Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-19 / 167. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1974. július 19., péntek Illést tartett a Minisztertanács fl TVK felkészült (Folytatás az 1. oldalról) fiatalkorú csak a textilipar­ban, 17. életévét betöltött szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező fiatalkorú pedig a miniszter által kijelölt ipar­ágakban foglalkoztatható éj­szakai műszakban. A kollek­tív szerződések azonban még ezeken a területeken is kor­látozhatják a fiatalkorúak éjszakai foglalkoztatását. A belügy-, valamint a munkaügyi miniszternek és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének előter­jesztésére a kormány elfo­gadta az állami tűzoltóság területi szervei módosított Ä kollektiv szerződés nem leltár Tegnap a Munkaügyi Mi­nisztériumban dr. Nagy László munkajogi főosztály- vezető sajtótájékoztatón is­mertette a kollektív szerző­dések 1973. évi végrehajtá­sának, ill. 1974. évi módosítá­sainak tapasztalatait. Esze­rint a kollektív szerződések 1973. évi végrehajtásáról szóló beszámolókat ebben az évben a vállalatok lényege­sen hamarabb készítették el, mint az előző években,.csu­pán két vállalat akadt, amely március 31-ig nem lett kész beszámolójával. A beszámo­lók tartalmi színvonalának javítására több helyütt kikér­ték már az elkészítéshez a dolgozók véleményét. A ha­tározott fejlődés ellenére a beszámolókban még mindig nagyfokú színvonalkülönbsé­gek vannak. Nagy részük csupán egy-egy részkérdést vizsgál. Ennek az az oka, hogy nincs elég szoros egy­ség a vállalati terv és a kol­lektív szerződés rendelkezé­sei között. Sajnos, még akadnak leltárszerű felsoro­lást tartalmazó \kollektiv szerződések is. A vállalati szakszervezeti tanácsok a beszámolókat március végéig megtárgyal­ták és lényegesen több ész­revételt tettek, mint az elő­ző évben. Kifogásolták, hogy több helyütt a kollektív szer­ződést nem ismertették megfelelően a dolgozók kö­rében. Szorgalmazták a fe­lelősségre vonást a szabály- sértőkkel szemben, különö­sen azoknál a vállalatoknál, ahol nőket és fiatalkorúakat foglalkoztattak tiltott mun­kakörben. Első ízben foglal­koztak a vállalati beszá­molók a szociális és kultu­rális alap felhaszpálásával. de a beszámolók négyötöde általánosságoknál marad. Az ez évi kollektív szerző­dés-módosításokat általában jól készítették elő, az előző években létrehozott munka- bizottságok segítségével. Fi­gyelemre méltó, hogy a leg­több helyen a beszámolók megvitatására és a módosí­tási javaslatokra ugyanazon az értekezleten került sor. Ez a tapasztalatok szerint lényegesen aktívabbá tette a részvevőket A Munkaügyi Minisztéri­um a vizsgált nyolcvan vál­lalatnál szerzett kedvező ta­pasztalatok ellenére szüksé­gesnek látja, hogy a minisz­tériumok és a szakszerveze­tek fokozzák ellenőrző, segí­tő tevékenységüket a kollek­tív szerződtök- w-o-«váltása során szolgálati rendszerére vonat­kozó javaslatot. A külkereskedelmi és a belkereskedelmi miniszter javaslatára a kormány úgy döntött, hogy az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásár — a fogyasztási cikkek nem­zetközi szakvásáraként — szeptember 14—22. között ke­rüljön megrendezésre. A Mi­nisztertanács a külkereske­delmi miniszter javaslatára egyben jóváhagyta azt a programot, amely meghatá­rozza, hogy hazánk 1975— 1976-ban hivatalosan milyen külföldi kiállításokon vegyen részt. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vet­te az építésügyi és városfej­lesztési, valamint az igazság­ügy- és pénzügyminiszter \ közös előterjesztését az ál- j lampolgárok telek-, lakás- és 1 üdülőtulajdonáról szóló jog­szabályok végrehajtásának tapasztalatairól. A jelentés megállapítja, hogy a rendel­kezések — bár igen sokrétű társadalmi problémát érinte­nek — az alapvető céloknak megfelelnek. A többletingat­lanok kötelező értékesítésé­nek előkészítésével kapcsola­tos tanácsi munka javult. A Minisztertanács néhány ki­sebb kérdésben kiegészítő határozatot hozott. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. 'ESEMÉN YEK HOL röwlatem Vasco Goncalves portugál miniszterelnök ismerteti kormányának programját. FELHÍVÁS # Prágában megalakult a chilei nép jogaiért küzdő csehszlovák bizottság. A bi­zottság alakuló ülése felhí­vást fogadott' el. MEGÁLLAPODÁS ® Rómában aláírták azt a tízéves megállapodást, amely­nek értelmében Olaszország 2 billió líra értékű , kőolaj ellenében ipari üzemeket szállít Iraknak és segítséget nyújt Irak mezőgazdaságá­nak. TILTAKOZÁS © A hirosimai polgármes­ter csütörtökön táviratban tiltakozott Giscard d’Estaing elnöknél a Csendes-óceán térségében végrehajtott újabb francia nukleáris kísérlet miatt. tAjékoztatas 9 A JKSZ KB végrehajtó bizottsága Belgrádban meg­tartott ülésén a tájékoztatás kérdéseivel foglalkozott. az olefingyár üzemeltetésére Tegnap délelőtt ülést tar­tott a TVK üzemi párt-v.ég- rehajtóbizottsága. Csősz Gá­bornak, a pártbizottság tit­kárának előterjesztése .alap­ján megtárgyalta és elfogad­ta a végrehajtó bizottság második félévi munkatervét. Második napirendi pontként Szénást Tibor, a TVK mű­szaki igazgatóhelyettese az olefingyár üzemeltetésére való felkészülésről adott szó­beli tájékoztatást. Elmondta, hogy lényegében már a beru­házás kezdet/ időszakában hozzáfogtak azoknak a szak­embereknek kiválogatásához, akik alkalmasnak bizonyul­tak a leendő olefinmű üze­meltetésére. A beruházási főosztályon külön olefin­osztályt hoztak létre, majd 1973 tavaszán megalakították az olefingyár üzemfejlesztő csoportját, amely magját ké­pezte az önálló gazdasági egységként életre hívott ole­fingyár üzemeltető és kar­bantartó szervezetnek. A leendő üzemeltető sze­mélyzet kiválogatásához azt a korábban elfogadott elvet vették alapul, hogy a mű­szaki irányító posztokra, va­lamint a legfontosabb mun­kahelyekre kizárólag . saját erőből, tervszerű káderkép­zéssel biztosítsák a szakem­bereket. így mindenekelőtt az etiléngyár dolgozóira esett a választás, akik megfelelő el­méleti, gyakorlati és üzemel­tetői tapasztalatokra tettek szert az elmúlt évek során. Ök alkották az olefingyár személyi állományának tör­zsét. A vállalat igazgatósága időközben külföldi és hazai betanulást szervezett ré­szükre, hogy ott elsajátítsák mindazokat a szakmai is­mereteket, amelyek elenged­hetetlenül szükségesek az olefingyár üzemeltetéséhez, és a termelés beindításához. A leendő etiléngyár mint­egy 230 dolgozójából 193 már a helyszínen van, ami azt jelenti, hogy az egész techno­lógiai személyzet rendelke­zésre áll. Az igazgatóhelyet­tes szólott róla: „Elérkezett az az idő, hogy az olefinmű dolgozói — munkások, mér­nökök technikusok egyaránt — részt vegyenek a befejező jellegű szerelési munkákban is, ami jelentős segítséget je­lent a beruházás határidőre történő megvalósításához. „E célból a TVK igazgatósága külön intézkedési tervet dol­gozott ki. így az elkövetkező hónapokban az olefinmű tel­jes üzemeltető személyzete, és más gazdasági egységek­ből több mint 400 TVK- szakember vesz részt a be­ruházás befejezésében. Konfucíusztól Un Psaoig... Hl A hatalmi harc háttere Kínában a 2. A Kínai Kommunista Párt X. kongresszusa után, az ország militarizálásának új jelenségeként, rendkívüli méreteket öltött a népi mi­lícia szervezése, különösen a városokban. A militarizálás kimeríti Kína amúgy is kor­látozott erőforrásait. A köz­vetlen katonai kiadások az 1973. évi költségvetésnek több mint 40 százalékát emésztették fel. ♦ Rossz vágányon... Ennek a gazdaságpolitiká­nak káros következményei vannak a kínai társadalom gazdasági alapjára. A szo­cialista alap deformációjá­nak sajátossága Kínában, hogy nem vetik el a tulaj­don állami és szövetkezeti formáit, de azokat úgy használják fel, hogy ellen­tétbe kerülnek a szocialista építés alapvető törvénysze­rűségeivel. Elvetik a tudo­mányosan megalapozott ter­vezést. eltérnek a munka szerinti elosztás elveitől, ki­zárják a dolgozók képvise­leti szerveit a gazdaság el­lenőrzéséből, nem törődnek a dolgozók szükségleteinek ■kielégítésével, a szocializ­mus anyagi-technikai bázi­sának megteremtésével. A maoista vezetés külpoli­tikájában is rossz vágányra +é*-t. A kínai külpolitika fő célja biztosítani a külső fel­tételeket ahhoz, hogy a maoizmus megerősítse osz­tatlan uralmát az országon belül, és fokozott ütemben fejlessze szuperhatalommá Kínát. A kínai vezetők ar­ra számítanak, hogy az ilyen törekvések és a reális lehe­tőségek között tátongó sza­kadékot azzal hidalják át, hogy a két világrendszer el­lentmondásaira építenek, igyekeznek saját érdekük szolgálatába állítani a „har­madik világ” országait, és szövetségeseket találni a tő­kés világban. Ennek leg­szembetűnőbb jele az a té­zis, amelyet Csou En-laj a Kínai Kommunista Párt X. kongresszusán hirdetett meg, mely szerint „a forradalmi országoknak (vagyis Kíná­nak) kompromisszumot kell kötniük az imperialista or­szágokkal”. Ez lényegében ’ azt jelenti, hogy a maoisták igyekeznek „elméletileg megalapozni” az imperialis- taellenessé ól a szovjetelle- nesség felé tett újabb lépé­sei!"'1. A Kínai Népköztár­sasát; áia arra törekszik, hogy szovjetellenes, szocia­listaellenes alapon közeled­jen az imperialista orszá­gokhoz. Az amerikai impe­rializmust már nem neve­zik Kínában (mint még a Kínai Kommunista Párt IX. kongresszusán tették) „a vi­lág. népei leggonoszabb ellen­ségének”, amelytől Kína „élesen elhatárolja magát”. Az amerikai imperializmust a X. kongresszus dokumen­tumaiban már úgy ábrázol­ják, mint „mindinkább ha­nyatló” ellenséget, amely kevésbé veszélyes, mint az „első számú ellenség, a szo- ciál-imperializmus”. ♦ Területi követelések A maoisták szovjetellenes próbálkozásai sokrétűek. Különleges helyet kap eb­ben a területi követelések szüntelen napirenden tartá­sa. A kínai vezetők másfél millió négyzetméternyi terü­letet követelnek a Szovjet­uniótól és nem mondanak le annexiós törekvéseikről a Mongol Népköztársasággal kapcsolatban sem. A Szovjetunió még 1972- ben kijelentette, hogy Kí­nával való kapcsolatait kész a békés egymás mellett élés elvére alapozni, ha ennél többet nem tart lehetséges­nek a Kínai Népköztársa­ság vezetősége. E készség megerősítésére a szovjet kor­mány több konkrét javasla­tot is tett, a kínai vezetés azonban elvetette valameny- nyi szovjet javaslatot, vi­szont egyetlen pozitív kez­deményezést sem tett. Leg­utóbb is a Szovjetunió volt az, amely hozzájárult, hogy amikor a szovjet—kínai ha­tár mentén húzódó Kaza- kevicsev víziút elapad, a kí­nai hajók átmenő forgalom­ra használhassák a Haba­rovszk melletti szovjet bel­ső vizeket. A kínai vezetés ezúttal is a rá jellemző módon vála­szolt a jóindulatú szovjet ajánlatra. Kétségbe vonta, hogy a Habarovszk menti víziút valóban szovjet belső víz, és vitatta, hogy a Fu- juan folyó képezi a két or­szág közötti természetes ha­tárvonalat. ♦ Kína céljai Hasonlóan nyilvánul meg a kínai vezetés az európai enyhülés tekintetében is. A kínai vezetők európai poli­tikájának az a célja, hogy akadályokat gördítsen az eu­rópai biztonsági rendszer létrehozása elé. A kínai ve­zetés olyan erőt szeretne látni Nyugat-Európában, amely politikai és katonai nyomást gyakorol a Szov­jetunióra, illetve a többi szo­cialista országra, Kína cél­ja — ahogy erre Cspu En- laj nyugat-európai államfér­fiakkal folytatott beszélge­tései során nyíltan rávilá­gított — az, hogy ösztönöz­ze az „egyesült független Európa” kialakulását annak érdekében, hogy „ezen or­szágok ereje a Szovjetuniót visszafogó tényezővé váljék Nyugaton”. A kínai vezetők szavaikkal azt a látszatot szeretnék kelteni, mintha a nyugat­európai államokat védel­meznék a „két szuperhata­lommal” szemben, valójában csupán a Szovjetuniót tá­madják, azt állítva, hogy a Szovjetunió „veszélyezteti” Nyugat-Európát. Egyidejű­leg azon munkálkodnak, hogy fenntartsák az ameri­kai katonai jelenlétet az eu­rópai földrészen. A maoisták nem takargatják azt a tö­rekvésüket, hogy felhasznál­ják a NATO-t és a Közös Piac reakciós köreit az eu­rópai feszültség fenntartá­sára. Síkraszállnak azért, hogy a nyugat-európai or­szágokban az integrációs fo­lyamatok ne csupán a gaz­Rágalmak és válasz Q ^zpartak BprIov, a No- ú voszty (APN) szovjet sajtúhírtígynökség hír­magyarázója írja: „... az az érzésem, hogy mindezt előre megtervezték, ügyes emberek az, országha­tárokon belül és külföldön, a jelek szerint. meg akarják akadályozni a Szovjetunióhoz fűződő jó kapcsolatok békés fejlődését.” Ezt a kijelentést Bruno Kreisky osztrák kancellár tet- to ez év februárjában, ami­kor az osztrák televízió durva koholmányokat terjesztett „Ausztria megtámadásának tit­kos szovjet tervéről”. A kancellárnak ezeket a szavait akkor februárban a Kronen Zeitung című bécsi lap idézte, de a tanulságot nem vonta 1« belőle. Most maga a Kronen Zeitung jobb ügyhöz méltó buzgalommal terjeszt szovjet­ellenes koholmányokat. Ezút­tal Romániára nehezedik h mesebeli „szovjet nyomás”, hogy a Szovjetunió „jó kiin­duló állásokat kapjon egy Jugoszláviába való betörés cél­jaira”. Mint Szpartak Beglov írja. egyedül a Kronen Zeitung tudta, hogy melyek azok a rejtclves „források”, amelyek­re ködösen utal. Ha ezek ugyanazok a for­rások, amelyekből az említett gyalázatos televíziós adássoro­zat-készítő és a bécsi Kurier júniusi cikksorozatának szer­zői oltották szovjetellenes szomhikat, akkor ezekhez az út Becsből egyenesen a NATO- országok dezinformációs titkos szolgálataihoz vezet — mutat rá a Novosztyi hírmagyará­zója, majd a következőket ír­ja: — Az igazság az, hogy a Szovjetunió, más európai szo­cialista országokkal, a Varsói Szerződés tagállamaival, csak­úgy, mint a testvéri Jugoszlá­viával vállvetve megtesz min­dent, hogv megszilárdítsa kon­tinensünkön a pozitív válto­zásokat. Az is igaz, hogy a Nyugat politikai köreiben nem min­denkinek tetszik, hogy Euró­pa a tartós békés kapcsolatok megteremtése felé halad. daságra terjedjenek ki, ha­nem a politikai és különö­sen a katonai szférára is. ♦ A maoista politika Az európai kontinensen elért pozitív változások diszkreditálására irányuló fáradhatatlan maoista pro­paganda azt bizonyítja, hogy az enyhülés „ideiglenes, fel­színi, illuzórikus jelenáég”. Amikor kínai hivatalos sze­mélyiségek és nyugat-euró­pai országok politikusai ta­lálkoztak — mint a La Libre Belgique belga napilap megjegyezte —, az utóbbiak felfigyeltek arra, bogy a „kí­naiak milyen állhatatosan hangsúlyozták a feszültség csökkenésének felületi jelle­gét és helyeselték Európá­nak az egyesülésre irányuló erőfeszítéseit”. Ez a maoista politika tük­röződik az európai bizton­ság és együttműködés iránt tanúsított kínai magatartás­ban is. Kezdetben a kínai vezetők mindent megtettek, hogy megakadályozzák a biztonsági konferencia ösz- széhívását. A kínai ENSZ- delegáció vezetője 1973-ban a konferenciát „az európai bizonytalanság” értekezleté­nek nevezte. Most, amikor már az eu­rópai értekezlet második szakasza folyik, a kínai ve­zetők igyekeznek meghami­sítani a konferencia célját és menetét. Hasonló törek­véseket fejéz ki az euró­pai csapatcsökkentési tár­gyalásokkal kapcsolatos vé­leményük is. A kínai pro­paganda. meghamisítva a szocialista országok javasla­tainak lényegét, úgy próbál­ja beállítani, mintha az eu­rópai fegyveres erők és fegy­verzet csökkentése károkat okozna a nyugat-európai or­szágoknak, amelyek „nem rendelkeznek elegendő vé­delmi potenciállal”. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom