Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-11 / 8. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1974. január 11., péntek Szeptemberben sorsolnak otoljára békekölcsönt sajtótájékoztatója Az O A lakosság bankjának eredményes tevékenységéről, idei terveiről számolt be csütörtöki sajtótájékoztatóján a MUOSZ-ban dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgató­ja. kimondotta, hogy a lakos­sági betétállomány tavaly 8,2 milliárd forinttal az év végé­re 62 milliárd forintra növe­kedett, csupán kamatokra mintegy 2 milliárd forintot írtak jóvá. Több mint 4.7 millió betétkönyvet tartanak nyilván. Az év végén 39 mil­liárd forint volt a lakosság hitelállománya. Hosszú lejá­ratú hitelekre, gyakorlatilag lakásépítkezésekre, tavaly 4.8 milliárd forintot folyósí­tottak, s a tervezettnél több, 85 000 lakás mintegy 80 szá­zaléka az OTP pénzügyi köz­reműködésével valósult meg. A 6 milliárdos rövid és kö­zéplejáratú hitel többségé­ben fogyasztási célokat szol­gált; egyebek között 600 000 tételben 3.1 milliárd forint kölcsönt adtak áruvásárlásra. Szóba kerültek a tájékozta­tón a tanácsi bankmunka és a valuta, valamint a totó­lottó üzletág eredményei, s a fennállásának 25. évfordu­ * I. lóját ünneplő takarékpénztár idei tervei. Az OTP az életszínvonal­politikával összhangban eb­ben az évben a lakosság be­tétállományának több mint tízszázalékos — 6,5 milliár­dos — növekedésével számol. A vezérigazgató bejelentet­te, hogy a szolgáltatások fej­lesztésével kapcsolatos kor­mányrendelet törekvéseinek megfelelően kedvezően mó­dosították a lakásfelújítási, karbantartási és korszerűsíté­si hitelfelvételeket. A változ­tatás lényege: a személyi tu­lajdonban levő, valamint a szövetkezeti lakóházak és az állami lakások bérlői az ed­digi 45 000 forint helyett Bu­dapesten, a városokban, és a kiemelt településeken het­venezer forintig, másutt vi­déken 60 000 forint kölcsönt vehetnek fel tatarozásra. A kölcsön kamata társasházak­nál és családi házaknál 50 000. illetve vidéken 30 000 forint­ig 2 százalékos, a fennmara­dó összeg után 6 százalék. A vezérigazgató bejelentet­te azt is, hogy az államköi- csönök visszafizetési határ­ideje 1974. december 31-ig lejár, ezért módosították a sorsolások rendjét, A tervek szerint az Eiső Békekölcsönt január 15-én, a másodikat márciusban, a harmadikat áprilisban, a negyediket és a kamatozó kölcsönt június­ban, az ötödik Békekölcsönt augusztusban, a hatodikat pedig szeptemberben sorsol­ják utoljára. A nyertes köt­vények beváltását a húzások után négy héttel kezdik meg, i mert minden egyes kölcsön­ből öszesített nyeremányjegy- zéket készítenek. A nyeremé­nyek kifizetésével egyidőben megkezdik a ki nem húzott kötvények névértékben törté­nő visszaváltását is. Tehát például az I. Békekölcsön nyertes és ki nem sorsolt kötvényei február 12-től, a VI. Békekölcsöné október 8-tól válthatók be. Az állam­kölcsön kötvények kibocsátá­sától a szeptemberi utolsó húzással együtt 250 sorsolá­son 10,7 milliárd forint — ebből 3,5 milliárd forint nye­remény — jutott, illetve jut a kötvénytulajdonosoknak Az idén a hat békekölcsönre 111 millió forint nyereményt sorsolnak ki, s 622 millió fo­rintot fizetnek vissza névér­tékben a kötvényekre. löziemény köügyminiszterönk moszkvai tologatásáról Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere a Szovjetunió kor­mányának meghívására ja­nuár 8-tól 10-ig hivatalos baráti .látogatást tett a Szov­jetunióban. Púja Frigyest fogadta L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkára. A. A. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügymi­nisztere és Púja Frigyes, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztár­saság külügyminisztere között megbeszélésekre került sor. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió viszonyára jellemző szívélyes légkörben és teljes elvtársi megértés szellemében folytatott meg­beszéléseken a miniszterek áttekintették a két ország po­litikai, gazdasági és kultu­rális kapcsolatai!. Mély meg­elégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió szo­ros barátsága és állandóan erősödő sokoldalú együttmű­ködése a szocialista interna­cionalizmus elvei alapján minden területen terméke­nyen fejlődik, s teljes össz­hangban áll az 1967. szep­tember 7-én Budapesten alá­írt barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződéssel. A magyar—szovjet kapcso­latok sikeres fejlődése meg­felel a két ország népei lét­érdekeinek, elősegíti a szo­cializmus és a kommuniz­mus építése soron következő feladatainak megoldását, a szocialista közösség erejének növelését. A felek állást foglaltak a kétoldalú és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretein belül sokoldalú gaz­dasági együttműködés továb­bi elmélyítése, a szocialista gazdasági integráció komp­le* programjának megvaló­sítása érdekében kifejtett erőfeszítések fokozása mel­lett. A miniszterek hangsúlyoz­ták, hogy a szocialista or­szágok összehangolt nem­zetközi tevékenysége egyike azon legfontosabb tényezők­nek, amelyek elősegítik a fe­szültség további csökkenését, a béke és a biztonság meg­szilárdítását az egész vilá­gon. A magyar fél a tárgyalá­sok során hangsúlyozta a Szovjetunió lenini politiká­ja. az SZKP XXIV. kong­resszusán elfogadott béke- program nagy jelentőségét és magasra értékelte a Szovjet­uniónak az egész világ bé­kéjéért és biztonságáért ki­fejtett sokoldalú külpolitikai tevékenységét. A szovjet fél aláhúzta, hogy a Magyar Népköztársaság aktív külpo­litikájával .jelentősen hozzá­járul a szocialista országok összehangolt politikájának megvalósításához a nemzet­közi küzdőtéren. Az időszerű nemzetközi problémák megvitatása során különös figyelmet szenteltek azoknak a feladatoknak, amelyek az európai bizton­ság fenntartására és megerő­sítésére irányulnak. A miniszterek pozitívan értékelték a Magyar Népköz­társaság és a Szovjetunió külügyminisztériumai együtt­működésének tapasztalatait és a különböző szintű kon­zultációk és munkamegbe­szélések további szélesítésé­ben egyeztek meg. A tárgyalások megerősí­tették a felek álláspontjá­nak és nézeteinek teljes azo­nosságát valamennyi megtár­gyalt kérdésben. Púja Frigyes külügymi­niszter átadta A. A. Gromiko külügvminisztennek a Ma­gyar Nénköztársaság kormá­nyának hivatalos, baráti lá­togatásra szóló meghívását, amelyet A. A. Gromiko kö­szönettel elfogadott. ä VDK elutasítja 8i amerikai fenyegetést A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riumának szóvivője január 8-i nyilatkozatában erélyesen elutasította az Egyesült Ál­lamok fenyegetőzéseit és Nguyen Van Thieu háborús uszító kijelentéseit. Mint a nyilatkozat emlé­keztet: J. Schlesinger, az Egyesült Államok hadügy­minisztere 1974. január 6-án azzal fenyegetőzött, „Nagyon is lehetséges, hogy Nixon elnök felhatalmazást fog kérni a kongresszustól arra, hogy a saigoni hadsereg tá­mogatására Észak-Vietnam ellen vesse be az amerikai légierőt, ha Észak-Vietnam átfogó offenzívat indítana a dél ellen”. A VDK külügyminisztériu- [ mának nyilatkozata felhívja a figyelmet arra, hogy Schlesinger e kijelentései nyomon követték Thieu sai­goni elnök még orcátlanabb nyilatkozatait, amelyek sze­rint „Dél-Vietnamban nem lesz sem általános választás, sem béke” lehetséges, hogy „megszakítja a tárgyalásokat a kommunistákkal”, s hogy a saigoni hadseregnek „a kommunisták ellenőrizte tér­ségeken belül kell támadá­sokat indítaniok”. J. Schlesinger kijelentései a vietnami néppel szemben provokációt; az egész világ béke- és igazságszerető köz­véleményével, igy az Egyesült Államok haladó közvélemé­nyével szemben is kihívást jelentenek”. A demokratikus Vietnam külügyminisztériumának nyi­latkozata végül erélyesen ar­ra sürgeti az Egyesült Álla­mokat és a saigoni kormány­zatot, hogy szigorúan hajtsa végre. a Vietnamról szóló párizsi megállapodás, és az 1973. június 13-i közös köz­lemény összes rendelkezéseit. I Tanácskozás Szolnokon Az MSZBT-tagcsoportok elnökei és aktivistái tanács­koztak csütörtökön Szolno­kon az MSZMP megyei Bi­zottságának székhazában. Nagy Mária, az MSZBT fő­titkára tartott előadást a társaság tavaly végzett mun­kájáról, s beszélt az idei fel­adatokról. Megállapította, hogy a magyar—szovjet ba­rátság tömegmozgalommá vált. Az elmúlt évben száz- tizennégy új tagcsoport ala­kult az országban, amelyek főleg a munkahelyeken te­vékenykednek. A tagcsoportok sokolda­lúan tevékenykednek a ne­mes cél érdekében. .Jelenleg több mint ötezren tanulnak oroszul az országban. A Szovjet Kultúra Házának megnyitása hatékonyan se­gíti az MSZBT munkáját is. Szoros együttműködést ala­kítottak ki az intézmény ve­zetőségével. A barátsági munka következő legfonto­sabb feladata hazánk felsza­badulása harmincadik évfor­dulójának méltó előkészíté­se. Az idén befejeződik a Szovjetunió köztársaságait\ bemutató könyvsorozat ki­adása, plakátok, képek, köny­vek jelennek meg a nagy ország életéről. Tovább fej­Megtett laktat Ferenc Mélységes fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy Baktai Ferenc, forrón szeretett barátunk, elvtársunk, kollé­gánk, a Népszava Rózsa Fercnc-díjas főmunkatársa, a ma­gyar szocialista újságírás kiemelkedő egyénisége életének 50. évében, súlyos betegség következtében, hosszú szenve­dés után elhunyt. Az elhunytat a Népszava szerkesztősége és a Magyar Ü,j- ságírók Országos Szövetsége saját halottjának tekintik. Baktai Ferenc temetése január 14-én, hétfőn fél 3 órakor lesz a Farkasréti temetőben. A Népszava szerkesztő bizottsága. Népszava Lapkiadó Vállalat, a Magyar Üjságírók Országos Szövetsége * Baktai Ferenc 1924-ben született Mezőtúron. Korán kap­csolatba került az újságírással, már 22 éves korában a Tolna megyei Néplap felelős szerkesztője lelt. 1948-tól 1952-ig a Szabad Nép munkatársaként tevékenykedett, majd haláláig a Népszava szerkesztőségében dolgozott. 1960-ban kapta meg a Rózsa Ferenc-díj első fokozatát. A pártnak 1945 óta volt tagja, nagy szakmai tudása mellett sokoldalú politikai kép­zettséget is szerzett. Halálával a magyar újságírás kiemelkedő egyéniségét vesztette el. Az egyiptomi hadügyminiszter beszéde lesztik a nyelvoktatást, uta­zásokat szerveznek a Szov­jetunióba. Ahmed Ali Iszmail tábor­nok egyiptomi hadügyminisz­ter a Nasszer-ról elnevezett kairói katonai akadémián mondott beszédében elítélte a vérontásnak és szabotázs­nak azt a taktikáját, amely­hez az izraeli fél folyamo­dik a közel-keleti válság rendezésére irányuló tárgya­lások idején., Hangsúlyozta, hogy Izrael elmélete az úgy­nevezett „biztonsági hatá­rokról” az arab területek megszállva tartásához való ragaszkodásból fakad és a Sínai-félszigeten októberben lefolyt harcok során bebizo­nyította tarthatatlanságát. E harcok eredményeit össze­gezve, a miniszter leszögezte, hogy óriási csapást mértek az izraeli katonai stratégiá­ra és bizonyságot tettek az egyiptomi fegyveres erőknek arról, hogy a legbonyolultabb Az NSZK-beli Ingolstadt olajfinomítóját a rendőrség pán­célozott járművei őrzik és legtökéletesebb fegyverze­tet is sikerrel alkalmazzák. Megoldódott a mezőgazdaság gépeinek alkatrész-utánpótlása Az élelmiszergazdaság gép­gyártásának helyzetéről és fejlesztésének főbb feladatai­ról sajtótájékoztatót tartott Pesti László, a Mezőgazda- sági Gépgyártó és Szolgálta­tó Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója. Mint el­mondotta. a tröszt legfonto­sabb tevékenysége a mező- gazdaság gépparkjának alkat­részellátása. A 24 vállalat 144 gyáregységét összefogó tröszt évente mintegy 50 ezer féle alkatrészt szállít a gé­pekhez. 1973-ban a mezőgaz­dasági földényben is folya­matosan biztosította az al­katrész-utánpótlást. a gépek teljes kapacitással dolgozhat­tak. Fejlesztő tevékenységével a tröszt különösen nagy gondot fordít a kiemelt programok­ban szereplő ágazatok gépe­sítésére. Az elmúlt évben megoldódott a cukorrépa- termesztés és -betakarítás gépesítése. A korszerű gép­sorok a cukorrépa összes vetésterületének 65—70 szá­zalékáról takarították be a termést. Az idei feladat olyan egysoros önjáró gép kialakí­tása, amellyel kisebb vetés­területekről takarítható be a cukorrépa. Az idei, őszi mun­kánál várhatóan üzembe is helyezik az első ilyen gépe­ket. A cukorrépához hasonló­an megoldódott a hagymabe- takarítás gépesítése is. A szálastakarmány betaka­rítása az elmúlt évben foko­zódó gépesítés ellenére gyak­ran gondot okozott, ezért a MEZŐGÉP Tröszt az idén kooperációban gyártja ezeket a gépeket az NDK-beli part­nerekkel. Az NDK az idén a tavalyinál nagyobb mérték­ben, jövőre pedig teljes egé­szében ki tudja elégíteni a magyar mezőgazdaság igé­nyét bizonyos fajta szálasta- karmány-betakarító gépekből. Ez évben gabonakombájnok közös gyártását is eltervez­ték az NDK-iparral. A sertés- és szarvasmarha­tartás fejlesztését célzó prog­ram megvalósításában is részt vállal a tröszt. 1973-ban a szolnoki gyárában 5500 tonna könnyű acélszerkezetet állítottak elő a korszerű ál­lattartó telepek építéséhez. Idén egyebek között a híg- trágyalé-feldolgozást segítő gépek kialakítása vagy 1' cek vásárlása a feladat. Fontos a MEZŐGÉP Tröszt szolgáltató tevékenysége is. Megfelelő szervező munká­val az elmúlt évben három­száz szervizkocsit irányított a mezőgazdasági gépek fo­lyamatos karbantartására. Idén a szolgáltató tevékeny­ség kiszélesítésével az élel­miszeripar és a hűlőipar gé­peit is folyamatosan „szem­mel tartja” a tröszt, így vár­hatóan ezekben az ágazatok­ban is kevesebb lesz az üzemzavar. A kormánynak az elmúlt évben hozott határozata nyo­mán 1974. január 1-től a me­zőgazdasági gépipar a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hatáskörébe ke­rült, s a MEZŐGÉP Trösztön belül tevékenykedik. Ez meg­teremtette a szervezeti tel­tételét annak, hogy az iparág egységes irányítással, az anyagi és a szellemi kapaci­tás koncentrálásával segítse az élelmiszergazdaság egyre növekvő szükségleteinek ki­elégítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom