Észak-Magyarország, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-05 / 284. szám

1973. dec. 5., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Válasz cikkünkre Egy bányatelep panaszai Az Észak-Magyarország október 6-i számában meg­jelent Egy bányatelep pa­naszai című cikkünkre a napokban választ kaptunk, melyet az alábbiakban is­mertetünk. „A cikkben szereplő meg­állapítások alapján intézke­dés történt a telepen lakók életkörülményeinek részle­tes megvizsgálására. A vizs­gálatot a megyei tanács vb illetékes szakigazgatási szer­vei együttesen végezték el az ózdi járási hivatallal. A tapasztaltak nyomán a már megtett, vagy tervezett in­tézkedések a következők: Putnok nagyközség köz- igazgatási területén két bá­nyatelep van. Az egyik az úgynevezett külső — mint­egy négy kilométerre a köz­ségtől — valamint a belső, amely az előbbivel gyakor­latilag egybeépült. Áz ide vezető utak rossz állapota tény, fenntartójuk kiléte azonban tisztázott. A külső telepd út a KPM kezelésé­ben van, felújítása az 1973. év tervében szerepel. A bel­ső, tanácsi kezelésben levő út felújítását a nagyközségi tanács a jövő évre ütemezte be. A belső bányatelep dol­gozói az üzemet a műsza­kokhoz igazodó munkásjára­tokkal közelíthetik meg, akik pedig ezzel a lehető­séggel nem élnek, azok igénybe vehetik az üzem ál­tal kiépített járdát. Mindkét telep a bánya kezelésében van, tehát a belső telepen levő üzletek korszerűsítése a bányaüzem és az üzemel­tető vállalat közös feladata. Egyébként az üzemi épüle­tek tanácsi kezelésbe törté­nő átadása jelenleg folya­matban van. A cikkben említett keres­kedelmi problémákat meg­vizsgálták, A boltvezető he­lyére olyan dolgozó került, akinek a személyében a Borsodi Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat garanciát lát a jó áruellátásra, az elő­zékeny kiszolgálásra. A sze­szesital-készlet csökkentése érdekében az új boltvezető megtette a szükséges intéz­kedéseket. (Jelenleg az áru­készletnek mintegy ti száza­léka a palackozott italáru). Az élelmiszerekből, az alap­vető vegyiárvkből a készlet és a választék jelenleg ki­elégítő. A szénosztályozó kapujá­ban levő zöldség-gyümölcs- bolttal kapcsolatos tájékozó­dásunk eredményeként meg­tudtuk, hogy a Putnok és Vidéke ÁFÉSZ 1972 decem­berében kérte az üzletkör bővítését a helyi tanácstól, azzal a céllal, hogy a bá­nyatelep lakossága ebben a boltban egyéb cikkeiket is bevásárolhasson, a közeli sütőüzem kenyerét helyben forgalmazni tudja. Az egy­ség italáru-készlete itt is mintegy 8 százalék. A putnoki bányatelepen a Borsodi Vendéglátóipari Vál­lalat is érdekelt Egységei­ből ugyan a szeszes ital nem vonható ki, de a vállalat vezetőségének figyelmét fel­hívtuk az egységek megfe­lelő színvonalának biztosi- j tás ára. A cikkben szereplő köz- I egészségügyi problémákat megvizsgáltuk. A telep el­hanyagolt közeg&szségögvi j viszonyai miatt a Közegész- ; ségügvi és Járványügyi Szolgálat vezetője írásban kereste meg az Ózdvidéki Szénbányák putnoki üzem­egységét. a Borsod: Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­latot és a Borsodi Vendég­látóipari Vállalatot. Intéz­kedéseink hatását a későb­biekben ellerőr'zzilk majd egy év után értékeljük. Br. Kardos Sándor a megyei tanács vb-titkára 1 itkoh és értékek őrzői Fiatalok eskütétele a postán Tegnap, kedden délelőtt bensőséges ünnepséget ren­deztek a Miskolci Postaigaz­gatóság kultúrtermében. Több mint száz ifjú postai szakemberjelölt tette le a „hivatali esküt”. Az elnök­ségben helyet foglalt Dudás Elemér, a Miskolci Posta- igazgatóság helyettes igazga­tója, Dudaházy László, az I. sz. Szakközépiskola igazga­tója, Mátrai Imre, a 101. számú Szakmunkásképző In­tézet igazgatóhelyettese, va­lamint a miskolci posta párt- és tömegszervezeti ve­zetői. Dudás Elemér igazgató- helyettes azokra a nem mindennapi, nagy felelőssé­get, szakértelmet kívánó feladatokra utalt ünnepi be­szédében. amelyeket a kor­szerű posta igényel dolgo­zóitól. Tevékenységüket az egész ország „szeme láttára” fejtik ki, s egyáltalán nem közömbös, hogv a lakosság — titkait, értékeit bfzza a posta alkalmazottaira, — miként vélekedik munká­jukról. Feladataik sokrétű­ek, hiszen levél. csom-". távirat és pénz k^zb'-sítétó- től, kezelésétől kezdve a hírlapterjesztésen keresztül a rádió- és televízió műso- 1 rok sugárzása is az ő fel- í adatuk. Falvak, varosok és országok közölt teremtenek i kapcsolatokat, emberekkel és ■ nagy értékekkel foglalkoz- ! nak. j A postaforgalmi képzés az 1960—61-es tanévben a Földes Ferenc Gimnázium­ban. a műszerészek oktatá­sa pedig a 101. számú Szak­munkásképző Intézetben . kezdődött meg. Az elmúlt évek során az I. sz. Szakkö- í zépiskola vette át a posta- 1 forgalmi tanulók képzését, ! ahol a szakmán kívül érett­ségi bizonyítványt is szerez­hetnek a fiatalok. A két ok­tatási intézmény ebben a tanévben 101 elsőéves ta­nulót vett fel. Minden évben, december' elején visszatérő, kedves ha­gyomány, hogy az elsőéves tanulók leteszik az esküt Tegnap délelőtt a fiatalok, tanáraik, oktatóik, vezetőik és szüleik előtt fogadták meg. hogv a hivatali titko­kat, a rájuk bízott értékeket Us.(a emberhez méltó­an őrzik és védelmezik. (felföldi) A tárgyalótermek folyosóin \cgy Ül la és az; ára Ha a falak beszélni tudnának... Dózsa György út 4. Me­gyei bíróság. A régi falak sokat mesélhetnének, ha be­szélni tudnának. Emberi sor­sokról, életekről, történetek­ről, tragédiákról. * A tárgyalótermekhez veze­tő lépcsőkön egyesével, pá­rosával, csoportokban bal­lagnak a megidézettek. Nincs valami jókedvük ... A folyosón szinte vágni lehet a füstöt. Csaknem mindenki dohányzik. Az egyik pádon húsz év körüli, vállig érő hajat viselő fia­tal fiú unatkozik. Mellé te­lepszem. Érdeklődve emeli tel fejét: vajon ki az, aki őt magányában háborgatni merészeli? Aztán, mivel szemlélődése kielégítette, visszasünped ..nirvánájába”. Cigarettával kínálom. Elfo­gadja. — Régóta vár? — próbá­lok puhatolózni. — Egv órája — feleli. — Milyen ügyben? Mintha gúnyosan elmoso­Ivodna, s csak aztán mond­ja: — Falopás ... — Hányadik tárgyalás lesz ? Magabiztosan veti oda: — Öh ... már megvolt az Ítélet, Ez a fellebbezési tár­gyalás lesz. — Mennyit kapott? — Nyolcszáz forintra bün­tettek. de az ügyvéddel fel­lebbeztünk. majd most ki­derül, érdemes volt-e? — Hány éves maga? Szégyell ősén lesüti szemét. és alig serkenő bajúszkáját simogatva feleli: — Tizenkilenc... Ahhoz képest, hogy ilyen fatal, elég korán kezdte. Vajon megérte-e? — A fenét... Legalább cl vittem volna a fát. Kivág­tam 1 öllel, aztán elkapott az erdész. Én ide kerültem, a fa pedig ott maradt... Ezzel fel is áll, mert szó­lítják. Nem látszik túlságo­san magabiztosnak. Még visszaszól: — Kösz a cigit!... * Nem sokkal távolabb egy idős bácsi ül magában. Ke­zében papírcsomót szoron­gat, mellette görbebot. Mi­kor nyílik az ajtó, fiatalo­san felpattan, és indulna be­felé. Ám a jegyzőkönyvve­zető hölgy útját állja: — Hova-hova bácsikám? — kérdezi. — Hova? ... Hát be, a tár­gyalásra. — Hány órára volt be­idézve? — Tizenegyre. — Addig még van idő. Tessék csák leülni és várni — mondja a hölgy és eltű­nik az ajtó mögött. A bácsi tehetetlenül néz szét, segítséget várva. Aztán mikor látja, hogy a többiek is ülnek és várnak, ő is le­ül és elővesz egy újságot. * A folvosó végén nyílik az egyik tárgyalóterem ajtaja és egy férfi meg egy nő lép ki rajta komolv arccal. Nem szólnak egymáshoz, sietősen vonulnak végig a folyosón, míg eltűnnek a kanyarban. Mögöttük összesúgnak: — Biztos kibékültek ... Az egvilc molett, prém­galléros kabátban levő, kö- zénkorú höl sv a mindent tudók fölényében mondja: — Ugyan ... Nem ügy jöt­tek ki... Akúí hallják, halkan ka- earásznak. Nem tudni: örö­mükben. vagy a káröröm­ből. Hiába, furcsák va­gyunk ... * Egyhangúan telnek a per- eek, órák. Néha szólítanak valakit, aki szorongva lép a tárgyalóterembe. Akik kinn­maradnak. kicsit irigykedve figyelnek utána, s fújják a füstöt rendületlenül, várva, hogv rájuk kerüljön a sor. Doros László Polgári védelmi kiállítás l jhelyen ; A kiállítás egy részlcto Laczó J. felv. Hétfőn délután Zsebesi László alezredes, a polgári védelem megyei törzsparancsnoka nyilot- ta meg Sátoraljaújhelyen, a mű­velődési központ kiállítótermé­ben a polgári védelmi kiállí­tást. Megnyitójában hangsúlyoz­ta, hogy ez a kiállítás is jól példázza azt a fejlődést, ami a párt és a kormány intézkedései nyomán a polgári védelem terü­letén végbement. A kiállítás cél­ja — mondotta többek között —, hogy a lakosság megismerje a különféle védőeszközöket, illetve ezek alkalmazását. A kiállítás szakszolgálati ágak­ként csoportosítva mutatja be a különféle stabil és szükség­védőeszközöket, közöttük olyan újdonságokat, mint a sugárha­tás ellen védő tabletta, az ön- mcntesftő vegyi csomag, vagy az úgynevezett személymentesí- , tő komplett. A kiállítás látoga­tói számára diákéveket és szak- i filmet is vetítenek. Az igényesen megrendezett. Jól áttekinthető kiállítás 9-éig tart nyitva és naponta 10—in, illetve 15-től 20 óráig áll a lá­togatók rendelkezésére. EFTTítr-*. . Hit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol Ki kaphat vállalati segélyt? Tari József miskolci olva­sónk az iránt érdeklődik szerkesztőségünkhöz küldött levelében, ki kaphat vállala­ti segélyt ? A szociális-kulturális ala­pok felhasználásának mód­járól — a vonatkozó jogsza­bályok figyelembevételével — a szakszervezet vállalati szerve dönt, a vállalat vé­leményének előzetes kikéré­se után. A vállalatok a szo­ciális alap felhasználására általában szabályzatokat ké­szítenek. A szabályzatban általában rögzítik a segélye­zéssel kapcsolatos hatáskö­röket, az adható segély alsó és felső határát. A segély­keret két forrásból (válla­lati segély, valamint a szak- szervezet saját bevételéből segélyezésre fordítható ösz- szeg) származik. Segélyben részesíthetők szociális körülményeik alap­ján az arra rászoruló válla­lati dolgozók. így különösen az alacsony keresetű, nagy- családos dolgozók; gyerme­két, illetve gyermekeit egye­dül nevelő szülő; beteg, anyagi gondokkal küzdő dolgozó, üzemi baleset ál­tal, vagy foglalkozási árta­lom miatt elhaláloz.ott. vagy rokkanttá vált dolgozó csa­ládjának segélyezése. A betegségi biztosítási szolgáltatásokra jogosultak­nál szociális indokoltság, vagy érdem esetén a költ­séges gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, külföldi gyógy­kezeléshez való hozzájárulás fedezésére szintén adható segély. Segélyben részesít­hetők továbbá az elemi csa­pást szenvedett dolgozók, az alacsony nyugdíjjal rendel­kezők, és a segélyalapból le­het fedezni a bcteglátogatá- si költségeket, mint például a figyelmesség! csomagot, utazási költséget stb. A segélykeretet vállalaton belül általában lebontják gyáregységi, telepi, kiren­deltségi szintre, de figyelem­mel kell lenni arra is, hogy a segélyezésre fordított ösz- szeg ne forgácsolódjék el. Mennyi a próbaidő? Pagonyi Imre ózdi olva­sónk „áthelyezéssel” került új munkahelyére, és a mun­káltató két hónap próbaidőt kötött ki. Levélírónk az iránt érdeklődik, törvénye­sen járt-e el a vállalat, ami­kor 2 hónapos próbaidőt