Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-06 / 156. szám

£ Sr*' si1' VII £G PT?C''Ft ARJAI. EGYESÖUETEKI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam. 156. szám Ara: 80 fillér Szombat, 1974. július 6. Jubileum- : ; . : . .' Kettős ünnep a Borsodi Vegyikombinátban A lerünvárosi komplex be­ruházások nagy népgazdasági súlyát bizonyítja, hogy a KISZ Központi Bizottságának intéző bizottsága július 5-én, pénteken Leninvárosban tar­totta ülését.. Ebből az alka­lomból a fiatal szocialista vá­rosba látogatott dr. Maróthy László, az MSZMP KB tagja, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára. A KISZ KB első titkára és az intéző bizottság tagjai a kora délelőtti órákban a vá­ros párt-, állami vezetőinek, s a nagyvállalatok igazgatói­nak társaságában a leninva- rosi komplex beruházásokat keresték fel. melynek során ellátogatták az olefinműbe, a Tiszai Erőmű, valamint a Ti­szai Kőolajfinomító építkezé­seihez. Délelőtt 11 órakor került sor a Derkovits Gyula Műve­lődési Központban a KISZ KB intéző bizottságának ülé­sére. Dr. Maróthy Lászlónak, a KISZ KB első titkárának elnökletével megtartott ta­nácskozáson részt vett Szili Géza, nehézipari miniszterhe­lyettes, Petrcvszki István, az MSZMP KB munkatársa, Hó- helyi Tibor, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Kovács Miklós, a Leninvárosi Párt- bizottság első titkára. Török László, a megyei KISZ-bi- zottság első titkára, továbbá (Folytatás a 2. oldalon) Letartóztatások Az Addisz Abeba-i rádió­ban csütörtökön este ismer­tették a katonai bizottság közleményét, amely hírül ad­ta. hogy Hailé Szelasszié császár hozzájárult a bizott­ság által tervbe vett további letartóztatásokhoz. A katonai bizottság önkéntes megadásra szólította fel azokat a szemé­lyeket, akik a letartóztatás elöl elrejtőztek. A közle­mény hangoztatta, hogy ha a felhívásnak nem tesznek eleget, „az etiópial nép ellen­ségeinek” fogják tekinteni őket. Az etiópiai légierő csü­törtökön rádióközleményben cáfolta azokat a híresztelé­seket, amelyek szerint az uralkodó palotájának és Ad­disz Abeba más részeinek bombázását terveznék, hogy ily módon adjanak nagyobb nyomatékot a politikai vál­tozásokat célzó követeléseik­nek A fegyveres erők to­vábbra is megszállva tartják a főváros kulcsfontosságú pontjait, enyhítettek viszont a kijárási tilalmon. Csütörtökön Aman Andorn tábornok a hadsereg szerdán kinevezett új vezérkari főnö­ke megbeszéléseket folytatott a különféle fegyvernemek és a rendőrség képviselőiből alakult katonai bizottság­gal Az ülés résztvevőinek egy csoportja, középen dr. Maróthy László, a KISZ KB első titkára. (Fotó: Szabó Istvánné) " l Leninváresban ülésezett a KISZ KE intéző lizeftsáp Értékelték a KISZ védnökségi munkát Borbáüili János A 25 éves törzsgárdatagoknak Körtvélyes István, a válla lat igazgatója arany emlékgyűrűt adott át A Borsodi Vegyikombinát fennállásának 25. évforduló­ja alkalmából két jelentős esemény zajlott le tegnap, július 5-én Kazincbarcikán. Az új pvg-gyár megtekintése után 12 órakor nagygyűlést tartottak a Radnóti Miklós kultúrotthonban. Ollári Ist­ván, a BVK nagyüzemi párt- bizottságának titkára köszön­tötte a több száz ünneplőt, s ünnepeltet. Üdvözölte dr. Szekér Gyula nehézipari mi­nisztert, az MSZMP Központi Bizottság tagját, dr. Bodnár Ferencet, a Központi Bizott­ság tagját, a megyei pártbi­zottság első titkárát, Dajka Tvrencei, á Vegyipari Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkárát, Kovács Sándort, a NIM pártbizottságának tit­kárát, dr. Pusztai Bélát, a megyei tanács elnökhelyette­sét, Koszorús Ferencet, a KB instruktorát, Tóth Jó­zsefet, az SZMT titkárát, Szabó Pált, a KISZ megyei titkárát, a Szovjet Vegyipari Minisztérium, Kazincbarcika, valamint a BVK párt-, álla­mi, mozgalmi szerveinek ve­zetőit, képviselőit. Körtvélyes Istvájj. a Bor­sodi Vegyikombinát igazgató­ja vázolta a 25 «éves üzem történetét, fejlődését. El­mondotta: pártunk és kormá­nyunk 25 évvel ezelőtt hatá­rozta el a felszabadult ma­gyar nép akaratából, hogy a Sajó völgyében felépítjük Magyarország első vegyipari komplexumát. Mindenekelőtt tisztelettel emlékezett meg azokról a munkásokról, mű­szakiakról, akik részt vettek a BVK tervezésében, építé­sében, akiknek munkája tet­ték, fejlesztették naggyá a kombinátot. A gyár történelmét sok jeles dátum díszíti, így pél­dául 1955. augusztus 19-én került először zsákba a Ka­zincbarcikán előállított nit­rogénműtrágya, 1963-ban két­szeresére' bővítenék a nitro­gén-műtrágya termelőkapaci­tást, ebben az évben helyez­ték üzembe az első magyar évi 6 ezer tonna kapacitású pvc-gyárat és három év múl­va a kaprolaktám-gyárat. — A gyár történetét szaka­datlanul, dinamikus fejlő­dés jellemzi — mondta Kört­vélyes