Észak-Magyarország, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1973. dec. 16., vasárnap fl kékei zereti erők moszkvai világ kongresszusának nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányait és olyan állandó testületet hozzanak létre, amely elősegíti a megkez­dett munka továbbfejlesztését és garantálja folytatását. Fel kell lépni annak érdekében, hogy rö­vid időn belül létrejöjjön a megállapodás az európai fegyverkezési verseny beszüntetésé­ről, továbbá a közep-európai nemzeti és külföldi haderők számszerű csökkentéséről. A politikai és katonai biztonságra épülő, egyenlőségen alapuló gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális együttműködés — mind sokoldalú, mind kétoldalú szinten — jelentősen fejlődhetne. így lehetővé válna, hogy Európában a különböző gazdasági egyesülések között, nevezetesen a KGST és az Európai Gazdasági Közösség között hasz­nos kapcsolatokat és együttműködést teremt­senek meg. Béke és biztonság Ázsiában Az ázsiai békét és biztonságot mindenek­előtt az agresszió, a felforgató tevékenység és az ázsiai emberek egymás ellen uszításá­nak imperialista politikája veszélyezteti. Az ázsiai népek nagy sikereket értek el az e politika ellen folytatott harcban. A hős vietnami nép győzelme, az amerikai impe­rializmus felett, Bangladesh Köztársaság megszületése, a japán nép fellépése a mili- tarizmus ellen az indiai szubkontinens tar­tás békéjének biztosítását szolgáló lépések — mind-mind hozzájárulás az imperialisták mesterkedései elleni küzdelemhez, amelynek eredményeként döntő változás ment végbe az erőviszonyokban a béke és a szabadság javára. Ma az a legfontosabb feladat, hogy együttes erőfeszítéssel bukásra ítéljük a neokolonialisla céljaik érdekében más álla­mok függetlenségét veszélyeztető imperia­lista manővereket. A valamennyi .ázsiai állam előtt — az egyes államok társadalmi rendjétől függet­lenül — nyitva álló kollektív ázsiai bizton­sági rendszer létrehozása politikájának a békés egymás mellett élés elveire kell épül­nie a bandungi megállapodás szellemében. Ez a politika kétségtelenül elősegíti az olyan fontos problémák megoldását, mint a még meglevő háborús tűzfészkek azonnali felszámolása, a külföldi agresszió és beavat­kozás következményeinek leküzdése. A KNDK kezdeményezésére Észak és Dél között megindult párbeszéd újabb lépés Korea demokratikus alapon, külső beavatko­zás nélkül történő békés újraegyesítése felé, bár a dél-koreai hatalmak akadályokat gör­dítenek a rendezés elé. Az ázsiai országok kormányai és összes társadalmi erői szükségszerűen arra kény­szerültek, hogy koordinálják a kontinens békéjével és biztonságával összefüggő prob­lémák megközelítését. A megközelítés ki­dolgozásánál az előterjesztett konstruktív eszmék és elvek figyelembevételével békés egymás mellett élés és a nemzetközi bizton­ság egyetemlegesen elismert alapelveiből leéliene kiindulni. Leszerelés Az enyhülés légkörét fel kell használni a fegyverkezesi verseny beszüntetésének és a leszerelés problémájának gyakorlati megol­dására. A nemzetközi enyhülés erősödésé­nek és a leszerelésnek párhuzamosan fejlő­dő folyamata ösztönözni fogja egymást. Ar­ról van szó, hogy a fegyverkezési verseny fékezésére és korlátozására irányuló lépé­sekről át kell térni a fegyverkezés gyakor­lati csökkentésére; mindenekelőtt — az ál­talános és teljes leszerelés perspektíváját tartva szem előtt — be kell tiltani a tö­megpusztító fegyvereket. E célból szükséges: — hogy a már aláírt leszerelési egyez­ményeket és megállapodásokat — és ezek j üentőságe nyilvánvaló — szigorúan telje­sítsék, továbbá, hogy csatlakozzanak hozzá­juk azok az országok is, amelyek még nem írták alá, illetve nem ratifikálták azokat; — hogy az öt nukleáris nagyhatalom ír­jon alá egyezményt, amelynek értelmében nem alkalmaz erőszakot, amely magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy örökre megtiltja a nukleáris fegyverek használatát, csökkenti a katonai költségvetést, s az így felszabaduló anyagi eszközök egy részét for­dítsák a fejlődő országok népeinek segíté­sére; biztosítsa valamennyi térségben a nuk­leáris kísérletek beszüntetését és tegyen to­vábbi gyakorlati lépéseket a nukleáris raké- taíegyverkezési verseny és e tömegpusztító fegyverek tökéletesítésének beszüntetésére, a leszerelés érdekében; — hogy a gyakorlatban is hajtsák végre az atommentes övezetek létrehozására, a külföldi katonai bázisok megszüntetése és külföldi területen elhelyezett nukleáris fegy­verek, betiltására vonatkozó javaslatokat; — hogy mielőbb hívják egybe a lesze­relési világkonferenciát, és biztosítsák az európai fegyverzet- és haderő-csökkentési tárgyalások sikerét. Nemzeti felszabadító mozgalom, harc a gyarmatosítás és a rasszizmus ellen Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népei har­colnak a gyarmatosítás, a neokolonializmus, a rasszizmus, az apartheid, a nemzeti el­nyomás ellen, a nemzeti függetlenségért és a békéért. A nemzeti felszabadító erők a világmére­tű antiimperialista mozgalomnak, a világ­béke építésének egyik fő elemét alkotják. A nemzeti felszabadító mozgalmak egyet­len törvényes képviselői népüknek, orszá­guknak. Sokoldalú támogatásban és segítségben kell részesíteni Ázsia, Afrika és Latin- Amerika gyarmatosító és rasszista rend el­len, az önrendelkezésért és a nemzeti álla­miságért küzdő népeinek felszabadító moz­galmát. Minden békeerőnek küzdenie kell azért, hogy az ENSZ számos, a gyarmatosítás, az apartheid és a rasszizmus más formáinak felszámolásáról hozott határozatát maradék­talanul és feltétel nélkül végrehajtsák. Fejlődés és gazdasági függetlenség A nemzetközi enyhülési folyamat kedve­zőbb feltételeket teremt a harmadik világ­hoz tartozó országok gazdasági és társadal­mi problémáinak megoldásához. Tűrhetetlen, hogy a tudományos-technikai forradalom korában a világ még nem tudott megszabadulni a föld nagy részén a gyar­matosítás terhétől és a gyarmatosító társa­dalmi struktúrától, hogy a világ számos tér-» ségében még pusztít az éhínség, a betegség, nem szűnt meg a gazdasági és kulturális el­maradottság, a nincstelenség. Kétségtelen, hogy mindezt tovább súlyosbítja a nemzet­közi monopóliumok zsarolása és nyomása, amelyek a helyi reakcióval szövetségre lép­ve, támogatják a népellenes, nyíltan fasisz­ta rendszereket. A fejlődő országok hatékony nemzetközi szolidaritást élvező népeinek állhatatossága és alkotó erőfeszítései meg tudják oldani eze­ket a létfontosságú társadalmi-gazdasági problémákat és emelhetik az emberek száz­millióinak életszínvonalát. Ezt elő kell segí­teni a katonai költségvetések általános csökkentésével, a népek azon jogának szi­gorú tiszteletben tartásával, hogy természeti kincseiket birtokolják, szabadon rendelkez­zenek velük, azzal, hogy mindennemű poli­tikai előfeltétel nélkül erőteljesebb gazda­sági, tudományos és műszaki segítséget nyújtsanak a fejlődő országoknak. Együttműködés a környezetvédelemben Az emberiség egyre inkább tudatában van annak, hogy milyen veszélyek fenyegetik a környezet romlása és tönkretétele következ­tében. A világ népeinek létérdeke, hogy ol­talmazzák közös otthonunk, a föld termé­szeti kincseit. Ez pedig a sokoldalú nem­zetközi együttműködés és a természeti kin­csek ésszerű felhasználását igényli. Véget kell vetni a nukleáris kísérletek, a folyók, tengerek és óceánok vize radioak­tív és mérgező anyagokkal való szennyezése következtében rendkívül veszélyes környe­zetszennyezési folyamatoknak. Együttműködés a nevelés és a kultúra területén A nemzetközi kulturális együttműködés és a szélesebb emberi kapcsolatok értékes szerepet játszanak a népek és nemzetek kö­zötti kölcsönös megértés erősítésében, a bi­zalmatlanság eloszlatásában, az elfogultság és az előítéletek megszüntetésében. Mind­ezt a hatást azonban nem lehet elérni ad­dig, amíg az e területeken való együttműkö­dés nem alapul a szuverenitás demokratikus elvein, az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson és minden ország törvényeinek és történelmi hagyományai tiszteletben tar­tásán. A nemzetközi kulturális együttműködés formái különbözőek. Közülük kiemelkedő­en fontos; az együttműködés a nevelés te­rületén, az ifjú nemzedék nevelése a nemes erkölcsi eszmék és minden nép tiszteletben tartása szellemében; a külföldi szerzők for­dítása gyakorlatának kiterjesztése és javítá­sa; a turizmus fejlesztése; szakmai és sze­mélyi okokból más országokba történő uta­zások megkönnyítése stb. A gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés nemcsak következménye, hanem biztosítéka is a békés egymás mellett élésnek. Növekedését nem a társadalmi rendszerek különbözősége gátolja, hanem a nemzetközi feszültség, a fegyverkezési haj­sza, s a lélektani hadviselés. A nemzetközi gazdasági együttműködés­nek a kereskedelmi és más gazdasági kap­csolatokban az egyenlő jogok, a kölcsönös előnyök és a legnagyobb kedvezmény elvén kell alapulnia. A nemzetközi gyakorlatból gyökeresen ki kell irtani azokat a kísérle­teket, hogy politikai és diszkriminációs fel­tételeket erőszakoljanak a másik félre, s beavatkozzanak annak beliigyeibe. A világ­méretű gazdasági kapcsolatok rendszerét úgy kell kiépíteni, hogy az megfeleljen min­den résztvevő érdekének, és különösen hoz­zá kell járulnia a fejlődő országok gazda­sági függetlenségéhez Társadalmi haladás és emberi jogok Minden ember elidegeníthetetlen joga, hogy békés környezetben, szabadságban és társadalmi igazságosságban éljen és dolgoz­zon. A társadalmi haladás és emberi jogok biztosításához elengedhetetlen az enyhülés, a békés egymás mellett élés és a baráti együttműködés légköre. Azoknak az államoknak és kormányok­nak, amelyek az emberi jogokról szóló nem­zetközi egyezményeket eddig nem írták alá, nem ratifikálták, ezt haladéktalanul meg kell tenniük annak érdekében, hogy ezek az egyezmények hatályba lépjenek. Az emberi jogok biztosítása érdekében mindenhol meg­felelő mechanizmust kell biztosítani. Ehhez teljes mértékben fel kell használni az ENSZ kereteiben működő szerveket. Minden embernek elidegeníthetetlen joga van az élethez, s ezt a törvénynek védenie kell; az államoknak törekedniük kell a ha­lálbüntetés teljes eltörlésére. Az élethez való jog felveti a gyilkosság visszautasításával kapcsolatos jog problémáját. Feltétlenül szükséges a diszkrimináció minden formájá­nak — faji, nemzetiségi, nyelvi, vallási és nemre való megkülönböztetés — felszámo­lása. Meg kell javítani a munkakörülményeket, a x-abszolga- és kényszermunkát, meg kell szüntetni. Az egészségügyi és lakáskörülmé­nyeket meg kell javítani. Fejleszteni kell az államok közötti kü­lönböző szintű együttműködést, például a nemzetközi szervezetek útján, a szakszerve­zetek, az ifjúsági, a nő-, a vallási és más társadalmi szervezetek, a jogászok, a köz­gazdászok, a szociológusok és más tudósok között. Bármely ország állampolgárának egyen­lően kell részesülnie a társadalmi haladás áldásaiból, a gazdasági, a társadalmi, a pol­gári, a kulturális jogokból, amelyeket tör­vényben kell biztosítani és megfelelően kell garantálni. Együttműködés a kormányközi és nem kormányközi szervezetek között Különösen fontos, hogy azok az erőfeszí­tések, amelyeket kormányszinten tettek an­nak érdekében, hogy a különböző társadal­mi rendszerű államok a békés egymás mel­lett élés elvét megvalósítsák a nemzetközi kapcsolatokban, és a nem kormány szinten tett erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megszilárdítsák az enyhülést, elmélyítsék a különböző békeerők együttműködését, foly­tatódjanak egyrészt a világméretű kormány, közi szervezetek, mint az ElNSZ, a regioná­lis szervezetek, mint az Afrikai Egységszer­vezet, az Arab Liga, másrészt a nemzetkö­zi nem kormányszervezetek együttműködé­sének aktivizálódásában is. A nemzetközi szervezetek e két csoportja között az együttműködés egyik konkrét módja a közvélemény részvétele a világ ügyeiben, s ez különösen fontos a különböző mozgalmakban és szervezetekben egyesült békeszerető erők objektiven növekvő sze­repének fényében. A nem kormányszervezetek hozzájárulhat­nak a kormányközi szervezetek erőfeszíté­seihez a legfontosabb nemzetközi politikai problémák, így a nemzetközi konfliktusok megoldásában, a biztonsági rendszer kialakí­tásában, a leszerelés támogatásában, a gyar­matosítás és rasszizmus elleni harcban, a gazdasági és a társadalmi fejlődés problé­máinak megoldásában, a környezetvédelem­ben. Hogy ezeket a feladatokat teljesíthessék, mind a nemzeti, mind a nemzetközi nem kormányszervezeteknek közösen tanulmá­nyozniuk kell és meg kell határozniuk a közös érdekeltségi szférákat és a közös ak­ciókat — különösen az ENSZ-et és annak sp:?'.aliz';’t intézményeit illetően. Chile A fasiszta puccs Chilében ismételten meg­mutatta, hogy az imperialisták és a reakciós erők politikája nagy veszélyt jelent azon népekre, amelyek a szabadság, a politika* függetlenség, a társadalmi haladás útját vá­lasztották. A chilei tapasztalat ismét megmutatta- hogy a demokratikus eszmékért, az alapvető emberi jogokért, a törvényesség és a rend megszilárdításáért folyó harc, amely a né­pek akaratán nyugszik, szorosain kapcsoló­dik az aktív békepolitikához és a nemzet­közi küzdőtéren való egyenlő jogú együtt­működéshez. A chilei tragédia ismét bi­zonyítja, hogy az enyhülés és a nemzetközi biztonság megerősítése ellen fellépő erők azonosak azokkal az erőkkel, amelyek meg­kísérlik fékezni a népek nemzeti független­ségéért és a társadalmi haladásért foly° küzdelmét. A chilei néppel való növekvő szolidaritás, a junta terrorja és erőszakos cselekedetei elleni harc, küzdelem valamennyi demok­rata és hazafi kiszabadításáért. Chile valódi újjászületéséért folyó harc részévé válik az igazságért, a demokráciáért és a békéért folyó egyetemes mozgalomnak. Ez a harc valóban világméreteket öltött. így közelítjük meg közösen a legfonto­sabb kérdéseket, amelyek — a kongresszus résztvevőinek egybehangzó véleménye alap­ján — ma előtérbe kerülnek. Meggyőződé­sünk, hogy ez a megközelítés jó és cselek­vő alapul szolgálhat és kell is hogy szolgál­jon minden ember gyümölcsöző és egyez­tetett akciójához, alti nemcsak kívánja a békét, hanem a béke érdekében gyakorlati tettekre is készen áll. Az idő nem vár. Az olyan nemzetközi kap­csolatok rendszerének megteremtéséhez, amelyben a háború lehetetlennek bizonyul, és amelyben minden nép, minden állam ma­radéktalanul élvezheti a béke javait, a mo­dern civilizáció és a tudományos-technikai forradalom áldásait — nem elegendő csu­pán a kormányok törekvése. Ez a földön élő valamennyi ember ügye. Az idő nem vár. Hisszük, hogy a kong­resszus jó alapot teremt. Erőteljes ösztönzője lesz valamennyi békeszerető mozgalomnak a nemzetközi biztonság és leszerelés, a nem­zeti függetlenség, együttműködés és béke érdekében kifejtett erőfeszítései egyesítésé­nek. Az idő nem vár. részvevői A közeledő év vége nem­csak a hétköznapokra nyom­ja rá bélyegét megnöveke­dett forgalmával, a zsúfolt üzletekkel, a csomagokkal siető emberekkel. Év végi hangulat mutatkozik a nem­zetközi politikában is: a mérlegkészítés idejét írjuk. Az elmúlt héten szinte egy­mást követték azok a fon­tos értekezletek, tanácsko­zások, amelyeken megvonták az eltelt időszak mérlegét, de egyúttal előre is tekintet­tek a következő, várhatóan ugyancsak mozgalmas sza­kaszokra. Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága, majd a Legfelsőbb Tanács ülésezett, a pártplénumon Leonyid Brezsnyev is felszólalt. „Jó hír Európának” — így kezdődtek a Prágából kelte­zett tudósítások. A csehszlo­vák—nyugatnémet megálla­podás aláírásával Bonn vég­re elismerte a müncheni diktátum érvénytelenségét, rendeződtek a két szomszé­dos ország kapcsolatai. A legújabb fejlemények elvezettek a magyar—nyu­gatnémet és bolgár—nyugat­német diplomáciai kapcsola­tok felvételének lehetőségé­hez is. Hazánk kormánya kezdettől fogva következete­sen vallotta azt az elvet, hogy amennyiben Bonn ren­dezi a szocialista országok­kal kapcsolatos problémá­kat, nem lesz akadálya vi­szonyunk javításának és magasabb szintre emelésé­nek. Miután ez valóban megtörtént, az új európai helyzet szerény, ám még­sem jelentéktelen építőköve­ként új formát ölthetnek Bu­dapest és Bonn kapcsolatai. A bécsi fegyverzetcsökken­tő, s a genfi európai bizton­sági tanácskozás egy-egy- hónapos szabadságra ment — az elnapolás jó alkalom lesz arra, hogy a megbí­zottak beszámoljanak kor­mányaiknak. Dél-Vietnamban változat­lanul nyugtalan a helyzet, továbbra sem szűnnek a saigoni rendszer területszer­ző próbálkozásai. Erről nyi­latkozott hazánk fővárosá­ban Binh külügyminiszter­asszony, aki a Dél-vietnami Köztársaság magas szintű küldöttségének tagjaként, Nguyen Huu Tho elnök kí­séretében látogatott el hoz­zánk. A budapesti tárgyalá­sok tovább erősítették kap­csolatainkat, s kifejezésre juttatták népünk töretlen szolidaritását a DVK har­cával, építőmunkájával. A Vietnam körüli helyzet élén­külését mutatja, hogy Le Dúc Tho úton van: csü­törtökön Párizsban találko­zik majd régi tárgyalópart­nerével, Kissinger amerika’ külügyminiszterre’

Next

/
Oldalképek
Tartalom