Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-04 / 2. szám

yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Húszéves az esti egyetem Jubileumi emlékülés Miskolcon XXX. évfolyam, 2. szám Mai számunkból Miül lllllll Ilin Illinium mi Kilencvenmillió utas (3. oldal) Előtérben a nuntkás­és ív-műsor (7. oldal) Rakétatámadás Phnom Penh ellen A kambodzsai népi felsza­badító erők szerdán éjjel — tíz napon belül immár háta- í dik alkalommal — ismét lőt­ték Phnom Penh katonai cél­pontjait. A főváros különbö­ző negyedeibe hat rakéta csapódott be. A rakétákat az amerika-barát rezsim egyik dandártábornoka szerint egy, Phnom Penhtől mindössze öt kilométerre fekvő pontról,', a Mckong-folyó keleti partjá­ról lőtték ki. A hazafiak rádiója egyéb- ként már napok óta ismé­telten figyelmezteti a fővá­ros polgári lakosságát arra, hogy Phnom Pcnli katonai célpontjai ellen fokozódni fognak a támadások. Csütörtökön a kambodzsai felszabadító erők ismét ra­kétatámadást intéztek az or­szág fővárosa, Phnom Penh ellen. Hét 122 milliméteres rakéta csapódott be a rezsim katonai főparancsnokságának közelében. A robbanások hét személyt megöltek és csak­nem 30-at megsebesítettek. A cliilei junta hallgat A chilei katonai junta nem hajlandó kommentárt fűzni azokhoz a Havannából érke­zett jelentésekhez, amelyek szerint — mint mór hírül adtuk — Carlos Altamirano, a chilei szocialista párt fő­titkára Kubában részt vett a nemzeti ünnep alkalmából rendezett díszszemlén. A fa­siszta junta hatóságai szep­tember óta nyomoznak Alta- j mirano után és jelentős vér­díjat - tűztek ki fejére. Egy chilei kormányszóvivő azzal ! indokolta a hallgatást, hogy Chile nem tart fenn diplo­máciai kapcsolatot Kubával. A chilei fővárosból jelenti az AFP hírügynökség, hogy i Kuba kész befogadni száz! chilei személyt, akik az Al- lende-kormánv megdöntése után Santiagóban az Egyesült Nemzetek Szervezetének vé­delme alá helyezték magu­kat. Ara: SO fillér Péntek, 1914. január 4. A haladás jelei mutatkoznak a genfi konferencián Kissinger üzenete Fahminak A haladás jelei mutatkoz­nak a Közel-Kelettel foglal­kozó genfi katonai tárgya­lásokon. A szerdán csak­nem három órán át tartott egyiptomi—izraeli megbeszé­lés után kiadott közlemény rámutatott, hogy az ügy „fontos szakaszába jutott”. A küldöttségek tagjai nem nyilatkoztak a tárgyalások állásáról, a két küldöttséghez közelálló forrósok azonban „komoly fejleményeket” jó­solnak a hét végére. Genfi megfigyelők szerint amennyiben a Szuezi-csa- tornánál egymással szemben álló csapatok szétválasztá­sának kérdésében megálla­podás születik, az ezzel kapcsolatos okmányokat a konferencia teljes ülésén ír­ják alá. Erre az ülésre ked­vező esetben január utolsó harmadában kerülne sor. A válság megoldását cél­zó diplomáciai’ lépésekbe;, tartozik az A1 Ahram című kairói lap csütörtöki számá­ban közzétett jelentés is. amely szerint Iszmail Fáhmi egyiptomi külügyminiszter „sürgős üzenetet” kapott amerikai kollégájától. Henry Kissingertől. Az üzenet tar­talmáról részletek nem szi­várogtak ki. Fahmi szerdán találkozott Richard Smith amerikai misszióvezetővel és Philip Adams kairói brit j nagykövettel is. * Tovább nőtt a feszültség a szuezi frontvonalon és a Golan-magaslatok térségé­ben. miután szerdán az ok­tóberi tűzszünet óta legsú-! lyosabb összecsapásokra ke- rüll sor. Mint az A1 Ahram című kairói lap tudósítója a frontról hírül adta, a nap , folyamán kirobbant össze- I csapásodban nehéztüzérség, páncélosok és rakétaegysé- ! gek is részt vettek. Izraeli részről is beszá­moltak az incidensekről és közölték, hogy szerdán a tüzpárbajokban összesen nyolc izraeli katona sebe­sült: meg. Nem utolsósorban az egyre inkább elmérgese­dő katonai helyzetről tár­gyal majd pénteken Wa­shingtonban Dajan izraeli hadügyminiszter Henry Kis­singer amerikai külügymi­niszterrel. A washingtoni Fehér Ház szerdán hivatalo­san is hírt adott a terve­zett találkozóról. Dr. Bodnár Ferenc ünnepi megnyitóját mondja Az MSZMP Borsod megyei Bizottságának Marxizmus— Leninizmus Esti Egyeteme 20 esztendővel ezelőtt kezdte meg működését Miskolcon. A jubiláló intézmény két év­tizedes munkájának eredmé­nyeiről és további feladatai­ról tegnap, január 3-án Mis kolcon, a városi pártbizottság székházéban ünnepélyesen megemlékeztek. A jubileurfn emlékülésen megjelent és az elnökségben foglalt helyet dr. Bodnár Fe­renc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Bor­sod megyei Pártbizottság első titkára és dr. Móna Gyula, a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője. Jelen vol­tak megyénk és Miskolc is­mert közéleti személyiségei: a párt, állami és társadalmi szervezetek képviselői; a ju­biláló intézmény vezetői, ta­nárai és technikai munkatár­sai; egykori tanárainak és hallgatóinak képviselői, to­vábbá a budapesti és a szom­szédos megyék esti egyete­meinek, valamint a Csehszlo­vák -Kommunista Párt Kelet- Szlovákiai — Kassa területi — Bizottságának képviselői is. Az emlékülésen a megyei pártbizottság nevében dr. Bodnár Ferenc elvtárs kö­szöntötte a jelenlevőket, majd ünnepi megnyitó be­szédében — többek között — a következőket mondotta: — A marxizmus—leniniz­mus esti egyeteme Miskolcon — az országoan másodikként — az 1953/54-es tanévben nyi­totta meg kapuit azzal a cél­lal. hogy a párt, továbbá az állami és társadalmi szervek funkcionáriusainak korszerű és színvonalas eszmei, poütí- kai képzést nyújtson. Ennek szükségessége már akkor, húsz esztendővel ezelőtt is sürgető gyakorlati igényként jelentkezett a politikai irá­nyító munkában. Az esti egyetemi képzés igazi célja, a marxizmus—leninizmus ma­gas színvonalú és alkotó szel­lemű oktatása azonban az in­tézmény működésének első éveiben — az ismert okok miatt — még nem valósul­hatott meg maradéktalanul! Az intézmény erőteljes es töretlen fejlődése, s a gya­korlatban is mind bővebben gyümölcsöző munkája való­jában az l95b-os ellenforra­dalom leverese után. a po - tikai és társadalmi konszoli­dáció kibontakozásával kez­dődött meg Miskolcon s a (Folytatás a 2. oldalon) Az év első napirendjén Az ipari munkásság helyzete Jelképnek is beillik: a megyei NEB az új év első ülésének első napirendi pontjaként az ipari munkások helyzetéről tárgyalt, pontosabban: az ipari dolgozók üzemi szoeiális kö­rülményeiről. A vizsgált üzemek: a Lenin Kohászati Mü­vek, az Özdi Kohászati Üzemek, az. — akkor még nem egyesült — Borsodi Szénbányák cs Özdvidéki Szénbányák Vállalat, az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat, a Tiszai Vcgyikombinál, a Mál.vi Téglagyár, a MÁV Jármű­javító, a MÁV Rendezőpályaudvar. Felhívás a szovjet néphez A nagy körültekintéssel készített jelentés (vizsgálat­vezető: Szőnyi Jenő, LKM) részletes képet ad a szociá­lis körülmények alakulásá­ról. A munkásszállók hely­zetéről. az üzemi öitözök- fürdőkről, az üzemegészség­ügyről. a kedvezményes ét­keztetésről. a lakásiuttatások- ról, az üdültetésről. Az ülés részvevőinek — részint a je­lentés. részint saját tapasz­talataik alapján ugyancsak számos észrevétele, meg jegy zése, javaslata volt, így ért­hető. hogv az első napirendi pont vitája több óra hosz- száig zajlott. Mind a jelentés mind a felszólalók egyetértettek ab­ban. hogy a vállalatok az el­múlt évek során sokat tet­tek az ipari do*;ozók szo­ciális körülményeinek javí­tásáért, Figyelembe kell ven­ni azt is. hogy — a Tiszai Vegyikombinát kivételével — valamennyi vizsgált üzem régi és érmen emiatt bizo­nyos intézkedések, előírások megvalósítása nehézkes. Pél­dául az úgynevezett fekete­fehér öltözők létrehozása. Elképzelhető, hogy milyen nehéz például az LKM-ben ezekhez az öltözőkhöz meg­felelő területet találni. Öl­tözőszekrénye gyakorlatilag ugyan mindenkinek van, de az előírások szérinti fekete- fehér öltözők mennyisége nincs meg. A táppénzes napok száma növekedett és ezzel egyidő- ben természetesén a kiesett munkanapok száma is. A té­mával kapcsolatosan többen szóvá tették, hogy a védő­ruhát, a védőfelszerelést a dolgozók általában nem használják. Részben azért, mert ezek egy részének vi­selése fárasztó, nehéz, rész­ben pedig meggondolatlan­ságból nem viselik. Erre a problémára, a baleset-elhá­rításra. a munkásvédelemre továbbra is nagy gondot- kell fordítani, ha lehet, na­gyobbat. mint eddig. Érde­mes felfigyelni rá. amit ez­zel kapcsolatosan a Megyei Főügyészség képviselője mondott el felszólalásában. Más vállalatoknál végzett, hasonló témakörű vizsgála­taik során tapasztaltak pél­dául. hogy a jogszabályok állal kötelezően előirt havi munkásvédelmi szemlét nem tartották meg mindenütt, vagy nem az előírásoknak megfelelően tartották meg. Ezeken a szemléken kötele­ző részt vennie az üzemor­vosnak, a vállalat vezetői­nek is. hogy személyesen is ellenőrizzék az előírások be­tartását, esetleg újabb óvin­tézkedéseket javasoljanak, valósítsanak meg. E téren is van még mit tenni a válla- I latoknak, amelyeknek a ve- 1 zetöi sok mindent tettek ugyan eddig is, de még nem eleget. A téma fontosságát jelzendö, hadd idézzük a je­lentést: a vizsgált időszak­ban a vállalatok fizikai dol­gozóinak mintegy 56 száza­léka (29 ezer ember) dolgo­zott egészségre ártalmas munkakörben. Föld alatti munkán több mint 12 ezer. nagy zajártalomban több mint 6 ezer. porártalomban csaknem 5 ezer. nagy hő­hatás mellett majdnem 3 ezer, hidegártalomnak ki­tett munkakörben pedig mintegy 4 ezer ember. Egyik érdekes kérdéscso­portja volt a tegnapi ülés­nek az üzemi étkeztetés problémája. TVIC-nál és a MÁV-nál a dolgozóknak mintegy 40 százaléka, a töb­bi, vizsgált vállalatnál pe­dig mintegy 12—18 százalé­ka veszi igénybe ezt az ét­(Folytatás a 2. oldalon) Moszkvában közzétették az SZKP Központi Bizottságá­nak a párttagsághoz és a szovjet néphez intézett fel­hívását. A Szovjetunió Kom­munista Pártjának Központi Bizottsága azzal a felhívássá; fordult a párthoz és a szov jet néphez, hogy az ötéves lerv negyedik évét újabb si­kerekkel tegyék emlékezetes sé az SZKP XXIV. kongres/ szusán hozott határozatok teljesítésében. A felhivás egyebek között hangoztatja: „a kommunis­ta társadalom sikeres építé­se — a szovjet nép méltó hozzájárulása a szocialista közösség erősítéséhez, a né­pek békéjének, biztonságá­nak megszilárdításához, az emberiség társadalmi haladá­sához”. Az SZKP Központi Bizott­sága felhívásában megállapít­ja. hogy 1973-ban nemzetkö­zi téren fontos pozitív válto­zások történtek, és tovább növekedett az SZKP. vala­mint a Szovjetunió nemzet­közi tekintélye. „A testvéri országokkal szoros egységben megvalósuló békeprogram eszméi, az SZKP aktív, kez­deményező nemzetközi poli­tikája. még jobban megerö sitették a szocialista közös­ség összekovácsolódását és kedvező hatást gyakoroltak bolygónk egész politikai lég­körére”. „A nemzetközi kap­csolatok fejlődésében megtör­tént a feszültségtől és a hi­degháborútól az enyhülés és a különböző társadalmi rend­szerű államok békés együtt­működése felé a fordulat'’ -- hangoztatja a felhívás, majd rámutat: — A szovjet emberek és az egész haladó emberiség nagy­ra értékeli a lenini pártnak., az SZKP Politikai Bizottsá­gának és személy szerint Leonyiö Brezsnyevneiv. az SZKP KB főtitkárának óri­ási hozzájárulását a népek békéjének és biztonságának ügyéhez, forrón támogatják és helyeselik az SZKP és a szovjet állam békeszereto külpolitikáját. ,.A Központi Bizottság erre a támogatásra támaszkodva a jövőben is következetesen, szilárdan es energikusan küzd a népek biztonságáért és a nemzetközi együttműködés­ért, a béke, a szabadság, va­lamint a társadalmi haíadas ügyének diadaláért” —, hang­súlyozza a felhívás és meg­állapítja: Az SZKP külpolitikájának sikerei kedvező nemzetközi feltételeket teremtenek a kommunista építéshez.. a szovjet nép békés alkotó munkájához. ..Az 1974. évi terv teljesí­tése és túlteljesítése nemcsak ennek az ötéves tervnek si­keres befejezése szempontjá­ból bir majd döntő jelentő­séggel, hanem fontos lépes (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom