Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-08 / 5. szám
1974. január 8., kedd É5ZAK-MAGYARORSZAG 5 A mama, a gyerek és a vendég A NÉGYEMELETES koc- kabérház lépcsőháza tompán kong a kora délutáni órában. A harmadik emeleten állok meg. Három ajtó, három névtábla. Találomra becsengetek az egyik lakásba. Fiatalasz- szony nyit ajtót. Kedvesen beljebb invitál. Amíg az előszobában állunk, intón kiabál be az egyik szobába. Elnézést kér, de félti kislányát, mert olyan, mint a hét ördög egyike. Egy percre sem lehet magára hagyni. A lakás kellemes. meleg és otthonos. — Most fejeztem be a mosogatást — szabadkozik. — Mindig van tennivaló. A kis szobában borzas, szőke fej bukkan elő a kiságy alól, Szemügyre vette az érkezőket, aztán ismét belemerült a parkettatörlésbe. — Mindig segít — büszkélkedj k a mama. Kardos Sándorné. — Így megy ez nálunk nap, mint nap. Takarítunk, mosunk, főzünk. Karácsonyra olyan játékkészletet kapott a kicsi, amelyben kis seprű, lapát, poroló van. A gyermek, mint aki sejti, hogy róla van szó, rámosoly- gott anyukájára. S buzgón dolgozott tovább. Még nyögött is hozzá. — Mióta laknak itt? — Nemrég költöztünk Miskolcra Mezőcsátról. Tavalyelőtt megszületett a kislányom és itt vettünk lakást. Két szobánk van. Nem nagyok. de otthonosak. Nézzen körül. Igaz. hamarosan négyen leszünk, de azért nem félek attól, hogy nem férünk el. KÖZBEN KIMEGY a konyhába, teát hoz a gyereknek. A kicsi a kortyolgatás szünetében igyekszik mindent felsorolni, ami 'számára érdekes a szobában. Akkor hallgat csak el, mikor meglátja a cit.rommago't a teában. — Ha meglesz a kistestvér, a lakáson változtatni kell — Ingatlanok nyilvántartása 1974-ben a földhivatalok folytatják az új egységes nyilvántartási rendszer ösz- szeállítását. Erre a munkára — mint ismeretes — a Minisztertanács 1971. évi határozata alapján láttak hozzá azzal a céllal, hogy a hazánkban az ingatlanokra még a múlt század közepén kialakított két nyilvántartási rendszer helyett egyet készítenek. A nyilvántartás 1973-ban 216 községben és három fővárosi kerületben készült el. 1974- ben további 347 községet és két fővárosi kerületet vonnak a munkába, s ezzel az ország összes ingatlanainak 10,4 százalékáról lesz már egységes nvilvóntartés. A munka során 1974-ben több mint 877 000 ingatlant „térképeznek fel”. A tényleges birtokos megértő közreműködésére van szükség, mert igen gyakran bonyolult öröklési, rokoni, családi kapcsolatokat, 1öbb évtizede lezajlott változásokat kell tisztázni. Ezért az ingatlantulajdonosoknak elősegíteniük kell a helyszíni ellenőrzést. Az értesítésre pontosan jelenjenek meg és az ingatlanra vonatkozó iratokat mutassák be. A távol lakó ingatlantulajdonosoknak válaszolniok kell a Földhivatal megkeresésére. Mindez a tulajdonosok érdekeit szolgálja, mert a munka befejezése után csak az új nyilvántartásba beieevzett adatok és jogok lesznek érvényesek, és a hatóságok is csak ezeket fogadják el hivatalos okmányként. „...sok a közúti baleset” Előadássorozat gépkocsi vezetők részére Egy szomorú adat: az elmúlt évtized alatt hazánkban 12 ezer ember halt meg közúti baleset következtében. Folytathajuk azzal, hogy ugyanezen idő alatt 230 ezer ember sérült meg ugyanilyen okok miatt. A keletkezett kár a javakban 900 millió (csaknem egymilliárd!) forint. Ezenkívül kiesett munkaerők, meghiúsult, termelési értékek, megsemmisült szakmai tudás stb. növelik a veszteséglistát. A 2024T972. sz. kormányrendelet méltán állapíthatta meg, hogy a közúti közlekedés hazánkban erőteljesen fejlődik, a forgalombiztonság viszont kedvezőtlenül alakul: sok a közúti baleset. Az utóbbi hónapokban sok szó esik minderről, s bizonyos Intézkedések is várhatók. A körülmények módosításával. új szabályok bevezetésével egyidejűleg azonban az is szükséges, hogy a volán mellett ülők felelősségteljesen elláthassák egyre növekvő és nehezedő feladataikat. És elsősorban a hivatásos gépkocsivezetők. Az említett kormányhatározat éppen ezért kötelezővé teszi részükre a permanens szakmai továbbképzést, A Borsod megyei Közieke-, désbiztonsági Tanács, a megyei rendőr-főkapitányság és a TIT éppen ezért előadássorozatot szervez a hivatásos gépkocsivezetők részére Jogesetek és balesetek a közúton címmel. A sorozat nyolc előadásból áll majd. Jelentkezni január 15-ig lehet, A részvételi díj előadásonként 10 forint, összesen tehát 80 forint. A tanfolyam helye a megyei bíróság, de kellő 6zámú jelentkező esetén üzemben, vagy vállalatnál kihelyezett tagozat Is működhet. A kezdeményezés, az előadássorozat mindenképpen hasznos. Bizonyára mind többen élnek a lehetőséggel. mondja tűnődve az asszony, miután „kihalászta” a magot a teából. — Megváltozik az életünk, mert lesz egy kicsi, meg egy pici gyerekünk. Február elejére várjuk a jövevényt ... Hogy akkor mi lesz ezzel a is „szószátyárral”! — futott ki a száján egy gyenge sóhaj. Hirtelen másra terelve a szót, odalépett a kétajtós szekrényhez, és kinyitotta. — A kicsinek megvettük a szükséges holmikat — mutat a legfelső polcra —, bár olyan sok mindent nem kellett beszerezni, Zita után maradt néhány ruha a hugira. — Kislányt szeretne? — Igen, én azt... — Mire gondol vissza a legszívesebben most, az új év elején? — Sok mindenre. Elsősorban arra. hogy teljesült a vágyam, bekötötték lakásunkba a telefont. Nagyon kellett. Kellemes visszaemlékezni a nyárra, amikor hárman üdültünk. Nagyon jól éreztük magunkat. A kislányomnak különösen tetszett a nagy szabadság az üdülő parkjában. Ért még egy nagy és kellemes meglepetés. Amióta elköltöztünk Mezőcsátról, nem dolgozom. Kivettem a három évre szóló gyermekgondozási szabadságot Pedagógus vagyok. Volt iskoláimban nem felejtettek el. A napokban kaptam egy értesítést: emelték a fizetésem. De szükségünk is van minden fillérre, persze, nem azért, mintha csak a pénz lenne a fontos, de jó, ha van ... Az új évtől naivon sok mindent várok. Mindenekelőtt azt, hogy egészségesek legyenek a gyenne'-^im. F- a legfontosabb. A roás'k, amit szeretnék: kevesebb bosszúséi érien a lakásban adódó hibák miatt, AMÍG ezeket elmondja, keze egy pillanatra sem áll moe. lefekvéshez készíti elő a kicsit. Óvatosan betakarhat ia. elhúzza a sö*étit öt s-'-m álmokat kíván. Nesztelenül. lébuMh'nven me éviink át a másik szobába. Amíg a sr’o- i rek alszik, néhány ruhark'—- j hot. még kimos, hogy mire felébred, tisztát adhasson rá. Abrabám Á munka földrajza Fotó: Mizerák István Fejlesztési program Fflada'ok c«v lanu'inánvlcrv tükrében A Borsod megyei Tanács nemrégiben tanulmányt dolgoztatott ki megyénk hosszútávú fejlesztésére, elsősorban a gazdaságilag elmaradott és aprófalvas települések jövőjét alapvetően befolyásoló fejlesztési feladatokra. A tanulmányban főbb vonalaiban jelölték ki azokat a 15—20 és az azt követő évekre szóló tennivalókat, amelyekkel bizonyos mértékben csökkenteni lehet a megye egyes területein meglevő gazdasági- ipari ts más irányú elmaradottságot, javítani az aprófalvas. kis lélekszámú települések helyzetét. Érthető okokból irányul a megye vezetőinek figyelme ezekre a területekre, hiszen Borsod néhány vidékén a gazdasági fejlettség nemcsak az országos átlagtól marad eL hanem a megyei szintet sem érte el. Elég megemlítenünk. hogy a megye állóeszköz-állományának 90 százaléka, az iparban foglalkoztatott lakosság 76 százaléka a Sajó-völgyi, erősen ipari térségben helyezkedik el, ugyanakkor a sátoraljaújhelyi. az encsi és a mezőcsáti járásokban ezek az arányok alig 0,8. illetve 2 százalékot tesznek ki. A megye lakosai közül 145 ezren élnek gazdaságilag elmaradott területen, ezen belül 72 ezren apró falvakban — 124 településen — laknak. Ezeken a vidékeken a jövedelmi lehetőségek s az általános ellátottság tartósan, és nem is kis mértékben marad el a megye átlagától. E kedvezőtlen helyzetet mindenekelőtt az ipar hiánya, a gyenge termő adottságú mezőgazdasági területek magas aránya, éghajlati és domborzati viszonyok okozzák. E tényező együttes hatásaként a lakosság erőteljes elvándorlása figyelhető meg ezekről a területekről. A megyei tanács. — a megyei párt-végrehajtóbizottság állásfoglalását és más szervek javaslatait, ajánlásait. is figyelőibe véve — szükségesnek tartja, hogy Borsod elmaradott és aprófalvas területeinek fejlesztésére, az itt élő lakosság életkörülményeinek javítására az elkövetkező években nagyobb gondot fordítsanak. Ez azonban csak hosszabb távon valósulhat meg. akkor sem csupán az „önfejlődés” révén. Elengedhetetlenül szükséges, hogy ehhez a helyi és megyei erőforrások telhasználásán kívül a központi szervek, minisztériumok is hathatós támogatást nyújtsanak. Csupán így lehe'séges. hogy ezeken a területeken felszámolják az aránytalanságokat, a községek fejlettségi szintjét a megyére jellemzőhöz igazítsák. Ehhez a megye jelenlegi erőfeszítésein túl az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium. a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adhat sok segítséget. Az említett tanulmány a megye gazdaságilag elmaradott területeit hat tájegységben (Bodrogköz, Hegyköz, Hernád-völgye. Cserehúb Bódva-völgy és Dél-Borsod), az aprófalvas területeket a megye északi határvidékén nvntegv 20—23 kilométeres sávban (18 településcsoportban) jelölte meg. Természetesen nem arról van szó, hogy az. e területen levő községek és falvak mindegyike gyors ütemű fejlődésre. fejlesztésre számíthat az elkövetkező években. Csupán arra nyílik lehetőség — s az anyagi eszközök hatékony felhasználását tekintve is ez lászik ésszerűnek —, hogy egy-egy terület valamely községét, a ..vonzásközpontot” fejlesszék. Az ilyen intenzívebb fejlesztésre kijelölt; települések között találjuk Encs. Gönc. Aggtelek, Bódvaszilas. Edelény, Szend- rő, Mezőcsát, Riese és Ci- gánd községeket, ahol különösen szükséges az átlagosnál nagyobb mértékű anyagi támogatás. Miben realizálódik majd ez a megkülönböztetett figyelem? Mindenekelőtt k:he- lyezett ipari üzemek létesítésében. új munkalehetőségek megteremtésében és minden más. az alapellátást javító kedvezmények nvúiiásó- ban. Szükséges például az orvosi, kereskedelmi ellátás fejlesztése, az alsófokú oktatás feltételeinek a megjavítása, nem utolsósorban pedig az említett területek közlekedési viszonyainak a korszerűsítése. Mely települések jöhetnek elsősorban számításba az >•- következendő években, évtizedekben ipartelepítésre? Mindenekelőtt Encs és környéke. ahol 67 község. Szend- rő és Bódvaszilas körzete, ahol 35 falu. valamint Sárospatak és vidéke ahol 15 település lakóinak nyújtana jobb megélhetési lehetőséget, munkaalkalmat az ipar ide- köl tűzése. A megyei tanács célkitűzései. illetve a szóban forgó tanulmány megállapításai és javaslatai hosszú távra szólnak. megvalósításukhoz évtizedekre van szükség. N. I. A bíróságon történt... Két liter „murci és egy késszúrás A bíróságon nagyon sok érdekes, izgalmas ügyet tárgyalnak. Kisiklott életek tárulnak a nyilvánosság elé, de sorolhatnánk szinte vég nélkül a más „műfajú” tárgyalásokat is. De nem ez a célunk. A közelmúltban fejezték be azt az ügyet, amelynek tanulságai megszívlelendők. * Papp András nem tartozik a duhaj, verekedős, garázda, úgynevezett „erős” emberek közé. Hogy most mégis a bíróság előtt kellett felelnie egy meggondolatlan tettéért, az némileg az ital számlájára is írható ... Majdnem kioltott egy emberéletet. Hogy az illető életben maradt, az csupán a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhető. Papp Andrást munkahelyén, a Lenin Kohászati Művekben úgy ismerték, mint csendes, szorgalmas, rendes dolgozót. \ Az Is volt... De a „murci” majdnem gyilkossá tette. * Édesapja, Papp József, miskolci lakos ezelőtt öt évvel elhagyta családját; feleségét és három gyermekét, akik közül András volt a legkisebb. Az apa az alsó- szuhai Gál Piroskával költözött össze és élt együtt. Tavaly szeptember 30-á" apa és fia Diósgyőrött, a nagymama szőlőjében boroz- gatott. Jókedvűen, még élce- lődtek is egymással. Ott volt Gál Piroska és a szomszéd pince tulajdonosa is. ök is „besegítettek”... Délután indultak haza, Miskolcra. Addig szépen „termeltek”. Papp András például 1 deci páiinkát és 2 liter, még kiforratlan bort,, „murcit” ivott. Apja sem sokkal maradt el tőle ... A szőlőhegy aljában a fiú kérlelni kezdte apját, térjen vissza családjához, de az részegségében elesett és fekve maradt az úton Ekkor érte utol őket Gál Piroska, ak' latva élettáVsát a földön fekve, így szólt Papp Andráshoz : — Ha egy kicsit (!) isztok, már verekedtek! Papp András ezt nem vette „jónéven” és ellökte Gál Piroskát. aki beesett az árokba A férfi bicskát rántott, és szúrt... Egyszer.... De az az egy szúrás élet- veszélyes volt! * A seb nyolc napon túl gyógyuló volt, Gál Piroskát a vasgyári kórházban ápolták felépüléséig. A tárgyaláson minden „simán” ment. A bíróság meghozta az ítéletet, amely szerint Papp Andrást 2 év. börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az ítéletet mindenki tudomásul vette és elfogadta. Nem élt a fellebbezés jogával senki... A dolog érdekessége, hogy amikor a bíróság elnöke megpróbálta jobb belátásra bírni Papp Józsefet, térjen vissza családjához, ő kar* karba öltve Gál Piroskával távozott a tárgyalóteremből .. * Papp András becsületes, rendesen dolgozó ember volt A „murci” azonban elvakulttá tette, és részegségében olyat tett, amit addig még soha. Ezért természetesen bűnhődnie kell. A bíróság ítélete jogerős. Van azonban valami, ami elgondolkoztató. Ismét. tel tudja ezúttal már hányadszor. az ital volt az oka. előidézője egy olyan bűntettnek, amely elkerülhető lett volna. Mégis megtörtént.. . Ennyire nem tudnak sokan parancsolni maguknak?. Doros László A mama, a gyerek és a vendég Délutáni beszélgetés
