Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-20 / 16. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 1974. jan. 20., vasárnap # „naptárreformja” v. Beszélgetés a gyár munkájáról, terveiről A társulatok és a vízgazdálkodás A Szovjetuniótól Angliáig, Svédországtól az NSZK-ig, a Ford cégtől a Volvoig, sok országba szállít, sok vállattal. céggel van kapcsolatban a Diósgyőri Gépgyár. A múlt évi munkáról, az idei tennivalókról beszélgettünk Hámori Sándorral, a gyár vezérigazgató-helyettesével. — Vállalatunk nyolc éve töretlenül teljesíti maga elé tűzött céljait — mondja Hámori elvtárs — minden évben az iparági átlagnak megfelelően 5—6 százalékos tcr- meléSfejlődésit valósítunk meg. Tavaly, az előző évihez viszonyítva árutermelésben 6,1, árbevételben. 6,6 százalékkal nagyobb eredményt értünk el. A vál’ ''t 350 millió forint eredmény ., nyereséget produkált, s ez nagyobb az előző évitől és nagyobb a tervezettől is. — Milyen eredményt értek cl az exporttermelésben? — Célkitűzéseink alapján hosszú idő óta évről évre dinamikusan növeljük az exportot. E tendenciát jól 'tükrözi, hogy tavaly 28,7 százalékkal több terméket gyártottunk külföldre, mint az előző évben. A gyár termékeinek egyharmadát exportáljuk. — Legnagyobb megrendelőnk a Szovjetunió. Nagyon jó az együttműködésünk. Tevékenységünknek az alapja, hogy -« szovjet intézetekkel fejlesztési szerződésben vagyunk, jó előre kidolgozzák és . meghatározzák milyen termékre van szükségük, s így a DIGÉP jól fel tud készülni. — Igen, a DKX—1 szigetelőgépet 1972-ben Moszkvában, majd a múlt évben a BNV-n mutattuk be. Ebből már több száz működik a Szovjetunióban. Van egy másik változata is. Az egyik üzemben az új gépeken dolgozók munkaversenyt kezdeményeztek. Erre mi is ösztönzünk. A legjobb eredményt elérő két szovjet dolgozót két héten át hazánkban látjuk vendégül. — A kábelgépek mellett szállítunk a Szovjetunióba hűtőberendezéseket is. Hasonlóképpen kábelgépeket gyártunk Jugoszláviának. Lengyelországba kovácstermékeket szállítunk. A tőkés országok közül Svédországba és Angliába kovácsterméket, s Angliába ellenütős kalapácsokat is exportálunk. Kapcsolatban vagyunk az NSZK- val is. ahova kábelgápekct, Olaszországba ellenütős kalapácsokat gyártunk. — Mik az eredmények forrásai? — A gyár kollektívája hosszú évek alatt jól össze- kovácsolődott. szakmailag állandóan fejlődő, alkotó közösség. jó együttes. Emberi és szakmai adottságai alapján képes az évről évre növekvő igények kielégítésére. A gyárat szerető, a feladatokat bátran vállaló kollektíva munkájának gyümölcse az eredmény. — A nagyobb eredmény elérése úgy volt lehetséges, hogy a munka még szervezettebb volt. mint korábban. Több mint négy éve — így 1973-ban is — a több'. ?rme- lést teljes egészében a termelékenység növelése biztosította. — Milyen érdekesebb munka- és üzemszervezést. fejlesztést végeztek? — 1973. sok vonatkozásban rendhagyó volt. Volt egy jelentős exportmegrendelésünk, amelyet eredetileg ez év első negyedében kellett volna megvalósítanunk. Az volt a kérés, hogy a termékeket a múlt év utolsó negyedében gyártsuk le. Ez számunkra igen nagy feladat volt. A gyár sok egyéb kötelezettségei teljesítése mellett, sikerrel oldotta meg. Technikai vonatkozásban igen jelentős fejlődést hoz, hogy a gépüzemben félautomata számjegy-vezérlésű forgácsológépeket állítottunk be. Ez merőben új technológiát jelent. — Mit jelentett a dolgozóknak 1973., s hogyan ösztönöznek anyagilag a jobb munkára? — A Központi Bizottság 1972 novemberi határozata, s a kormány intézkedése nyomán — a központi alapból — jelentősen nőtt a dolgozók bére. Saját erőből 4 százalékkal fejlesztettük ezt. Így a fizikai dolgozók és a művezetők bére 12, az alkalmazottak bére 4 százalékkal nőtt. Az anyagi ösztönzésben tovább léptünk előre. Az anyagi ösztönzést a nettó árbevételhez. a termékek szűkített önköltségéhez kapcsoltuk. Az ösztönzés lényege abban van. hogy a termelés folyamatosságát helyezte előtérbe. Közelebbről azt kívánja, hogy minden hónapban teljesíteni kell az előírt feladatokat. — Igen, gyárunkban „átprogramoztuk” a naptári hónapokat. Nálunk a hónap 25-ével zárul. Ez önmagában is jobban ösztönzi az adott termelő kollektívákat, másrészt így elsejére a banknál is elszámolunk. A folyamatos termelés több vonatkozásban ösztönző. A prémiumnak ez az alapja, ennek alapján értékeljük az adott egység munkáját, s ennek alapján kapják meg a kisebb- nagyobb kollektívák a szocialista brigád, szocialista 1 üzem, szocialista gyáregység címet, a vele járó erkölcsi és anyagi elismeréssel egye- I temben. — Milyen feladatokat akarnak megvalósítani 1974-ben? — A hazai igények kielé- , gílésén túlmenően mindenekelőtt tovább növeljük az ex- ! portot. A szocialista országokba a múlt évitől 23. a tőkés országokba 13 százalékkal több terméket akarunk készíteni és így a gyár termelésének körülbelül 35 százaléka közvetlen export lesz. Hadd mondjam el, hogy a , nettó árbevételt 4,2 százalékkal akafjuk növelni. Ez a feladat jelentős. A vállalat úgy döntött: az ez évi tervet a túlóráknak a múlt évhez képest 15 százalékos csökkentésével akarjuk megvalósítani. Az éves feladatok teljesítése mellett igyekszünk felkészülni az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítására. Gyárunkat az ország 25 más nagyvállalatával együtt kijelölték az ötö- j dik ötéves terv előirányzatának kidolgozására. Ezzel mi a múlt év december 25-re .el is készültünk. Ezek az ipar különböző területén levő üzemekben készített előirányzatok alapul szolgálnak az ötödik ötéves terv kidolgozásához — fejezte be Hámori elvtárs nyilatkozatát. Csorba Barnabás Észak-Magyarország területén az utóbbi tíz esztendőben számos település, mezőgazdasági körzet látta nagy hasznát a vízműtársulatoknak és a vízgazdálkodási társulatoknak. Az Észak-magvarországi Vízügyi Igazgatóság területén, Borsod és Heves megyében működő vízműtársulatok például 1963. és 1973. között 336.5 millió forint értékű törpevízmű vagy regionális vízműápítési beruházást valósítottak meg. ösz- szesen 659 kilométer hosszúságú vízműhálózatot ém'tet- tek. 2309 közkifolyót létesíA Miskolci Közúti Építő Vállalatnál úgyszólván mindenki ismeri és tiszteli Pet- rik Miklóst, a vállalat volt szb-titkárát. Kereken két évtizede mindig újra és újra választották, ebbe a minden vállalatnál fontos és megtisztelő funkcióba. Petrik Miklóst január 16-án a vállalati szakszervezeti tanácsülés — saját kérésére — felmentette funkciójából. PetA Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyára 1975-ben leiz húsz esztendős. Az üzem pamutfonalat termel, a szövö-' déknek ad alapanyagot. A távolabbi cél azonban az, hogy az üzem elérje a legkiválóbbak színvonalát, elérje a nemzetközi színvonalat. A fonoda műszaki berendezései, gépparkja már a kezdet kezdetén lehetővé tette, hogy a termelékenység tekintetében a miskolciak az élre kerüljenek. A legjobb szovjet üzemek színvonalának felelt meg a teljesítményük. Az iparág szakemberei úgy döntöttek, hogy a Miskolci Pamutfonót mintaüzemmé fejlesztik. A Könnyűipari Minisztérium utasítására a fonoda vezetősége kidolgozta a mintaüzemmé fejlesztés programját. A tervek elkészültek, megvalósításra várnak. S mihelyt az illetékesek biztosítják a pénzügyi fedezetet, a tervekből valóság lesz. Jelenleg a kormány határozatának megfelelően erőtettek. A tíz év alatt a két megye mintegy 140 ezer — • zömmel falusi lakosát juttatták egészséges ivóvízhez. A kisebb vízfolyások kártételei ellen küzdő, a helyi vízrendezéseket megvalósító, az öntözést segítő és dombvidékeken a talajvédelmet is szolgáló vízgazdálkodási társulatok is nagy segítséget adtak a mezőgazdaságnak. Érdekeltségi területükhöz Észak-Magyarországon már közel egymillió 400 ezer hold tartozik'. 1960-tól 1973-ig 490 millió forint értékű vízrendezési feladatot valósítottak meg. rik elvtárs — 40 éves munkaviszony után. amelynek felét szb-litkárként dolgozta végig — nyugalomba vonult. Ez alkalomból érdemes és eredményes munkásságáért a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. A kitüntetést. — és vele a jubileumi jutalmat — Juhász Ottó, az építők szakszervezetének titkára nyújtotta át január 16-án. teljes rekonstrukciós munka folyik a textiliparban országosan is. A miskolci gyárban a régi kártológépeket nagy teljesítményű, lengyel gépekkel cserélik ki. A teljes nyújtógéppark kicserélése is rövidesen elkezdődik. Kilenc elavult, olasz gyártmányú gyűrűsfonógép is kikerül a gyárból, hogy helyüket új gépek foglalják el. Ezzel sokat javul a gyár műszaki színvonala. A cél az, hogy a divat változásához alkalmazkodó, anyagban, színben, méretben és árban szélesebb választék álljon a fogyasztók rendelkezésére. A szakemberek nagy figyelemmel kísérik a világban mutatkozó új fogyasztási tendenciákat, hogy a textiliparban jelentős volument képviselő exportot is növelhessék. Az utóbbi években világméretekben érvényesülő tendencia, hogy átalakul a ruházati ipar termékstruktúrája. Megváltozik az alapanyagok összetétele, növekszik a Negyvenévi munka után Készülnek a kereskedelem részére a műanyag csomagolóeszközök a Tiszai Vcgyikombinát Il-es üzemében. Fotó: Laczó József Lenin öröksége ÖTVEN ESZTENDEJE halt meg a XX. század, s alighanem az egész történelem legnagyobb alakja. Vlagyimir Iljics Lenin. Romain Rolland úgy tette fel a kérdést: „Ki volt ő?”, hogy abból a válasz is ki- sejlik: „Ki volt ez az ember, akinél különbül senki sem testesíti meg az emberi telt óráját, amit proletárforradalomnak hívunk ?^Ki volt ő, akinek figyelmét semmi sem vonja él; nem ismeri a személyes gondot, sem a szellem elernyedését, a gondolat dilettantizmusát?” Nem volt még egy ember, akinek halála úgy megrázta volna a tömegeket, mint Leniné, akiről Majakovszkij akkor írta versében: élt, él és élni fog. Fél évszázaddal halála után életműve a maga teljességében tárul elénk. S ami a hetvenes évek emberét leginkább megragadja, az a lenini örökség egysége, s időszerűsége. A mai körülmények között is felbecsülhetetlen jelentősége van az imperializmusról adott lenini jellemzésnek: ő nemcsak a korabeli vonásokat ismerte fel, hanem azokat is, amelyek akkor csak csírájukban léteztek, s csupán a század második felére mutatkoztak meg a maguk teljességében. Ez a lenini jellemzés lehetővé teszi az úgynevezett konvergencia-elméletnek, annak a teóriának elvetését, amely a kapitalista és a szocialista rendszer állítólagos közeledéséről és hasonulásáról szól. A jellemzés ugyanis meggyőzően tanúsítja, hogy a technika, a termelőerők fejlődésének sajátosságai, ha önmagukban mulatnak is bizonyos ha- ! sonlóságot, sosem közelítik a társadalmi rendszereket! j Ellenkezőleg: a szocializmus és az imperializmus lényegének különbözősége mind világosabb lesz a tömegek számára az egész világon. Lenin kimutatta, hogy az imperializmus halódó kapitalizmus, és hogy elkerülhetetlenül felváltja az új társadalmi rend. KORUNK ESEMÉNYEIT elemezve, önmagától adódik a következtetés, hogy a leninizmus korunk marxizmusa és minden tekintetben nemzetközi érvényű. Minden kommunista párt, bármilyen sajátos körülmények között bontakozzék is ki harca, a lenini tanítás- 1 ban találja meg a válaszokat az élet által felvetett kérdésekre, és a lenini eszméket a konkrét feltételekkel összhangban valósítja meg.' i vegyiszálak mennyiségé. A Miskolci Pamutfonóban még soha nem gyártottak annyi szintetikus szálat, mint az idén fognak. A terv 800 tonna, duplája a tavalyinak. Az elmondottak figyelem- bevételével folyik tehát a felkészülés a mintaüzemmé válásra. A IV. ötéves terv rekonstrukciós programján kívül két fejlesztési elképzelést dolgoztak ki a miskolci gyárral kapcsolatban. Az egyik a régi fonodának a mintaüzemmé alakítása, a másik pedig a jelenlegi bálaraktár helyiségének fonóteremmé való átalakítása, egy újabb fonoda létrehozása. A mintaüzemmé való átalakulást jelenleg a rekonstrukció-program teljesítésével segítik elő. Üj gépek kerültek és kerülnek az elavultak helyébe, kisebb profilváltozást terveztek a kötszövő és a szintetikus fonalak nagyobb részarányú gyártásával. Az anyagi ösztönzést úgy alakítják át, hogy az elsődlegesen a munkatermelékenységet fokozza. Emellett, természetesen a termelés volumene sem csökkenhet. Tehát a gépi termelékenységnek is nőni kell. A jelenlegi bálaraktár helyiségében lehetőség van egy megközelithetőleg 1879 tonna évi teljesítményű orsó nélküli fonoda kialakítására. Az orsó nélküli fonás a legmodernebb fonási eljárás. A fonodában, eg.v külön üzemben öt orsó nélküli gép dolgozik mar. Tehát van tapasztalat egy ilyen gépekből álló nagyobb üzem létrehozásához. A termelőgépek teljes modem.izn’é >' követi majd a kiszo'-r ; korszerűsítése, amely végső soron a bérelszámolás. a könyvelés, az adminisztráció teljes gépesítésével fejeződne be. A két elképzelés megvalósítása 200 millió forintba kerül. Az elképzelések megvalósítása nyomán a Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyára olyan mintaüzemmé válhat, hogy ebben a szakmában el lehet jönni az ország bármely részéről Miskolcra tanulni. Buda István
