Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-05 / 3. szám
1974. január 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Környezetünk védelmében Munkaalkalom nőkuek Tettekre van szükség A VÁROSI és ipari kultúra, a tecnmka íejlodése mindinkább szennyezte és mérgezte, fertőzötté és egészségtelenné alakította át az emberi élet terét. A technikai lorradalom nemcsak lerontja a kertészeti eszközökkel teremtett környezetvédelem hatását, hanem tönkreteszi az ember egészségevei együtt a kertészeti felületeket. Ma már a városi és ipartelepi zöldövezet kertészeti terményeinek jelentős hányada is szennyezett. A gyümölcsöt, paprikát, paradicsomot, szőlőt főleg nyersen fogyasztjuk. és így a fertőzés és a mérgezés lehetősége sokkal nagyobb. Köztudott, hogy a borsodi iparvidék az ország legszeny- nyezettebb területei közé tartozik. Az itt működő üzemek jelentős mértékben „hozzájárulnak” a környezet szeny- nyeződóséhez. A szennyeződést okozó anyagok igen változatosak. Ez attól függ, milyen ipari üzemek működnek az adott területen. Erőművek, gyárak, forgalmas utcák környékén gyakori a széndioxid felszaporodása. mely sápadtságot, bá- gyadtságot és a betegségekkel szembeni ellenállás csökkenését idézi elő. A barnaszén elégetésekor kéndioxid keletkezik. Ezt a kémények 5 kilométeres környezetében a köd és az eső kénsavvá alakítja, amely a tüdőbe jutva kénsavvá alakul és mar. Ipari városainkban: Miskolcon, Kazincbarcikán és Ózdon gyakran a kénessav is vesze- iyes bernire uusui tel. i-z íiomcsajv az emoeii szervizeire ivaros, uaneui a növényzet íc, megsínyli. i*.uio- nosen károsítja a parrtoii iáit es az üzemeit aozeleoen laiainaio erdőket. ipari eredetű a levegő por- szennyeződése is. Ez finom hámoriból, utcai pórból, rnész- porból, kororftból, pernyéből és kátrányból tevődik össze. Ezek az emberi tüdőben az évek folyamán felszaporodva szilikózist okoznak. A tűrési határ évente négyzetkilométerenként 150 tonna por. Ezzel szemben Miskolcon 202, Özdon 500 tonna por hull a szennyezett levegőből. Igen nagy a porszennyezödés a kazincbarcikai és a tiszapalko- nyai hőerőművek, valamint a hejőcsabai és bélapátfalvai cementgyárak környékén is. SAJNOS, a vízszennyeződésre is van példa. A régebben gazdag halállománnyal rendelkező Sajó ma hazánk legszennyezettebb folyója. Megyénknek e nyitott „szennyvízcsatornáját”, a gyárakból, üzemekből kikerülő savak, lúgok, mérgek és olajok tovább „dúsítják”. A felsorolt példák is bizonyítják: bőven van tennivaló a környezetvédelem érdekében Borsodban. A környezetvédelemnek ma két fő útja van. Egyrészt a szennyezést kibocsátó ipart kell arra kényszeríteni, hogy kéményeik füstjét megszűrve és lecsapatva eresszék a légtérbe, szennyvizeiket pedig megtisztítsák. Másrészt, kertészeti zöldfelületek létesítésével csökkentsék a szennyeződést. Ennek érdekében néhány üzemünkben történtek lépések, de még így is sok a tennivaló. A környezeti ártalmak — a vizek szennyezettsége, a légromlás, a vegyi szennyeződés, a talajpusztulás — sokféleképpen hatnak. A kertészetekben különösen a vegyi szennyeződés okozhat súlyos gondokat. A kemizálás okozta ártalmak az esetek túlnyomó részében a vegyi anyagok megvondolat’an, túlzott felhasználásából erednek. A műtrágyák, növénv- védőszerek. gyomirtók és növekedésszabályozó hormonok használata e"'’re inkább megbontja az élővilág biológiai egyensúlyát. Az egyre fenyegetőbb katasztrófa elhárítása legsürgősebb feladataink közé tartozik. A védelmet n természeti tényezők alakítása, a káros környezeti tényezők Itatásának szabályozása jelentheti a gazdálkodás mai viszonyai közepette. ALAPVETŐ tehát, hogy a környezetvédelem aktív cselekvés legyen. Ehhez együtt vannak az anyagi és szellemi feltételek, csak egybe kell fogni eket. Szép és nemes cél: a környezet védelmiének nagy jelentőségű programjából méltóképpen kivenni a részünket! Ezt követeli tőlünk a jelen és a jövő egyaránt. Jakab Lajos Ariéi mozaik Arló négy és fél ezres lélekszámú nagyközség, közel Özdhoz, a 26-os számú mű- út mentén. A tanács elnöke Papp Emil. A község nevezetessége az Arlói-tó, amely csaknem négy évtizede keletkezett földcsuszamlás kö. vetkeztében. A leomló hegy elzárta a vízlevezető völgyet, amely feltöltődött, és kristálytiszta tavat hozott létre. A községi tanács hamar felismerte a festői völgyben rejlő üdülési lehetőséget. Eddig 230 hétvégi házhelyet adtak el. Száznál több hétvégi ház épült fel. Nemrégiben hozzáláttak az új üdülőtelep közművesítéséhez. A főutat már alapozták, villamosították is. Sajnos, vízvezeték építésére csak azután — a következő ötéves tervidőszakban — lesz lehetőség, ha elkészül a községi gerincvezeték. — Van egy nagy gondunk Is — mondja a tanácselnök. — A megyei tanács rendeleté szerint 150 négyszögölnél kisebb házhelyeket nem adhatunk el a tónál. Pedig itt legszívesebben ötven négyszögölet vásároltak, különösen a munkások: bányászok és ózdi kohászok. Jó lenne továbbra is lehetővé tenni a kis parcellák eladását ... Arló 1944. december 22-én szabadult fel. Az évforduló alkalmából nevezetes e*e- ménvre került sor. Átadták az új pártházat. — 1.2 millió forintos költséggel készült el az épület, természetesen jelentős társadalmi munkavállalással. Mintegy félmillió forint értékű munkát végeztek a község lakói. Az új épületben helyet kap a pártbizottság, a községi alapszervezetek és a KISZ-szervezet is. Novemberben négy község — Arló, Borsodnádasd, Járdánháza és Borsodszent- györgy — termelőszövetkezeti tagjai közös közgyűlést tartottak. A tagság megszavazta azt a javaslatot, amely szerint egyesítik a négy sző- : vetkezetek Az egyesítésre 1974. ja- ' nuár 1-én került sor. A hátrányos adottságú szövetkezeteknek javára válik a közqs munka, gyarapodik közös gazdaságuk. A községek tsz-tagjaival beszélgetve is érezhető: szükségét érzik az egyesülésnek. A borsodszentgyörgyiek például azt mondták: — Van ugyan 1600 hóid közös földterületünk, ám ebből csak négyszáz hold a szántó. Kevés ahhoz, hogy jól éljünk belőle. A közös gazdálkodás jobb lehetőségeket biztosít... Az Ariéval közös tanácsú Járdánházán folyik a vita egy korszerűtlen, elavult italbolt miatt. A tanácson azt mondják, ez a megye legelárvuliabb italboltja. Az épület a termelőszövetkezeté, üzemeltetője viszont a Borsodi Vendéglátóipari Vállalat. Sem az egyik, sem i a másik nem törődik a felújítással. Mintegy 150 ezer forint értékű munkát kellene elvégezni, hogy a korszerűtlen épületet kulturált szórakozóhellyé alakíthassák. Az Arlói községi Tanács most elhatározta: ha továbbra sem végzik el a szükséges korszerűsítést, kezdeményezi a bolt bezáratását. r l j olajvezeték épül A Magyar Szó című újvidéki napilap pénteki számában „A jugoszláv kőolajvezeték” címmel teljes oldalt kitevő, térképpel illusztrált írást közöl az építendő új kőolajvezetékről, amelynek egy aga Magyarország és Csehszalvákia felé halad és a két ország «számára 10 millió tonna kőolajat szállít majd. A cikkíró hangsúlyozta, hogy az építkezést a következő napokban megkezdik és a vezetékrendszer üzembe helyezését 1976 végére tervezik. Borsod megyében az utóbbi három évben mintegy 4 ezer nőctolgozó számára biztosítottak munkalehetőséget. A Miskolci Női Szabó Szövetkezet szikszói konfekcióüzemét a múlt év végén adták át. Az új üzem 80 betanított munkásnőt foglalkoztat. A két műszakos üzemben az ri munkaerők betanítása folyik; a napokban az üzemszerű termelés megkezdődik. Kozák Péter felvétele Bandi bácsi nvuodíiba ment lluivanhiirmadik életévébe lé- peit 1914. január 1-én Bandi bácsi, a/. Eszak-Magyarország korrektora most, amikor nyugdíjas lett. Két évet még ráhúzott Kézdi Endre, a Borson megyei Nyomdaipari Vállalat dolgozója, aki 1931-ben. Aradon lett nyomdász. Azóta ennek a szép mesterségnek szén- telte ciciét, éveinek nagy részét. 1942-töl cl Miskolcon. Tü’ob más munkakörben Is dolgozott. de a leghosszabb időt a korrektori szakmában dolgozta le. Ez a hivatás jó nyelvérzóket, politikai fe. készültséget, a helyesírás Ismeretét és figyelmet igényel. Amikor a kézirat betűi ólombetűkké lesznek, sok a hiba- lehetőség és sok a hiba is, amik közül egy sem kerülhet bele a lapba. Nem lehet megszámolni az* a betűmennyiséget, amit át kellett olvasnia 1931-től napjainkig. S most a S3 év Kézdi Bandi bácsi január elsejével ugyan nyugállományb * vonult, de itt maradt a lapnál. — Amíg bírom és az évek engedik, maradok — mondotta. Eddigi munkáját megköszönve. szeretettel üdvözöljük, és számítunk továbbra Is munkájára. B. I. Az évszakokhoz kapcsolódnak Szabálysértők télen A legtöbb szabálysértés általában nyáron esik, de ősszel és télen sem csökken túlságosan a számuk. Bizonyos kihágások ugyanis éppen ezekhez az évszakokhoz kapcsolódnál;. Ilyen például . az iskolakerülés.. Sajnos, csupán Miskolc egyetlen kerületében is elég gyakori az ilyen. Az igazolatlan mulasztás miatt a szabálysértési előadó beidézi a szülőket, akik legtöbbször elképedve hallgatnak, mondván: ők minden reggel tisztességesen útnak indítják a gyereket.. Az iskolakerülők nemegyszer csoportba verődve csavarognak. Néhány szülő már az idei tanévben is többször megfordult a III. kerületi szabálysértési főelőadójánál. Az ital nem fertőtlenít Már az. ősz végén megkezdődik az italok zugárusítása a vasgyári kapukban. Kabát alól kerülnek elő a pálinkás bütykösök, a lapos de- mizsonok, no, és az „egyetlen” pohár. Kik a törvénytelen árusok? Nem őstermelők. Az italt többnyire úgy vásárolják s nemegyszer vízzel hígítva, az eredetinél magasabb áron adják tovább. Poharanként ugyanabból a kupicából. Nem igaz, hogy a házilag kotyvasztott lőre fertőtlenít, egy-egy _ ilyen pohárral százak adhatják tovább az influenzát, vagy bármelyik fertőző betegséget. Aszalóról. Parasznváról. Kisgyórböl hozzák nap mint nap ezeket az italos fiaskókat, hogy műszakváltáskor néhány száz fortintot le- gomboljanak azoktól, akik nem tudnak elmenni a bor és a pálinka mellett. A büntetés összege elég magas, a visszatérőknél olykor 800— 1000 forint, de legutóbb egy vidéki asszonv 2500 forintot fizetett. A „kezdők”, akikkel korábban még a pénzügyőrök nem találkoztak a zugpiacon, 3—400 forint büntetéssel megússzák. Az italt természetesen elkobozzál;. lenvő illcoúlisan Ilyenkor a leggyakoribb szabály-sértések köz» t átfőzi le a fenyőlopás. Az elsőket -november elseje előtt csípték el az őrök. Büntetésük 3— 400 forint. Ebből két szép koszorút is lehetne venni. Karácsony előtt többen esnek kísértésbe, és a bírság is magasabb. Húsz forintjával számolva méterét még egv háromméteres fa is megfizethető, kár érte öthatszáz forintot, a tízszeresét megadni. Az erdőőrök ilyenkor még a kocsik csomagtartóját is felnyitják, és a tapasztalatok mutatják, hogy erre a bizalmatlanságra megvan minden okuk. Olykor nemcsak egy. de két- három kisebb fenyőt is elrejtenek a kocsijukban, kifelé jövet az erdőből. G. R. NAPI POSTÁNKBÓL Magyar Tibor Törődjenek velünk is Miskolcon, s a megyében is sok olyan cukorbeteg él, akinek az előírt diéta betartása feltétlenül szükséges. Nemrég a rádió és a televízió adásában irigykedve hallgattam, Budapesten milyen komolyan foglalkoznak a cukorbetegek élelmezés-i nehézségeinek megoldásával. Külön nyitottak olyan éttermet, ahol diétásán főznek. Igaz. az is elhangzott, hogy a jövőben az ország nagyobb városaiban is létesülnek ilyenek, s ehhez kormányunk anyagi támogatást is nyújt. Ügy érezzük azonban, hogy nálunk, Miskolcon ez nem szívügye az illetékeseknek, hiszen évek óta csal; annyi segítséget kapunk, hogy vásárolhatunk szénhidrát-szegény csokoládét. cukorkát, amit talán nélkülözni is tudnánk, hiszen nem létfontosságú. A graham-kenyér ellátás rend- szertelen. csupán az I. kerület három boltjában kapható hetenként kétszer. Egerben. Debrecenben naponta sütnek, frissen fogyaszthatják, nem kell 3—4 napos száraz kenyeret enniük. Nagyon jó lenne, ha valóban törődnének a cukorbetegek élelmezését segítő élelmiszerek árusításával hiszen az igazi orvosság ez lenne. Lakatos József Miskolc, III., Őrös u. 37. A gyermekek érdekében Bánrévén, a forgalmas Kossuth utcán, a régi kastélyban kapott helyet a napközi otthon. Ózd felé és a határ felé is ezen az útvonalon haladnak át a gépjárművek, így igen nagy a forgalom, Az óvodát megközelíteni csak a főútvonalon át lehet, s így a sok kis óvodás és az őket vivő, vagy értük igyekvő szülők is baleseti veszélynek vannak kitéve. Az ő nevükben szeretnénk kérni az illetékeseket, hogy a kastély bejárata és a jár- da közötti részen Jelöljenek ki átjárót, ahol a gyalogosok biztonságosan közlekedhetnek. Murányi Tibor Bánreve Ne szemeteljünk! Alig néhány napja, hogy a gyermekek örömére karácsonyfát díszítettek a szülők. Sajnos, sok lakásból már ki is kellett vinni, mert ugyancsak hulltak a tüleve- lek. A brákban azonban problémát okoz. hová vigyék ezeket az elszáradt fákat, s valószínűleg ez az oka. hogy’ a járdára, a parkokba dobálják ki. Egy-etv helyen már valóságos szemétdomb alakult ki a fákból s a raíta hagyott sznlon- cukor-panó-okból. Jó Hie —. ha már más megoldás nincs — ezeket a lakás díszéül már nem szólóié tcis fákat pey helv«-» p^dáxP a c,4í«vpV fenni. A vzt. lalat a sz°mAttei bizonyára ez+ is elvtnpé, Kovárs Dércrné Miskolc, Kuruc u.
