Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-10 / 7. szám
1974. január 10., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 llj lípú autéliiisz A hazai autóbuszgyártás egyik bázisa, az Ikarus Karosszéria- es Járműgyár székesfehérvári gyara az idén tovább növeli a termelést; s 3700 korszerű autóbuszt készít. A pa nórámaablákös, itthon és külföldön egyaránt népszerű IK—255 es IK—260 típusú buszok gyártása mellett hozzálátnak a 200-as családhoz tartozó légrugós, luxus kivitelű IK—250 típusú autóbuszok gyártásához is. A kisautóbusz-gondokon igyekeznek majd segíteni azzal a nyolc-nyolc és fél méter hosszú kisbusz típussal, amelynek tervei most készülnek. Előreláthatóan két kivitelben készítik majd ezeket a régóta nélkülözött .járműveket. Az egyszerűbb kivitelű kisbuszok a mezőgazdaság és a munkásszállítás gondjait enyhítik majd, a luxus kivitelűek pedig a bel- és külföldi turizmus céljait szolgálják. Megoldódó gondok az ÉMV-ben rtefe.iezésé,,ez közeledik a tornaszent-mdrási mészkőbánya rekonsír”T£eiója. Kénünkön, az úgynevezett pofástörő szerelését végzik Fotó: Mizcrák István Nyomozó hatóság is Ha kell, büntetnek, A Vám- és Pénzügyőrség tevékenységéről Vám- és Pénzügyőrség Borsod megyei Parancsnoksága. Hogy van, mindenki tudja. Ám feladatairól már jóval kevesebbet. Pedig nagy fontosságú, sokrétű munkát végez a testület, amely közfigyelmet érdemel. Tevékenységükről még vázlatosan is lehetetlen átfogó képet adni. hiszen a vám- és pénzügyőrség nemcsak vámhatóság, szabálysértési hatóság és adóhatóság, hanem január 1-től nyomozóhatóság is. Kezdjük a bepillantást, egy kevesek által ismert feladattal, az export-import ellenőrzéssel. Pedig a be- es kirakodás ellenőrzése még a termelésre is hatással van. A pénzügyőrök gyorsaságától függ a szállítóeszközök kihasználása, a kötbér ... sőt, nyugatra küldött szállítmányoknál még állambiztonsági feladatokat is ellátnak. Az importtal kapcsolatos roppant munkájukra egyetlen adat is rávilágít: 1973- ban a megyei parancsnokság több mint 600 millió forint vámot vetett ki a vállalatokra és üzemekre, (Ebben még. nincsen benne az a munka, amely'a másutt vámkezelt beérkező árukra vonatkozik.) Mindezzel még ár- szabályozó szerepe is van: a kiszabott vámon múlik, mennyi egy cikk ára. Azt. hogy a pénzügyőr ellenőrzi a pálinkafőzést, ezt mindenki tudja. Azt viszont nem. hogy Borsodban van az ország szeszfőzdéinek 10 százaléka, az ország szesz- termelésének 10—13 százalékát adva. Ezek ellenőrzése is nagy munka. Lehetne még sorolni sok érdekes feladatot, a diósgyőri vízjeles papír- gyártás felügyeletétől az utasforgalom vámellenőrzéséig. Mit jelent, hogv január I-tői nyomozó hatóság is a pénzügyőrség? A kérdést Felvinczy Ernő, pénzügyőr alezredesnek, a vám- és pénzügyőrség megyei parancsnokának tettük fel, — A vámbűncselekmények (csempészés) ügyében éppen- úgy nyomozhatunk, mint a devizagazdálkodást sértő vagy pénzügyi bűntettekben. Például ez utóbbi alá tartozik a tilos pálinkafőzéstől a hamis vagy eltagadott jövedelemadóig. iletékig sok minden. A borforgalmi adónál elkövetett bűntetteknél is nyomozhatunk. — Hallhatnánk egy friss esetet? — Autóval hordták a pálinkát Kiskörösről Takta- harkánvba, nemcsak a pálinkafőző kilétére derült fény, (megtalálták a főzőkészülékeket, — hanem az orgazdákra is. Hatan ezért is felelni fognak. A hidasnémeti pénzügyőrök pedig lelepleztek egy külföldi állampolgárt, aki 16 ezer forintot akart kivinni az országból. A pénzt üzérkedésből szerezte, — Miből adódik a legtöbb félreértés? Miben nem elég tájékozott a lakosság? — A vásárlásoknál van legtöbb baj. Ne vásároljunk külföldi holmit olyanoktól, akik ingyen hozták be. Hangsúlyozom, nem becsempészték. Viszont a vámkedvezmény csak az illető utasra érvényes, a tőle vásárlóra már nem ... Aztán gyakori szabálysértés, hogy valaki eladogatja a holmiját külföldön. Amit behoz szabályos — de eladni semmit sincs joga külföldön. Ez már devizagazdálkodást sértő cselekmény. sőt ezer forint feletti eladásnál már bűntett. Sok gond van az élelemmel is. Az utazás céljának megfelelően legfeljebb 3 napra elegendőt szabad kivinni. Ha valaki Kassára megy, nem vihet magával két rúd szalámit. Annál is inkább, mert továbbra is fennáll az a tilalom. hogy semmilyen állati eredetű élelmiszert sem szabad kivinni. ; A vám- és pénzügyőrség- pék . jó a kapcsolata a lakossággal. Panasz nem érkezett munkájukra. A megnövekedett utasforgalom ellenére zökkenőmentesen, kul- , turáltan bonyolították le a ! vámvizsgálatokat. Milyen gondjaik vannak? — Jobb és nagyobb nyelvtudásra kell szert tenni a kulturált vámvizsgálat és a külföldi számlák mialt. örvendetes. hogy egyre nagyobb számban beszélnek pénzügyőreink több nyelven ... Utánpótlási gondjaink megszűntek. Továbbra is sikerül saját kádereinkből pótolni a nyugdíjba vonulókat. Pedig mind nagyobb szaktudás szükséges sokrétű munkánk gyors és jó ellátásához. Ny. P. Gyors se^iíscg Tiszaszederkénynek IB F Az elmúlt hét végén a televízióból es a rádióból arról értesültek a Nyergesúj- íalui Eternitgyár vezetői, hogy a Lenin városhoz tartozó Tiszaszederkény községben hónapok óta súlyos ivóvízhiánnyal küzdenek. A riportból kiderült, hogy a Leninváros térségében készülő 2000 megawattos erőmű részére nagy teljesítményű vízkiviteli művet építenek. Az új víznyerő lélestt- méfty á Tisza átlagok vízállásánál 11 méterrel melyebben helyezkedik el a földben. hogy a hatalmas be-' tonkolosszus építését a feltörő talajvíz ne akadályozza, 40 darab, egyenként 70 méter mély kutat fútták, s ezekből folyamatosan szivattyúzzák a talajvizet. Ennek hatására azonban Tisza- szederkény községben is kiapadtak a kutak, s így a régi település víz nélkül maradt. Jelenleg is tartálykocsikban szállítják ide az ivóvizet. Az Erőmű Beruházó Vállalat az elapadt víz pótlására vezetékes hálózatot épít a községnek, de eternitcső hiányában kénytelenek voltak abbahagyni a munkát. , A Nyergest!jfalui .Eternit- gyár vezetői, miután értesültek a súlyos ivóvíz-gondok- j ról, példás gyorsasággal segítettek. Az elmúlt hét szóm- j hatján szereztek tudomást a | tiszaszedérkénvi gondokról, s hétfőn már útnak is indítottak kétvagonnyi eternitcsövet Tiszaszederkény be. A sajóbabonyi Észak-ma- gyarországi .Vegyiműveket ma már azon vállalatok között tartják számon a megyében. amelyek a legtöbbet teszik dolgozóik, mindenekelőtt a fizikai munkások lakásgondjának a megoldására. A „ma már” nemcsak a jelent érzékelteti — a múltra is utal. Arra az időszakra amikor a bábonvi lakáshelyzetet elemezve inkább csak gondokról, krónikus lakáshiányról tudtak a vállalat vezetői beszámolni. Az 1954—68 közötti időszakban valóban ilyen volt a kép. A tarthatatlan helyzet. érzékeltetésére csupán egyetlen adat: miközben a gyár évről évre fejlődött, bővítette profilját s közel húszszorosára növelte a termelést, a vállalat vezetőinek minden jó szándéka, erőfeszítése ellenére is mintegy 150 család szükséglakásban, kulturáltnak aligha nevezhető körülménvek között élt. E helyzet végleges felszámolása 1970-ben indult meg, ekkor nyílt lehetőségük a vállalatoknak — az ÉMV-nek is — arra. hogv fejlesztési alapjuk egv részét lakásépítésre fordítsak. Ekkor született meg a bá- bonyi gyár vezetőinek a döntése arról, hogy a IV. ötéves tervben saját erőforrásából 100 lakást építenek, és lehetőség szerint más módon is igyekeznek maradásra bírni a vállalat dolgozóit. A szorongató helyzetet látva a megyei tanács is segített: lő millió forinttal járult hozzá a gondok megoldásához. így — újabb vállalati támogatással — 200 lakás építésére nyílt lehetőség. Ami ezután következett — mint azt Erdélyi Elemér, a kommunális osztály vezetője megfogalmazta — már egy új, eredményekkel teli fejezet az ÉMV és az itten: dolgozók életében. 1971 óta az ütemezés szerint bővül a lakótelep, évente 24 lakást adtak át az építők. Ez azonban nem azt jelenti, hogy evente 24 családot juttatott a vállalat lakáshoz, hiszen emellett kamatmentes kölcsönökkel segítették a kislakásépítőket, ugyanakkor bérlőkijelölési jog megvásárlásával Miskolcon is 16 dolgozónak biztosítottak lakást. Az utóbbi 3 évben 32 dolgozónak nem kevesebb mint 2 millió 604 ezer forint hitelt nyújtottak lakásépítés céljára. S talán ennél is jobban szemlélteti a fejlődést az összegezés: három esztendő alatt 118-an kaptak lakást, s 38 minőségi cseréhez járult hozzá a vállalat. A lakáshoz juttatottak közel 60 százaléka fizikai dolgozó. Mint említettük, az ÉMV 200 lakás felépítését tűzte célul a tervidőszakban, ebből 84 készült el eddig. Milyen ütemben folytatódik e nagyszerű program, s milyen további támogatásokra számíthatnak a gyár dolgozói ? A kommunális osztály vezetője elmondotta: idén 48 lakást szeretnének átadni. 1975-ben pedig 72-őt építenek. Ami az ezévi tervet illeti. minden remény megvan a megvalósításihoz, hiszen az alapozás most folyik. sőt: az első 12 lakásos épületeknek már a falai is állnak. Az idén megvalósuló tervek között egy új támogatási torma is szerepel. Az. ÉMV erre az évre 27 munkáslakásra nyújtotta be igényét a miskolci tanácsnál. Vállalta," hogy a 10 százalékos előtörlesztési összeget dolgozói részére részletfizetési kedvezménnyel biztosítja. Ezen felül az építéshez a lákásár 20 százaléka erejé.iig további támogatást ad. Ilyen célra 1 millió 950 ezer forintot tartalékolnak. S a távolabbi, az 1975 utáni jövő? Jelenleg az előkészítésnél. az elképzelések kimunkálásánál tartanak. Mint megtudtuk, a lakásépítést továbbra is fontos feladatnak tekintik, az ütem azonban várhatóan mérséklődni fog. N. .1. Ösztönző, új módszerek A Borsod megyei Tanáesi Építőipari Vállalat eredményei Ílllí llO/lkíí 1973? A Ifi It UM/. (Hl Borsod me_ gyei Tanácsi Építőipari Vállalat kollektívája a megrendeléseknek időben és jó minőségben tett eleget. Az előző évihez viszonyítva 15 százalékkal nagyobb értékben építettek, 13 százalékkal nőtt a termelékenység, s ami e kollektíva életében különösen jelentős; nyereségben közel tízszeresét érték el az előző évinek. — Az elmúlt évben — mondja Kiss Sándor igazgató — tő célkitűzéseink szerint: a hatékonyság növelésében, a költségszint csökkentésében. a jobb munka- szervezésben akartunk és sikerült is előrelépnünk. A termelékenység növelésének fő eszköze volt: a munka és üzemszervezés korszerűsítése, az ösztönző rendszer finomítása, a saját erőből történt műszaki lejlesztés. A vállalatvezetés abból indult ki: a munka- es üzemszervezés csak akkor lesz korszerű, ha azt a felső vezetéstől a mikroszervezeti« mindenki magáévá teszi. Ennek érdekében a munkahelyi vezetők — az építésvezetők és a művezetők — bevonásával továbbképzést szerveztek. A résztvevők többek között a munkahelyi szervezésről, a gazdálkodás elvi és gyakorlati feladatairól, az ügyvitelszervezésről kaptak részletes információt. Korábban gyakori volt a rögtönzés. Ebben, azaz a tervszerű, előrelátó anvagellatás- ban, munkaszervezésben — az anyagi érdekeltség, a felelősség növelésével — sikerült előrelépni. Ez is hozzájárult. hogv tavaly 70 ezer munkaóra-megtakarítást értek el. I» van ilyen tapasztalható a sokoldalú erkölcsi. s anyagi ösztönzés létrehozásában. A termelő dolgozók jó 90 százalékban a teljesítmény alapján kapja a munkabért. Mindenekelőtt jelentős bérfejlesztést végeztek; a fizikai dolgozók keresete 9,6, az alkalmazottaké 7,9 százalékkal nőtt. Az építőszervezetben más vonatkozásban is növeltéi? az anyagi érdekeltséget. A brigádok, s annak tagjai egyénileg is érdekeltek a költségráfordítás csökkentésben, a takarékosságban, a munka időbeni elvégzésében. Azt jelenti, hogy amennyiben az adott munkahelyen időben, jól végzik az építést, megtakarítást érnek el; a fizikai dolgozók is prémiumot kapnak. Tavaly a fizikai dolgozóknál 200. az alkalmazottaknál 25 százalékkal növelték a prémium-érdekeltséget. Általában gondot okoz. hogy az Ifjú szakmunkasok a felnőtt gyakorlat hiányában nem érik el a kívánt eredményt. Ez letöri őket, s elvágyódásra ösztönöz. Tavaly e vállalatnál új módszerként meghonosították a betanulási pótlékot. Az ifjú szakmunkások 21 éves korig óránként 1 forint, pótlékot kapnak. Hatásaként nőtt a fiatalok ambíciója, s a korábbinál több fiatal dolgozik a vállalatnál. A vállalat ;g" jei: a szocialista, a munkabrigádok. Itt hihetetlen belső tartalékok vannak még. Éppen ezért elhatározták, hogy a hatékonyságban a nap minden percében, órájában érdekeltté teszik a brigád-, a csoportvezetőt. A Borsod megyei Tanáesi Építőipari Vállalat jelentős hatású kísérletbe kezdett 1974. január 1-el kezdődően a brigád-, a munkavezető havonta 400—900 forinttal többet kaphat; ha jó! szervezi a munkát, neveli az embereket, nincs kimaradó, vagy a brigádból kilépő. Más vonatkozásban ilyen veszteség éri a rossz vezetést a nem kielégítő munka következtében. Az anyagi ösztönzés fokozódik a szocialista brigádvezetőknél. A szocialista brigádvezetó. amennyiben eleget tesz a kollektíva feladatának, közel egyharma- daval többet kaphat havonta, mint <a munkabrigádok vezetője. A jó eredmény kihat a brigád minden tagjára is. hiszen ha a kollektíva teljesíti vallalasait. ezért külön erkölcsi, anyagi elismerés, esetleg prémium jár. A prémiumrendszernél is végeznek finomítást. Tavaly még negyedévenként értékelték a munka végzését, s előfordult, hogy a kollektíva tagjai egy, vagy két hónappal később kapták meg a végzett munkáért járó külön összeget. Az ez évi finomítás szerint adott esetben a munka végzése után mar kifizetik a prémiumot. 4/ |<)7 | i»v| feladatok .1/ I7H. I ’ I nem |.iseb. bek. A terv szerint az elmúlt évitől 13 százalékkal nagyobb értékben építenek, szerelnek — ebben 150—200 lakás építése is szerepel —, 25 százalékkal növelik a vállalati eredményt, s 9 százalékkal a termelékenységet. A növekvő feladatok elvégzésében fokozottabban építenek a vállalati sejtek, a brigádok, a munkabrigádok munkáiéra, alkotókészségére. S ehhez megyei viszonylatban is jól találták meg az erkölcsi és anyagi ösztönzés módszereit. Csorba Barnabás