Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-28 / 175. szám

1974. július 28., vasárnap 6SZAK-MAGYAROKSZAC3 5 Síkflycsonkítás, árdrágítás Görbe utakon szerzett haszon ♦ Átruházott felelősség ♦ Á |ralt két oldalán ♦ Fokozódó ellenőrzés Meglehetősen átlátszó „trükkel” próbált a megér­demeltnél nagyobb haszonra szert tenni az egyik szövet­kezet. Módszerük abból állt, hogy az általuk készített Sertéskolbászba a megenge­dettnél több zsiradékot töl­töttek, terméküket azonban változatlan áron adták el. „Megspórolták” a 39 forin­tos színhús nagy részét, amit aztán a lényegesen olcsóbb, 20 forintos szalonnával he­lyettesítettek. Az említett szövetkezet olyannyira „élel­mesnek” bizonyult, hogy — számítva a vevők esetleges reklamációira — a felelőssé­get is megpróbálta másra ruházni. A gyenge minősé­gű kolbászt ugyanis úgy hozták forgalomba, mintha az a szomszédos termelőszö­vetkezet jó hírű, keresett terméke lenne.-B­A közelmúltban kiderített eset jól példázza, mennyire körültekintően, tudatos meg­fontoltsággal törekszik né­mely üzem, gazdaság vagy egyik-másik maszek a vá­sárlók, megrendelők megká­rosítására, jogtalan haszon- szerzésre. A számokból ítél­ve nem egyedi eset az emlí­tett szövetkezeté. Az év el­ső felében ugyanis nem ke­vesebb, mint 182 esetben kellett a különböző szervek­nek felelősségre vonást al- kalmazniok hasonló okok; súlycsonkítás, árdrágítás, burkolt áremelés, szavatos­ságon túli termékek árusí­tása miatt. Megyénk társa­dalmi és hatósági ellenőrei a felderített szabálytalansá­gok nyomán fél év alatt mintegy 108 ezer forint pénz­bírság kiszabását kezdemé­nyezték az elkövetőkkel szemben, és több ezer fo­rint erejéig rendelték el a vevők kártalanítását. Gyakori panasz, hogy „vastagon fog” a pincér ce­ruzája, „rosszul ad össze a pénztárgép”, fiktív tételeket is tartalmaz a kisipari szám­A vendéglátóipar minden évben felkészül a nyári ide­genforgalmi csúcsszezonra, vagy az évszaknak megfe­lelő és illő eseményre, ün­nepre. Azután — a legtöbb esetben — minden marad a régiben, vagy csak mi­nimális változásokat észlel­hetünk. Mivel aktuális, maradjunk a nyári idegenforgalmi sze­zonnál. Az éttermekben és egyéb szórakozóhelyeken ke­vés az idegen nyelvet is beszélő felszolgáló. A kül­földi végig magyarázhatja az étlapot, akkor sem igen tudja megrendelni az en­ni-, innivalót. Vagy ha igen, addigra beleizzad. A fel­szolgáló is. Néhány napja, vasárnap Tokajban, azáfész halászcsárdájában egy né­met házaspár több mint fél órát várt, amíg előkerült a nyelvüket is beszélő pin­cér, és megrendelhették a halászlét. Bodrogkeresztúr- ban harmadosztályú az ét­terem. de abroszt nem ta­lálni az asztalokon. Miskol­con, a Gömöri étteremben valóságos légyinvázió van, a mellékhelyiség higiéniájá­ról nem is beszélve. A sör la. Hosszú és rendkívül vál­tozatos a lista. Ki gondolna' például arra, hogy kedvenc étterme, büféje, szállodája, ahol mindig udvariasan fo­gadják, roppant előzéke­nyen szolgálják ki, soroza­tosan becsapja a vendéget. Megkárosítja, mert szolgál­tatásai alatta maradnak an­nak, amit osztályba sorolása alapján joggal várna el a vendég. Az elmúlt évben például 228 vendéglátó üz­letet ellenőriztek Borsodban a szakemberek, s mint kide­rült, közülük 91 nem felelt meg a besorolási feltételek­nek. Igaz, az ellenőrzés után 88-ban intézkedtek.-il­Vitathatatlan, hogy az utóbbi években — különö­sen 1973-ban — hatékonyab­bá vált a fogyasztók érdek- védelme. Ez részben annak tulajdonítható, hogy fokozó­dott az ellenőrzés, fejlődtek az ellenőrzési módszerek. Nem utolsósorban hozzájá­rult, hogy a pult másik ol­dalán állók munkája szín­vonalasabb lett. Lemérhető ez egyebek között abban is, hogy a tavalyi 149-cel szem­ben ez évben csak 64 vásárlói panaszt tettek, ezeknek is csak mintegy hetven száza­léka bizonyult jogosnak, a kártalanítást tekintve meg­alapozottnak. Az ellenőrzés fokozódását, szervezettebbé tételét emlí­tettük az imént. Érdemes megemlíteni, hogy a társa­dalmi és hatósági ellenőrök ebben az évben nyolc, ta­valy 14 témában \ folytattak alapos, részletekre kiterjedő vizsgálatot, illetve utóellen­őrzést. Vizsgálták például a zöldség-gyümölcs, a lakbe­rendezési cikkek, a tej és tejtermékek árusításának körülményeit, a szállodák és vendéglátó egységek osztály­ba sorolását, a virágárak rendelet szerinti betartását, s kis települések áfész-bolt- jainak áruellátását. Össze­és a cola vagy az üdítő langyos, sőt kimondottan meleg. Borsodban ritka az olyan hely, ahol a vendég borsodi, tapolcai és szóda­víz között válogathatna. És itt vannak az étlapok is. A másod- vagy harmad- osztályú vendéglátóipari egységekben indigóval sok­szorosított, gyakran olvas­hatatlan papírlapok talál­hatók az asztalokon. Ismé­telten az idegenforgalomra, a külföldiekre kell hivat­koznunk: ha már kevés az idegen nyelveket is beszélő pincérek száma, miért nem lehet a magyaron kívül még más nyelven, vagy nyelve­ken is leírni az étlapot? És főleg tisztábban, olvasha­tóbban. ízlésesebben! Ügy például, mint Leninvóros- ban a Hotel Olefin étter­mében, ahol külön-külön találhatók a sertés-, a mar­ha-, a borjú- és a szár­nyashúsból készült ételek, külön a specialitások. Bor­sodban egyetlen helyen ta­lálkozhatunk külön menü­kártyával. Sárospatakon a Borostyán vendégfogadóban az étlapok mellett minden délben ott található az íz­foglalóan azt mondhatjuk, hogy a vizsgálatok — na­gyon helyesen — kiemelten foglalkoznak a hatósági ár­rendelkezések végrehajtásá­val, az ár és a minőség, il­letve a nyújtott szolgáltatás összhangjával. S ami ugyan­csak lényeges; az ellenőrzé­seket azokon a területeken fokozták (szabadkasszás vendéglátó üzletek, zöldség­gyümölcs kereskedés, szol­gáltatás), ahol a legtöbb le­hetőség van a visszaélésre.-EÍ­Sok az eszkimó, kevés a fóka — tartja a mondás. Valahogy így van ez ebben az esetben is. Minden visz- szaélést, szabálytalanságot nem tudnak felderíteni az ellenőrök, egyszerűen azért, I mert kevés a — például a j termelői árképzésben — jár- I tas, megfelelő gyakorlattal [ rendelkező szakember. Ez- I zel magyarázható, hogy ese- | tenként nem elég alapos egy- ! egy vizsgálat, viszonylag ritkán jut el ellenőr a kis­iparosok műhelyébe, az épí­tőipari vállalatok árkalkulá­torai közé, vagy éppen a tsz-ek húsfeldolgozó üzemé- 1 be. Nem véletlen, hogy az egyik, néhány nappal ez­előtt megtartott megyei szin­tű tanácskozásra a szakem­berképzést és a szükséges létszám biztosítását illetően is fontos javaslatok, elhatá­rozások születtek a fogyasz- j tők érdekében. A cikk elején példaként említett szövetkezet rövid ! ideig tudott busás hasznot húzni, a csalásra ugyanis fény derült. A „trükk” ki- . agyai ói és végrehajtói bizo­nyára elnyerik ‘majd méltó büntetésüket. Mint ahogy mások is, akik munka, el­lenszolgáltatás nélkül, a törvényeket kijátszva, meg i nem engedett módon pró­bálnak előnyhöz jutni, jog­talan jövedelemre szert tenni. N. I. léses kivitelezésű menükár­tya, amelyen napról napra négyféle választék van fel­sorolva, s amelyeknek az ára egyenként nem haladja meg a 20 forintot! Ezzel újabb témához ér­keztünk. Az árakhoz. A Miskolci és a Borsodi Ven­déglátóipari Vállalat üzlet- politikai célkitűzései között szerepel például az olcsó árfekvésű, nagy választékú ételforgalom növelése. A nagyobb egységek kivételé­vel az alacsonyabb osztályú éttermekben még mindig kevés az olcsó menü, vala­mint az „egytálétel”. Ahol van, ott rendszerint rövid idő alatt elfogy Apró, de évről évre visz- szatérő, bosszantó hibák. Olyan hibák, amelyeknek megszüntetése nem jelente­ne különösebb anyagi rá­fordítást. Mert az idegen nyelveket is beszélő pincér, a szép, ízléses étlap, a me- ^ nükártya, a szódavíz és az „egytálétel” is hozzá tartozik a korszerű vendéglátóipar­hoz. F. Gy. Vendéglátás, apró hibákkal Érdekes vizsgálat Gy'orsahh ügyintézés Egységes nyilvántartás Összeírás auqusztu sban Alakul a csoport — Városi hatáskörrel Egy leningrádi tudomá­nyos kutatóintézet vizsgá­lata kimutatta, hogy a nép­gazdaságban foglalkoztatott nyugdíjasok körében a meg­betegedések aránya lényege­sen alacsonyabb, mint a nem dolgozó nyugdíjasok körében. A Szovjetunióban jelenleg 43 millió nyugdíjast tarta­nak számon, s ezeknek mint­egy ötödrésze dolgozik to­vább a nyugdíjkorhatár be­töltése után. Tnva.lv ősszel a szovjet Minisztertanács újabb intézkedéseket tett a munkaképes nyugdíjasok termelésben való foglalkoz­tatására, melynek nyomán egyedül Moszkvában 16 ezer nyugdíjas jelentkezett mun­kára. Elsősorban a kereske­delem és a szolgáltatások terén foglalkoztatják őket. ahol egyébként is nagy a munkaerőhiány a szovjet vá­rosokban. Ugyanakkor az említett kormányintézkedé­sek gondoskodnak arról is. hogy a továbbdolgozó idős emberek a nekik megfelelő szociális körülmények között, dolgozhassanak: munkaide­jüket hat órára korlátozták, évi fizetéses szabadságukat növelték, s a íiatalabbakhoz képest csökkentett normákat dolgoztak ki számukra. Üjabban a Szovjetunióban egyre több nyugdíjast fog­lalkoztatnak a mezőgazda­ságban is. Mint ismeretes, megjelent a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának rendelete, az egységes nyilvántartásról. Az állami népességnyilván­tartásnak az a célja, hogy a lakosság ügyeit gyorsabban intézhessék a jövőben. Az állami népességnyilván­tartás kialakítja a lakosság egységes és folyamatos sze­mélyi nyilvántartását. Ennek helyi szerve — a rendelet értelmében — a városi, fő­városi kerületi tanács igaz­gatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerve. Miskolcon az egész város­ra kiterjedő hatáskörrel a városi tanács végrehajtó bi­zottságának I. kerületi hiva­tala igazgatási osztályán megalakuló népességnyilván­tartási csoport látja el ezt a feladatot. Farkas Istvánná dr., a csöport vezetője el­mondta, hogy már elkezdőd­tek az előkészületek. — Mi lesz az a legfonto­sabb változás, amit az em­lített rendelet végrehajtása eredményez? — A csoport megalakulá­sával — ez még most van folyamatban — átvesszük a rendőrségtől a lakás ki- és bejelentések intézését. Ugyan­akkor nálunk, az I. kerület­ben alakítjuk ki az egész városra kiterjedő, egységes nyilvántartási rendszert. — Milyen előnyei lesznek ebből a város lakóinak? — Többek között az, hogy a jövőben minden hatósági bizonyítványt, igazolást egy helyen kaphatnak meg. A nálunk meglevő adatok alap­ján készül majd el a válasz­tók névjegyzéke is. — Milyen előkészületekre van szükség ahhoz, hogy nyilvántartási rendszerüket kiépítsék? — Általános népességösz- szeírást kell tartanunk. Ez két részletben zajlik majd le. Augusztus 1-től szeptem­ber 15-ig összeíró biztosok keresik fel a lakókat. Elké­szítjük az utca-, házszám- és lakásjegyzéket. Erre a so­ron következő választás elő­készítése érdekében van szükségünk. Ezt követően decemberben újból bekopog­nak a lakókhoz az összeírok. Ekkor írják össze a teljes lakosságot, a gyerekeket is. Ez az utóbbi nagy munka adja majd meg az alapját a népességnyilvántartásnak. — Milyen feladata lesz még a csoportnak az emlí­tetteken kívül? —• A jövőben mi ellenőriz­zük a lakónyilvántartó köny­veket is. — Mikortól kell a ki- és bejelentkezéseket a rendőr­ség helyett a taitácsoknál in­tézni? — Mint említettem, a mun­kák előkészületi szakaszban vannak. Annak idején érte­síteni fogjuk a lakosságot a változás életbelépéséről. A. I. 1968 február végén kezdte meg munkáját a Budapesti Kötőipari Szövetkezet ózdi kesztyűkötő üzeme. Azóta, 1973. szeptember 1-től már 'egy másik ilyen üzem is mű­ködik Özdon. Mint Román Józsefné, az I. számú üzem vezetője elmondotta, a két üzemben több mint kétszáz ózdi lány és asszony dolgo­zik, ezenkívül a városból, va­lamint közvetlen környékéről hatvan bedolgozójuk is van. Gyapjúból és műszálból az idén az I-es számú üzem a terv szerint 220 ezer pár fér­fi, női és gyermekkesztyűt gyárt sokféle színben, kizáró­lag csak exportra. Főleg a Szovjetunióba szállítanak, de termékeik eljutnak Jugoszlá­viába, Hollandiába, Francia- országba és Angliába is. A kézi meghajtású kötőgépeken naponta 800—900 pár kesztyű készül el. Mivel itt kizárólag csak nők dolgoznak, a terme­lés csak kétműszakos, éjszaka szünetel a munka. Az I-es számú üzem csak­nem száz kötője, továbbá a varrodában és az irodában dolgozók is megtették válla­lásaikat a párt XI. kongresz- szusára, illetve felszabadulá­sunk 30. évfordulójára. Ku- bancsik Jánosné, művezető elmondotta, hogy jelenleg há­rom brigád van. amelyek ta­valy alakultak, és azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a kongresszusi munkaverseny­ben kiérdemlik a szocialista címet. Vállalták a hulladék és a tűtörés csökkentését, a minőség ^javítását, a munka­idő jobb kihasználását. Ezen­kívül a munkáslányokból, munkásasszonyokból álló kol­lektívák patronálják az öre­gek napközi otthonát, a sátai állami gondozottak otthonát és a várkonyi iskola két 3. osztályos, hátrányos helyzetű tanulóját, fizetik utánuk a napközi otthon díját, és ru­házatukról is gondoskodnak. Kubancsik Jánosné művezető és Román Józsefné, az I-es szánni üzeni vezetője Papp Jánosné kötővel beszélget mun­kájáról. Pappné nemrég került az üzembe. Fotó: Laczó József r Kesztyűk Ozcfrói — exportra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom