Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-18 / 166. szám

1974. július 18., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ho^y életűink teljes maradjon ÓvjÉ, védjük körayezelüÉt Kétségtelen, ben a kánikulai napokban figyelmünk elsősorban a me­zőgazdaság felé irányul, hi­szen most dől el, hogy a sze­szélyes, csapadékos, hűvös időjárás után, nehéz aratás­sal mennyire sikerül időben, jó minőségben betakarítani a termést: az ország kenye­rét, s a jövő évi vetőma­got. Változatlan érdeklődés kíséri viszont ipari termelő, szolgáltató üzemeink dolgo­zóinak munkáját is, hiszen — tudjuk — a nagy nyári melegben nemcsak a földe­ken, a kohók, acélgyártó csarnokok izzó hőségében is hősies helytállást követel a munka. Özdon jártunk teg­nap, s acélgyártókkal, hen­gersori munkásokkal beszél­gettünk. Szinte tízpercen­ként cserélték a sós vizet tartalmazó szódavizes ballo­nokat; arz amúgy is nagy nyári meleg itt meghárom­szorozódik. Ilyenkor eldől, ki az igazi hengerész, olvasz­tár. — Vagy mindenkit, vagy senkit!... — mondták, ami­kor néhány, kimagasló tel­jesítményt nyújtó munkás nevét akartuk feljegyezni: — Itt mindenki egy célért dol­gozik. A műhely, a gyár­részleg, a vállalat éves terv­feladatainak teljesítéséhez adja az erejét, tudását; egy ember, ha el is ér kimagasló teljesítményt — csak egy ember: a terveket mindany- nyiunkra számítva dolgoz­ták ki ... ' A második negyedévi gaz­dálkodási tapasztalatok, de az egész első félévi összeg­zés a hengersoriakat igazol­ják. összefogásukkal, együt­tesen kifejtett helytállásuk­kal 36 ezer tonna hengerelt áruval termeltek többet, mint tavaly ilyenkor. Az új félévkezdés a kohá­szati ágazat vállalatainál is nemcsak naptári időszakot, hanem — s elsősorban — összegzést is jelentett. Ilyen­kor inár bőségesek a tapasz­talatok arra nézve, hogy a gazdálkodás milyen irányba ^ •.r./r'/TV* m »ffcv.n.r-.mju ■ j.1.1 ■ uwnsuw !■ tolódik; milyen pénzügyi, hi­telfedezeti, készáru-értékesí­tési, exportgazdálkodási, il­letve beruházási problémák adódnak, s miben kell „adós­ságot” törleszteni. A szocia­lista brigádok munkájának nagy lendületet adó kong­resszusi munkaverseny hatá­sa, eredménye máris mér­hető: mind az Ózdi Kohá­szati Üzemek, mind a Lenin Kohászati Művek féléves ár­bevétele magasabb, mint ta­valy volt; a két kohászati üzem nyersvasból 64 ezer tonnával, acélból pedig 66 ezer tonnával termelt töb­bet. Ugrásszerűen javult a jövedelmezőség is, s kohá­szati üzemeinken kívül fi­gyelemre méltó árbevétel­növekedést ért el a tárcá­hoz tartozó December 4. Drótmüvek és a Borsodná- dasdi Lemezgyár is. Utóbbi az idén fokozta a belkeres­kedelmi megrendelések tel­jesítését, a drótművek pe­dig új gépeket állított mun­kába a horganyzás. illetve a szállítás korszerűsítésére. Ugyanakkor fokozták az ala­csony szilárdságú acélhuzal gyártását, illetve a beton- acélhuzal-termelést. .4 IpIpví»« összegzés a J\ leíPVeS vállalatom éves terveinek időarányos teljesítése mellett elsősorban a munkás kollektívák helyt­állását mutatja. Ahogyan Ózd on a hengersoriak mond­ták; — Felesleges ember nincs sehol: itt, a hengerso­ron is minden ember egy­séges része a láncnak, feles­legessé akkor válik , valaki, ha nem dolgozik... Most persze, az időjárás miatt ne­hezebb az egyébként is ne­héz, nagy figyelmet, hozzáér­tést követelő munka, egy­másra is jobban keli figyel­mű Aki tűzi munkásnak megy, annak számolnia kell vele, hogy nyáron az acél­gyártó csarnokok, vasolvasz­tók, hengersorok környéke valóságos katlan, ahol a hi­deg szódavizes ballon öt perc alatt felmelegedne, de addig­ra mindig kiürül ... Onodvári Miklós A harangok félreverésére nincs ok, de a természeti környezetet nálunk is mind több veszély fenyegeti. A környezetvédelmi törvény szeptemberben a kormány, év végén pedig az ország- gyűlés elé kerül. Az elmúlt öt évben Buda­pest területén 12 ezer park- és sorfát vágtak ki, túlnyo­mórészt derékvastagságú fá­kat. Az „ország tetején”, Ké- kestelön pedig megtiltották a gépkocsik parkírozását, a le­vegő tisztaságának megóvása érdekében. Sok helyütt •— sajnos — zavartalanul foly­tatódhat a zöldterületek pusztulása, pedig a .megelő­zés mindenütt olcsóbb lenne, mint az utólagos védekezés. Akadnak különösen elítélen­dő példák is: Debrecenben, a Nagyerdőben vajon miért lehet autókkal a bokrok kö­zé is behajtani? A Sió-csa­torna halai azért pusztultak els mert a vízbe mérgező anyagok kerültek a baiaton- fűzfői Nitrokémia ipartele­péről. Szükebb hazánkban, Bor­sodban is akad tennivaló bő­ven. Miskolcon például még 1950-ben bakterológiai és kémiai szempontból egya­ránt kifogástalan volt a víz. Ma már a forrásokban a megengedettnél nagyobb mennyiségű nitritet is kimu­tattak, ami aggodalomra ad okot. Már most gondolnunk kell a keleti csúcsvizmű vá­zét szolgáltató Hernád eset­leges szennyeződéséből adó­dó problémákra is. Gondot okoz az is, hogy Miskolcnak nincs szennyvíz- tisztító telepe. Így a megye- székhely szennyvize — napi 55' ezer köbméter — tisztí­tatlanul ömlik a Sajóba és a Szinvába. Sajnos, a szenny­víztisztító telep első ütemé­nek befejezése csak 1976 kö­zepére várható, s ez a kése­delem sok problémát okoz még a városnak. Miskolc az ország leg­szennyezettebb levegőjű vá­rosai közé tartozik. Az üle­pedő por mennyisége éven­Rekordterniés az Ongai Állami Gazdaságban Gépbemutató Ernődön és Hejőszalontán A kalászosok aratásával cgyidőben. sőt azt már megelő­zően, ha nem is olyan hatalmas, több tízezer hektárnyi nagyságrendű területen, de évről évre nagyobb táblákon, több gazdaságban egy másik fontos, a hazai és a külföldi piacokon egyaránt keresett növény, a borsó aratása is fo­lyik. A befejezéséhez közeledő borsóaratás több gazdaság­ban zárul jó eredménnyel. Különösen az Ongai Állami Gaz­daságban bizonyul kifizetődőnek a hűtőipar számára a zöld­borsó termelése. Összesen 328 hektáron ter­mel borsót a gazdaság. 28 hektáron vetőmagot, azaz fajtaborsót, a többin kon­zervipari zöldborsót termei­nek. Horváth András, az üzem­ág vezetője, aki már közel húsz éve foglalkozik nagy­üzemben a „borsó termelésé­vel. s itt. a gazdaságban 1966 óta „gazdája” a borsó- tábláknak, örömmel újságol­ja. hogy olyan jó termést mint az idén, még egyetlen esztendőben sem sikerült el­érni ebből a hálós növény­ből. — Zöldborsóból fejtett, tisztított állapotban hektá­ronként 22 mázsa volt a ter­vünk. Nagyon odafigyeltünk a borsóra, gondosan betar­tottuk a termesztési techno­lógiát. a terület mintegy 28 százalékát öntöztük is, most jól szerveztük a betakarí­tást, s így sikerül rekord- termést, hektáronként mint­egy 30 mázsánvi borsót ér­tékesítenünk. A tervezett 65 Vagon helyett mintegy 80 vagon zöldborsót adunk a konzerviparnak. Nemcsak a Miskolci Hűtőház igényeit tudjuk kielégíteni, de az AGROKONZUM útján 600 mázsa zöldborsót küldtünk a piacokra, s most a Nyír­egyházi Konzervgyárat is ki­segítjük, amelynek termelési körzetében kevés borsó ter­mett. Az Ongai Állami Gazda­ságban olyan borsótáblák is akadtak, mint például az egyik 19 hektáros, amelyen a Durána fajtájú borsó 44 mázsás átlagterméssel fize­tett. — És ez a gazdag termés a haszonnak még csak az egyik oldala — magyarázza Horváth András. — A terve­zett 210-zel szemben mintegy 800 vagon kiváló minőségű, magas fehérjetartalmú silónk is lesz a zöldtömegből, a bor­sószárból és hüvelyekből. Ez Az Ongai Állami Gazdaságban öt nagy fejtőgép „dolgozza fel” éjjel-nappal a nagy mennyiségű zöldborsót, amiből naponta 1000—1200 mázsát szállítanak a konzerviparnak (Fotó; Sz. Gy.) ként több mint kétszerese, a lebegő por mennyiségé pedig több mint háromszorosa a megengedett határértéknek. Ami biztató: az új HCM környezetvédelmi szempont­ból Európa egyik .legmoder­nebb gyára lesz, s porkibo­csátása a régi gyárénak a tizedére csökken. A próba- üzemelésnél egyébként el­lenőrző méréseket is végez­tetnek. A kezelőszemélyzet már tanulmányozza az NSZK-beli elektrofilterekkel, a zsákos' porszűrőkkel, a fe­dett tárolókkal, a zárt tech­nológiával kapcsolatos is­mereteket. Napjaink technológiájának — mint Gábor Dénes írta — a legfontosabb problémája többé már nem az elsődle­ges szükségletek kielégítése, hanem a tegnap technológi­ája okozta ártalmak kiküszö­bölése. Az új technológia sokszor önmagában is kör­nyezetvédelem: A környezet- védelmi berendezések ugyan drágák; a kohászaiban példá­ul egy acélműnél a beruhá­zási összeg 30—40 százalékát „elviszik”, de az ózdi új acél­műben egy tonna acél még lg}' is olcsóbb lesz, mint ed­dig. A másik nagyon súlyos probléma,- hogy nincs egyen­súlyban a beépített és a zöld- övezetű területek aránya. A városkép rombolása szinte akadálytalanul folyik. A ce­ment és az aszfalt terjesz­kedésének nincs gátja. Az élő természet így kiszorul a városból, mert minden ren- j delkezésre álló területet be­építenek, tekintet nélkül a távlati városfejlesztés pers­pektíváira. Miskolcon, az Eszperantó tér környéki sza­nálások során alig hagytak meg fákat. Ugyanez elmond­ható a Vörösmarty ' és a Hu­nyadi utcai építkezésekről is. Az Avason is mindössze 12 fa maradt meg a több ezer­ből. Amíg nem késő, addig mentsük a menthetőt, amíg lesz mit megmenteni. B. Gy. lehetővé teszi, hogy mint­egy háromszáz hektárral ki­sebb területen termeljünk tömegtakarmányokat. Es bor­só után a legolcsóbb talaj- munkával a legjobb minő­ségű búzát termelhetjük majd. * jr Az étkezési szárazborsó, a vetőmagnak termelt fajta­borsó és a takarmányborsó is jó termést adott az idén gazdaságainkban. , Ez bizo­nyosodott be azon a borsó­aratási bemutatón is, ame­lyet az emődi Szabadsághar­cos és a hejőszalontai Hejő- menti Tsz-ben rendezett a Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat Borsod me­gyei termelési osztálya. Kél rendrearató adapter, a szovjet ZSBA és a magyar RA-adapter munkájának be­mutatására került sor a gaz­daságokban. Mindkét gép bevált megyénk borsótábláin, s nagymértékben megköny- nyíti a betakarítást. Az el­múlt évben egy ilyen adap­terhez jutottak csak hozzá megyénk gazdaságai az AGROKER útján. Az idén már harminchoz, s jövőre 55 adapter vásárlására ad­tak előrendelést a gazdasá­gok. A bemutató keretében Kórössy Kálmán, a Vető- magtermeltető és Értékesítő Vállalat osztályvezetője adott tájékoztatást a borsóterme­lés helyzetéről és várható fejlődéséről. Megyénk gaz­daságai az idén a vállalat­tal kötött együttműködési szerződés keretiében fajta- borsót 1467. takarmányborsót pedig 180 hektárnyi területről aratnak. A kifizetődő ter­melés legjobb bizonyítéka, hogy megyénk mezőgazdasá­gi üzemei jövőre mintegy ezer hektárral kívánják nö­velni a borsó vetésterületét. (P. »•) 1- " V ; ' Miskolcon van az ország egyetlen Cementipari Gépjavító Vállalata. A hejőcsabai kis üzem összesen 11 cementgyár, eternitcsőgyár, valamint a mészüzemek nagyjavításával, kar­bantartásával és alkatrészek pótlásával foglalkozik. A hazai cementgyárak gépparkja meglehetősen vegyes, hiszen több­ségük 30—40 éve épült. Így mintegy 3 ezer fajta gép, 300 ezer darab alkatrészét és egyéb berendezését kell „figyelem­mel” kísérni, bizonyos időközönként cserélni. Szakmunká­saik és a műszaki vezetők gyakran 100 és 100 kilométerre otthonaiktól dolgoznak. Nagyszerű, összeszokott műszaki és szakmunkásgárdája van az üzemnek, amelynek műhelye tu­lajdonképpen az egész ország. Szállításra készen a Lábatlan! Cementmfi részére gyártott kötélpálya leadóállomásának vasszerkezeti elemei Készül a ventillátor-forgórész a DCM részér® A 23 tonnás Makrum-törő forgórészét, melyet a Tatabányai Cementműnck készítenek, csak az udvaron tudják javítani A Cementipari Gépjavító Vállalat kommunistái. KTSZ-fia- taljai és szocialista brigádjai is csatlakoztak a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyhez. Az év első felében valamennyi tervüket, élüzem szinten, 102 százalékra teljesí­tették. Jelenleg Miskolcon csupán a már leállt régi Hejőcsa­bai Ccmentmű gépi berendezéseit szerelik le, ugyanakkor az ország több cementgyárának készítenek pótalkatrészeket. A cementipari gépek javításán kívül elvállalták a Magyar Hajó- és Darugyér megrendelését is:-8 darab 4' és fél köb­méteres markolókanalat készítenek exportra gyártott da­rukhoz. Felföldi György Fotó: Szabados György Meleg fi a ttinál is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom