Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-07 / 157. szám
1974. július 7., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Egészségvéílclmi tanácsok Tudnivalók a gomfeamérgezések elkerüléséről 1. A gombamérgezések minden évben számos megbetegedést okoznak, sőt a halálesetek is gyakoriak. Mindez elkerülhető lenne, ha az emberek rendelkeznének az alapvető gombaismereti tudnivalókkal. Főként a gyilkos galóca Jelismerése Jontos, mert nálunk a sú- lyos, vagy halálos mérgezések többségét ez a gombafajta okozza. 2. Szaktanácsadással, a gombaárusítás ellenőrzésével csak azok foglalkozhatnak, akik a rendszeresített gombaismerői tanfolyamot elvégezték, és erről képesítésük is van. Nem tekintheti magát „szakértőnek” az, akinek nincs meg az állami gombaismerői képesítése. Helytelen lenne az olyan álláspont, hogy a mérges gombák előfordulása miatt „ne együnk gombát”. A gomba értékes fehérje tápanyag és könnyen összegyűjthető. A jó, tehát ehető gombák mennyisége országosan körülbelül százszor annyi, mint a mérgezőké, és megkülönböztetésük könnyen megtanulható. Ezen alapszik ‘'törvényes árusításuk ellenőrzése is, amely hazánkban mintaszerűen szervezett. A piacon árusított gomba, ha mellette ott van az átvizsgálást tanúsító ellenőrző jegy, nyugodtan vásárolható és fogyasztható. Még inkább áll ez a termesztett gombákra, amelyek sohasem mérgezőek. 3. Tévhit az és nem igaz, hogy a mérges gomba húsa megikékül, főzete az ezüsttárgyat vagy a petrezselymet megfeketíti, és hogy a méreganyag leforrázással és a forrázóvíz elöntésével eltávolítható. E tévhitek már sok halálos áldozatot követeltek. Mindenkinek tudnia kell, hogy méreganyagot csak egyes gombák tartalmaznak, és ezek a mérges gombák fajonként, egyenként felismerhetők. 4. Tévhit az is, hogy a piros, fehér pettyes gomba a legmérgezőbb. E téves hiedelem mesékből, szakszerűtlen kiadványokból származik. Szükséges, hogy már a gyermek is tudja: a gyilkos galócán piros szín nincs, hanem a kalapja felül zöld, sárgás-zöld, barnás-zöld, esetleg fehér színű és az összes többi része fehér. További három fontos ismertetőjegy: a kalap alján levő lemezek fehér színűek, a tönk alján bocskor van, és a tönk felső részén feltűnő gallér látható. Akik ezeket a jeleket felismerik, nem tévesztik ösz- sze más gombával a gyilkos galócát. Nehézséget okozhat a bocskor hiánya. Gondatlan lesaakítás esetén ugyanis a gomba töve a bocskorral a talajban maradhat. Ezért, aki a gombákat nem ismeri, a fehér lemezű, galléros gombákat ne szedje le. Tudni kell azt is. hogy a még apró, „fiatal” galóca tojás alakú fehér burokban bújik lei a földből. Aki nem ismeri a gombákat, ne szedje le a kicsiny fehér gombákat sem. A gyilkos galóca kizárólag erdei fák alatt — leggyakrabban tölgyek alatt — de más, lombos fák, elvétve fenyők vagy fák közelében — nő, mert a talajban levő mi- célium-hálózata a fáit gyökérzetével van élettani kapcsolatban. Máshol tehát nem fordulhat elő. 5. A gyilkos galóca méreg- anyaga nagy hatású sejtméreg. Egyetlen gombapéldány elég hozzá, hogy egy ember halálát okozza. A méreganyag a gombában termelődik, tehát amelyik nem termel méreganyagot, az nem is válhat „kívülről” mérgezővé. A gyilkos galóca elfogyasztása után a mérgezés tünetei 6 óránál nem hamarabb jelentkeznek, sőt, gyakran 20—30 óra elteltével lépnek fel. Ilyerkor az emberek sokszor nem is gondolnak már arna, hogy rosszullétük az előző nap fogyasztott gombától eredhet. Más mérges gombák mérgezési tünetei viszont mindig 1—2 óra múlva (feltétlenül 6 órán belül) bekövetkeznek. A gyilkos galóca mérgezése olyan súlyos, hogy a mérgezettet csak gondos kórházi ápolás mentheti meg. Ezért — ha a mérgezési tüneteit 6 órán túl jelentkeznek — a mérgezettet a legsürgősebben kórházba kell szállítani, azokkal együtt, akik ettek a gombából, még akkor is, ha az adott pillanatban tünetmentesek. Ilyen esetben felesleges, sőt káros minden egyéb, főleg nem szakszerű segély- nyújtás. Végezetül meg kell említenünk, hogy a gombák — magas fehérjetartalmuk miatt — éppúgy romlandók, mint a hús- és tejtermékek, ezért gombás ételeket senki se tároljon, még másnapig sem. A megromlott gombás étel okozta rosszullét azonban nem gombamérgezés, jelentősége, súlyossága nem nagyobb, mint más ételmérgezésé. Kinevezés eontyev fogott egy fehér papírlapot, és q körvetkező nyilatkozatot írta rá: „Nyomatékosan kérem, hogy ne nevezzenek ki osztályvezetőnek”. Könnyedén aláfirkantotta az irományt, és egy hanyag mozdulattal átadta a titkárnőnek. Nem telt bele egy óra sem, és az igazgató szobájában már együtt ült a rendkívüli tanácskozás. — Valamiféle Leontyev — kezdte türelmetlenül az igazgató — nyomatékosan kéri, hogy ne nevezzük ki osztályvezetőnek. Ki ez a szerencsétlen flótás? A tanácskozás részvevői egymásra néztek, összesúgtak. htízgálták vállukat. Végül Kurgapkin szólalt meg: — Bizonyára egy különcködő alak. — Miféle különcködő alak? — csodálkozott az igazgató. — Csak nem ment el a józan esze? — Fiatal, tavaszt alat lan még — mosolyodon el Kurgapkin. — megjátssza magát ... — A bolondot? — kérdezett vissza az igazgató. — No, rendben. Akkor majd én beszélek a fejével. — Már éppen be akarta re- keszteni az ülést, amikor hirtelen Szemjonov emelkedett szólásra: — Nem kell azt úgy elkapkodni — mondta különös hangsúllyal. — Én jól ismerem Leontyevet. Nem ostoba fickó. Csak úgy vak- tába nem firkálgat. — Mit gondol, mi volt az indító oka? — kérdezte az igazgató. — Nem ismerem az írás indítékát — felelte Szemjonov. Egy pillanatig csend ülte meg az igazgatói irodát. — Az hírlik felőle, az apja nagy kutya — jegyezte meg Orlovszkij. — No, és akkor mi van? — horkant fel az igazgató. — Akkor mi van? Van ennek egyáltalán jelentősége? indezek ellenére valami mindenkiben motoszkálni kezdett. — Kedves barátaim — kérlelte a társaságot az igazgató. — Bizonyára rendes, becsületes emberek a szülei. Egyszerű dolgozók. Önök meg... — Nézzen akkor annak utána, hogy ki a nagybácsi- kája — hozakodott elő jelentőségteljesen Orlovszkij. — Hogy nem szégyenlik magukat? Ilyen dolgokkal érvelni! — szidta a társasagot az igazgató. — Szégyen, gyalázat!... Közben viszont azon kezdte törni a fejét, hogy tényleg, ki is lehet a nagybácsi. De a nagybácsiról senki sem tudott mondani semmi konkrétat... — Pontosan nem is tudom — szűrte fogai között Orlovszkij, miközben kajánul mosolyogni kezdett. — Nagy kalapot hord és alatta nem valami bizalom- gerjesztő ábrázatot __ z igazgató felhúzta szemöldökét: — Ebben nincs semmi különös A kérdés itt az: miért írta ezt a nyilatkozatot? — Tudta ö azt nagyon jól. miért csinálja ... — jegyezte meg Szemjonov. — Mire célozgat ismét? — fordult hozzá a direktor. — Ajánlom, fontolja jó! j meg, mielőtt döntene. Csak i úgy vaktába nem írnak az , emberek ilyen fontos dolgokat. Mi sem írunk, egyikünk sem, még csak hasonlót sem ... — hadarta egy- szuszra Orlovszkij. — Kinevezni! És már pontot is tettünk az ügy végére. — De hát ezt ő saját maga sem akarja! — vetette ellen az igazgató. — Így ha rcol a nagyba - csikója ellen — adta meg a felvilágosítást Orlovszkij. — Az a nagybácsika ragaszkodik a kinevezéshez, ö meg ellenkezik ... Fiatal még a galambocskám. — ön úgy véli? — Kétségbevonhatatlanul. De__döntsön ön ... Kinek a djunk igazat? A fiatal tacskónak, vagy a tapasztalt nagybácsinak? Az igazgató felemelte hangját: — Köpök a nagybácsikra meg a nagynénikre. Értik? Tudom én, magamról is, hogyan kell döntenem! Ki szavaz az ellen, hogy kineveztük Leontyev elvtársat osztályvezetőnek? Ellenszavazatra, természetes, senki sem gondolt. A. Ij. Sárgorodszklj Jöjjön, üdüljön, szórakozzon strandjainkon! Gyógyulást, kellemes szórakozást és üdülést nyújt a Mezőkövesdi Gyógy- és Strandfürdő ahol június 15-től bevezettük az esti fürdőzést! Vasárnap és hétfő kivételével mindennap 19.15 órától 22.30 óráig a medence vizéből nézheti a televízió adásait! Hideg és meleg ételek, üdítő és egyéb italok a strand területén kaphatók. Autóbuszjáratok biztosítva! Minden kedden, csütörtökön és szombator a sárospataki strandon 19.15 órától 22.30 óráig tévé-nézéssel egybekötött esti fürdőzés! Kellemes környezet, kitűnő szórakozás! Mindkét strandra szeretettel várja vendégeit a Borsod megyei Vízmű Igazgatóság.
