Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-06 / 4. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1974. január 6., vasárnap Washingtonban beiktatták hivatalába William Saxbe igaz­ságügyi minisztert. Saxbe a 70. igazságügyi miniszter, és Richardson lemondása után jelölte a (isztségre Nixon elnök. Képünkön: Saxbe felcsküszik a bibliára, melyet felesége Ardath tart. Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság külügyminisztere a Felszaba­dulás hírügynökségnek adott nyilatkozatában ismertette annak a baráti körutazásnak az eredményeit, amelyet, a Dél-vietnami Köztársaság de ­legációja Nguyen Huu Tho- nak. a DNFK KB elnöksége és a DIFK tanácsadó testü­leté elnökének vezetésével nemrégiben tett több szocia­lista országban, majd átte­kintette az 1973-as esztendő eredményeit' és ismertette az 1974. évi célkitűzéseket. Elmondotta, hogy 1973. no­vemberében és decemberé­ben ^ Dél-vietnami Köztár­saság delegációja hivatalos baráti látogatást tett a Kí­nán Népköztársaságban. Len­gyelországban, Magyarorszá­gon és a Szovjetunióban, ab­ban a négy szocialista or­szágban. amely szintén alá­írta a Párizsban tartott, nem­zetközi Vietnam-koníerencia záródokumentumát. „E testvérországok veze­tői és népei méltatták és nagyra értékelték népünk­nek a párizsi megállapo­dásban megerősített nagy győzelmét — hangoztatta. — Helyesel­ték és támogatták a Dél­vietnami Köztársaság Ideig­lenes Forradalmi Kormányá­nak következetes álláspont­ját, amely kormány a VDK kormányával együtt lelkiis­meretesen betartja és becsü­letesen végrehajtja a pári­zsi megállapodást és elszán­tan küzd azért, hogy az ] Egyesült Államok és a sai-i goni kormányzat is ugyan­ezt tegye. — A meglátogatott szo­cialista országok párt- és állami vezetői, valamint népei a DÍFK-et ismerték el a dél-vietnami lakosság egyetlen autentikus képvi­selőjének és megerősítették: a teljes győzelem kivívásáig az új szakaszban is hathatós tá­mogatásban részesítenek ben­nünket. Az Ózdi Népművelési Intézmények három művé­szeti csoportja jubilált az elmúlt év őszén. A vegyes- kórus és a Színjátszó cso­port megalakulásának 75. év­fordulóját a népi táncegyüt­tes pedig fennállásának 25. jubileumát ünnepelte. A mű­vészeti csoportok akkor egész estét betöltő ünnepi műsor­ral köszöntötték a nevezetes évfordulókat, tegnap, szom­baton délután pedig jubileu­mi záróünnepséget tartottak a Liszt Ferenc Művelődési Központban. A jubileumi záróünnepsé­gen került sor egyebek kö­zött az aktívák és a művé­szeti vezetők kitüntetésére és jutalmazására. Januárban szüléiéit, egy negyedszázaddal később, mint Petőfi. Élete se volt hosszabb, huszonhét éves ko­rában halt meg. A bolgár Petőfiként emlegetik. Életmű­ve azonban jóval kevesebb, mindössze huszonkét verset írt. Azt hiszem, a világiroda­lomban ritka jelenség, hogy valaki huszonkét verssel né­pe irodalmának élvonalába emelkedjék. Zseniális egyé­niség és tragikus sors kell hozzá. A bolgár irodalom meg­újulása — hasonlóan a mi­enkhez — a nemzeti eszme égisze alatt ment végbe. Csak egy kicsit később, a XIX. század közepén és má­sodik felében. A bolgár nép egyre nehezebben viselte a megalázó török igát, mivel látta, hogy a szomszédos né­pek sorra vívják ki szabadsá­gukat. Az országon belül és a külföldi emigránsok között is egyaránt erősödött a nem- Uti függetlenségért vívott harc. E törekvéseket legerő­teljesebben Hriszto Botev fe­jezte ki. Rengeteg viszontagságon ment keresztül. Volt, nyom­dász, színész, orvostanhall­gató, tanító, újságíró. Az emigrációban eltöltött öt éve szüntelen harc. minden ké­pességét és erejét hazája fel­szabadításának szentelte. Botev nyílt és bátor hang- I ja váratlanul csendült fel a' bolgár lírában. Művészete alig egy évtized alatt minden más kortársa fölé emelte, remekműveket hozott létre. Nem véletlenül emlegetik a legnagyobb bolgár lírikus­ként, a bolgár Petőfiként. ISem véletlen, S"áá legismertebb bolgár költő. Versei, kiváló műfordítók tolmácsolásában, számos ki­adást értek már meg Magyar- országon. Születése után 125 évvel az egész világirodalom számontartott, élő alakja. Szfits László « Eseményekről röviden ÓVATOS DERŰLÁTÁS 6 Vo Dong Giang ezredes, a dél-vietnami felek kétol­dalú katonai vegyes bizott­sága DIFK-tagozatának he­lyettes vezetője szombaton sajtóértekezletet tartott Saigonban és ezen óvatos derűlátással nyilatkozott ar­ról, hogy január 23-ig a hold-újév napjáig befejezik több mint négyezer polgári és katonai fogoly kicseré­lését. MAO FOGADTA 9 Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt KB elnö­ke szombaton reggel fogad­ta a hivatalos látogatáson Pekingbe tartózkodó Ohira Maszajosi japán külügymi­nisztert. A megbeszélés — amelyen Csou En-laj kínai miniszterelnök is jelen volt — több mint egy óra hosz- szat tartott. VB-SORSOLÄS © Szombaton este Frankfurt­ban megtartották az 1974. évi VB 16-os mezőnyének sorsolását. A csoportbeosz­tások: 1. csoport: NSZK, Chile, NDK, Ausztrália. 2. csoport: Brazília, Skócia, Spanyolország, vagy Jugo­szlávia, Zaire. 3. csoport: Uruguay, Hollandia, Bulgá­ria, Svédország. 4. csoport: Olaszország, Argentína, Len­gyelország, Haiti. A nyitó- mérkőzést Brazília Spanyol- országgal, vágj' Jugoszláviá­val játssza. HALÁLBRIGÁDOK $ A Chiléi fasiszta junta polgári személyekből halál- brigádokat alakított a chilei nép megfélemlítésére, a fog­lyok kínzására és a népi egy­ség híveinek meggyilkolásá­ra, hangsúlyozza a Chilei Kommunista Párt most köz­zétett nyilatkozata. A halál- brigádokat a Haza és Sza­badság, valamint a Rolando Matus nevű szélsőjobboldali szervezetek tagjaiból állítot­ták össze. N egyedszázaddal ezelőtt, 1949. január 5-én ült össze Moszkvában Bul­gária, Csehszlovákia, Len­gyelország. Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselőinek értekezlete, amely kimondta, hogy a test­vérországok szélesebb körű gazdasági együttműködésé­nek megvalósítása érdekében létre kell hozni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát azzal a feladattal, hogy a tagországok gazdasági-mű­szaki segítséget nyújtsanak egymásnak, kölcsönösen se­gítsék egymást nyersanyag­gal, élelmiszerekkel, gépek­kel, berendezésekkel és rend­szeresen kicseréljék tapasz­talataikat. Az értekezleten kimondták, hogy a tanács nem zárt körű csoportosulás, hanem nyitott szervezet, amelybe beléphetnek ’a KGST elveivel egyetértő más országok is. Az azóta bekövetkezett nagyarányú fejlődést bizo­nyítja, hogy míg 1950-ben, tehát a KGST gyakorlati te­vékenységének első eszten­dejében, valamennyi tagor­szág együttes külkereskedel­mi forgalma 7466 millió ru­belt tett ki. 1971-ben elérte a 60 ezer milliárd rubelt, és 1972-ben. további 9 százalék­kal növekedett. A KGST- országok külkereskedelmi forgalmának több mint 60 százalékát a tagországok köl­csönös áruforgalma képezi. A számok nemcsak a KGST- országok kereskedelmi kap­csolatainak rohamos fejlődé­sét tükrözik, hanem ott ta­láljuk mögöttük a termelési együttműködés gyümölcsöző fejlődését, a termelés nem­zetközi szakosításának és kooperálásának elmélyítését, a tudományos és műszaki együttműködést., a pénzügyi kapcsolatok tökéletesítését. Az ötvenes évek közepétől kezdve a KGST-országok hozzáfogtak ötéves népgaz­dasági terveik koordinálásá­hoz. A tagországok kölcsö­nös együttműködésének fej­lődése lehetőyé teszi, hogy megoldják belső gazdasági fejlődésük problémáit, mint például az energia- és nyers­anyagellátás kérdését. A Barátság olajvezetékek le­fektetése, üzembe állítása lehetővé tette, hogy a szov­jet kőolaj hatalmas áradata eljusson a KGST országai­ba, köztük hazánkba is, le­hetővé téve energiaszükség­letük kielégítését és azt, hogy vegyiparuk átálljon a leghatékonyabb — petro- kémiai — nyersanyagbázis­ra. Az energetikai probléma megoldását segíti elő az egyesített „Béke” villamos­energetikai rendszer is, nem­különben a KGST-országok- ban szovjet műszaki segít­séggel megvalósuló atomerő­mű-sorozat építési program­ja. A testvéri együttműködés lehetőyé tette a KGST-or­szágok nak, hogy hazai vi­szonyaik között rövid idő alatt korszerű gépipart hoz­zanak létre. Éhhez döntő mértékben hozzájárult egy­részt különböző ipari üze­mek komplett berendezései­nek a Szovjetunióból törté­nő szállítása, másrészt a test- véronszágok gépipari termé­keinek Szovjetunióba irá­nyuló exportja. A tagorszá­gok közül iegyesek a múlt­ban nem rendelkeztek vala­mennyire is fejlett gépgyár­tással, nem, vagy alig expor­táltak gépeket, ma pedig je­lentős gépexportőrök. Az 1971. és 1972-es évek­ben a KGST-tagországok a szoc lista gazdasági integ­ráció komplex programjának keretében nagy számban kö­töttek kétoldalú és többolda­lú egyezményeket, kulcsfon­tosságú tudományos-műszaki problémák közös megoldá­sára, a termelés szakosítá­sának és kooperálásának el­mélyítésére. Az elmúlt év decemberében a végrehajtó bizottság 65. ülésszakán ha­tározták el az Intertextil- mas, az Interatomenergo és az Interelektro új gazdasági egyesülések, illetve nemzet­közi szervezetek létrehozá­sát. szocialista országok gazdasági tömörítését célzó irányvonal élet- képességének meggyőző bi­zonyítéka a KGST-országok körének kibővülése. 1950- ben az NDK lépett a tagjai sorába, néhány év múlva a Mongol Népköztársaság. 1972-ben a Kubai Köztársa­ság lett KGST-tag. A KGST több szervének munkájában az utóbbi években tevéke­nyen részt vesznek a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság és Jugo­szlávia. s a legutóbbi időben együttműködési szerződést írtak alá Finnországgal, és más országokkal is tárgyalá­sok vannak folyamatban. A KGST-országok jelen­tős mértékben megelőzik a fejlett tőkés államokat az ipari termelés és nemzeti jövedelem, növekedési üte­mének tekintetében. 1950- től 1971-ig a KGST-tagorszá­gok ipari termelése mintegy hétszeresére növekedett, ugyanakkor a fejlett tőkés államokban az ipari terme­lés valamivel több mint 2,8- szeresére. A tagországok a világ összes ipari tenne- • J lésének ma már több mint egyh armadát adják. Hazánk a KGST alapító­tagja. Az elmúlt negyedszá­zad alatt népünk áldozatos munkája és a szocialista kö­zösség országainak támoga­tásával Magyarország elma­radott agrárországból kor­szerű mezőgazdasággal ren­delkező. fejlett ipari állam­má vált. Nemzeti jövedel­münk az elmúlt 25 esztendő alatt 3,4 szeresére növeke­dett ős 1972-ben mintegy 300 milliárd forint volt. A növe­kedés évente átlagosan 5,5 százalék, ez pedig megha­ladja a fejlett tőkés orszá­gok többségének fejlődési ütemét. Az ipar fejlődése, a tudo­mány sikerei, a gyors épít­kezési ütem lehetővé tette, hogy a mezőgazdaságot új anyagi-műszaki bázisra he­lyezzük. növeljük a dolgozók jólétét, a lakosság kommu­nális ellátottságát. Néhány esztendővel ezelőtt Magva r- ország még külföldről vásá­rolt búzát, hogy a lakosság kenyérszükségletét kielégít­se, jelenleg annyi gabonát termelünk, ami teljes egé­szében elegendő az ország ellátására. Ezt. elsősorban, a magas terméshozamú szov­jet búzafajták elterjesztése révén sikerült elérni. M indezek hozzájárulnak népünk ellátásának és életszínvonalának sza­kadatlan emelkedéséhez. Jog­gal állapíthatjuk meg tehát, hogy a nemzetközi szocialis­ta munkamegosztás, a sza­kosodás bővülése és a ter­melési kooperáció népünk jóléte emelésének biztos alapja. 1974. alsó napjaSban moz­galmasan. najboit a nemzet­közi élet: más években csak az új esztendőt köszöntő megnyilatkozások szolgáltat­nak témát a kommentáto­roknak, most viszont az olaj­válságtól a genfi tárgyalá­sokban bekövetkezett állító­lagos fordulatig, a kínai ka­tonai vezetők sorában vég­rehajtott személyi változá­soktól az észak-íroTszági helyzet éleződéséig számta­lan fontos hír érdemel fi­gyelmet. Emeljük ki elsőnek a kínai érdekes belpolitikai ese­ményt, hiszen egyébként rit­kán kapunk hírt a pekingi vezetésben folyó hatalmi harcról. Márpedig nyilván ennek vetülete, hogy több katonai körzet parancsnokát áthelyezték vág-»’ leváltották. A világsajtó tekintélyes ré­sze úgy véli, hogy a kínai parancsnoki karban végre­hajtott átszervezés azt a célt szolgálta, hogy kivegyék a hgalmat azoknak a katonák­nak a kezéből, akik a kul­turális forradalom idején tettek szert erre. A Wa- sh ing ton Post című amerikai lap Kína legfőbb gondjai között a gazdasági pangást, az alacsony életszínvonalat véSeményűket: a jelenlegi izraeli kormánypolitika zsák­utcába vezet, a szélsőjobb- oldali, uszító, arabellenes hisztéria roéginkább. Ehelyett Izraelnek vissza kell adnia a megszállt arab területeket, igazságos bélkét kell kötnie szomszédaival, hozzá kell já­rulnia a palesztin kérdés megoldásához. A genfi tárgyalásokon egyelőre" csak egyes katonai részkérdésekről folyik vita, csupán Egyiptom és Izrael között. A héten kezdődött el az észak-írországi politikai ren­dezés. Egyelőre még bombák robbanása, sortüzek ropogá­sa közepette. Az 1RA, az úgynevezett ír forradalmi hadsereg hallani sem akar annak a megállapodásnak az elfogadásáról és végrehajtá­sáról, amelyet 1973 decem­berében, négynapos alkudo­zás után az Ír Köztársaság és Nagy-Britannia miniszter- elnökei kötöttek meg. Egyéb gondjai is vannak Angliának: az új esztendő első munkanapján kezdődtek a gyárakban a „háromnapos hetek”. A bányászok és a vasutasok sztrájkját, no meg az olajválságot hívta ürü­gyül a londoni konzervatív kormány a háborús idők szükségállapotára emlékezte­tő szigorú takarékossági in­tézkedésekhez. Iá asszony iiferiia •• * Havannában a díszemé!vényen, a kubai forradalom évfordulójára rendezett ünnepségen: a Chiléből meg­menekült Carlos Altamirano, a Szocialista Párt főtit­kára, Allcnde elnök özvegye és leánya társaságában. es az ipar Korszerutienseget. említi. A Távol-Kelet eseményei közül kiemelkedik Ohira ja­pán külügyminiszter pekingi útja, amelynek során látha­tóan a két ország kereske­delmi kapcsolatainak bővíté­sét tartották az első feladat­nak. Az izraeli választások eredménye kétségtelenül be­folyásolja a genfi alkudozá­sokat. Az izraeli baloldal ma még kevés mandátummal rendel­kezik a knesszetben. de né­mileg megszilárdíthatta a helyzetét, s ez semmiképp sem lebecsülendő akkor, amikor a választások — tudjuk — háborús hangu­latiban, felfokozott naciona­lista légkörben zajlottak le. S a baloldali politikusok, mindenekelőtt a kommunis­ták, a választási kampány­ban sem rejtették véka alá

Next

/
Oldalképek
Tartalom