Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)
1974-09-17 / 217. szám
m ÉSZAK-M AGY ARORSZAG 4 1974. szép!. 17., kedd A képernyő előtt Szombat este, meg máskor E heti jegyzeteimet a Szombat este... című összeállítással kezdem. Nem mintha ez lett volna az egész hét legjobb, legelsőként említendő műsora, de mert ez a havi összeállítás most valami új törekvéssel jelentkezett. Míg korábban hiányzott (?) belőle az összekötő gondolat, a műsor egyes számai a legkülönbözőbb közonségrétegek ízlését kívánták szolgálni, most jelen volt a közös fonal: a gyilkosság. A műsor kilenc számából nyolcban jelen volt a gyilkosság, a kilencedikben csak a lopás, s a szerzők sora Shakespeare-töl Nepp Józsefig terjedt, sőt A hetedik parancsolat című ása- tag tréfával Vadnai László is belekapcsolódott (ez szólt a lopásról), de ezért már igazán kár volt. Persze, az est nem patakzott a vértől, hiszen a Gábor Miklós megszólaltatta III. Richard-monológ még messze esett a gyilkosságtól, a Diótörő zenei fejtörő operai gyilkosságai sem borzoltak fel különösebben, a Rómeó és Júlia balett részletében meg egyenesen élvezetes volt a gyilkosság. Nepp József rajzfilmjében meg nagyokat nevethettem rajta, pedig ezt a kis művet régóta ismerhettem (hajdan egy miskolci filmfesztiválon díjazták). Karinthy Frigyes jelenetében is inkább a szerző sajátos láttatásmódja fogott meg, mintsem a bűneset. S mert a stúdió vendégeivel folytatott beszélgetésekről nincs sok mondandóm, marad az összeállítás terjedelmileg kiemelkedő darabja, a Gyilkosság Budán című krimi. A korábbi hasonló krimiről szólva azt mondtam, hogy a valós történetre épülés még nem jelent művészi értékmérőt. A képernyőn nem nyomozati jelentést várunk, hiteles számadást, hanem izgalmas játékot. A most látott krimi valós magvában sincs szándékom kétkedni, de a játék megvalósításának túlismert paneljei, a leegyszerűsített kibontakozás nem győzött meg korábbi álláspontom helytelenségéről. Ezzel együtt a Szombat este. .. egészen jó, egyik-másik kisebb részletében értékes időtöltés volt. * A harisnyagyári munkáslányt a közértben fedezi fel a filmrendező, próbafelvételre hívja, a lány beleéli magát valami újfajta élet álmaiba, aztán ráébred a szomorú valóságra, visszasompolyog a mama Zápor utcai szoba-konyhájába. A képlet nem egészen új, Monori Lili viszont meggyőzően jelenítette meg a néhány nap alatt sok szomorú élettapasztalatot szerzett lány alakját a Palotai Boris írta és Máriássy Félix rendezte Próbafelvételben. Erről a tv-filmről ennyit. Hühü címmel, Zeke Gyula forgatókönyve alapján és Mál- nay Levente rendezésében láttuk Tömörkény István néhány novelláját. Nem kis Iv-játékok voltak ezek, hanem részben narrátoros megoldással, részben dramatizáltan idézték meg az író világának egyik vetületét. A Közigazgatási vályú, meg az Adóügy akár ma is érvényes lehetne némely bürokratikus igazgatási eljárások bemutatására, a folytatásos regény hősnője sorsáért aggódó szüle mai utódai is felbukkannak: a televízió folytatásos filmjei hőseinek sorsán szeretnének változtatni. Persze, nem ezek az analógiák adják meg Tömörkény írásainak mai értékét, hanem a bennük rejlő örök emberi mondandó, amit az est valamennyi darabja jól éreztetett a nézőkkel. * A nemzeti estek sorában ismét jelentkező lengyel műsor, a kialakult szerkezeti felépítés szerint pergett. Kiemelkedett belőle a rendhagyd játékfilm, a Nürnbergi epilógus. A háborús főbűnösök nürnbergi perének anyagára épülő film újrajátszatta a tárgyalást, s a játék végén bevágott, már máshonnan ismert dokumentumfilm-részleteket leszámítva, minden látványos eszköz nélkül idézte meg a náci főbűnösök által elkövetett szörnyűségeket. A bevezetés kicsit hosz- szas volt, de később a képernyő elé szegezett a sajátos szerkesztésű alkotás, amelynek hitelességét csak tovább erősítette, hogy részt vett benne egy lengyel újságíró, aki hajdan tudósítóként ülte végig a tárgyalást. * Egyre gyakrabban látunk a képernyőn beszélgető embereket, akikre nem lehet nem figyelni. Ilyen volt csütörtökön a hetvenéves Keresztury Dezsővel folytatott beszélgetés. A sokoldalú író-költő, kultúrpolitikus, nevelő, közéleti ember nyilvános visszatekintése pályájára nemcsak egy gazdag élet- úttal ismertetett meg, hanem felszabadulásunkat követő évek kultúrpolitikai irányításának néhány értékes adalékát is közkinccsé tette. Nem kevésbé volt érdekes az ötszemközt sorozatban a Hegyi Gyulával folytatott beszélgetés. A magyar sportélet nagy öregjének emlékezései közül különösen az 1953-os olimpia egyes részletei, meg az elhivatalnokoso- dott sportéletről vallott nézetei ragadtak meg. * A hét műsorából örömmel láttuk — egy hét késéssel — a Nehézipari Műszaki Egyetem jubileumáról szóló riportot, meg azt is, hogy az Álkohol című sorozat alkotói legalább érintőlegesen insszatértek néhány, a riportban vitatottnak látott kérdésre, köztük olyanra is, amit lapunk is szóvá tett. Benedek Miklós KÁBÁTOK Mezey István rajza Mód Aladár: Nemzet es szocialista nemzet Közel tíz év vitacikkeiből, tanulmányaiból ad válogatást a posztumusz kötet. Célja a szerzői előszó szerint — „a szocialista hazafiság és nemzetköziség egységének ideológiai, elméleti és történeti kérdéseiben való tájékozódás” elősegítése. Mód Aladár három aspektusból közelít a nemzetfogalom és a hazafiság kérdéséhez. Könyvének első részében az alapvető kategóriák tisztázásának lát neki. Károsnak tartja a nacionalizmus és a kozmopolitizmus jelenségeit. Állást foglal a korszerű hazafiság kérdéseiben. A második, terjedelmesebb rész a marxizmus klasszikusainak, a marxista irodalomnak a problémakörrel kapcsolatos fejtegetéseit idézi. A harmadik részben a hazafiság kérdése körül gyűrűző vitákat vizsgálja. Kifejti véleményét Magyarország kapitalizmuskori fejlődéséről, történelem- szemléletünkről, a kérdéskör művészi megjelenítéséről, a népi patriotizmus gyökereiről, a szocialista hazafiság, nemzetköziség és ideológia szükségszerű összetartozásáról. A mértékletes hangú, elkötelezett írásokat gondos jegyzetanyag egészíti ki. (Magvető Kiadó) Húsz elsőéves hallgató Megtartották a tanévnyitó ünnepséget Miskolc egyetlen humán jellegű felsőfokú oktatási intézményében, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatán. A zene- és énektanárképző szakon ebben a tanévben mintegy hatvan fiatal tanul. A tanévnyitó ünnepségen — amelyre tegnap, szeptember 16-án, délelőtt került sor — Tőzsér Dániel, a miskolci tagozat igazgatója köszöntötte az elsőéves hallgatókat. Az első évfolyamon húsz fiatal kezdi meg tanulmányait a zongora, hegedű, gordonka, fuvola, kürt, oboa és az ütőhangszer szakokon. A tanévnyitó ünnepséget követően megkezdődött az oktatás a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatán. Fßiiiiifäsi Értesítjük Miskolc város lakosságát, hogy 1974. szeptember 16-tól előreláthatólag 1975. június 15-i befejezési határidővel a Dózsa György utcában út- és közműépítési munkákat végeztetünk. Anyagszállításnál a behajtási lehetőség biztosítva van. Kérjük a gépjárművezetőket, szíveskedjenek az útépítés miatt ideiglenesen elhelyezett forgalomirányító táblákat fokozottan figyelembe kell venni. MISKOLCI BERUHÁZÁSI VÄLLALAT ELADOK: Mezőkeresztesi konfekcióüzemünkbe I. leer. Jókai utcán ruhaipari 1X3 szobás és technikusi képzettséggel 1X3 szobás komfortos ÜZEMVEZETŐ, családi ház 490 m2 telken, TERMELÉSIRÁNYÍTÓ, azonnal beköltözhetően. Irányár: 350 000 Ft. SZALAGVEZETO Miskolc-Tapolcán munkakörbe gyakorlott Zója úton 800 □-öl munkaerőket felveszünk. szőlő-gyümölcsös hétvégi telkeknek Jelentkezés személyesen, alkalmas. vagy levélben. Irányár: 300 Ft/H-öl Érdeklődni: Konfekció Szövetkezet, Ingatlanközvetítő Budapest XIII., Vállalat, Miskolc, Lehel u. 14. Tanácsház tér 11. szám alatt. Kakuk Marci újabb kalandjai Évadnyitó előtt a Miskolci Nemzeti Színházban Egy faun délutánja... De- bussy-nek Mallarmé elvont- szimbolista müvére írt zenéje sejlik fel bennünk; csak sokkal napsugarasabban, sokkal több játékossággal, vidámsággal, csínnyel .— ha Tersánszky Józsi Jenőre gondolunk. Mindig mosolygó arcára, bőven patakzó történeteire, huncut szövegű dalaira, fuvolajátékára. Életére, amely Nagybányán kezdődött, s nagyon rendezett, szolid polgári körülmények között. Gimnázium, jegyzőgjúi- kornokság, joggyakornoki működés, valamely hivatalban való lassú, de megbízható előrehaladás reményével... Aztán -1910-től megjelentek az első novellák. Tersánszky József Jenő joggyaaornok fellázadt. Tersánszky Józsi Jenó lett; független, szabad ember, aki az írásból, az írásaiból akar megélni. Tíz viszontagságos év következett. Az első világháború évei, katonáskodással az orosz, s majd az olasz fronton; a forradalom őszirózsái, a Tanácsköztársaság 133 napos felszabaduitsága, mámora, s aztán az ellenforradalom könyörtelen bosszúja, brutalitása. így jutott el Tersánszky a Kakuk Marci könyvek megírásáig, megjelentetéséig. ★ A Kakuk Marci afféle kései pikareszkregény. Alighanem a századfordulótól a húszas évekig terjedő időszak rendkívüli mozgalmassága, próbára tevő, s megnemesítő vagy eízüllesztő sorsfordulói késztették az írókat a pikareszk műfajának valamiféle „megújítására”, hiszen Tersánszky Kakuk Marcija, e jókedvű és semmiféle tekintélyt és konvenciót nem tisztelő, sőt, kifigurázó gamin alakja után megszületnek Karácsony Benő Pjotruska- könyvei, majd Tamási Áron Ábel-trilógia ja, a magyar „self-made man-ség” keser- nyés-gúnyoros kalandregényei. Köztük időrendben az elsőség kétségtelenül .a Kakuk Marcié. Kakuk Marci alakját, kalandjait, s a csavargók, utcalányok, uzsorások, orgazdák tarka világát az író regényéből Örkény István formálta át színpadra, három felvoná- sos bohóságként, és Simon Zoltán írt hozzá kísérőzenét. Az évadnyitó előadás együttesét a színház új rendezője, Nagy András László készítette lel. A fontosabb szerepekben Varga Gyulát (Kakuk Marci, kültelki amorozó), Lázár Katalint (Pattanó Rozi kültelki lápvirág), Jancsó Saroltát (Csűri Linka, az ósze- resné fiatal lánya), Demeter Hedviget (Csuriné, vén boszorka), továbbá Kovács Máriát, Somló Ferencet, Simon Györgyöt, Csapó Jánost látjuk. A díszleteketAíeííer András, a jelmezeket Egedi Edit tervezte. Az évadnyitó premier szeptember 20-án, pénteken este 7 órakor kezdődik, a Miskolci Nemzeti Színházban. ppl Barlanghangverseny, Matyólakodalmas SZEPTEMBER 19-én kezdődik a Vendégül lát Borsod rendezvénysorozata. A vendéglátó kereskedelmi vállalatok és fogyasztási szövetkezetek seregszemléjét immár nyolcadik alkalommal rendezik meg. A legjelentősebb rendezvények között említhető az idén is az aggteleki barlanghangverseny. Szeptember 22-én a Baradla cseppkőbarlangban a Bergendy-együttes ad műsort délelőtt 11 órakor. A Cseppkő Szálló előtti parkban kilenc órától kezdődik a borjúsütés, amelyik minden évben a kedvelt látványosságok közé tartozik. Amikor a borjú megsül, ki- ki maga is megkóstolhatja, hogy eleink milyen ínyencen készíthették ünnepi étkeiket. A Bergendy-hangversenyre feltehetően sokan érkeznek majd az ország különböző vidékeiről, sőt a szomszédos Csehszlovákiából is. Ezer la- licelpárnás ülőhely biztosítja a műsor alatt a vendégek kényelmét. Tósa István, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője tájékoztatásképpen elmondta, hogy szeptember 25-én a nemrég átadott Júnó Szállóban szakmai tapasztalatcsere értekezletet tartanak. A Vendégül lát Borsod - rogramjának másik nevezetes rendezvénye évek óta a Matyólakodalmas, amit szeptember 28 -án nézhetnek meg az érdeklődők. A mezőkövesdi Matyóház udvarán a lakodalmas tulajdonképpen a régi esküvői szokásokat eleveníti fel teljes pompájukban, szépségükben. Nem is beszélve a finom, ugyancsak lakodalomhoz illő ételek és italok gazdagságáról. Október hatodlkán ismét barlanghangversenyre hívja vendégeit az Idegenforgalmi Hivatal Aggtelekre. A Pannónia együttessel lép fel Monyok Gabi, Sebestyén Ági és részt vesz a műsorban többek között Kibédi Ervin is. A Vendégül lát Borsod idei programjában is — ugyanúgy, mint a korábbi években — sok-sok szakmai bemutató, kóstoló, vacsoraest lesz. Ezzel lehetőség nyílik a részvevők előtt, hogy bizonyítsák szakmai felkészültségüket és a legilletékesebbek előtt — a vendégek előtt — szakmabeli tudásukat. Sokan fogadják örömmel, hogy a Vendégül lát Borsod rendezvénysorozata az őszi verőfényes napokra esik, mert ilyenkor igen kellemes programokat lehet szervezni és azt összekötni a megyében és Miskolcon sorra kerülő rendezvényekkel, amelyek különleges gasztronómiai élményeket ■' ígérnek. A RENDEZVÉNYSOROZAT kezdete azért esik szeptember második felére, mert ilyenkor már a nagy idegen- forgalmi szezon vége felé járunk és az amúgy is szorító szállodagondok ilyenkorra némileg enyhülnek. (X>
