Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-09 / 6. szám
1974. január 9., szerda É5ZAK-MAGYARORSZAG 5 Az autóbuszokon és villamosokon Kicserélik a jegykezelő készülékeket A január első napjaiban forgalomba állított új panoráma-ablakos autóbuszokon az utazóközönség örömmel „fedezte fel” a fővárosban már bevált és nagy népszerűségnek örvendő, új típusú jegykezelő készülékeket. A Miskolci Közlekedési Vállalatnál elmondották, hogy az autóbuszokon és a villamosokon fokozatosan kicserélik a lyukasztó készülékeket, amelyeknek a beszerzése nagyon körülményes. Áruk darabonként 800 ~1000 forint között van, s több mint 1000 darabra lenne szükség. Amikor 1971- ben Miskolcon bevezették a kalauznélküli közlekedést, a Budapesti Közlekedési Vállalat „kölcsönözte” az MKV. nak a szükséges mennyiségű jegykezelő készülékeket, mivel azokat egy szövetkezet gyártja és a miskolciak megrendeléseit csak ebben az évben kezdték el teljesíteni. Egyelőre csak azokat a meghibásodott „masinákat” cserélik ki, amelyeket mór nem lehet javítani. Gépmatuzsálem öreg gép nem vén gép — ezt tartják azok a szakemberek, gépkezelők, akik szeretik a régi masinákat. Ilyen gépmatuzsálem például az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság törökéri gőzszivattyúja, amelyet a Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Rt. készített Budapesten, 1897-ben, s amely még most is jó szolgálatot tesz. Időnként ugyanis ezzel és a közelében levő, de már Diesel meghajtású szivattyúval emelik át a felesleges belvizet a gáton a Bodrogba. A gép is. a gépterem is ragyog a tisztaságtól. Jól szolgál, mert gazdája, a gépmester gondját viseli. Egyébként a közelben már épül egy elektromos meghajtású szivattyú is. így ez a szinte ipari műemlék-számba menő gőzszivattyú valószínűleg hamarosan megpihenhet. Laczó József felv. Vadászok ? A KAMERUNI KECSKE — lévén, hogy kameruni — leginkább Afrikában található. Nálunk, Magyarországon főként az állatkertben leledzőnek, míg a szabad természetben viszonylag kevés helyen. A kevés helyen is csak akkor, ha odaviszik és ott elengedik őket. Abaújban, Cekeháza környékén, a Zemplén szépséges erdeiben, az Aranyosvölgy tájékán lege- lészgétett két, kameruni kecske egy juhnyájjal. Persze magyarázat kívánkozik rá: hogyan kerültek erre az egyébként köztudottan i vadregényes, nagyszerű tá- j iákra az afrikai jószágok, és mit kerestek itt? íme: Az Abaújkéri Gyógypedagógiai Intézet gyerekei évekkel ezelőtt kaptak egy aprócska, játszanivalóan szép szari'ast. Etették, gondozták, felnevelték, az aprócska szarvas gyönyörű bikává fejlődött, nagylegény lett és hálátlan. Ugyanis a bika egyszercsak ráébredt, hogy az egész udvarban, jókora parkban ö a legerősebb, beleszámítva a kutyákat is, a gondozóit is, és attól kezdve mindenkit jól megkergetett, menekülésre késztetett. A gyerekek is csak óvatosan, lisztes távolból nézegették a peckesen lépdelő agan- csos urat, a kutyák pedig a szarvas első döflcödései- től, rúgásaitól megsértődve a közelébe sem mentek, Mi legyen most már a szarvassal? Ha kiengedik az erdőber mivel nem fél senkitől, rögtön leterítik, elpusztul. Végül a budapesti Állat- kertnek adták, ahonnan cserébe kaptak aranyfácánt, ezüstfácánt, más érdekes állatot, köztük a már említett kameruni kecskéket is. A gyerekek pedig ezzel az alappal létrehozták az állattenyésztő szakkört, mely néhány év alatt a gondos, szakszerű munka révén ugyancsak látványossá fejlődött. Ma már az udvaron és a ketrecekben ki tudja miféle kacsák, fácánok láthatók, a madárházakban papagájok, kanárik, japán pintyek sokasága röpköd, kiabál, vagy