elvlárs. — Bővítések, új kapacitások üzembe he­lyezései. gyors egymásután­ban követték egymást. Jel­lemző bővítéseinkre, hogy azok soha nem a meglevő technológia megnövelt máso­latai voltak, hanem az egesz magyar vegyipar tekinteté­ben is új, eddig még isme­retlen technika meghódítását tették feladatunkká. Ezek eredményeképpen az ammö- niatermelés meghaladja a napi 500 tonnát, a pvc ter­melése pedig az évi 40 ezer tonnához közelít. Igen fontosnak tartják, hogy az itt dolgozó embe­rek. valamint a munkások és alkalmazottak, igen jó, ös­szeforrott kollektívává let­tek. A kombinát indulása­kor néhány száz ember dol­gozott itt, ma mór több mint 5 ezer. A dolgozók mintegy kétharmada szocialista bri­gádtag. a kombinát magvát a több mint.700 párttag adja. A vállalat háromszor nyerte el a kiváló címet, s egy ie- ben a Minisztertanács és a SZOT vörös zászlóját. Körtvélyes elvtárs befeje­zésül arról szólt, hogy a gyár 25 éves működése nagy fej­lődésről tanúskodik, s a jö­vő szempontjából igen je­lentős, hogy éppen a válla­lat születésének 25. évfor­dulóján teszik le a jövő, a PVC—III. beruházás alapkő- i vét. Ez a bővítés nemcsak a • magyar, hanem a szocialista petrolkémiai ipar jelentős alkotása lesz. E program so­rán ötszörösére növelik a pvc-termelést. Az ünnepségen dr. Szekér Gyula, a petrolkémiai fejlesz­tési programról szólt. Elis­meréssel beszélt arról, hogy a BVK a magyar vegyipar egyik korszerű nagyvállala­tává fejlődött. Első volt töb­bek között az ammónia- szintézis földgázbázisra való átállásában, a karbamidgyár- tás, a kaprolaktám-gyártás megvalósításában. A nehézipari miniszter ismertette a petrolkémiai központi fejlesztési progra­mot. A fejlesztés, az ország műanyag- és szintetikusszál- szükségleteinek kielégítése szempontjából indokolt. Ma­gyarország 1970. évi műanyag felhasználása 130 ezer tonna volt. A prognózisok alapján a hazai müanyagszükséglet 1975-ben 220 ezer, s tiz év­vel később 600—700 ezer tonna lesz. Az igények kielégítése ér­dekében a program szerint három ütemben végeznek el jelentős fejlesztéseket. Az első ütem szerint nagy kapa­citású benzin-triolízis üzem készül a BVK-ban, ennek termékeiért cserébe a Szovjet­(Folytatás a 2. oldalon) Mongóliába utazott Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese pénteken a Darhani Hús­kombinát avatására kor­mányküldöttség élén Mongó­liába utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Czlnege Lajos honvé­delmi miniszter, dr. Gál Ti­vadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, ott volt P. Sagdarszuren, a Mongol Népköztársaság bu­dapesti rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete is. A július 3-án ielhocsáioU Szojuz—M űrhajó parancsnoka, Pavel Popovics űrhajós-ezredes (balról) és fedélzeti mérnö­ke, Jurij Artyuhin alezredes A TASZSZ szovjet hírügy­nökség pénteken a hajnali órákban gyorshírben közöl­te, hogy a Szojuz—14 űrha­jót összekapcsolták a Szal- jut—3 orbitális tudományos állomással. Pavel Popovics és Jurij Artyuhin űrhajósok, miután átmentek a tudomá­nyos űrállomásra, a Szal- jut—3-ban megkezdték kuta­tási tevékenységüket. Az űrszerkezetek közelíté­se, rögzítése és összekapcso­lása zökkenőmentesen tör­tént. A közelítés kezdeti szakaszába a Szojuz—14 űr­hajó irányítása a fedélzeti berendezések segítségével, automatikusan történt. Száz méter távolságból az űrhajó közelítését és az űrállomás­hoz való rögzítését a Szo­juz—14 legénysége hajtotta végre. Az összekapcsolás után a kozmonauták ellen­őrizték az űrállomás fedél­zeti rendszereit és a mikro­klíma paramétereit, majd a két űrhajót összekötő folyo­són átmentek az űrállomás helyiségébe. Az űrhajó legénységének munkaprogramja magában foglalja a földfelszín geoló­giai alakzatainak, valamint a légköri képződményeknek i és jelenségeknek tanúimé-1 nyozását abból a célból, hogy adatokat nyerjenek népgaz­dasági feladatok megoldásá­hoz. A munkaprogram előír­ja továbbá a kozmikus tér­ség fizikai jellemzőinek ku­tatását,, továbbá az orvos­biológiai kutatásokat, hogy tanulmányozzák az űrrepülés­nek az emberi szervezetre való hatását, és meghatároz­zák a legénység ésszerű munkarendjét az űrállomás i fedélzetén. Az űrhajósok ki­próbálják az űrállomás töké­letesített konstrukcióját, fe­délzeti rendszereit és beren­dezéseit. Az űrhajósok közérzete a Föld körüli pályán végrehaj­tott manőverek és a szer­kezetei: összekapcsolása után változatlanul .ió. Az orbitális űrállomás legénysége hozzá­kezdett a program végrehaj­tásához. A közérzet jó k inaim sikenilt a Szojuz-Szaljut fül! kaiig Az összekapcsolás zökkenőmentes volt • Mai számunkból •uiuimmiiimiimimiimi Fél év lilén, fél év elején (3. oldal) Iátok (5. oldal) Spiff <11. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom