Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-27 / 174. szám

1974. júfius 27. szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Éjjel-nappali munka 60 ezer forint a Mini-Polski Névdivat Déli laptársunk rendszeresen közli a miskolci anyakönyvi adatokat. Megtudjuk belőlük, kik születtek, kik kötöttek há­zasságot, vagy az élet rendje szerint kik költöztek el közü­lünk. Gondolom, nemcsak ben­nem, hanem másokban is — akik ezeket az adatokat olvas­gatják — főképp a szépen gya­rapodó születési számok kel­tenek melengetőén kellemes érzést. Szívből örülünk a sok­sok születő apróságnak, s an­nak, hogy a fiatal házasok életében kezd „divat*' lenni a gyermekáldás. De az újszülöt­tek nevének olvasása közben az is megütötte szememet, hogy milyen változás figyelhe­tő meg mostanság még a gyer­mekeknek adott nevek dolgá­ban is. Hiszen sehol egy Ju­liska, Mariska, Erzsiké, de még Piroska sem, annál gyakoribb a Tünde, Edina, Andrea, Hen­rietta, Angelika, hogy a Kéné­ről, Mónikáról, Zitáról ne is beszéljünk. Így aztán az sem meglepő, hogy Pistikét, Jancsi­kát, Sanylkát, Lacikát, Kar- csikát is ugyancsak hiába ke­ressük az újszülöttek között, mert helyettük sorjában Szi­lárd, Szabolcs, Ákos, Balázs, vagy ha tovább olvassuk csak egyetlenegy nap anyakönyvi híreit is — Richárd, Róbert, Norbert, Tímár, Krisztián kö­vetkezik. Hiába, még a név- választásban is divatozunk. Ügyannyira, hogy ez alá a szerény eszmefuttatás alá az én „divatjamúlt” nevemet már ki sem merem írni.. • Kukorica Borsod megye élelmiszer­és fagazdaságának negyedik ötéves tervét a termelőszö­vetkezetek és állami válla­latok középtávú elgondolá­saira alapozva a népgazda­sági igények és célok egyez­tetésével alakították ki. Me­zőgazdaságunkban az álta­lánosan meghatározott fel­adatok végrehajtásához alap­vető szerkezeti átrendeződés van folyamatban. Ez lénye­gében az állattenyésztési ágazat gyorsabb ütemű fej­lesztésében, termelési, áru- termelési jelentőségének fo­kozásában, valamint az ága­zat jövedelmezőségi helyze­tének javításában nyilvánul meg. A növénytermelés szerke­zete tehát — a kenyérgabo­na-termelés stabilizálása mellett — az állattenyészté­si ágazat szolgálatának irá­nyába rendeződik át. A szer­kezeti átrendeződés mellett, azzal együtt tovább fejlő­dött a termelés, az áruter­melés és az értékesítés. Az árutermelés fejlődését szol­gálta az is, hogy fokozódott az anyagi érdekeltség, nőtt a termelési kedv, s ez elő­nyösen hatott a belső ellá­tásra és az export fokozásá­ra. A kenyérgabona vetés- területe mérsékelten csök­kent ugyan, de a hozamok növekedése az előirányzott­nál nagyobb ütemű, a kuko­ricatermelésben pedig a te­rületi nöpekedés, a terve­zett szint felett alakul. Pél­dául az 1975 évre tervezett 21 százalékos vetésterületi arány már 1973-ban 21,4 százalékot ért el. Az agro­technikai eljárások korsze­rűsítésében — a termelési rendszerekbe történő na­iparszerűen gvobb arányú kapcsolódás révén — a termelési bizton­ság fokozása tekintetében is határozottabb előrelépés tör­tént. A kukoricatermelési ered­mények fokozásának egyik biztosítéka, hogy mind több üzem kapcsolódik be a kü­lönféle, iparszerű termesz­tési rendszerekbe. Már a múlt évben több mint húsz gazdaság az összes vetéste­rület 25 százalékán iparsze­rűen termelte a kukoricát és eredményeiken felbuzdul­va, az idén is újabb terme­lőszövetkezetek, állami gaz­daságok kapcsolódtak be a Bábolnai (CPS) Kukorica- termelő Közös Vállalatba. Magyarországon egyébként a világon egyedülálló mé­retekben, több mint 220 ezer hektáron termelnek a CPS- rendszerben kukoricát úgy, hogy a műszaki fejlesztést, a technológiát központilag dolgozzák ki. A CPS-rend- szernek ma már 152 tag­gazdasága van. Az 1975. évi területfejlesztési terv sze­rint pedig belép a rendszer­be a felsőzsolcai Lenin, a hejöbába—hejőpapi Űj Élet, a hejőszalontai Hejömente és a csobaji Taktaköz Tsz is. A CPS-programba való belépés nagy változást je­lent a termelőszövetkezetek gépi ellátottságában is: a CPS-gépsorral ugyanis a ga­bonatermesztés munkálatait is el tudják végezni. A rendszerbe állított gépsorok a talaj munkától a növény­védőimen, növényápoláson át a betakarításig, mindenre alkalmasak, s az emberi munkaerőt nélkülözhetővé teszik. Bodrog bal partján a veszé­liomokot, illetve a homok­zsákokat Vízstől nyugatra, a bodrogszegi kaolin gyár kö­zelébe és Olaszliszka térsé­gébe is. A Tisza, sajnos, már teg­nap délben magasabban te­tőzött Tokajnál, mint ahogy ezt előre jelezték. Ezért a Bodrogon az árhullám levo­nulása meglassult. Több he­lyen — elsősorban az emlí­tett veszélyeztetett szakaszo­kon — a. víz átcsapott a nyá­ri gátrendszeren. A védeke­zés azonban nagy erőkkel továbbra is folytatódik. Szöveg: Oravec János Kép: Laczó József A diagnózis: perforált vakbél A „szigorú” portásno és a beteg fiú esete „Maszek” beszélgetésnek minősíthető-e, ha valaki el­sősegély érdekében kívánja igénybe venni egy intézmény telefonját? ... Sokan talán mosolyognak a kérdésen, pe­dig mint az alábbi megdöb­bentő eset is bizonyítja, saj­nos, nem mindenkinél egy­értelmű a felelet. A felháborodást kiváltó eset. színhelye az ózdi Béke- szálló. Az ügy főszereplői: a szálló portásnője és a szálló lakói, pontosabban. három vásárosnaménvi fiatalember Elöljáróban még annyit, a szállodát a kohászati üzem tartja fenn. nagyobbrészt vendégmunkások lakják, de többnyire itt helyezik el a g'-árvárosba látogató kultu­rális delegációkat, a spor­tolókat, stb. A három 18—20 év körüli fiatalember hiva­talos küldetésben tartózko­dott a gyárvárosban. A har­madik naoon egvikük. S. B. rosszul lett, görcsös hasi f'í '’almakra panaszkodott. Két megriadt társa szaladt a portásnőhöz, orvost, men­tőt akartak hívni. Csakhogy a szálló szolgálatban levő portásnője. T. A.-né nem en­gedte őket telefonálni, mondván, a telefont „ma­szek” ügyben nem lehet igénybe venni. „Különben sem lehet a mentőket csak úgy riasztani, ki vállalja a költségeket?!” A fiúk este hat órától tíz / óráig több tsetben megkísérelték jobb belátásra bírni a „szigorú” portásnőt, de az még azt a fáradságot sem vette, hogy megnézze a szobában kínok között fetrengő fiút. A beteg csak szerencsés véletlen kapcsán került kór­házba. Egy „odatévedt” ózdi fiatalember kocsival szállí­totta be. S. B. azonnal a műtőasztalra került. A diag­nózis: perforált vakbél. A /gyors orvosi beavatkozás mentette meg a fiú életét. Közöny? Felelőtlenség? A portásnő hangulatán múlhat egy ember élete? A szálló gondnoka — hozzánk hason­lóan — felháborodással, még­is kicsit hitetlenkedve érte­sült a történtekről. „Nem le­het igaz. Nem akarom elhin­ni. Ilyen felháborító ember­telenség, szinte hihetet­len ...” — mondta meglepet­ten. Később azután ellen­őrizte a történteket. — Sajnos, igaz — tájé­koztatott. — Nagyon szé­gyelljük, rossz fényt vet in­tézményünkre . ,. A portásnő „büntetése” sem maradt el. Meg kellett látogatnia a beteget a kór­házban, mert nem lenne jó, ha a vásárosnaményi fia­talemberek rossz „szájízzel”, rossz emlékekkel utaznának el Özdról. történtekhez nem fű­zünk kommentárt. Ugye, nem is szükséges? (t. I.) Ez év első felében 44 000 személygépkocsit értékesített a MERKUR, ez csaknem kétszerese az öt évvel ez­előtti egész évi forgalomnak. Néhány típusból — Polski, Skoda, Wartburg — késedel­mesen szállítanak a külföl­di partnerek. Ennek ellenére a második fél évben a ter­veknek megfelelően további 41 000 személyautót — egész évben 85 000-ret — adnak át a vevőknek, s már most több mint 50 000 kocsi jövő évi szállítására van érvé­nyes szerződése a vállalat­nak — mondotta többek kö­zött Csűri István vezérigaz­gató, a MERKUR Vállalat pénteki sajtótájékoztatóján, amelyen a személygépkocsi- kereskedelem eredményeiről, gondjairól, várható újdonsá­gairól esett szó. A vezérigazgató hangsú­lyozta, hogy a vállalat az árak stabilizálására törek­szik. A MERKUR csak a ko­rábbinál korszerűbb model­■V lek, indokolt műszaki vál­toztatások esetében emelheti az árat, viszont a jelenlegi helyzetben árcsökkenést nem tervez a vállalat. A vezér- igazgató bejelentette, ho^v a hazai piacon már nagyon várt Mini-Polski szállítása csak a jövő év végén kez­dődik — ára 60 000 forint körül lesz —, s az új, a 2103 típusú Zsigulira 1975. elejétől vesznek majd fel megrendeléseket. A Hoffmann Oltó utcában pavilonos üzletsor építését kezdték meg. A vasvázas épületben hús-, tej-, zöldség-, illatszer- bolt, férfi- és női fodrász lesz. A BÄEV szakemberei jelenleg a tartóoszlopokat szerelik. Fotó: Laczó József magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság területén a Tiszán Vencsellő és Zempiénagárd között, a Bodrogon pedig Vencsellő és Zalkod között első ■ fokú árvízvédelmi ké­szültséget rendeltek el. Az előrejelzések szerint akkor még úgy volt, hogy a Tisza Tokajnál 650 centiméterrel tetőzik. Ennek reményében csütörtökön délben a Bod­rog bal partján, a mintegy 29 kilométer hosszúságú nyári gátrendszeren elrendelték az árvédekezési munkálatokat: a nyári gátrendszernek ho­mokzsákokkal való magasí­tását, nyúlgátak építését, Az előbbi árhullám ugyanis tetemes károkat okozott a Bodrogzug közel 8 ezer hek­tárnyi rét- és legelőterüle­tén, s annak érdekében, hogy újabb károk ne kelet­kezzenek, a védekezést meg­kezdték. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság. I-es számú szakaszmérnökségnek, valamint a Bodrogmenti Víz­gazdálkodási és Talajvédel­mi Társulatának dolgozói — számos gépjármű és vízi jár­mű folyamatosan, megszakí­tás nélkül — éjjel-nappal dolgoznak a nyári gátak megerősítésén. Tizenkét órás műszakokban, 150—150 fő tölti, szállítja és helyezi el a homokzsákokat. Éjszaka paraffinfáklyákkal és akku­mulátoros lámpákkal vilá­gítanak. A bodrogkeresztúri árvízvédelmi hajókikötőbe tehergépkocsik szállítják a homokot Rakamazról, ahon­nan pedig a Tama kitűző hajó továbbítja a homokkal teli zsákokat a legveszéivez- t.etettebb pontokra: például a bodroszugi szivattvútelen- hez. a tokaji naffvbeeresztő területéhez, valamint Tokaj­tól északra. De tehergéoko- csik és vontatók szállítják a A Bodrog bal pariján, a bodrogkeresztúri árvédelmi hajó­kikötőben töltik a homokzsákokat és rakják a Tárná kitű­ző hajóra, amely átszállítja a bal parton levő nyári gátrend­szer veszélyeztetett szakaszaira Homokzsákokkal magasítják a Iyeztetett nyári gátszakaszokat A Bodrogzug védelmében Nyúlgátak as árhullám ellen Mint arról hírt adtunk, csütörtökön reggel az újabb árhullám hatására az Észalt­Nyolcvanöt ezer személyautó kerül forgalomba az idén

Next

/
Oldalképek
Tartalom