trillázik, nyúltenyészetüket a szakmabeliek már sokfelé ismerik az országban, de tartanak őzikét, tengerimalacot, teknősbékát, aranyhalat, oroszludat, pézsma- kacsát, pávát, gyöngytyúkot és más. különös állatokat is. Talán érdemes még egyszer felhívni a figyelmet rá: gyógypedagógiai intézetről van szó. Ezeké o gyerekeké a két kameruni kecske is, amelyeket az intézet bizonyos időre egy juhász gondjaira bízott. Hadd legyenek a kecskék a szabad legelőn, erősödjenek, fejlődjenek és majd meglátjuk, mi lesz. Az lett, hogy a kecskék egy darabig tisztességesen viselkedtek, majd egyszercsak elindultak felfedező útra, és tússzá sem tértek. Az intézet vezetője rögtön jelentette az esetet a rendőrségnek, a közeli falvakban közhírré tették, aki megtalálja, tudja kié,, jelentsék. stb., stb. Az apró termetű, fekete színű kameruni kecskék egyébként nehezen téveszthetők össze más állattal. Az intézet gyerekei izgatottan várták a történéseket. Múltak a hónapok. Pár nappal ezelőtt viszont egy gépkocsi állt meg az intézet előtt, három ember szállt ki belőle és enyhén szólva fura ajánlattal keresték meg az intézet igazgatóját. Elmondták, hogy ök vadászok, és vadászat közben elfogták a kameruni kecskéket, azok ott is vannak a kocsiban, ha megérnek az igazgatónak ezer forintot, visszaadják, ha nem, hát nem adják. EZT AZ INTÉZETET egyébként sok ember segíti. Az Észak-magyarországi Vegyiművek szocialista brigádjai most karácsonyra is ajándékok, játékok sokaságát vitték a gyerekeknek, elvégzik a legkülönbözőbb munkálatokat, de igen elrestellnék magukat, ha italain! módon ezt honorálni akarnák. Viszont nem minden ember egyforma. A „vadászok” ezer forintot kértek, és mivel vem kapták meg, a kecskéket sem adták vissza. Remélhetőleg mégsem ez volt az utolsó szavuk. Jó lenne, ha pedált! a megyei tanács illetékes osztályáról kapnának valamelyes biztatást az ügy — tisztességes — folytatásához. Priska Tibor Közismert, hogy hazánkban a tél hagyományosan az eszem-iszom időszaka. Ezekben a hónapokban az emberek hajlamosak arra, hogy nagy mennyiségű zsí- ros éleit — főként disznótorost — fogyasszanak. Nagyobb a keletje ilyenkor a különféle szeszes italoknak, a pálinkáiknak, a rumnak, s kedvelt ital tálén a forralt bor is. Az egészségügyi szakemberek ezúton is felhívják a figyelmet arra, hogy az alkohol — csakúgy, mint a sokféle zsíros étel — télen éppen olyan ártalmas, mint más évszakokban. Akár a szeszes italok, akár a zsíros ételek mértéktelen fogyasztása mindenképpen káros az egészségre. Különösen az idősebb korosztályba tartozók és a gyerekek tartózkodjanak a túlzásoktól. A tapasztalatok szerint a szervezet télen nehezebben alkalmazkodik a környezethez, mint nyáron. Az orvosok szerint — mostanában eléggé változékony időjáráshoz igazodva — célszerű rétegesen, melegen öltözni, minél több vitamindús, ka- lóriaszegóny ételt fogyasztani, elsősorban mirelit készítményeket, tejtermékeket, gombát, sovány húsfélét, főzelékeket. Ugyancsak megszívlelendő orvosi tanács: tartózkodjunk minél többet a szabad levegőn, mozogjunk, sportoljunk. hogy megszabaduljunk az izomszövetekben lerakodott fölösleges szénhidrát és zsírmennyiségtől. Védekezzünk a téli cseppfertőzés ellen is, amelynek legfőbb forrásai a túlzsúfolt helyek, presszók, pályaudvarok, mozi előcsarnokok, a , rosszul szellőző, túlfűtött he- j lyiségek. i. Á borsodsziráki „csoda” Rosszkor jöttünk. Megelőzött bennünket az ÉMEX- PORT egyik embere, akivel éppen a jövő évi több milliós exportíátelekröl tárgyal Botya Péter főmérnök. A DIGÉP vasbetonaljgyárakat szállít a Szovjetunióba, s ezekhez készít melléküzem- ágban pótalkatrészeket a tsz. Már az 1975. évi kapacitás i- kat is lekötötték ...Shara: r szóba került az export, a főmérnök néhány szóval elmondja; tavaly egy 30 ezer, az idén egy 10 ezer négyzetméter alapterületű csarnokot gyártottak és szereltek össze Hamburgban egy nyugatnémet cégnek. De eljutottak gyártmányaik közvetett export formájában a távoli Indiába is. * A borsodsziráki tsz fő profilja a növénytermesztés és az állattenyésztés. Ennek részaránya ugyan alig valamivel múlja felül a melléküzemágak ipari termelésének részarányát, de így is mutatós eredményeket értek el. Hogy csak egy példát mondjak: búzából a hektáronkénti termésátlag 32,5 mázsa volt. ami a járásban a legjobb eredmény. Az állattenyésztés értékesítési árbevétele 1973-ban 17,3 millió forint. Kiérünk a falu melletti húsfeldolgozó üzemhez, ahol Czapári Miklós főagronómus veszi át kalauzolásunkat. Az üzemvezetővel együtt mutatja meg a hetente 100—15Ó sertést feldolgozó húsüzemet, majd a szarvasmarhatelepre megyünk. — Nyáron itt még legelő volt — mutat körbe, ahol most egy korszerű, óránként 30 tonna gabonát, vagy 10— 12 tonna kukoricát feldolgozó. teljesen automatikus terményszárító áll. — Ez pedig — megyünk tovább — egy 600 férőhelyes rácspadozatú istálló, amelynek a helyén a nyár végén még szintén nem volt semmi, csak a rét. Iludák Attila elkísér bennünket Zilizre is, ahol a tsz száz női alkalmazottja a Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri gyáregységében készült csokoládéfigurákat csomagol. Gadóczi Irénke. az üzemvezető-helyettes nem kis büszkeséggel mondja: — Nyugat-Németországba exportálja ezeket a csokinyuszikat a gyár. örülünk, hogy a mi munkánk ;s benne van. De még inkább annak. hogy így munkaalkalom teremtődött számunkra Mindannyian a környékről járunk be Zilizre, van aki Perkupáról. * Ismét Botya Péter főmérnöknél kötünk ki. örül. hogy IV tetszett amit láttunk. Hogy még átfogóbb képet alkothassunk. elmondja, hogy a tsz- nek jelenleg 991 tagja és alkalmazottja van. Ebből a nyugdíjasok és járadékosok száma 191. A közgyűlés már korábban úgy döntött, hogy megszűnik a munkaegység, így mindenkinek havi fizetése van. Ag. 1 főre jutó havi átlagjövedelem 2300 forint. Mindebben kétségkívül komoly szerep jutott a melléküzemági tevékenységnek. A főmérnöki iroda szomszédságában levő műanyagüzemben például 150 nő dolgozik három műszakban. Az üzemhez — mert akkor még így álltak — a tsz-tagok adták ösz- sze a pénzt a sajátjukból, s társadalmi munkában építették. Amikor már jövedelmezett az üzem. akkor fizették vissza a tagság pénzét. Ma évi 19 millió forint értékű termék készül itt. Ráki Ferenc elnöktől a borsodsziráki „csoda” titkáról érdeklődünk. — Nincsenek csodák — mondja. — Keményen, s helyenként jól is dolgoztunk. A tsz komoly szellemi kapacitással rendelkezik: 17 mérnökünk és 44 technikusunk van. Talán ennek is köszönhető, hogy 10 év alatt, amióta ide kerültem (akkor még egyedül voltam agronómus) 7 millió forint volt a termelési értékmutatónk, 1973-ban pedig több mint 120 millió forint! A területi tsz-szövet- ség évi mintegy 40 millió forintos nyereségéből 15 milliót mi adunk. — Azt mondják, Borsod- szirák mindent a melléküzemágnak köszönhet... — Nem egészen így van, bár az ipar szerepe kétségkívül jelentős. De mi a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is produkáltunk. Sőt: ebben látjuk a jövőt is, mindkét oldalon komoly kihasználatlan tartalékok vannak, a mi feladatunk ezeket feltárni. Nem mondunk le az iparról, de azt (a most üzembe lépő tapéta- üzemtől eltekintve) már nem akarjuk fejleszteni. 1975-ben felépítjük a másik 600 férőhelyes istállót, korszerű növénytermesztési módszerekre állunk át. Egyetlen nagy gondunk van: nincs az országban olyan mezőgazdasági gépcsalád, amire építeni lehetne. S még egy dologról röviden: a bizonylatolás térén nem tudtunk lépést tartani a fejlődéssel. Ezért most újra átszervezzük a tsz-t. Már elkészült sz új szervezési séma. Hiszek abban. hogy ezzel is előbbre lépünk majd. Nyikcs Imre Mit mond a paragrafus? ? Jogássunk válaszol A gyermekgondozási segély összegéről A Munkaügyi miniszter 11/1973. számú rendelete — 1974. január 1. napjával — kiegészítette a gyermekgondozási segélyről szóló korábbi jogszabályokat. A jogszabály szterint a dolgozó nőt — általában — gyermekgondozási segély címén az első gye rmoké után 800. a második gyermeke után 900, a harmadik és minden egyes további gyermek után 1000 Ft illeti meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nőtagja és a tsz-szel munkaviszonyban álló dolgozó nő részére iáró gyermekgondozási segély havi összege 700, 800 és 900 Ft. Az ikerszülés esetén, vagy ha az anyának több gyermekgondozási segélyre jogosult gyermeke van, a segély mindegyik gyermeke után külön-külon megilleti. A rendelet előírja, hogy a második vagy további gyermek után a gyermekgondozási segély megállapításakor a segélynek akkor is a magasabb összege jár, ha a dolgozó nő idősebb gyermeke után gyermekgondozási segélyt nem igényelt, vagy arra nem is tarthatott igényt, illetve az idősebb gyermeke után megállapított segély folyósítása bármilyen oknál fogva megszűnt, A rendelkezés alkalmazása szempontjából az örökbefogadott, valamint a segélyt igénylő háztartásában élő mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá. Ha a gyermekek számában csökkenés következni be, h"1 Mozis. örökbefo'V’.d'''. állami gondozásba vétel miatt, az anyánál az egyidejű, több gyermek utáni jogosultság közül az alacsonyabb összegű gyermekgondozási segélyt kell megszüntetni. A táppénz-jogosultságról A dolgozók betegségi biztosításáról szóló jogszabályok szerint eddig a beteg gyermek ápolása, szoptatása miatt a dolgozó anya, vagy egyedülálló anya volt jogosult. Az 1974. január 1. napján hatályba lépett 1973. évi 27. tvr. és a 3/1973. SZOT számú szabályzata a jogosultság körét kiterjesztette. A törvényerejű rendelet szerint táppénzre jogosult az a dolgozó nő, illetőleg az az egyedülálló dolgozó férfi, aki egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, to- vá’-há az a dolgozó nő, aki kórban á.m'ís alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja és emiatt foglalkozását nem folytathatja. A jogszabály szerint táppénzre jogosult az a dolgozó nő. illetőleg az az egyedülálló dolgozó férfi is, aki egyévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, és emiatt foglalkozását nem folytathatja. A táppénz folyósításának ideje a 3 éves életkor betöltéséig gyermekenként és évenként 60 nap. a 3 évesnél idősebb után gyermekenként és évenként 60 nao. Az egyedülálló dolgozónak egyévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek bMesrsége esetén évenként és gyermekenként 60 napig jár táppénz. Ezekre az esetekre is érvényes a korábbi jobsza- bálv azon előírása — a fiatalkorú dolgozót kivéve —, hogy a táppénz csak a folyamatos munkaviszonynak megfelelő időnek megfelelő merték'“ folyósítható. Az időtartam megállapításánál csak ugyanazon egyévesnél idősebb gyermek ápolása miatt a gvermek utolsó betöltött életéve után kapott tá opén nszolráltatás idejét lehet előzményként beszámítani. Dr. Sass Tibor Téli egészségügyi tanácsok
