Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-05 / 3. szám
1974. január 5., siombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Egyesülés után a November 7. Tsz ben Tiszapalkonya, Oszlár és Hejókurt tóz tagsága december 1-en mondta ki a három község közös gazdaságainak egyesítését. A közgyűlés döntésé értelmében az erről szóló határozat 1074. január elsején lépett életbe. Tlszapalkonyán, a November 7. nevet viselő egyesített termelőszövetkezet székhelyén. azaz a gazdaság közelmúltban elkészült új. modern tanyaközpontjában nagy volt a sürgés-forgás az új esztendő első munkanapién Az emberek szinte egymásnak adták a kilincset. Ide költözött ugyanis a termelőszövetkezet vezetősége is. Benőcs József tsz-elnöktőí érdeklődtünk a több mint 5000 holdas gazdaság első lépéséiről. — Van bőven tennivalónk — mondta kissé gondterhelten. — Itt van például a munkabérszabályzat elkészítése. Eddig mindhárom termelőszövetkezetben egymástól eltérő szabályzat volt érvényben. Ezt most közös nevezőre kell hoznunk, hogy megszűnjön az aránytalanság. A szakemberek egy részét ez a munka köti le. hiszen a hónap végén sorra kerülő zárszámadó közgyűléseken — amit ezúttal mind a három községben külön tartunk meg — a tagság elé kell terjeszteni az erről szóló javaslatot. Az elnök ezután arról beszélt, hogy a közelmúltban ülést tartott az egyesített tsz vezetősége, amelyen több fontos kérdést tűztek napirendre. Döntés született arról, hogy mielőbb fel kell szántani azt a mintegy 150 noitdnyí területet is, amit a november végi rendkívüli hideg miatt nem tudtak megművelni. — Megállapodtunk afbban is — mondotta a továbbiakban Benőcs Jóaseif —, hogy a gépszerelőket mindhárom községből, illetve közös gazdaságéul egy helyre kell osz- szevonnunk. Erre a célra a tiszapalkonyai új tanyaközpont modern, gépszínnel ellátott gepmúheiye bizonyult a legalkalmasabbnak. A szakemberek már hozzá is fogtak a téli gépjavításhoz. — Milyen tervek foglalkoztatják a November 7. Tsz vezetőségét7 — kérdeztük. Egyebek között van olyan elképzelésünk. hogy ebben az évben Hejökürtön is megszervezzük a szántóföldi öntözéses zöldségtermesztést. Megfelelő adottságokkal rendelkezünk a terv valóra vállasához. A Hejő-csatoma közelsége, valamint az a körülmény, hogy elegendő munkaerő, főként nődolgozó van a községben, kellő biztosíték az eredményes munkához. Nem utolsósorban gondoltunk arra is. hogy ezáltal elősegítjük a tsz-lagok rendszeres foglalkoztatását. — A termelés további szakosítását is tervbe vettük, így azokban a községekben, ahol erre a lehetőségek megvannak. ismét, megkezdjük a dohánytermesztést. Most folyik a felmérés azzal kapcsolatban. hogy a tsz-tagok, illetve azok családtagjai közül hányán vállalják ennejt a növénynek a megművelését. Elmondhatom még, hogy Oszláron a cukorrépa-termesztés fellendítését szeretnénk elérni. A betakarítást már csaknem teljesen gépesíteni tudjuk. — Az egyesített gazdaságban a növénytermesztésen belül a fő ágazat a jövőben is a búza termesztése lesz — újságolta az elnök. — Ugyanakkor igien fontosnak tartjuk a kukoricatermesztés fejlesztését is. Erre ösztönöznek bennünket a múlt éji terméseredmények. Tiszánál- konyán tavaly r>éldául olyan magas termésátlagot értünk el kukoricából, amely rekordnak számított, járási szinten is. Igaz, ebben az évben még nem tudunk egyik- zárt termelési rendszerbe sem bekapcsolódni. jövőre azonban már erre is lehetőség nyílik. — Mi a helyzet az állattenyésztéssel? — tudakoltuk. 1 — Megkezdtük a felkészülést a szakosításra — kap- ; tűk a választ. — Terveink j között szerepel, hogy Tisza- ] palkonyán korszerű tehenészetei hozunk létre: az oszlón üzemegységünkben szar- : \. jarha-hizlalással szeret- : nénk foglalkozni. Hejökürtön j pedig a sertés- és baromfi- . tenyésztési ágazat fellendítésére törekszünk. Az új ka- . pad lások lé'értésénél alap- I vetőnek tekintjük, hogy a j nagytömegű szakosított ter- j meléS't és a munka hatékony- j sását szolgáló befektetések j kerüljenek előtérbe, amelyek; a ráfordításoknál gyorsabban emelkedő összhozamot eredj- ményeznek — hangsúlyozta az elnök. A beszélgetésből is kitűnt: az egyesített term előszó vetkezet: anyagi helyzete biztató. Az idei zárszámadás is jobbnak ígérkezik, mint a tavalyi volt, bár az sem tartozott a rosszak közé. Jóllehet. meg pontos adatok nem állnak rendelkezésre; várhatóan 4—5 százalékkal növekszik a tagság elmúlt évi jövedelme. Továbbá az sem egy mellékes körülmény, hogy a November 7. Termelőszövetkezet jelentős pénztarta- ' lékkai rendelkezik. Olyany- J nyira kedvező a gazdaság j ■pénzügyi helyzete, hogy még . nagyobb beruházás, illetve! fejlesztés esetén senn szorulnak hiteire. Nagyon találóan jegyezte meg a tsz-elnök: jó vezetéssel és a tagság szór- gsalmas munkája révén sokra i viheti az egyesített közős gazdaság. L. U A liiliizettságek imkájáréí Az ipari üzemekhez, vállalatokhoz hasonlóan a nagyobb mezőgazdasági üzemekben is működnek nöbi- zottságok a dolgozó nők gazdasági. kulturális és szociális érdekeinek állandó ébren tartására. A szerencsi járásban elsősorban az állami gazdaság nóbizottsága fejt ki sokrétű tevékenységet a nődolgozók érdekében. A bizottság rendszeresen ülésezik, s nemcsak a bérezési kérdéseket, valamint a nők jogait. kötelességeit tartalmazó hatályos törvények. rendeletek ismertetését tekinti feladatának, hanem arra is kiterjed a gondja. hogy egyre több nödol- gozót vonjanak be az állami gazdasag vezetésé be. A bizottság tagjai ellenőrzik az üzemi konvhák, szociális létesítmények munkáját, törődnek az egyedül álló és a többgyermekes anyák megsegítésével. a nőknek a szakmunkásképzésben és a szocialista brig :íd mozgalomban való részvételével. Sajnos, a termelőszövetkezetekben nem mindenütt tulajdonítanak kellő fontosságot a nöbizottságoknak, ezért egyik-másik községben hiányos a munkájuk. A kisebb tsz-ekben csak nő- felelősöket választanak. s egyes községekben a tanácsi vezetők sem ellenőrzik következetesen, hogy a szövetkezeti gazdaságokban végrehajtják-e a nők érdekében hozott párti és kormányhatározatokat- Igaz. egyes tsz-ek anyagilag nem állnak olyan szinten, hogy a kívánalmaknak eleget teliessenek. De olykor a szemlélet sem megfelelő az ilyen szövetkezetekben. mert meg azokat a lehetőségeket sem használják ki. amelyeket a szűkös anyagi keretek biztosítanak számukra. Az egyik legeredmenye- sebben működő tsz-nőbizoM- ság Prügyön tevékenykedik. Éves ütemterv szerint dolgozik. és elnöke tanácskozási joggal részt vesz a tsz-veze- töség ülésein. Bátor nekirugaszkodás a meg ismeretlen, felfedezésre váró feladatoknak, általában ez jellemzi az egyetemet, főiskolát végzett szakembereket munkába állásuk első hónapjaiban. A kezdeti nehézségek, a szakterületnek inkább az elméleti ismerete maga után vonhatja, hogy a friss diplomások elvesztik kedvüket. elfásulnak. Az ítélet pedig gyorsan megszületik, hogy jo, vagy rossz matematikust, mérnököt, vagy éppen jogászt kapott a közösség. A munkahelyi kollektíva pedig — én nem túlzók, ha ezt állítom — a legnagyobb mértékben befolyásolhatja az új szakember további fejlődését, kibontakozását. Mert az egyéni adottság, a szellemi képesség, vagy az előző évek aktív társadalmi tevékenysége még nem meghatározó tényező. A diploma nem minden! Teen találó Z. Rybiekinek, a Varsói Tudományegyetem rektorának kijelentés'' (Try- buna Ludu 1979. okt. 19.): „A diploma tehát ma inkább a meghatározott iskolai végzettséget. igénylő szakmai- gyakorlati ..selejtezőkhöz” szolgál belépőjegyül”. Ez így igaz, de ez mindenkinek másképp sikerül 1 Elmúlnak az első hónapok, es az új kollega vág)' beilleszkedett a közösségbe, vagy kénytelen továbbállni. Nehéz lenne egyértelműen meghatározni, milyen magatartás a legkedvezőbb a régi es az új szakemberek között. bogy megtalálják az igazi, egyéniségüknek megfelelő ' helyet. Mindeneseire fel kell fedezni, felszínre hozni azokat a témákat, amelyekben ott rejlik a bizonyosság. hogy találkozik a friss diplomás elképzeléseivel. A fiatal szakember megértést remél a közösségtől, de ő is adni akar! Ne szorítsák félre, ne engedjék tétlenségbe süllyedni, hanem igenis használják ki képességeit! Mért mit hoznak a fiatalok az egyetemről? A hitet az illúziók megvalósíthatóságáról. Mind többet szeretnének adni a meg tanultakból. Ezenkívül még tanulni, teremteni, újat alkotni szeretnének, mert ez az ö ars poeticájuk! Nem akar próféta lenni, de nem is akar meghasonutai, csupán alkotni szeretne. Az új szakember elvárhatja, a kollektívának pedig embertárs! kötelessége, hogy segítséget nyújtson. Távol all tőlem, hogy általánosítsak. de valljuk' meg, hogy ez nincs meg így mindenütt. Az egyetemeken megtanullak, hogy a szocializmusban elválaszthatatlanul összefüggnek a dolgozók társadalmi és egyéni érdekei. És helyette sajnos, gyakran találkoznak az önzéssel, a mindenkinek maga felé hajlik a keze elvét, vallókkal. Egy vállalat gazdasági munkájának hatékonyságát az elért nyereségen keresztül lehet mérni. De ez jellemző a közösségre, az egyénre is. És ha munkájuknak eredményét nem kíséri an vasi -erkölcsi megbecsülés. elfáradnak, és mint a gyakorlat, mutatja, a legtöbb esetben a fenti elvet kezdik vallani! Kétségtelen, hogy eeves fiatal szakemberek tévútra kerülhetnek. Olvashattunk arról a fiatal mérnökről, aki otthagyta munkahelyét, megtagadta hivatását, hogy maszek autójavító legyen. Vagy azokról a fiatalokról, akik azért kérik ki munkakönyvieket, választanak homlokegyenest más munkaterületet, mert eg)’ újabb hely révén esetleg lakáshoz juthatnak. Találhatnék még számos példát, de mindez csali egyet bizonyít: nem minden esetben sikerült a kezdeti időszakban a hivatást megszerettetni, és nem sikerült az összefogás, nem tudták az új munkaerőt befogadni. És miként lehetne segíteni, hogy az elképzelések, a közös célok megvalósulhassanak? Véleményein szerint legnagyobb mértékben a K1SZ- nek kell segítenie, hogy a kezdeti .,leblokkoló»” meg ne történhessen. Ismert tény, hogy a legtöbb nagy- vállalat, üzem az FMKT szervezeten (Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa) belül segít a diplomásoknak, hogy megoldják beilleszkedésüket. gyakorlati munkamegi »mérésükét. De ott. ahol nincs ilyen szervezeti egység, ahol önmagára van utalva a közösség és az I egyén, ott a kollektíva alkotó erejére kell támaszkodni. • összegzésként azt. mond- ; hatnám, hogy a továbbiak- ban még jelentősebb erőfe- j szítésekre, még szorosabb összefogásra, baráti segítségre van szükség mind a kezdő szakemberek, mind az üzemek, vállalatok, intézmények munkahelyi kollektívája részéröl. Ha az összefogás közös, akkor a friss diplomások megvalósíthatják elképzeléseiket és ez a vállalat. sőt, a népgazdaság eredményeiben is tükröződni fog. Herr I,ászló 1 r Fotó: Laczó József A testületi vezetés közösségi haszna A Szerencsi járási Párt- bizottság közbizalom - bóil választott vezető testületé, a végrehajtó bizottság — a többi járáséhoz hasonlóan — az új év küszöbén számadást készített a mögöttük maradt esztendőben végzett munkájáról, azzal a céllal, hogy a közhasznú tapasztalatokat már az idei munkában kamatoztassa. A mindennapok krónikása ez alkalommal nem a számszerű adatok tükrében kívánja megmutatni, hogy mi mindenre terjed ki a politikai vezetésre hivatott testület tevékenysége egy sajátos összetételű járásban: ott, ahol Tokajtól s Erdőbé- nyétöl Abaújszántóig a hegyek híre6 szőlőt, értékes ásványokat egyaránt teremnék, a sik vidékeken megyénk legkorszerűbben művelt kukoricatáblái fizettek rekord- terméssel a múlt esztendőben. s ahol a nagyüzemi állattenyésztés eredményei is mind inkább szembeötlőéi;, s ahol a járás székhelyén az édesipar két fellegvára található, egymás tőszomszédságában: a közoktatás, a köz- művelődés és az amatőr művészeti mozgalom pedig teljesítményeivel határainkon túl is figyelmet kelt. Az ösz- szegező vb-ülés más jellegű tanulságait szeretnénk ezúttal közkincesé tenni: ahogyan a testület tagjai értelmezik felelős tisztüket, sazt, hogyan munkálkodik együtt, egymást kiegészítve a gondjaikra bízott, nagyobb közösség ügyeiben. A főhivatású pártvezetők, a pártbizottsági munkatársak. s a választott vezető- testület tagjai eredményes együttműködésének nyilvánvaló alaptétele az. amit találó tömörséggel így fogalmazott nleg a végrehajtó bizottság egyik tagja: — Senki nem tort attól, hogy a vb-üléseken a tekintélye csorbát szenvedhet ti kertelés nélküli szokimondas miatt. De ugyanilyen indokoltan hangzott el az a megjegyzés is. hogy a part járási .veze- tötestületenek ülésein nem mindig az kér szót. akinek lényegi mondanivalója van, hanem él még a ..ha mar itt vagyok, illik szólnom” felfogás is. Pedig amikent a végrehajtó bizottság elé kerülő jelentések készítő: mar megtanullak, hogy a megvitatásra szánt dokumentumoknak lényegre töröknek kell lenniük, célszerű hasonlóképpen megfogalmazni a tisztáznivaló kérdéseket is. Igv gazdálkodik mindenki jól az idővel. Az idővel való hasznos gazdálkodás annál inkább okkal hangsúlyozott követelmény, mert a vezetötestület tagjai rendszerint a kenyeret adó munkahelyükön is vezető posztokon tevékenykednek. S ezért megszívlelni való. amit u gvan ezen a megfontoltan mérlegelő számadáson a végrehajtó bizottság egy másik tagja, erős szövetkezeti gazdasag érdemeiért tisztelt elnöke mondott: — .4 párt vezetőtcslületci- nek munkastílusa kihat más munkahelyekre is. Az itt kialakított gyakorlat pontosságra. figyelemre, s fegyelemre Ösztönző példa az: adott területen minden üzem, intézmény, gazdaság vezetője számára. A t>zerenebi járás elis- mérést érdemlő gazdasági és szellemi ered- , menyeiben ezért van tetemes része közvetlenül, s az iménti értelemben való ,.á‘- , tételek” révén is a járási pártbizottság vezetőiestületé- nefc. I>. J, Segátsünk, hogy megtalálják helyüket Gondolatok a friss diplomások beilleszkedéséről w Énül az Bvas-alia