ha­tározott meg, mert olvasónk csak 30 napos próbaidőről hallott. A Munka Törvénykönyve szerint a próbaidő kikötése nem kötelező. A próbaidő a munkaszerződés mellékki­kötése, amelyben mind a határozatlan, mind a meg­határozott időre szóló mun­kaviszonynál megállapod­hatnak. A próbaidő érvényesen csak a munkaszerződés megkötésekor és csak írás­ban határozható meg akkor is, ha a munkaszerződés szó­beli megállapodással jött létre. Áthelyezés esetén próbaidőt nem szabad ki­kötni. A próbaidő tartama 30 nap, de a felek (munkálta­tó és dolgozó) a munka- szerződésben ennél rövidebb. vágj’ hosszabb, de legfeljebb 3 hónapig terjedő próbaidő­49 millió pár lábbeli Az öt szakmát felölelő bőr-, szőrme- és cipőipari ágazat fejlesztéséről Pesti Ernő könnyűipari miniszter­helyettes kedden a Duna Ci­pőgyárban tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondot­ta többek között, hogy az iparághoz tartozó 16 rrjimsz- tériumi, 9 tanácsi vállalat és 97 szövetkezet fejleszté­sére a IV. ötéves terv idő­szakára eredetileg mintegy 2 milliárd forintot irányoz­tak elő. A beruházásoktól a belföldi ellátás több mint 30 százalékos, a szocialista ex­port csaknem kétszeres és a dollár elszámolású kivi­tel több mint 50 százalékos növekedését várják. Valamennyi gyártási ágat számottevően fejlesztik, ál­talában többlépcsős beruhá­zással, s az egyes részlegek elkészültével azonnal meg­kezdik a termelést. A fő­városi munkaerőhiányt vi­déki telepítésekkel ellensú­lyozzák. A Pécsi Kesztyűgyárban — ahol 1971-ben fejéződött be egy 24 millió forintos beruházás — hozzáláttak a további termelésbővítő mun­ka és szociális körülménye­ket javító fejlesztés előké­szítéséhez. Erre 75—30 mil­lió forintot szánnak. A bőrgyártás fejlesztésére 1972 végéig 617 millió fo­rint értékű beruházás meg­kezdését engedélyezték. Éz elsősorban a Budapesti és a Pécsi Bőrgyár termelését bő­víti, korszerűsíti majd. Már megkezdődött a Simontor- nyai Bőrgyár rekonstrukció­ja és egy új rostműbőr­gyártó üzem létesítésének előkészítése, s jelenleg vizs­gálják a Budapesti Bőripari Vállalat további rekonstruk­ciójának lehetőségeit is. A cipőiparban 748 millió forint: értékben kezdődtek és előkészületben vannak még további beruházások. Ezek révén a labbeliter- melés az 1970. évi 36 mil­lió párról a tervidőszak vé­géra várhatóan mintegy 48 —49 millió párra emelkedik majd. A termelésnövekedést döntően az iparág hat nagy- vállalata adja. de jelentős fejlődést várnak a szövetke­zeti és a tanácsi ipartól is. A miniszterhelyettes hang­súlyozta: a termelés bővíté­se mellett nagy figyelmet szentelnek a gyártmányvá­laszték növelésének, a mi­nőség javításának és a gaz­daságosság fokozásának is. ben is megállapodhatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő azt jelenti, hogy annak időtartama alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal meg­szüntetheti. Ha a vállalat a dolgozót a próbaidő elteltével más munkakörben, vagy alacso­nyabb személyi alapbérrel kívánja foglalkoztatni, erről legkésőbb a próbaidő eltelte előtti harmadik napon írás­ban köteles őt értesíteni. Ha a dolgozó ezt tudomásul vé­ve, a próbaidő elteltével to­vább dolgozik, munkaköre, illetőleg munkabére az ér­tesítésnek megfelelően ala­kul. Nem hosszabbítja meg a próbaidő tartamát, ha a dol­gozó a próbaidő alatt vala­milyen okból (pl. betegség, üzemszünet stb.) ténylegesen nem végezhet munkát. Ha a munkaviszonyt leg­később a próbaidő utolsó napján sem a vállalat, sem a dolgozó nem szünteti rm», az határozatlan időre szó­lóvá válik. A határozott idő­re kötött munkaszerződés pedig a szerződésben meg­határozott idő elteltéig tart. Dr. Sass Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom