Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-04 / 2. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. január 4., péntek Előtérben: a munkásművelődés Szakszervezeti kultúrmunka Borsodban Az ó-esztendő utolsó nap­jaiban Virizlay Gyula, a SZOT titkára többek között arról nyilatkozott, hogy a szakszervezetek politikai, kul­turális, gazdasági munkájá­nak fő területei a munkahe­lyek. A szakszervezeti moz­galom mind hatékonyabban igyekszik segíteni a munkás- osztály képzését, művelődé­sét, a művészetek iránti ér­deklődésének felkeltését. Nem lebecsülendő ered­mény, hogy a munkások közül immár több mint félmillióan vesznek részt a szakszervezetek politi­kai tanfolyamain, évente több millióan látogatják a szakszervezeti művelődési otthonok szakköreit, klubjait, hétszázezer állandó olvasó­juk van a szakszervezeti könyvtáraknak, és csak mun­kahelyi elárusítóhelyeken 220 millió forintért vásárol­tak könyvet az elmúlt év­ben. Miként végzik ezt a mun­kát a szakszervezetek Bor­sod megyében? — erről be­szélgettünk Lengyel Ágos­tonnal, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa agi- tációs, propaganda és kul­turális munkabizottságának vezetőjével. A szakszervezeti kulturá­lis munka Borsodban is az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi határozatán, illetve a korábbi X. kong­resszus útmutatásain, az azo­kat kiegészítő, illetve azokra' épülő szakszervezeti kong­resszusi határozatokon és egyéb elvi iránymutatásokon alapult. Az 1973-ban végzett munka felméréséhez pedig jó segítséget adott az MSZMP KB 1973 novemberi ülése, il­letve annak anyaga. Mind­ezek tükrében megállapítha­tó, hogy a Borsod megyei szakszervezeti munkában 1973-ban a hangsúly a mun­kásművelődésen volt, mind­inkább ez került az agitáci- ós, propaganda- és kulturális munka előterébe. Az előrelé­pés nemcsak a műsörpoliti- kában, hanem az emberek értékítéletében, magatartás- formáiban is lemérhető mó­don jelentkezett. Ha e munka részleteit is vizsgáljuk, igen nagy az elő­relépés például a tömegpoli­tikai oktatásban. A néhány hónapja kezdődött új okta­tási évben témaváitás volt és így most a munkahelyi élet időszerű kérdései jelen­tik a tömegpolitikai oktatás gerincét. Az előző oktatási évhez képest a csoportok száma 18,7, a részvevőké pe­dig 12,4 százalékkal emelke­dett. A megye szervezett dol­gozóinak 25,3 százaléka vesz részt az oktatás valamilyen formájában, tehát minden ne­gyedik dolgozó tanul. Közü­lük legtöbben (56,8 százalék) az előbb említett témakört dolgozza fel. Megszervezték a tisztségviselők oktatását, amelyben hatvanhétén vettek részt, a kultúrbizottság tag­jai közül többen több hóna­pos vezetőképző, módszerta­ni és előkészítő kurzusok hallgatói voltak. A fizikai dolgozók tehet­séges gyermekeinek segítése folyamatos politikai feladat­tá vált. Több előkészítő tan­folyamot szerveztek részben a középiskolai, részben a fel­sőoktatási felvételek megsegí­tésére, s ezeken huszonhét csoportban 303 tanuló vett részt a megye tizenöt tele­püléséről. Jelentős mérték­ben vette ki részét a szak- szervezeti kultúrbizottság a szakmunkás fiatalok felsőfo­kú tanulmányokra való elő­készítésében, a felnőttokta­tás, az orosz nyelvoktatás szervezésében, valamint az iskolákat segítő mozgalom­ban. A szűkebben vett kulturá­lis területről itt részletesen nehéz számot adni, évközben több alkalommal is beszá­moltunk például a bejáró dolgozókkal, munkásszállók­kal, ifjúmunkásokkal való foglalkozásról, a szakszerve­zeti öntevékeny művészeti csoportok tevékenységéről, külföldi és hazai művész- együttesek vendégszerepelte- téséről, a nagyobb figyelmet érdemlő művészeti és köz- művelődési rendezvényekről, az ifjúsági klubmozgalom előretöréséről. Jelenleg 55 klubról adhatunk számot. Ki­emelkedően jónak mondhatók a különböző kulturális he­tek és napok rendezvényei, mint például a Borsodi Szénbányák, vagy a Vasas, a MEDOSZ és a KPVDSZ ilyen sorozata, s mindegyik­nél elsősorban a szocialista brigádok vetélkedőit kell ki­emelni. Más helyeken viszont személyi, tárgyi és anyagi vonatkozású problémák is adódnak még egyes iparági A Miskolci Beruházási Vállalat felvételt hirdet műszaki előkészítői munkakör betöltésére. Pályázhatnak egyetemi (főiskolai) végzettséggel, vagy technikusi képesítéssel és hosszabb gyakorlattal rendelkező magas- és mélyépítők. Fizetés a 7/1971. MüM sz. rendelet szerint. Pályázatokat 1974. január 15-ig lehet benyújtani a vállalat Hunyadi u. 5. sz. alatti központjába. A Miskolci Mélyépítő Vállalat vakorlattal rendelkező mélyépítő technikust, őkészítő munkakörbe, aki műszaki előkészítésben í kalkulációban jártas. Felvételre jelentkezés: Miskolc, I.. Partizán u. Z. sz., személyzeti előadónál. szakszervezetekben. Igen je­lentősen fejlődött a szakszer­vezeti könyvtárhálózat és an­nak munkája, amelyről az SZMT elnöksége értékelése kapcsán külön is beszámol­tunk. Megjavultak a legtöbb helyen a társszervekkel való kapcsolatok, előbbre kellene lépni viszont az intézmények közös anyagi támogatásában az olyan bányásztelepülése­ken, ahol csak szakszervezeti intézmény van. Mazowsze-jubileum 0 A kulturális bizottság ki- j lene alkalommal tartott ülést, azon huszonhárom na­pirendi pontot tárgyalt meg, tevékenysége azonban nem szorítkozik az ülésezésre, és munkájának eredményei és esetleges hiányosságai a me- ; gye szakszervezeti kultúr éle­tében tükröződnek. Az 1974-es év feladatainak megtervezéséhez a bevezető­ben említett különböző párt­ós szakszervezeti határozatok szolgálnak vezérfonálként, mindezekhez hozzá kell ven­ni a szakszervezeti választá­sokra való felkészülést, a XI. pártkongresszus előkészülete­it, az ötödik ötéves terv elő­készítő munkáit, a város, a megye és az ország felsza­badulásának 30. évfordulójá­ra való felkészülést. Az agi- tációs és propagandamunká­ban csakúgy, mint a közvet­len kulturális munkában elő­térben továbbra is a mun- I kásművelődés áll. Részletes í programot dolgoztak ki a tö- I megpolitikai oktatás, a pro- j pagandisták képzése javítá- ’ sara, .továbbfejlesztésére, a fizikai dolgozók gyermekei­nek és a szakmunkás fiata­lok továbbtanulásának segí­tésére, a felnőttoktatás szor­galmazására. A közvetlen kulturális munkában a mun­kásművelődés, a közgondol­kodás, a művészeti ízlésne­velés, az ifjúsági klubmoz­galom, az öntevékeny művé­szeti csoportok belső mozgal­mi munkájának és szakmai színvonalának emelése áll előtérben. Kiemelten hatá­rozták meg a Rónai Sándor Művelődési Központ és az SZMT Központi Könyvtára legfontosabb feladatait. Így végzik r, szakszervezeti agitációs, propaganda- és kultúrmunkát Borsodban. (bm) A Mazowsze lengyel tánc- és dalegyüttes már 25 éve rep­rezentálja a lengyel népi művészetet a világ színpadjain. A fellépések változatlanul a közönség és a kritikusok általános tetszését, és elragadtatását váltják ki. Az ország különböző vidékeit képviselő gyönyörű népviselet bámulatot kelt, min­denekelőtt azonban az együttes tagjainak — táncosainak, énekeseinek, zenészeinek remek művészete váltja ki a kö­zönség tetszését. A Mazowsze külföldi vendégszereplései meghaladják az egyezret és az előadásokat több mint 3 mil­lió személy nézte meg. Korszerűbb köntösben Az edelényi járási műve­lődési házra évek hosszú so­rán át alig-alig fordítottak valamit. Így azután nem csoda, hogy meglehetősen mostoha körülmények között kellett dolgozniuk a művelő­dési ház előadóinak, szakkö­reinek. Az. elmúlt esztendő­ben a községi tanács — a megye segítségével — több mint 250 ezer forintot fordí­tott a művelődési ház felújí­tására és részbeni átalakítá­sára. Az átalakítás egyéb­ként már csak azért is idő­ben jött, mert a községben hosszabb ideig nem számít­hatnak új művelődési ház megépülésére. A művelődési ház felújítá­sával azonban még nem fe­jeződött be a község műve­lődési intézményeinek csino­sítása. Ebben az esztendő­ben kerül, sor a könyvtár épületének felújítására is. Januári kísérőfilmek Ötszáz esztendő címmel Mátyás király páratlan könyvtárától követi nyomon a magyar könyvnyomtatás jelentős állomásait Bodrossy Félix filmje, amely a janu­ári moziműsorban látható. Lakatos Vince a kovácsolás történetét mutatja be Legen­da a kalapácsról című mű­vében. Dr. Tildy Zoltán két filmmel is jelentkezik: a vi­zek menti élővilágról szól a Vízimuzsika, a ritka vízi­madarakról pedig a Vízpar­ton című. Insulin-story cím­mel eredeti dokumentumok és a Best professzorral ké­szített interjú segítségével] mutatja be az insulin felfe- j dezésének történetét Bod- rossy Félix. A magyar alko- 1 tők közül Banovich Tamás szerepel még a januári prog­ramban, Táncolj velünk! cí­mű összeállítása több koráb­bi táncfilmjének legértéke- | sebb darabjait tartalmazza. A szovjet filmalkotókat a hajógyári hegesztőkről szóló A brigád, valamint Az elvi­selhetetlen zenész és a Szög című szín«» rajzfilm képvi­seli. További két rajzfilm szerepel még a programban: a Fair Play és a Jócseleke­detek. Gondolatok egy fórum után Pedagógusok a szakmáról és a közéletről \ ELADÓ Hajdúnánás fürdőterületén 120 főt befogadó bisztró a hozzátartozó épületekkel. ÉRDEKLŐDNI LEHET: a Hajdúnánási Béke Tsz elnökhelyettesénél. .# Felvételre kétesünk áruforgalmi előadó munkakörbe szakképesítéssel és gyakorlati idővel rendelkező munkaerőt. Munkabér gyakorlati időtől függően, megállapodás alapján. Jelentkezés: Borsodi Élelmiszer Kisker. Vállalat, munkaügyi osztály, Miskolc, III., Győri kapu 149. Még az elmúlt e“te3£ utolsó napjaiban történt, hogy Kazincbarcikán csak­nem száz fiatal részvételé­vel megrendezték a pálya­kezdő pedagógusok fórumát. Találó volt az elnevezés, hi­szen akik írásban beadták a kérdéseiket, azok még innen voltak a harminc esztendőn. A válaszadásra pedig a vá­ros párt- és állami vezetői, illetve a pedagógusképző in­tézet felelős vezetői vállal­koztak. Nos, már ebből is kitűnik, hogy a fiatal pedagógusok kérdései rendkívül sokszínű­ek voltak, a közélettel kap­csolatos kérdések csakúgy nem voltak ritkák, mint a szakmával összekapcsolódok, a pedagógus hivatást, a fel­készítést és a fel készültséget elemző kérdések. No, és ter­mészetesen voltak olyanok is, amelyek egyéni'problé- máikat feszegették. De na­gyon érdekes módon ezek is kapcsolatban voltak a fiatal város mindennapos életével, hiszen a testnelés szakosok látszólag egyéni problémái a város sportéletének fellendí­téséhez kapcsolódtak. Döntő többségben azonban a Kazincbarcika közéletéről, a közéletben való részvétel lehetőségéről és szakmai, pe­dagógus hivatásbeli problé­mákról tették fel kérdései­ket. Nem véletlenül említet­tük most első helyen a köz­életi aktivitást, mert na­gyon is érződött ezen a fóru­mon, hogy a fiatal pedagó­gusok nem átmeneti állo­másnak tekintik Barcikát, hanem szeretnének itt gyö­keret verni, s örömest kínál­ják fel lelkesedésüket, akti­vitásukat, felkészültségüket és szabad idejüket azért, hogy bekapcsolódhassanak a város közművelődési vérke­ringésébe. De, — s ezt ismé­telten külön örömmel kell megemlítenünk — szívesen fogadnak, sőt kérnek min­den olyan információt, amely jobban megismerteti őket a város életével, fejlődésének távlataival. Olyan informá­ciókat, amelyek — kicsit kapcsolódva is a pedagógu­sok pályairányítási feladatai­hoz — az itt levő nagyüze­mek életébe is mélyebb be­pillantást engednek. Ez a kitárulkozó magatar­tásforma — túl a jelenség örvendetes voltán — persze feladatok elé is állítja a vá­ros vezetését. Hiszen a fel­kínált erők felhasználása mindenképpen feladatot je­lent, amellyel nem élni bűn lenne. De nyilvánvalóan szükséges, hogy a fiatal pe­dagógusok aktivitását meg­felelő módon használják fíeJ, hogy az aktivitás jelentős részét azért mégis csak a pedagógushivatás kiteljesíté­sére fordítsák a pályakezdő óvónők, tanítónők, tanárak. Hiszen — s ezt is jól do­kumentálták a kérdések — a pályakezdőik nem Ids gon­dokkal küzdenek hivatásuk gyakorlásában. Nem azért, mintha a tantestületek nem fogadnák be őket, vagy nem segítenék őket megfelelő mó­don. De — s ez gondoljuk megszívlelendő tanulság lesz a fórumon részvevő peda­gógusintézeti igazgatók szá-’ mára — úgy tűnik, hogy az elméleti felkészítés mellett kevesebb gyakorlati „muní­ciót” kapnak a főiskolás évek alatt. Különösen az osz­tályfőnöki feladatokra való felkészítés elmaradását hiá­nyolják sokan. A főiskolás évek alatt ugyanis zömében csak száktantárgyi órákat látogatnak, ezeknek a meto­dikájával ismerkednek meg. Pedig az ifjú pedagógusok szinte kivétel nélkül vala­mennyien azonnal osztály- főnöki megbízatást is kap­nak. S mivel oktatáspoliti­kánkban egyre jelentősebb ßzerep jut az osztályfőnöki óráknak, az osztályfőnökök­nek megnövekedett a jogkö­re is, nem ártana — sőt egyenesen hasznos lenne — ha a tanulóidőben ehhez is jobb felkészítést kapnának. Sok mindenről volt szó ezen a fórumon. A feltett kérdésekre adott válaszok nem egy esetben a tovább feladatait is megjelölték. És nagyon nyilvánvalóan mu­tatta ez a fórum azt is, hogy jó dolog időnként leülni egy asztalhoz, elbeszélgetni, mert ily módon összességében lát­hatják a város vezetői is, hogy mi foglalkoztatja azo­kat, akik újonnan költöztek a lakóhelyre, s akiknek itt- maradása sem közömbös. Fel lehet mérni — és fel is kell mérni — az adott erő­viszonyokat. mert csak így tudják valóban hasznosítani azokat a város fejlődésében, közéletének gazdagodásában. Az első fórum illet n minden bizonnyal újabbak is következnek; hiszen a mindig újabbak bekapcsolá­sa a város életének vérke­ringésébe, mindig újra je­lentkező feladat. Csulorás Annamária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom