes fátyol, a Krisztina királynő, A kaméliás hölgy és a befe­jezésként látott, A kétarcú asszony című játékban is fö­lé tudott emelkedni a produ­ceri és rendezői tucatfilm- kívánalmaknak, s az egyéb­ként igen gyenge A kaméliás hölgyben is olyanná formál­ta Gautier Margitot, hogy ez az alakítás rrw már filmtör­téneti jelentőségű. Nevétől egyidőben elválaszthatatlan volt egy jelző: az „isteni” Garbóként emlegették. A fia­talabb korúak talán kétked­ve nézték e régi filmeket, mitől volt Garbo „isteni”, kérdezhették. E sorozat éppen azt próbálta bizony­gatni hogy különböző jel­legű szerepekben és kör­nyezetben mit és miként tu­dott produkálni. Nemcsak Anna Karenina címszerepé­ben volt felejthetetlen, de A kétarcú asszony című holly­woodi tucatmunka Karinjá­nak alakjában is embert tu­dott elénk állítani. Igaz, e gyatra film után döntött a visszavonulás mellett. Egészében nem volt haszon­talan e sorozatot bemutatni. Nagy csaták Tizenhárom héten át egy- egy estére újraéltük a máso­dik világháború legnagyobb csatáit. A francia dokumen- tumfilm-sorozat készítői óri­ási munkát végeztek. A nagy csaták dokumentumainak egybegyűjtése, a még élő ta­núk megkeresése, nyilatkozat- tételre bírása, a sok helyszín felkeresése, hatalmas filmes munka. A cáfolhatatlan hite­lű dokumentumok megrázó erővel idézték elénk a nagy csatákat, a háború szörnyű­ségeit, s a kortárs is bizo­nyára sok mindent máskép­pen lát a film után. Nem­csak a három évtizednyi tör­ténelmi távlat, hanem az ösz- szefüggések jobb megismeré­se, csaknem az egész háború együttes látása, megismerhe- tése nagymértékben hozzájá­rult a képformáláshoz. Más kérdés, hogy a film — alko­tóinak nem marxista alapál­lásából adódóan — szerkesz­tésmódjában valamiféle olyan objektivitással rendezi a té­nyeket, amely a szembenálló erők világnézeti alapjait nem szembesíti eléggé markánsan, de így is döbbenetesen mu­tatja fel a német és a ja­pán fasizmus embertelensé­gét. A közvetlen környeze­tünket, Európát érintő rész­leteken kívül a Csendes-óce­án térségében vívott ütköze­tek voltak talán a legborzal­masabbak és legérdekeseb­bek. E dokumentumfilmek többek között azt is bizonyí­tották, hogy a háború óta lá­tott játékfilmekben semmi túlzás nem volt, az emberi képzelet nem képes olyan borzalmakat kitalálni,’ ami­lyennél rettenetesebbet a valóság ne produkált volna. Nagy elismeréssel kell szól­nunk a nagyrészt ismeretlen operatőrök munkájáról is. Jó, hogy a magyar történé­szek több vitát is rendeztek a filmről, amelyek a jobb ér­tést segítették, s nagyon jó, hogy ez a sorozat egyáltalán képernyőre került. Alkohol Négy hétig pergett a kép­ernyőn az Alkohol cíu na- gyar rip.ortfilm-sorozat. Célja világos: elrettentés, annak megmutatása, hová visz az alkohol, mivé válhat az em­ber a mértéktelen alkohol- fogyasztás folytán. Regős István szerkesztőriporter és Radevszki Teodor rendező képsorai valóban meghök­kentettek, elriasztottak. Sok­felé jártak, sokféle italozási következményt mutattak be. Olykor túlzottan naturálisán, olykor túlszerkesztett „spon­taneitással”. A film jó szán­déka vitathatatlan, de a be- léfektetett sok fáradság, erő ellenére is félmunka. Első­sorban diagnózist adott, bör­tönökben, intézetekben meg- regulázott emberekkel ismer­tetett meg, lumpen elemek önkívületi állapotát leste meg. Nem szólt viszont az alkoholfogyasztás és a család kapcsolatairól, nem érintette a főcím képeiben jelzett ital­kínálat kérdéseit, a munka­helyi, intézményi, hivatali „alkotmányos” italozásokat. Nem volt szó az italfogyasz­tás „magyar szokásának” tévhitéről és sok egyéb, ke­vésbé látványos képekkel ér­zékeltethető vonatkozásról. Kár. A négy rész így alig mondott többet bő szóval, mint a mindenkori bevezető képsor szűkszavúan. Az ér­dekelt intézményekben vi­szont „tansegédletként” kitű­nően felhasználható. A nagy- közönségnek feszesebb szer­kezetű oknyomozóbb eljá­rással készült változat lett volna jobb. Benedek Miklós VÁZLAT Barczy Pál rajza Orosz nyelvtanárok . konzultációja A moszkvai Za Rubezsom című folyóirat szerkesztői kö­zül többen Borsodba látogat­nak a mai nap folyamán és délután három órai kezdettel Miskolcon, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat szék­házában borsodi orosz nyel­vi szaktanárokkal találkoz­nak. A találkozás, illetve be­szélgetés tapasztalatcsere jel­legű. A vendégek — magas képesítésű nyelvtanárok, egyetemi, főiskolai oktatók — részben az itteni orosznyelv­oktatásról kívánnak tájéko­zódni, részben több gyakor­lati tanáccsal szolgálnak a magyar oktatóknak. Képesítés nélküliek és nyugdíjasok BÁR MÉG PONTOS ada­tok nem állnak a rendelkezé­sünkre, az azonban bizonyos­nak látszik, hogy a tanévin­dítás nem ütközött nagyobb nehézségekbe, már ami a pedagógus-ellátottságot illeti. Igaz, már a nyáron is lát­szott, hogy nem minden is­kolában sikerült biztosítani, azt, hogy csakis képesített, diplomás pedagógusok oktas­sák a gyerekeket. Borsod — sajnálatos módon közismer­ten — nem gyakorol különö­sebb vonzerőt a fiatal, pá­lyakezdő pedagógusokra, s különösén a kis települések­re nem pályáznak a tanítók és a tanárok. Így már a pá­lyázati meghirdetésekből is kitűnt, hogy elég magas számban kell alkalmazni olyan képesítés nélküli pe­dagógusokat, akik ebben a tanévben kezdik meg az ok­tató-nevelő munkát, azaz elég nagy számban fogadnak idén érettségizett fiatalokat. Bár az iskolák — a járások — még nem küldték be a statisztikákat a pedagógus­ellátottságról a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak, részleges adatokkal már rendelkeznek. Mostanáig 38 képesítés nélküli óvónő, 52 alsó tagozatos tanító és 33 felsőtagozatos képesítés nél­küli tanár alkalmazásának engedélyezését kérték a me­gyei tanács művelődésügyi osztályától. A gyógypedagó­giai intézetek pedig három képesítés nélküli pedagógust foglalkoztatnak. De minden bizonnyal magasabb lesz a Az MHSZ tartalékosainak honvédelmi versenye Megyénkben az elmúlt na­pokban szorgos munka folyt a megyei MHSZ utóképzési osztályán. A csapatok készül­tek az országos tartalékos honvédelmi versenyre. Ezen a megyei döntőben legjobb eredményt elért csapatok vet­tek részt: a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gép­gyár vegyes csapata, valamint a Lenin Kohászati Művek külön csapata. A felkészülésben a csapa­tok komoly segítséget kaptak Zolnai László és Suba Fe­renc elvtársaktól. Külön kö­szönet illeti az üzemek veze­tőit, akik lehetővé tették a csapatok tagjainak, hogy nyu­godt körülmények között ké­szüljenek e nagy feladatra. A jó felkészülés eredménye nem maradt el, mert mind­két csapat jó helyezést ért el az országos versenyen. A verseny Kalocsa térségében volt, ahol igen komoly fel­adatok elé állították a két­napos verseny részvevőit, de azok becsületesen helytállva, a megyei színeket képvisel­ve, negyedszer is eredménye­sen szerepeltek. II. korcsoport: az LKM csapata tagjai Budai Gyula, Gramantik Géza, Regdon Ist­ván, Szűcs József első helye­zést ért el. I. korcsoport: az LKM és DIGÉP közös csapata, tagjai: Bellus Csaba, Szabó Miklós, Neubauer László, második helyezést ért el. Ezenkívül megkapták a honvédelmi mi­niszter elvtárs nagydíját is. Azok a csapatok, amelyek megyénk tartalékosait képvi­selték az országos versenyen, ismét bebizonyították, hogy lehet rájuk számítani, nem­csak a munka frontján, ha­nem a haza védelmében is. Zsebesi László, alezredes PV. megyei törzsparancsnoka FELVESZÜNK ipartelepi vasútüzemünkhöz KOCSIRENDEZŐKET. Gyakorlattal rendelkezőket előnyben részesítünk, kezdők kiképzését biztosítjuk. Fizetés megegyezés, egyéb juttatások kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet írásban: TISZAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT 3581 Leninváros, pf. 27. személyesen: TISZAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT Leninváros, III. sz. felvonulási telep. 1974/75-ös fűtési idényre KERESÜNK IÍÖLCSÖNKÉPPEN 1 db szén-, vagy olajtüzelésű, telepíthető, üzemképes gőzkazánt, 6—10 att. nyomáshatárok között, 1,5 tonna/órától 3 tonna/óra gőz előállítására. Cím: VOLÁN 3. sz. Vállalat műszaki-fejlesztési és beruházási osztály Miskolc, József A. u. 70. sz. Tel.: 13-823. képesítés nélküliek összlét- száma, hiszen az edelényi, az ózdi és az encsi járásokból már jelezték, hogy újabb fia­talok alkalmazásának enge­délyezését is kérni fogják. Ezek közül a fiatalok közül többen már felvételt nyertek a pedagógusképző intézetek levelező tagozatára, ám min­denféleképpen elgondolkozta­tó, hogy a 126, már engedé­lyezett képesítés nélküli pe­dagógusból 84-en idén szerez­ték meg az érettségi bizo­nyítványt, tehát abszolút kez­dők a pályán. Ez még akkor is elgondolkoztató, ha közü­lük többen helyhiány miatt nem jutottak be idén a pe­dagógusképző intézetek nap­pali tagozatára, jóllehet meg­feleltek a felvételi követel­ményeknek. Az ő munkájuk segítése nyilvánvalóan nagy feladatokat ró a tantestüle­tekre, hiszen a cél az, hogy ezeket a fiatalokat oly mó­don segítsék, hogy megkezd­hessék majd tanulmányaikat a levelező tagozatokon, s ké­sőbb mint diplomás pedagó­gusok folytathassák munká­jukat. AZ OKTATÁSÜGYI mi­niszter rendelete alapján eb­ben az esztendőben mód és lehetőség nyílt arra, hogy a pedagógus-ellátottság helyze­tén már nyugdíjas pedagó­gusok teljes értékű vissza­térésével is enyhítsenek. Me­gyénk nyugdíjas pedagógysai csak nagyon kis mértékben éltek ezzel az egyébként anyagilag nagyon kedvező lehetőséggel. Igaz, 30—40 évi tanítás után már nem is olyan könnyű újra visszatér­ni a katedrára. Mindeneset­re a borsodi általános isko­lákban, szakmunkásképző in­tézetekben és gimnáziumok­ban ebben a tanévben 37 olyan pedagógus áll ismét a gyerekek elé, akik már él­vezték a nyugdíjas élet ké­nyelmét. S ha nem is merí­tették ki ezzel a megye ren­delkezésére álló kereteket, az ő visszatérésük is enyhít a gondokon, hiszen mégis csak képesített, szakképzett szak­tanárok vállalják az oktató­nevelő munkát. (cs. a.) A Borsod-Abaűj-Zcmplén megyei Ällatforgalml és Húsipari Vállalat alkalmaz miskolci feMoliozi özemében: Betanulásra női dolgozókat kereseti lehetőség: betanulás ideje alatt (betanulási idő 8 hét): betanulás utáni kereseti lehetőség: Alkalmazunk továbbá gépkocsivezetőket bérezés 16/71. MüM-KPM rendelet szerint. Férfi segédmunkásokat, kereseti lehetőség: 2100—2500 Ft Karbantartó lakatost, bérezés szakmai gyakorlat után. 1700—1800 Ft 2400—2500 Ft sátoraljaújhelyi üzemében: Férfi és női segédmunkásokat kereseti lehetőség férfiaknál 2100—2600 Ft nőknél 1800—2200 Ft A vállalatnál alkalmazott munkaidő 44 órás munkahét, minden második szombat szabad. Jelentkezni lehet a vállalat központjában: Miskolc. Vágóhíd u. 16. szám, valamint a sátoraljaújhelyi üzem • vezetőnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom