Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-20 / 16. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. jan. 20., vasárnap Múzeumunk helvenötödik évében Az elmúlt év októberében a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága arról határozott, hogy a diósgyőri Vái’múzeum és a Miskolci Képtár — korábban mindkettő ideiglenes engedély alapján működött — az egységes Borsod megyei Múzeumi Szervezethez tartozzék. Ezzel a határozattal a megyei tanacs végrehajtó bizottsága a múzeumi törvény kívánalmainak szerzett érvényt. A két intézmény szervezeti átcsatolása 1974. január 1-én valósult meg. Jelentősen bővült hát a Borsod megyei Múzeumi Szervezet, illetve a Herman Ottó Múzeum. Erről beszélgettünk dr. Szabadfalvi József kandidátussal, a múzeumi szervezet igazgatójá-- val és Bodó Sándor igazgatóhelyettessel. (liiső lemank természetszerűen az volt, milyen változást Jelent az említett két intézménynek a Herman Otto Múzeumhoz történt csatolása?) — Jóllehet, a Diósgyőri Vármúzeum és a Miskolci Képtár most már nem városi, hanem megyei igazgatáshoz tartozik, illetve a megyei múzeumi szervezethez, úgy véljük, hogy ez sokkal jobban, hatékonyabban tudja majd szolgálni Miskolc város múzeumi feladatait is. Múzeumunk ebben az évben lesz hetvenöt éves. És kivéve az utóbbi néhány évet, amikor a folyamatos munkában — elsősorban épületgondok miatt — kiesés volt, mindvégig ez a múzeum látta el Miskolc város, múzeumi feladatait is. Bízunk ben- hogy a szervezeti változás csgk javítani fog a város múzeumi ellátásán, (A szervezet növekedése, az ti j intézmények átcsatolása több változást Is szükségessé tett.) — Az új intézményeknek a szervezethez történt csatolása, a munka rendjének bizonyos fokú átalakítása új szervezeti felépítést tett szükségessé a múzeumon belül. Ez részben személyi változás jellegű, hiszen hatvannál több munkatársa van a múzeumnak, ugyanakkor koordináltál} b munkaszervezés kívánatos. ' Föltétlenül megváltoztatandó a lényegében a századforduló óta fennálló elavult munkaszervezési rendszer, bővítendő az osztályvezetők önállósága. Igen jelentős feladatnak mutatkozik a közművelődés jobb és hatékonyabb szolgálatára való törekvés, végül a tudományos műhely jelleg erősítése a múzeum egyes osztályaiban. Mindezeket bi. zonyos belső szervezésekkel kell megoldanunk. (Ezek között a szervezeti változások között úi csoportok kialakítása is szerepel.) — Az idei év első telében meg kell valósítani közművelődési és propaganda csoportunkat. Ennek szervezése, illetve kialakítása halaszthatatlan feladat. A teendők közé a ’közönségszolgálat. a kiállításokon való vezetés, a múzeumbaráti körök irányítása, a rendezvények előkészítése, 'szervezése, vándorkiállítások szervezése és az általános propagandamunka tartozik majd. Tekintettel arra, hogy a kiállítási terek növekednek, indokoltnak mutatkozik egy technikai csoport létrehozása, amely a kiálütásrendezőket, restaurátorokat és a fotólaboratóriumot foglalja majd magába. Egyébként a Herman Ottó Múzeumban és a Képtárban egyenként évi négy időszakos kiállítást kívánunk rendezni. Itt kell megemlítenünk, hogy az ál. landó kiállításokhoz viszont korszerű, nyomtatott. viszonylag olcsón forgalomba hozható, jól szerkesztett vezetőt, zsebben hordható könyvecskéket fogunk kiadni. (A legiclentősebb változás, mint cmlf tettük, a Vármúzeum és a Képtár átcsatolása.) — A Diósgyőri Vármúze- wmban a Herman Ottó MüBarcelonai píniák zeum régészeti osztálya kap majd helyet. Ennek pontos kialakítása többféle szerve. ] zeti, elhelyezési intézkedést | igényéi, mert arra törek- i szünk. hogy a vár közmüve- J lödési hasznosítását szolgáljuk, ennek lehetőségeit maximálisan kihasználjuk. Ez az osztály, illetve a vár terveink szerint egy, a középkori kutatásokkal foglalkozó régészeti centrum lehet. Ha ezt sikerül megvalósítanunk, úgy az egész múzeumi szervezet és benne természete- ’ sen Miskolc város régészeti feladatait itt. ez a centrum láthatja majd el. Bár az intézmény a Herman Ottó Múzeumhoz került, korábbi neve megmaradt. Diósgyőri Vármúzeumként szerepel továbbra is. legfeljebb hivatalos használatban tesszük hozzá, hogy: <a Herman Ottó Múzeum régészeti osztálya. A Képtár mint a Herman Ottó Múzeum képző- művészeti osztálya működik tovább. Tervezzük, hogy va- j lamely nagy festőművészről | kapja majd meg végleges j nevét. Háromszáz műalkotás volt eddig a Képtárban, s most a múzeumban eddig , őrzött hétszáznál több festmény, műalkotás már át is került oda, s több értékes munkát találtunk az átadottak között, többek között egy Szinyei Merse vázlatot, amelynek érdekessége, hogy a mester a vászonnak mindkét oldalára festett. A Képtár állandó kiállítása átalakult, s egy emberöltővel előbb kezdődik a bemutatott anyag, mint korábban. Alacsony volt viszont itt a látogatottság, s ennek emelése első fontosságú feladatunk, amit újabb és újabb anyagok bemutatásával és j'obb propagandával szeretnénk megoldani. (\ múzeum történelmi osztályt is tervez.) — Borsod megye és Mis- kolc sajátos ipari jellege, gazdag munkásmozgalmi hagyományai erősen indokol, ják, hogy a múzeumi szervezeten belül létrehozzunk egy történelmi * osztályt, amelynek feladata elsősorban az ipari és munkásmozgalmi anyag kutatása és bemutatása, természetesen a megyei és városi sajátosságoknak előtérbe helyezésé- * vei. Egyik feladatunk töb- j bek között a lebontásra ke- j rtilő városrészben, a miskolci Munkácsy utcán még meglevő munkásmozgalmitörténelmi jelentőségű hely megörökítése, illetve ott a megfelelő emlékhely kialakítása, természetesen közösen a megye és a város más szerveivel. (Már megkezdődött az 1974- es esztendő, a munka, az új szervezeti keretek között. Néhány esemény kiemelkedik az évhen.) — 1974-es munkánkat nagyrészt a felszabadulásunk 30. évfordulójára való felkészülés határozza meg. Kiemelkedő eseménynek számit, hogy 1974. októberében a minden évben szokásos múzeumi hónap országos megnyitója itt lesz. Miskolcon. s ekkor adjuk át az újjászülető Herman Ottó Múzeumot, amely egyben fennállásának 75. évfordulóját is ünnepli. Az állandó kiállításokon kívül a múzeum első időszaki kiállítása a pozsonyi múzeumtól kölcsönzött szlovák népművészeti tárlat lesz. Ebben az évben emlékezünk névadónk, Herman Ottó halálának 60. évfordulójára is. Vidéki hálózatunkban a legjelentősebb esemény a Matyó Múzeum új, állandó kiállításának, az év végére tervezett nyitása lesz. A hetvenöt éves Herman Ottó Múzeum 1974-től megváltozott körülmények, kibővült keretek között, egységesen és hatékonyan szolgálja majd Borsod megye és Miskolc művelődését. Benedek Miklós Mazsaroff Miklós munkája Pécs es Szekszáfd bemutatkozása 7 Tavaly Tokaj 900 éves jubileuma szolgálatába állította igényes rendezvényeit a Zilahy György Művészetbarát Kör. Az idén sem lankad a Kiváló együttes címet kiérdemelt kör közhasznú tevékenysége: minden évszakban változatosan gazdag művészeti eseménysorozattal kívánja emlékezetes élményekben részesíteni a helybeli művészetkedvelöket, s a nagy számban ide látogató hazai és külföldi vendégeket. A NEVEZETES jubileum is maradandó művészeti eredménnyel kamatozik: a két évtizeden át csak nyaranta fenntartott művésztelep állandó otthont kapott, ahol az év bármely szakában kedvükre alkothatnak az ország távoli tájairól is ide kívánkozó képzőművészek. A volt művelődési klub Tisza-parti épületét alakítják át a mű- . vészek szállásává, s műtermévé. Az átalakítási munkák már a befejezéshez közelednek ; hamarosan fogadhatja első vendégeit az állandó tokaji művésztelep. Az idén folytatása következik a néhány éve megkezdett példamutató vállalkozásnak is: az? ország jellegzetes tájegységének művészei összefüggő rendezvénysorozatokban mutatkoznak be a Tisza partján. A tavaszi idényben, a szekszárdi napokon Tolna megye népművészetével ismerkedhet meg Tokaj közönsége és vendégserege. A népművészeti kiállítás megnyitóján közreműködik a szekszárdi néptánc együttes is. Egy következő kiállításon a Tolna megyei fiatal képzőművészek stúdiója szerepel a tokaji művelődési otthonban. A pécsi napokon a képző- művészetet Kelle Sándor festőművész, 1 főiskolai tanár, Haraszti Pál és Gazder Antal iparművészek, valamint a Mecsek Fotóklub kiállításai képviselik. Élményszerző irodalmi, zenei és színházi rendezvényekkel is közreműködnek a pécsiek. Csorba Győző és Pákolitz István — mindketten József Attila-dí jas, költők — irodalmi esten mutatkoznak be, a pécsi Doktor Sándor Művelődési Központ irodalmi színpadának közreműködésével. Tokajban vendégszerepei a Mecsek fúvósötös. és az országszerte népszerű Bóbita bábegyüttes is. A közvetlen , szomszédból, Szabolcs megyéből a nyírbátori pedagógus képzőművész stúdió tagjai rendeznek együttes kiállítást Tokajban, s a nyírbátori napokhoz kapcsolódik a József Attila-díjas Ratkó József költő estje is. A szabolcsi gyermekrajzok ki állításának megnyitóján — stílusosan — a nyírbátori gyermek-kamarakórus is szerepel . Szűkebb pátriánkból az ózdi képzőművészeti kör jelentkezik kiállítással Tokajban, s a Kazincbarcikán élő és alkotó Szerdahelyi Sándor festőművész mutatja be képeit a Tokaji Helytörténeti Múzeumban. A sorozathoz nem kötött kiállítások közül megkülönböztetett figyelmet kelt bizonyára Németh Kálmán fóti szobrászművész tárlata, Varga Mátyás Kossulh-díjas érdemes művész grafikai, kerámiai alkotásainak, s díszletterveinek bemutatása. Az író—olvasó találkozókon a már említett költőkön kívül megismerkedhetnek Tokajban Palotai Boris és Raffay Sarolta írónőkkel is. A zenei rendezvények közül emlékezetesnek ígérkezik a SZÖVOSZ-iskolában sorra kerülő népzenei est. Halmos Béla. Sebő Ferenc, Budai Ilona, Faragó Laura, Mazsaroff Mária és Karsay Zsigmond közreműködésével. Budapesti. szegedi, szabolcsi, és borsodi énekkarok szerepelnek majd Kodály .műveivel a nagyszabású ifjúsági kórushangversenyen, amelyen közreműködik a budapesti I. István Gimnázium szimfonikus zenekara is. A ZILAHY GYÖRGY Művészetbarát Kör programját a tokaji művésztelep tíz képzőművészeti estje cs évadzáró kiállítása gazdagítja. Berecz József Farkas Gyula barangolásai Farkas Gyula miskolci tanár két szenvedélyének hódol: az utazásnak es a fotózásnak. Sokat utazik, sokfelé jár, jóformán Európa minden országát bejárta, és ezektől a barangolásoktól már elválaszthatatlan a fotózás, amelyet művészi szinten művel. Barangolásaim címmel most száz felvételét láthatjuk azon a kiállításon, amelyet a Művészeti és Propaganda Iroda, illetve a Kossuth Művelődési Ház rendezett meg számára Miskolcon a Kossuth u. 11. szám alatt. Végigböngészve a kiállított képeket, nemcsak az tűnik fel, hogy Farkas Gyula sokfelé járt és itthoni tájainkat, a hazai föld szépségeit, a városok érdekességét is igyekszik felfedezni, hanem érezlietö a képek Összességéből a/ önmagának való megörökítés szándéká-n tül az élményekből másokat is részeltetni akarás. Amit lencséje filmszalagra rögzíted, fekete-fehér a nékben megmutatja nekünk, és úgy lállatja a világot, ahogyan ö észrevette, szemügyre vette, megismerte azt, és -zeretne. ha mi is úgy látnok. A tárlaton több kép idézi a múltat. Közülük több matyó- földi vonatkozású. Öreg matyó asszony, régi, több száz éves mezőkövesdi utcasor, házak, épületrészietek, ablakok, régi gémeskút, de látható képein n korszerű falura mindinkább jellemző hidroglóbusz is. Sokfelé járt, s mindenhonnan elhozta magával a látványt. Az Eiffel-torony, Vatikán város, Koppenhága, Párizs, Nápoly utcaképei, az utca emberei, ellesett, mindennapos pillanatok, piaci jelenetek, egy építkezés közelében meglepett szerelmes- pár, hazai ts külföldi városok fényei, vagy elhagyott tájak pusztuló növényzete, máshol jól komponált természeti képek sorakoznak egymás mellett; Párizs £s Barcelona templomai szomszédságában ott látják a szikszói templomot, vagy az avasi haranglábat is. Eles szemű, mindent eszrevevö emberről árulkodnak- ezek a kepék, talán csak a Fiirt és a Black and White című képekben, a fehér lány és a néger tiú kettősében érzünk keresettséget. Érdeklődéssel és szeretettel figyeli cs mutatja be környezetét, legyen az a nápolyi srácok egy csoportja, vagy az öreg sajószentpéleri fagylaltárus. Farkas Gyula kiállítása kiegyensúlyozott. Nincs benne semmi meghökkentő, nincsenek különösebb virtuóz törekvések S nincs benne semmi, ami elmarasztalást érdemelne. A világot fotózva járó ember szép , vallomása barangolásairól, száz képben. A tárlatot szombaton délben . nyitotta meg Csabai Kálmán ( festőművész. A kiállítás fob- • ruár 9-ig látogatható. » (bm) i i l Dudásné Van!«) Juli munkája Kellér Andor halála jelképes. Rosszul lelj a galoppon, hazament, rhég felhívta a fogadóirodát a délutáni események miatt, azután meghalt. Nem a lovak és a fogadók világa iránti hűségét fejezi ki a gesztus, hanem irodalmi módszerét, stílusát. Az írót örökíti meg a jelképes halál, nem a turf- imádót. , Kitűnő esszéinek módszere: egyetlen gesztusba tömöríteni egy egész személyiséget, s nemritkán épp a háláiban felmutatni egy teljes életet, tgv jeleníti meg Cholnoky Lászlót öngyilkosságában, amint a nyomorgó író a Duna-híd felé haladtában. a Teleki téren még eladja szüi'ke felöltőjét: „Nyilván ezen a pénzen ivott bátorságot'! (Hetven fillér). Karinthy Frigyesről írja: „A részletből következtetett az egészre, a Karinthv-életmű módszere szerint” (Csoda az üqetön). Valódi műfaja az esszé volt: arcképvázlat kor- társairól. Néhány regény méretű arcképvázlatából a második világháború előtti Budapest társadalmi körképe bontakozik ki. (Magvető Kiadó,) \ Kellér Andor: Az élei édes tarkasága
