Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-19 / 167. szám

É5ZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. július 19., péntek A TVK példát mutat * Több tízezer forinttal segítik a borsodi kollégium építését Töprengésre késztető számadatok 6894 könyv jelent meg az elmúlt évben A TVK MŰTRÁGYAGYÁ­RÁNAK dolgozói már szám­talan esetben tanújelét ad­ták áldozatvállalásuknak, se­gítőkészségüknek. Legutóbb, a nagyjavítás alkalmával szervezett kommunista mű­szakban való aktív részvéte­lükkel hívták fel magukra a figyelmet. A gyár mintegy ót százhatvan dolgozója kö­zül több mint háromszáz munkás tett eleget a KISZ felhívásának és végzett je­lentős társadalmi munkát az Iskoláinkért Társadalmi Alap javára. A dolgozók többsége megértette: a tár­sadalomnak szüksége van arra, hogy a megye más nagyüzemi munkásaihoz ha­sonlóan ők is hozzáadják fo­rintjaikat a megyében létesí­tendő középiskolai kollégium felépítéséhez. Valamennyien azon voltak, hogy erejükhöz mérten hozzájáruljanak an­nak a nagyszerű mozgalom­nak a sikeréhez, amelyet an­nak idején az LKM szocia­lista brigádjai kezdeményez­ték Borsodban. Ez tűnik ki az akcióban részt vevő dolgozók szavai­ból is. Elsőként Csanálosi István metánbontó rendszer­kezelőt kérdeztük meg. — A mi kis kollektívánk már el sem tudná képzelni, hogy egy-egy társadalmi ak­Cj könyvek KOSSUTH KÖNYVKIADÓ Antonio Gramsd: Levelek a börtönből. A levelek közelhoz­zák az olvasót az olasz mun­kásmozgalom legnagyobb alak­jához. Király István; Hazafiság és forradalmiság. A cikkek, ta­nulmányok történelmi hagyomá­nyaink, irodalmi örökségünk, nemzeti önismeretünk kérdései­ről szól. Népesedéspolitika — a világ népesedési problémái. A kötet a téma további kilátá­saival és az egyes államok ilyen irányú politikájával foglalkozik. (Tanulmánykötet, szerk.: Szabn- dy Egon.) Komomik Ferenc: Távolodó jurták (Mongóliái úti­könyv). Két füzet foglalkozik az agitáció módszertani problémái­val. Hercegit Károly; A vá­lasztott pártszervek és az agi- tációt irányító apparátus meg­osztása, munkamódszere, vala­mint dr. Ritter Tibor: A poli­tikai agitáclós munka külön­böző szintű irányításának mód­szertani kiállítása címmel. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ Kaffka Margit: Válogatott mű­vei. A magyar remekírók soro­zatban Kaffka Margit válogatott verseit, elbeszéléseit és két re­gényét tartalmazza a kötet. A válogatás és a szöveg gondozá­sa Bodnár György munkája. Goda Gábor: Magányos utazás. Egy varázslatos nyaralás né- i hány hetének története. Győry Dezső: Férfiének. Válogatott és új versek. Az eddig megjelent három versgyűjteménye mellett ez a negyedik. A bevezető ta­nulmányt Czine Mihály írta. Gyárfás Miklós: Legszentebb ér- zelgéseim. A kötet a szerző négy színpadi művét tartalmaz­za. cióból kimaradjon — kap­tuk a választ. — Amikor a KISZ kezdeményezése nyo­mán a gyárvezetés megszer­vezte üzemünkben a kom­munista műszakot, a tizen­hét tagú brigádból, amelyben és is dolgozom, tizenhatan rögtön közöltük: a plusz munkáért járó pénzt fel­ajánljuk a kollégium építésé­re. A brigád 17. tagja csak azért nem vett ebben az ak­cióban részt, mert más irányú elfoglaltsága egt nem tette lehetővé. Az üzemben többen vagyunk, akik már korábban is felajánlottunk bizonyos összeget a borsodi iskolák megsegítésére. Én különösen értékelni tudom ezt a segít­séget, hiszen a feleségem is pedagógus, és látom, mi­lyen sokat jelent a társada­lom összefogása. Deli Ferenc rendszerkezelő, a Béke szocialista brigád ve­zetője így vélekedett: — Ná­lunk is, mint a gyár' többi üzemében már több éves ha­gyomány, hogy iskolákat, gyermekintézményeket pat­ronálunk. Brigádom az idén 100 óra társadalmi munkát vállalt, amit régen túltelje­sített. Mi soha nem azt néz­zük, amikor valamilyen ak­cióban részt veszünk, hogy ebből milyen személyes hasz­nunk, előnyünk származhat, hanem a célt, amelyért közö­sen dolgozunk tekintjük el­sődlegesnek. Ezzel kapcsolat­ban el szeretném mondani, hogy a Béke brigád tagjainak többsége nem borsodi, hanem bejáró dolgozó, akik a szom­szédos Hajdú, Szabolcs me­gyében laknak. Ennek ellené­re ezek a dolgozók ugyanúgy vállalták, hogy részt vesznek a kommunista műszakban és természetesen a munkájukért járó bért is felajánlották az Iskoláinkért Társadalmi Alap javára. Cselekedetük minden szónál ékesebben beszél. | A KOMMUNISTA MŰ­SZAKBA —, amely jelentő­sen hozzájárult az éves nagy­javítás határidő előtt törté­nő elvégzéséhez — a- műtrá­gyagyár dolgozóin kívül be- i kapcsolódtak a különböző j társfőosztályok, üzemek kol- | lektívái is. Pontos adatokat j még nem ismerünk — a szer- I vezők szerint mintegy hat- százan vettek részt ebben a nagyszabású társadalmi ak­cióban — az előzetes becslé­sek alapján több tízezer fo­rintra tehető az az összeg, amelyet a vállalat dolgozói­nak összefogása eredménye­képpen az Iskoláinkért Tár­sadalmi Alap számlájára a közeljövőben befizetnek. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületé­nek szakmai folyóirata, A könyv legújabb számában számvetést találunk a hazai könyvkiadás elmúlt esztendei eredményeiről, összesen 34 ezer kiadványt adtak ki, 104 millió példányban, azok kö­zött 6894 volt a könyv. Ez az összes műveknek egyötödét teszi ki, a példányszámnak pedig 65 százalékát. A köny­vek száma az utolsó tiz év alatt kétharmadával nőtt, a példányszámban is közel 50 százalékos az emelkedés. A tízezer lakosra jutó köny­vek száma 5 év alatt 47 ezerről 61 ezer példányra emelkedett. Nemzetközi ösz- szehasonlításban Magyaror­szág a népi demokratikus ál­lamok között igen kedvező helyet foglal el, a tízezer la­kosra jutó könyv- és füzet­kiadás (nem példányszám) hazánkban és Csehszlovákiá­ban a legmagasabb: 6,2. Ha néhány európai országgal összevetjük ezt, akkor is igen jó helyen állunk, mert csak Dánia, Finnország, Hollan­dia, Norvégia, Svájc és Svédország, valamint Auszt­ria előz meg. Ez utóbbi mindössze 3 tizeddel. Ha az egész világ könyvkiadását tekintjük a tízezer lakosra jutó könyvkiadás arányszáma 1,5, ezen belül az észak-ame­rikai 2,8, az európai pedig 5. A legtöbb könyv az elmúlt évben nálunk a szakiroda- lomban jelent meg, az összes könyveknek több mint két­harmada. Az ismeretterjesz­tő, valamint az ifjúsági és gyermekirodalom fejlődése jellemzi az 1973-as könyvki­adást. A szépirodalmi művek kiadásánál bizonyos megtor­panás mutatkozik, bár a könyvek száma 1,5 százalék­kal emelkedett, a példány­szám 3,8-del csökkent. A leg­magasabb átlagpéldányszá- mot az ifjúsági és gyermek- irodalomban találjuk: 30 200- at, a legalacsonyabbat a tu­dományos irodalomban, ahol 1500 az átlagszám. A szépiro­dalmi művek átlagosan 19 100 példányban jelentek meg. A könyveknek 80 százaléka el­ső kiadásban jelent meg az elmúlt évben. Sok az ala­csony példányszámban ki­adott könyv. 1900 mű 500 vagy ennél alacsonyabb pél­dányszámban jelenik meg, ezeknek 64 százaléka szak­könyv volt. A tudományos könyvek 63 százaléka is alat­ta maradt az ezer példány­nak. Igen népszerűek voltak az elmúlt évben is a sorozatok. A legtöbb művel a Modern Könyvtár jelentkezett, amely 19 kötetet jelentetett meg, az Olcsó Könyvtár sorozatban 18, az Elvek és utakban 16, az Európa Zsebkönyvek so­rozatában 15, a Diákkönyv­tárban 14, a Helikon Csil­lagokban 13, a Világirodalom remekeiben 13, a Művészet Kiskönyvtárában 13, a Mag­vető Zsebkönyvtárban 12 könyv jelent meg egy év alatt. Figyelmet érdemel a kiad­ványok témakör szerinti megoszlása. Az irodalmi mű­vek után, amely az egész könyvkiadás legnagyobb ré­szét teszi ki, az általános művek, államtudományi és közgazdasági, továbbá nyel­vészeti könyvek és füzetek példányszáma képvisel na­gyobb, 6—7 százalék körüli arányt. Az elmúlt évben ki­ugró emelkedést mutattak a nevelési, művészeti és törté­nelmi témakörű művek. A fordítások száma az előző évi — a nemzetközi könyvév esztendeje volt — nagyobb arányú növekedés után to­vább nőtt, 3053 művel szem­ben 3183-ra emelkedett, 458 művet német és orosz szerzők műveiből fordítottak, ami 20 százalékos emelkedést jelent, a példányszámban pedig 12-t. A francia szerzők műveinél a példányszám 38 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a művek száma csökkent. A nemzetközi ada­tok szerint — hazánkat ösz- szehasonlítva a többi népi demokratikus országgal — nálunk a legmagasabb a for­dítási arány. A szépirodalom 745 könyv­vel szerepelt az elmúlt évi könyvkiadásban. Valamennyi műfajcsoportban megmutat­kozik az átlagos példány- számcsökkenés. A verses kö­tetek átlagpéldányszáma 7800, a regényeké és elbeszéléseké 26 800, a színműveké, mű­sorfüzeteké 8200, az egyéb szépprózai műveké 13 100. A 745 kiadott műből 458 élő író műve. Az élő szerzők művei­nek átlagpéldányszáma lé­nyegesen eltér az összes mű­vekétől, messze alatta ma­rad a már nem élő szerzők műveinek. 1973-ban a lakosság 1 mil­liárd 434 millió forintot köl­tött könyvre, 18 százalékkal többet, mint az előző eszten­dőben, az emelkedés 7 szá­zalékos volt. Messze kiugrott viszont a falusi könyveladás, amely 38 százalékkal haladta túl az 1972-es értéket. A fenti számadatok nem­csak a könyvkiadás és könyvt»rjesztés szakemberei­nek tanulságosak, hanem a közművelődés dolgozóinak is. Igaz, hogy a számok globá­lis'adatokat közölnek, nem tudjuk pontosan, hogy példá­ul a falusi 38 százalékos emelkedés milyen művekből adódott, s mert' a számada­tokban az egyes könyvek ára sem jelentkezik, nem tűnik ki, hogy a jó kiadáspolitikát mennyiben követte megfelelő eladáspolitika, illetve, hogy a raktáron levő 200 millió fo­rint értékű könyv, amely az év végén készletként jelent­kezett, tartalmi értékben mit jelentett. Ha azonban csak a szép- irodalmi művek közül figye­lembe vesszük a legnagyobb példányszámban szereplő szerzőket, műveik és pél­dányszámaik mutatóit, ame­lyeknek listája ugyancsak megtalálható az említett ta­nulmányban, már jelentkezik a könyvtárosi, népművelői feladat. Ugyanis a kiadási példányszámokból joggal le­het következtetni a kereske­delmi forgalomra, az eladott könyvek összetételére, s így kitűnik, hogy a 18 százalé­kos kereskedelmi forgalom- emelkedés nem biztos, hogy ugyanilyen nagyarányú köz- művelődési értéknövekedést is jelent. (bm) . VAI.LAIATOK, SZÖVETKEZETEK! ajánljak fel megvételre felesleges új, használt vagy üzemképtelen VILLANYMOTORJAIKAT o MAGEVNEK Miskolc, Kőris Kálmán utco 16 Telefon: 38-140 Telex: 62-411 VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK! AJÁNLJAK FEL MEGVÉTELRE felesleges SZERELVÉNY-, GOLYÖSCSAPAGY-, ELEKTRÓDA-, VAS-, SZÍNESFÉM-, GUMI- és MŰANYAG KÉSZLETEIKET o„ MAGÉVNEK Miskolc, Petőfi tér 4. Telefon: 37-592 Telex: 62-411 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG NÉPMŰVÉSZETE címmel július 19-én, pénteken du. 3 órakor KIÁLLÍTÁS NYÍLIK A RÓNAI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZBAN, Miskolc, MSZB tér 1. Az érdeklődőket szívesen látjuk. A kiállítás augusztus 20-ig tekinthető meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom