Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-26 / 173. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. július 26., péntek Propagandánk, meg a közművelődés A címben jelzett propagandamunka ez alkalommal szűkén értelmezendő. Arról szeretnénk írni, hogy eszközeinkkel miként támogatjuk a közművelődés egyes ágazatai megnyilatkozásainak propagálását, hogyan segítjük ezeknek a művelődési lehetőségeknek és a közönségnek mind hatékonyabb találkozását. nshíiissi A Magyar Ifjúság című hetilap idei 29. számában A Bojtorján sztori címmel beszélgetést adtak közre a korábban Anakonda Rt. néven szerepelt együttesről. Ebben lapunkról is szó esik abban az értelemben, hogy az elmúlt év decemberében az együttes miskolci vendég- szereplésekor helytelenítettük az Anakonda Rt. nevet, mondván, hogy ez nemcsak egy óriáskígyó, hanem egy amerikai rézbánya részvénytársaság neve is, ráadásul éppen azé a részvény- társaságé, amelyik a chilei ellenforradalmat a legjelentősebben támogatta. Majd mikor az együttes ismét a megyében lépett fel, újólag foglalkoztunk e név viselésének lehetetlenségével. Köz- művelődési intézményeink sorozatosan lemondták az együttes felléptetését. Nem a szűk létszámú zenei együttes művészi produktumaival vitáztunk, hanem lehetetlennek tartottuk, hogy a szocialista közművelődésben ez*- zel a névvel márkázottan lehessen működni, ezt a nevet hirdessék messze ordító betűkkel a plakátok, megcsúfolva a Chilével vállalt szolidaritásunkat. Ez a történet íelelevenítődik a Magyar Ifjúság cikkében. Apró, nem túl jelentős eset lenne mindez, s talán már nem is gondolnánk rá, ha a Magyar Ifjúság fel nem eleveníti. Ugyanakkor elválaszthatatlan munkánktól. Az MSZMP Központi Bizottságának ez év márciusi köz- művelődési határozata a sajtó közművelődési szerepéről szólva a következőket mondja: „A sajtó, különösen a nagy tömegekhez eljutó napi- és hetilapok, elsősorban a marxista, helyesen orientáló, közérthető kritikával, és több értékes irodalmi és művészeti alkotás közlésével, ismeretterjesztő cikkel járuljon hozzá a közművelődési jeladatok megoldásához. A megyei és üzemi lapok közvetlenül is segítsék és szervezzék a területükön folyó közművelődési tevékenységet”. A feladatainkat konkrétan meghatározó állásfoglalás első mondata elsősorban belső munkánkra vonatkozik. Magunknak kell megszerveznünk, hogy a határozatnak megfelelő szellemű cikkekből mind több jusson el olvasóinkhoz. Több szervre tartozik viszont a második mondatbeli meghatározás, nevezetesen, hogy segítsük és szervezzük a területünkön folyó közművelődési tevékenységet. Már nagyon régóta, a határozatot messze megelőzően éreztük ezt a feladatot és végeztük is. És a határozat abban erősít meg, hogy nem végeztük rosszul. Még akkor sem rosszul, ha sokféle szerv megneheztel ránk, megsértődik, mert az általa fontosnak tartott műsort nem propagáljuk az ő szája íze szerint, vagy egyáltalán, míg más műsorokat, más közművelődési alkalmakat határozottabban népszerűsítünk. Az Anakonda esetében is az a meggondolás vezetett, hogy művészi megközelítésben egy együttes produkciója lehet bármilyen értékes, a neve, a nevének szerepeltetése politikailag káros. S az így jelentkező kártevést semmilyen produkció nem ellensúlyozhatja. De túl ezen az egy eseten, propagandánk és a közművelődés viszonyát nagymértékben befolyásolja és a Központi Bizottság határozatának — „segítsék és szervezzék a területükön folyó közművelődési tevékenységet” — realizálását megszabja az adott közművelődési megnyilvánulás milyensége. Szeretnénk itt emlékeztetni pártunk korábbi művelődéspolitikai állásfoglalásaira, nevezetesen a művelődési alkalmak, művészeti produkciók olyan kategóriába sorolására, amit a közművelődésben „a három té” néven szoktak emlegetni. Van, amit támogatunk, van amit tűrünk és van, amit tiltunk. A közművelődés dolgozóinak ismerniük kell, mely produktum, mely kategóriába tartozik, erre egyébként egy csomó állami határozat utal, és a sajtó támogatását a szervező munkában természetszerűen ez a kategóriákba történő sorolás döntő mértékben befolyásolja. A megyei pártlapnak feladata a párt művelődéspolitikájának propagálása. Részletekben feladata e pártpolitika realizálását legmarkánsabban segítő, különböző művelődési alkalmak, művészeti produktumok mesz- szemenő támogatása, azok mellett való jóértelmű reklámozó kiállás, azok népszerűsítése még akkor is, ha ez bírálat formájában történik. Nem egyes közművelődési intézmények propaganda- munkájának átvétele a feladatunk. Nem nekünk kell kitalálni, hogy jó lenne meghirdetni egy-egy előadást, hangversenyt, egyebet. Nem feladatunk különböző, nem az első té kategóriájába tartozó, tehát csak tűrt alkalmak reklámozása, pénzbevé- teles, vagy nem mindig be- vételes rendezvények ingyenes hirdetésszolgálata. Eddig is és a jövőben is a közművelődési párthatározattól megerősítetten fogjuk segíteni és szervezni a területünkön folyó közművelődési tevékenységet, de nem kívánjuk átvállalni a különböző társadalmi és fizetett propagandaszervek hivatali feladatkörét, nem fogjuk összetéveszteni a párt művelődéspolitikájának propagálását egyes intézmények reklámtevékenységével. Feladatunk nem kevés, nem is mindig könnyű. Sok esetben jó előre nehéz is elbírálni, vajon az adott előadás, egyéb rendezvény, művészeti megnyilvánulás, művelődési alkalom milyen értékű lesz, mennyire érdemli' meg a pártsajtó segítő tevékenységét. Differenciáltan kell végeznünk ezt a munkát, s a legnagyobb odafigyelés mellett is fennállhat a tévedés lehetősége. Több figyelmet szentelünk és több figyelmet irányítunk esetleg egy-egy olyan művelődési, vagy művészeti jelentkezésre, amely kevesebbet érdemel. De az ilyen hibák nem lehetnek a jövőre nézve elkötelező precedensek. A párt- határozat szellemében, a legerőteljesebben továbbra is azt a közművelődési tevékenységet segítjük és szervezzük, amelyek a legmarkánsabban támogatják a párt művelődéspolitikájának mind teljesebb megvalósulását. Hajnalban Dér István festménye Megnyílt Patakon a nyári iskola \ Magyarral vegyes idegen szótól hangos Sárospatakon az iskolakert: megkezdődött a nyaranta szokásos öthetes magyarságismereti iskola. A nyugati országokba elszármazott magyar szülők középiskolás korú gyermekei járnak itt most iskolába, hogy tanulják szüleik anyanyelvét, vagy ha tudnak már valamelyest magyarul, még jobban tökéletesítsék magukat. Az általános iskolás korúak a balatoni nyelvi táborban, az egyetemi, főiskolai hallgatók pedig a debreceni nyári egyetemen vesznek részt. Patakon a magyarságismeret a fő tantárgyuk, vagyis hazánk irodalmát, történelmét, földrajzát tanulmányozzák, megismerkednek néprajzi sajátosságaival, népdalkincsével. A legnagyobb óraszámban természetesen a magyar nyelvet tanulják, hiszen az Eszak-Amerikából, Kanadából, a Német Szövetségi Köztársaságból, Angliából, Svédországból, Norvégiából érkezett fiúk és leányok különböző fokú magyar nyelvtudással hallgatják az előadásokat, amelyeket Szabó Kálmánná, Molitor Edina, Juhász Ferenc, Kováts Dániel, Tóth Károly és Derda István tanárok tartanak nekik. Kellemes környezetben: az árnyas, parkos iskolakertben működik a nyári iskola, amely az ottani kollégiumokkal együtt teljes mértékben megfelel az Amerikában és Angliában kedvelt iskolatípus, a campus fogalmának. Minden hét végén kiránduláson vesznek' részt, megismerkednek a Zemplénihegység, a Hernád-völgye, a Bükk történelmi emlékeivel, természeti szépségeivel. Ellátogatnak azokba a zempléni, abaúji, borsodi, szabolcsi községekbe is, ahonnan szüleik, nagy- vagy dédszü- leik elszármaztak. Az utolsó héten országjárásra indulnak: Miskolc, Debrecen, a Hortobágy, Szeged, Pécs, a Balaton, majd pedig — mielőtt repülőgépre szállnának — augusztus végén Budapest nevezetességeit tekintik meg. Ezúttal harmadszor került sor a külföldi magyar gyermekek sárospataki iskolájának megnyitására. Tóth József, a városi tanács elnöke köszöntötte a tanfolyamon részt vevő fiatalokat, akiket a Magyarok Világszövetsége nevében Sipka Ferenc titkár, a patronáló anyanyelvi konferencia képviseletében pedig Lőrincze Lajos professzor üdvözölt <h. j.) drőthúző, kötél- és kábelgyártó munkakörbe, báromműszakos, teljesítménybéres munkaterületre, Jelentkezés: a vállalat munkaerő-gazdálkodásán, Miskolc, Besenyői út 18, Az aradi tizenhárom emléke A Gyulai Várszínház bemutatójáról Gyula mindenkit magával ragad. Akár először csodálkozik rá nemes vonásaira valaki, akár vissza-visszatér ide nyaranta. Ez a város mindenkinek nyújt valami szépet. A modern várfürdő elegáns környezetét, centrumában az ódon középkori várral, vagy az új lakónegyedek közt elfutó utcácskák műemlékházait. Vonzó a „Gyulai nyár” programja is: hangversenyek, kiállítások, nemzetközi eszperantó nyári egyetem, várjátékok. Nagy tömeget hívogat az egyedülállóan szép gyulai várfürdő, hétvégeken tíz-tizenötezren is felkeresik gyógyító vizét a termálban és a gyönyörű ősparkban: évszázados platánok alatt nyolc (!) tágas medencében ... A múzeumok, Erkel szülőháza, az irodalmi és történelmi emlékhelyek sora között egy biedermeier cukrászda, a gyulai „Ruswurm”. Százévesnek mondják, de megvan kettőszáz is. Műhelyében az öreg mester —• korabeli receptek szerint — ma is lattal és fonttal méri a „linzer torta”, az indiáner meg a „resztéit stángli” nyersanyagát. • Varázsa hatalmába keríti az embert, bármerre lép is a gyulai utcákon. Különösképp, ha este a Várszínház felé veszi útját, ahol az első „csengetést” ágyúlövés, a továbbiakat a vár fokáról, a négyfelé fölcsendülő fanfárok helyettesítik. S a befelé igyekvő közönséget a „Hazám, hazám...” ária dallamszignálja fogadja. A „Gyulai nyári’-progra- mok koronája kétségtelenül az évente visszatérő várszínházi előadássorozat. Műsorán hagyományosan egy nem vagy alig ismert magyar történelmi dráma és egy —• a belső várudvar színpadához illeszkedő —• klasszikus vígjáték szerepel. Immár több, mint tíz éve. Az idei nyáron egy spanyol szerző, Tinso de Molina A zöldnad- rágos lovag című vígjátéka hangzik fel épp e napokban, estéről estére nagy sikerrel. Előtte pedig egy új magyar darab, Száraz György A nagyszerű halál című történelmi drámája keltett országos figyelmet. E mű alapja valóságos történelmi esemény és helyi kuriozitás: 125 éve, a világosi fegyverletétel után a cári csapatok vezérkara itt, a gyulai vár előtti téren adta át honvédtiszt foglyait Hay- nau megbízottainak. Közöttük volt kilenc tábornok is, az aradi tizenhárom közül... A dráma is ezen a történelmi helyszínen, a gyulai vár közelében álló Wenckheim- kastélyban játszódik, 1849 szeptemberében. A ház ura liberális magyar főnemes, aki — Aradra szállításuk előtt — otthont ad a magyar főtiszteknek. A tábornokok nagyobb része még mindig reménykedik, hogy megmenekül az önkényuralom bősz- szújától. A cári futár azonban rövidesen megérkezik — kiadatásuk hírével. Minden elveszett... Száraz György drámája ezeket a feszült órákat mondja el, középpontba állítva a történelmi alakok emberi és hadvezéri vonásait. Itt döbbenünk rá, hogy a kegyelet, a nemzet emlékezete nem kevéssé idealizált képet alkotott az aradi vértanúkról, akik nemcsak hősök, hadvezérek, de emberek voltak. Emberi értékekkel és emberi gyarlóságokkal. Egy kivétellel (Nagy-Sándor József) nem tudatos forradalmárok és a legkevésbé sem pályáztak a vértan óságra. Emberi tartásukban — mely- lyei a megrendítő hírt és később az ítéletet is fogadják — elsősorban a becsület: a tiszti becsület, a letiport zászló iránti hűség, a bajtársi ösz- szetartozá's dominál. Ez forrasztja össze sorsukat, jóllehet néhány perce — a reménység mind gyérebben világló gyertyalángja mellett — még egymást marcangolták: ki miben hibázott: mekkorát és miért. Politizáltak, intrikáltak, reménykedtek és elcsüggedtek. A nagy pillanatban azonban, amikor utolsó mentsváruk is összeomlik, lélekben összetörve, de emelt fővel indultak a „nagyszerű halál”, az aradi vesztőhely felé. Kiss Ernő, Leiningen-Westerburg, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő... Csoportjuk középpontjában áll pontosabban ül mankójára támaszkodva Damjanich megkapó alakja. Paláncz Ferenc, a Miskolci Nemzeti Színház művésze keltette életre visszafogottan és talán épp ezért rendkívül nagy kifejező erővel. Egy- egy mozdulata, rezignált sóhaja, felcsattanó vagy bátorító szava mély hitelességgel rajzolja meg egy magyar történelmi hős emberi nagyságát. Szerepfelfogásában Damjanich maga a bölcs józanság, a parttalan indulatokat zabolázó, nyers szókimondás és aggódó szeretet. Az egyenletesen jó alakítások, a kitűnően összehangolt játékstílus közepette Paláncz talán az egyetlen, aki szerepe funkciója és annak teljesítése révén is kiemelkedik. Sík Ferenc megrendítő hatással állította színpadra a művet, hangsúlyozva a fő alakok emberi arcvonásait és sorsvállalásuk tragikus nagyszerűségét. Az előadás méltó megemlékezés volt a szabadságharc bukásának 125. évfordulójáról. W. E. AZ ÉPÍTŐIPARI SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT MISKOLCI ÜZEMEGYSÉGE AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ miskolci munkahelyre: gépkocsivezetőket, gépkezelőket, Vöcsi rakodógép-kezelőket, gépkocsirakodókat, éjjeliőröket (az éjjeliőr lehet nyugdíjas is), raktári kiadót és üzemanyagkút-kezelőt; lenlnvárosi munkahelyre: gépkocsivezetőket, karosszérialakatosokat, ív- és lánghegesztőket; kazincbarcikai munkahelyre: gépkocsivezetőket és autó-motorszerelőket. Jelentkezés személyesen: Miskolc, Tüzér u. 12., munkaügyi osztály. Benedek Miklós A DECEMBER 4. DRÖTMUVEK Miiéire keres 18, életévüket betöltött f r grn r rr* erfi es mi munkavállalókat betanított gépmunkásnak
