Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-17 / 165. szám

1974. július 17., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A goiidoskodás jegyében A nők üzemében A gomblyukazó gépnél Lévai Jánosné. A Habselyem- és Kö­töttárugyár kurityáni üzemében Lengyelországba és Mon­góliába készülnek most a blúzok Fotó: Laczó József Bük h szem kereszt öt éve A figyelem középpontjában vannak, de... ♦ Kihasználatlan lehetősének ♦ Csak kirándulóhely?! ♦ kimeneti megoldások A Habselyem- és Kötött­árugyár kurityáni telepén valóban minden a lányok, asszonyok körül „forog". A környék nödolgozói munkál­kodnak — ráadásul terméke­ik is a lányokat, asszonyokat szolgálják. Több mint 1300- an dolgoznak itt, ahol a nők megbecsülésének számtalan apróbb, nagyobb jelét tapasz­talhatja a látogató. Amint arról hírt is adtunk a tanács és a gyár közös ösz- szefogással óvodát épített Kurityánban. Az üzem veze­tői azonban nem elégedtek meg mindezzel. Már azon tö­rik a fejüket: mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a kismamáknak ne kelljen messziről ide hozni a gyere­keket. A legtöbben Felsőnvárádról utaznak gyermekeikkel Kű­ri tyánba. Az üzem már fel­vette a kapcsolatot a helyi tanáccsal, s javasolta: keres­sék meg együtt a lehetősé­gét annak, hogy egy óvoda épüljön a faluban. A gondok méreteire jel­lemző: a kurityáni telepről mostanában havonta 20—25- en távoznak szülési szabad­ságra. A gyermeket váró kis­mamák nagy becsben vannak az üzemben — ha nem is te­remtettek számukra „gólya- üzemet”, gondoskodnak ró­luk. A terhes nőket már négy hónap után könnyebb mun­kára osztják be. A darabbé­res munka helyett kézimun­káznak, vagy egyéb megbí­zást kapnak. Mindezek mellett a ked­vezményes tüzelő-, illetve kel­Növcnyi betegségek, kártevők a zöldséges táblákon A Borsod megyei Növény­védő Állomás szakemberei­nek jelzései szerint az utóbbi hónapok időjárása kedvezett a zöldségkertészetekben is a növényi betegségek és egyes kártevők elszaporodásának. Különösen' vonatkozik ez a hőigényes zöldségfélékre, paprikára, paradicsomra, uborkára, mert a gyengén fejlett növények jobban meg- sínylik a károsítást, sőt el is pusztulhatnak. Megyénk zöldséges tábláin csaknem valamennyi növé­nyen megtalálhatók az apró, 1—2 milliméter nagyságú le- véltetvek, amelyek szivogatá- sukkal károsítanak, de veszé­lyesek lehetnek a bagolypille pajorok is, amelyek a nővé- nyék megrágásával okoznak nagy károkat, főleg a papri­kán, paradicsomon és a ká­posztaféléken. A gombabetegségek (para- j dicsomvész, saláta-, káposz­ta-, uborka peronoszpóra és a lisztharmat) is elszaporod­hatnak, ha a zöldséges táblá­kon nem használnak gomba- ölö szert. Ezért a védekezés­nél a rovarölő szerekhez gombaölő szert is kell kever­ni. A levéltelvek ellen aján­lott készítmények: Bi 58 EC, Regor L 40, Uniiosz 50 EC és Vapona 48 EC. valameny- nyi 0,1 százalékos tömény­ségben. A hernyókártevők el­len a Ditrifon 50 WP, a Mé­tádon 50 EC és a Sumithion 50 EC 0,2 százalékos, az Uni- fosz 50 EC és a Vapona 48 EC 0,1 százalékos töménység­ben a leghatásosabb. A cso­magoló burkolaton feltünte­tett óvó rendszabályok betar­tására gondosan ügyelni kell. mevásárlási akció is népsze­rű a Habselyem- és Kötött­árugyár kurityáni telepén. Egy-egy kiló velúrt méltá­nyos áron kaptak a dolgozók. De még nagyobb kedvezmény jut a gyermeküket egyedül nevelő és a több gyermekes anyáknak, akik 50 forintért vásárolhattak egy kiló kel­mét. A kurityáni üzem segítsé­get nyújt az otthonteremtés­hez is. A törzsgárdatagok (öt esztendeje ott dolgozók) 20 ezer forint kamatmentes hitelt kapnak a házépítés­hez. De nemcsak a „nagy KÖZBEN — hiszen az el­ső kísérletek óta eltelt vagy másfél évtized — az ózdiak hangoztatták: jó lesz a hi­deg vizű strand is, hiszen Özdhoz legközelebb Egerben vagy Mezőkövesden van für­dési lehetőség. A terv bizo­nyára még jó ideig csak el­képzelés maradt volna, ha a városi pártbizottság nem áll ki a korábbinál sokkal hatá­rozottabban a jogos igények mellett. Elhatározták: városi parkot kell építeni, ahol né­hány év alatt csónakázótó, strand, parkok, labdapályák, játszóterek kapnak helyet. A határozott kezdeménye­zés, sürgetés nyomán rekord­idő alatt bontakozott ki a ügyeket” tartják szem előtt Kurityánban, hanem a kicsi­ket is. Olyan büfét teremtet­tek az üzemben, amelyben a hideg élelem mellett zöldsé­get es gyümölcsöt, valamint kenyeret is lehet vásárolni. Munka után, ezekkel a sza­tyorban térnek haza a lá­nyok, asszonyok, s nem kell már szaladgálni, esetleg sor­ban állni a boltokban. Vagy például: a munkahelyeken hűtőszekrény áll a dolgozók rendelkezésére. A nagyobb helyiségekben kettő is. Mindezek jó példái a gon­doskodásnak. Ny. P. szép elképzelések végrehajtá­sa. Mostanáig mintegy 82 ezer négyzetméter területen kezdődött el a parképítés, szép fekvésű helyen, a Bé­ketelep és az ózdi stadion közelében. Van azon a helyen egy pa­rányi természetes tó. Az ké­pezi majd a csónakázótó „magját”, amelynek felülete a földmunkák és a vízzel történő feltöltés után eléri a 3Gvezer négyzetmétert. Az ózdiak szorgalmas em­berek, évente több millió fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeznek a város terüle­tén. Most sincs hiány ajánl­kozókban. Elsősorban a ko­Onhenocr... A Déli pályaudvar rekonst­rukciója során még február­ban elbontottak egy régi támfalat, amelyből egy több mázsás kőtömb dőlt ki. A kő­tömbbel nagy súlya miatt nem nagyon törődtek, a na­pokban azonban, mert útban volt, odébb gördítették. A kő­művesek a kőtömb közepén, a malter alatt mintegy 4U centiméter hosszú, tégla ala­kú repedést vettek észre. A malterréteget lekaparták, s ekkor előtűnt egy ugyancsak tégla alakú fedőkő, amit el- távolítva 31 centiméter hosz- szű és 15 centiméter átmérő­jű, csaknem • háromkilós ón­hengert találtak. A munká­sok felnyitották a leforrasz- tott ónhengert, tartalmát ki­ürítették. közben azonban a tokban elhelyezett egyik ira­tot is apróra tépték, ennek tartalma egyelőre ismeretlen. A munkások épségben adták át az építkezés műszaki el­lenőrének egy magyar, egy német és egy francia nyelvű 30 oldalas füzetet, amely is­mertette a „Cs. Kir. szaba­dalmazott Ferencz József császár Keleti Vaspálya Tár­saság" 1858. május 22-én tar­tott első közgyűlését, s köz­gyűlési határozatokat, pénz­ügyi és műszaki terveket kö­zöl. A jegyzőkönyv és a mellé csatolt térkép, a dunántúli vasúthálózat építkezésének több mint 100 évvel ezelőtti indításáról ad képet. A piszkei vörös jurái mész- kőtömbból előkerült lelet dr. Telek János, a MÁV buda­pesti Igazgatóságának helyet­tes vezetője áladla a Közle­kedési Múzeumnak, ahol a széttépett okmányt restaurál­ják, s ennek alapján tovább kutatják a most újjászülető Deli pályaudvar korábbi tör­ténetet. részüket a munkából. Nagy szükség van a közreműkö­désre, hiszen ez évben 8 millió forint értékű munkát kell elvégezni a városi park területén — ebből 4 millió forint a társadalmi munka értéke. Elkészülte után ,Ózd ösz- szehasonlíthatatlanúl leg­szebb része lesz a városi paik környéke. A tanács 300 kertes ház építésének terem­ti meg a feltételeit a leendő tó közelében. 300 olyan mun­káslakás épül azon a részen, amelyekben biztosítják a hi­deg- és melegvíz-ellátást, a gázfűtést. A KÖRNYÉK kiépítésére bontakozott ki nemrégiben a „Dolgozz egy napot a város­ért!" elnevezésű mozgalom, Ezt az egynapi társadalmi munkát a jelentkezők a vá­rosi park területén végzik el. Elkészülte után a hatalmas kiterjedésű zöldövezet az óz­di környezetvédelem első szá­mú bázisává válik. — M — Lassan öt éve annak a nem mindennapi eseménynek, hogy az ország legmagasab­ban fekvő településere. Bükk- szentkeresztre felvitlék a vi­zet. Nehéz, dicséretre méltó, sok pénzt felemésztő munka volt. Az, hogy a GU0 méter magasra települt falu lakói jó ivóvízhez jutottak, a do­lognak csak egyik oldala. Bükkszentkereszt ugyanis kü­lönleges klímája miatt a fi­gyelem középpontjában van. A vízbevezetést követő te­lekparcellázáskor szinte az ország minden részéből je­lentkeztek igények. iclc reményekkel Bodnár Tiborral, a tanács elnökével akkor arról be­szélgettünk, milyen jelentős fejlődést hoz majd a víz a község életében. Biztosak voltunk benne, hogy megje­lennek a vállalatok, vagy ta­lán maga a SZOT is. s el­kezdődik az üdülőépítés. Még szanatóriumra is gon­doltunk. Miért ne. hiszen az egyetlen kékestetói szanató­rium mellett ugyancsak el­kelne az országban egy má­sik is. Bükkszentkereszt ha­tárában igen alkalmas terü­letek vannak erre. Mindez nem volt akkor üres ábrándozás, hiszen oly sokszor esett addig szó ar­ról. hogy ez is, az is lehetne Btikkszentkeresztből, csak a vízhiány az akadály. A ve­zetékes víz megszületett. A vállalkozó kedv azonban el­apadt. Kihasználatlanul A tanácselnökkel és Erdő- di István vb-titkárral bejár­tuk a falut. A tanács sok mindent tett az öt év alatt. Korszerűsítették a villany- hálózatot. utcák útjait hoz­ták rendbe, új orvosi rende­lőt és lakást építettek. Ez idő alatt a meglevő vállalati üdülők viszont mint­ha visszafelé fejlődtek volna — tisztelet a kivételnek. A tanács vezetői elmondották, hogy tíz évvel ezelőtt mi­lyen pezsgő élet volt például a D1GÉP üdülőjében. Még gyermekeket is üdültettek itt. Most a bejárat feletti táblán megkopott a felirat. De nem is kell újrafesteni, hiszen az üdülő nagy részét eladták a Miskolci Ingatlan­kezelő Vállalatnak. akik most az új gazda örömével igyekeznek — társadalmi munkával is — rendbetenni azt. Vajon egy ilyen nagy üzem, mint a DIGIÍP, való­ban nem tudta kihasználni és fenntartani dolgozói sza­mára ezt a létesítményt, amely valamikor éjjeli sza­natóriumként is szolgálta a vállalatot? A Beke turistaház azért kihasználatlan, mert még ma is rendkívül bonyolult itt szobát kapni. Miskolcon ke­resztül Budapesten kel! szo­bát foglalni. Érthetetlen, mi­ért nem változtatnak ezen , bürokratikus módszeren, mi ért nem lehet ott helyben szállási rendelni? Hasonlóan nehézkes a magánházaknál levő, s az Idegenforgalmi Hi­vatal által bérelt szobák ki­használása is. Az ci ted ajándéka A község fölött terül el az egyik legszebb es legnépe­sebb kirándulóhely, Lófő- tiszíás. Családok, és üzemek brigádjai is gyakran látogat­nak ide. A Miskolci Erdő­rendezőség jóléti beruházás­ból gondoskodik a kirándu­lók kényelméről. Padokat helyeznek el, szalonnasütő helyeket építenek, tűzrakó- kat jelölnek ki, s lesz hová húzódni, ha elered az eső. A község rendezési tervé­ben autóparkírozó is szere­pel, de még csak a rajzon. Bükkszentkeresztre télen- nyáron igen sok család megy gépkocsival, s állandó gond a parkírozás. A turistaház alatt kijelölt terület azonban még kisajátításra vár. Az autóbusz szinte bűvész­mutatvánnyal fordul meg naponta többször a Boros­tyán étterem előtti végállo­máson. A tanács vállalja, hogy lenn a faluban — a ré­gi végállomásnál — fordulót és buszparkírozót alakit ki, ha az AKÜV hozzájárul, hogy újra lemenjenek oda a kocsik A korábban- kifogá­solt 10 százaléknál merede- kebb lejtőt most már télen kikerülhetik a buszok, mert a tanács rendbehozott egy kerülöulat is. Kormányhatározat is van rá Az ide vonatkozó kor­mányhatározat a Mátra— Bükk rendezési tervben or­szágosan kiemelt üdülőterü­letként kezeli Bükkszént- keresztet, A gyakorlatban azonban igen kevés történi itt az elmúlt évek alatt. Ugyancsak papíron szerepel a kempingtábor is. A tanács kijelölte a megfelelő erdő- részt, de még sehol semmi. Pedig az egész Bükkben csak a szűk kis hollóstetői kem­pingben sorjáznak egymás sarkában a sátrak. A vad- sátorozás nemkívánatos szó­rakozás. Átmeneti megoldás­ként a községi tanács veze­tői elhatározták, hogy maguk jelölnek ki megfelelő helyet a sátorozók részére. A szo­bán forgó területen víz is van, világítás is van. Ha ezt hamar körülkerítik, bizo­nyára benépesítik majd a sá­torozók. s jövedelmet is hoz a tanácsnak. A sátorozó­helyre gépkocsival is be le­het állni. Reméljük, legalábo ezt hamarosan megvalósít­ják. A „korszakalkotó" vizbe- veze'cs egyelőre még nem hozott új korszakot az üdü­lőterület életében, ha csak nem számítjuk a gomba mód­ra szaporodó hétvégi háza­kat. Bükkszentkereszt nem lehet csak annak a néhány családnak a pihenőhelye, akik ott építkeztek, hanem sokkal több embernek kell, hogy szórakozást, kikapcsoló­dást és gyógyulást nyújtson, így gondolták ezt bizonyára a kormányhatározat megfo­galmazói is. Adamovics Ilona hászati brigádok veszik ki a Az épülő városi parkban 82 ezer négyzetmé- a parányi tó a leendő városi park területén. térén kezdődött el a munka. Az elkészült háttérben a 300 munkáslakás építésére elő­jatszotcrckct mar birtokukba vettek a gye­rekek. készített területtel. „Dolgozz egy napol a városért 1” Ósdi változások Csónakázótó, strand, játszóterek Az Özdi Kohászati Üzemek nem sajnálta a pénzt arra, hogy termálvizes strandfürdőt építhessenek Űzdon, a rossz levegőjű, füstös, poros iparvárosban. Támogatott egy mély­fúrást az Ozddal egybeépült Uraj község közelében. Sajnos ezer méter mélységből is csak hideg vizet kaplak. Feltétele­sen kínált később milliókat ahhoz, hogy Serélyfalva, Púinak közelében találjanak termálvizet, amelyet csővezetéken jut­tatnának Úzdra. Ugyancsak ezer méter melységben járt már a fúró, termálvizet azonban nem találtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom