Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-20 / 271. szám
1973. nov. 20., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Hárman az új üzemből Keresztes Tibor hengersori kormányos, Szilágyi Miklós és Kálik Lajos clóhengcrész elégedett a próbahengerlés eredményével Évtizedekkel ezelőtt keserves munka volt, s még ma is az a diósgyőri finomhenger- mű dolgozóinak munkája, s nem irigylésre méltó az életük. A látogató számára romantikus, hangulatos kígyózó acélszálak irányítása kemény, izmos férfikarokat, s az ősi szerszámok: a hákok, a fogók ügyes, rutinos használatát követeli meg. Azaz ... A három ember, akivel az ú j nemesacél-finomhengermű középsorán találkoztunk, már kikerült a régi mesterség gyakorlásából. S bár lehet, hogy az izmokban, idegekben még élénken élnek a hengerész mesterség fogásainak reflexei, de az új üzem ezt mindinkább elfeledteti majd. Ide a modern, automatikus, félautomatikus berendezésekhez a régi szerszámok nélkül, nagy tapasztalatokkal, sole vággyal, elképzeléssel érkeztek. • dett. Az emberek, a munkává majd valami jobb, más Vöröskeresztes akció Megyei szövetkezeti kemmunisla aktíva az SZMT-kea Megyei szövetkezeti kommunista aktívát tartanak — mintegy 800 részvevővel — november 21-én, szerdán 9 órai kezdettel az SZMT- széikház színháztermében. A jelentős eseményen a mező- gazdasági. a fogyasztási (ÁFÉSZ), az ipari szövetkezetek párttitkárai, elnökei, szocialista brigád vezetői, képviselői vesznek részt. A szövetkezeti kommunisták Dojcsák Jánosnak, a Borsod megyei Pártbizottság titkárának beszámolója alapján az 1970. évi aktíva óta, a negyedik ötéves tervidőszak eddigi szakaszában elért politikai, mozgalmi, társadalmi, termelési szolgáltatási eredményeket, tapaszta- ! latokat elemzik. Szó esik a választolt szervek, vezetőségek, a szövetségek munkájáról. a párt- és a kormány- határozatok végrehajtásáról, így többek között a nő- és az ifjúságpolitikai tenni- j valók megvalósításáról. A nagy megyei tanácskozás —, amelyen részt vesz- j nek a párt központi, me- j gyei. városi, járási bizottsá- j fiainak első titkárai, titkárai, I képviselői, a városi tanácsok elnökei, a járási hivatalok vezetői — megszabja az elkövetkezendő időre vonatkozó legfontosabb politikai, mozgalmi. termelési és egyéb j feladatokat is. Hazaérkezett Teheránból a Magyar Vöröskereszt küldöttsége, amely Hantos Janos főtitkár vezetésével részt vett a Vöröskereszt XXII. nemzetközi konferenciáján. Egyidejűleg — a Magyar Vöröskereszt meghívására — Budapestre érkezett M. L. Mackeja, a Tanzániai Vörös- kereszt Társaság főtitkára, aki néhány napos itt-tartóz- kodasa alatt a magyar testvérszervezet tevékenységet ' tanulmányozza. A delegáció megérkezését követően Hantos János elmondotta. hogy a háromhetes tanácskozás első feleben — a Vöröskereszt Társaságok Ligája vezető testületéi beszámolójának vitája során — felvetődött: a kedvező nemzetközi légkör, a kormányok és népek részéről tapasztalt közeledés indokolttá teszi, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt tevékenységében is előtérbe kerüljenek az emberek élet- és munkakörülményeit javító akciók. y&ezeit a KGST élelmiszeripari bizottsága — Elég régen, még 1942- ben kerültem a diósgyőri finomhengerműbe — mondja Kálik Lajos. — S ide, az új hengerműbe szeptember 17-én jöttem. Ott is előhengerész voltam, itt is az vagyok. Ugyanaz a mesterség, mégis összehasonlíthatatlanul más. Ott komor volt a környezet, itt derűs, levegős a csarnok, olyan, mintha más nap sugározná ránk a fényét. A munka minden szempontból kifogástalan. A másik hengerész, Szilágyi Miklós ismertebb nevű ember. Az ő, s a brigádja tagjainak elismerésre méltó tetteiről gyakran esett mór szó, s írtak i'óluk a lapok is. — A brigádból — mondja Kisari Tiborral, Fóris Lászlóval még csak hárman vagyunk itt az új munkahelyen. A többi meg folyton ösztönöz, sarkall minket: „igyekezzetek, fejezzétek be mielőbb a próbahengerléseket, tegyetek többet, hogy mielőbb utánatok mehessünk.'' No, dehát az új hengersort sem lehet hajszolni, ezt is be kell tanítani, végig kell rajta próbálni a legkülönfélébb szelvények hengerlését. Szilágyi több társával együtt három hónapon át egy szovjet üzemben tapasztalatcserén vett részt. Ott kezdték megismerni a korszerű berendezések irányítását. S ez csak fokozta az ide kerülés vágyát. — Alig vártuk azt a pillanatot, hogy ide jöhessünk. Itt nem kell a fogó, a hák, fizikai munka jóformán nincs. A felelősség viszont nagyon-nagyon megnöveke(Levelezőnktől) Negyedszázaddal ezelőtt bontakozott ki hazánkban az újitómozgalom. A MÁV miskolci Igazgatóságának vasutas újítói — szolgálati áganként — háromnapos tanácskozáson értékelték az elmúlt 25 év alatti eredményeket, az újitómozgalom jelenlegi helyzetét, s a tennivalókat. A jubileumi újítási tanácskozáson megvitatták a MÁV újítási szabályzatának egyes pontjait, tételeit. Az elhangzott szavak, értékes javaslatok arra utalnak, hogy az újítók az elkövetkező években is fokozottan akarnak hozzájárulni a vasút műszaki fejlődéséhez, segítik a mozgalom szélesebb körű kibontakozását. A tanácskozáson megválasztottók azokat a küldötteket, akik az újítók országos társak nekem is nagyon hiányoznak. Alig várom, hogy itt legyenek. Alig várom, hogy a próbahengerléseket befejezve a jövő” év elején megkezdhessük az üzemszerű termelést. A nemesacél-finomhenger- mű sok vonatkozásban megérdemli a „leg”-et. Ez lesz az ország legmodernebb nemesacél-finomh engermű ve, s működik az egyik, épül a másik legmodernebb, lépegető fenekű kemencéje. Mesélik, hogy a kemencét szeptember 20-án gyújtottál? be, s október 25-én indult útnál? az első izzó buga. Mesélik, hogy több rutinos hengerészt is annyira elkapott a nagy pillanat izgalma, láza, hogy az izzó acél útját követve végig rohantak a 400 méteres csarnokon. — Rohantunk négyen is — emlékszik vissza Szilágyi. Rohant velem Ráül? Lajos, Tóth Miklós, s Vass András eló- hengerész is. Akkor még végig tudtuk kísérni a szelvény útját. Ma már lemaradnánk mögötte. Jobban megismertük a gépeket, s berendezéseket, s azok gyorsabban, fürgébben dolgoznak. — Pontosan 22 éve, s egész véletlenül lettem hengerész — mutatkozik be Keresztes Tibor — itt az üzemben dolgozott a feleségem, gondoltam, megpróbálom itt az életet, s két-három hónap múltanácskozásán képviselik majd az igazgatóság újítóit. Az értei?ezlet végén dr. Pásztor Pál, a MÁV miskolci Igazgatóság vezetője a mozgalomban élenjárókat, kiváló dolgozó, valamint a 25 éves jubileumi évforduló tiszteletére alapított emlékplakettel tüntette ki. Az újitómozgalom negyed- százados évfordulója alkalmából a Miskolc Tiszai pályaudvaron újítási hónapot rendezte!?. Az igazgatóság művelődési termében pedig újító kiállítást tartanak, amelyen az újítók az elmúlt 25 évben elfogadott újításokat, illetve arról készült fénvké- peket mutatják be. E kiállítás befejeztével az újítók 15 legsikeresebb munkájával az országos újítókiállítósoin is részt vesznék. Kisvárdal János munkát keresek. A feleségem megvált az üzemtől, én maradtam, s most már, hogy az új hengerműben dolgozhatok, én is ezt tekintem a végállomásnak. A már „halálra ítélt” régi finomhengermüből neki se rögtön vezetett ide az útja. Két hónapon át itt a diósgyőri kohászat középhengerművében tanulta a parancs- rokoskodást, a kormánypadi, a kormányosi munkát. S még valamit. A gyár, a részlegvezetés az átképző tanfolyamok egész sorát szervezte meg. így tanulta a hengerész mesterség mellé a lakatosságot Keresztes Tibor is. Hogy kell-e az ismeret ? De meg mennyire! Az automatikus, a fotocellás megoldással dolgozó berendezések „röptében” fordítják meg az anyagot, de ezért szükség van kézikapcsolásra, s mindez gyors reflexeket, hozzáértést kíván. Bár még a próhahen sertéseknél tartanak, azt mondják; az eredmény sokkal jobb, mint amit vártai?. A gyár műszál?! igazgatójának, a vezérigazgató helyettesének közlésére h iva tkoznak: a hengerlés minősége kifogástalan. S ebből a minőségből már most nem bírnál? annyit gyártani, amennyit a külföldi Piac el ne fogadna. Otmrbft Barnabás Fotó: Szabados György A KGST élelmiszeripari állandó bizottságának 21. ülését 1973. november 13— 16-a között Ulánbátorban rendezték meg. Az ülésen részt vett a Bolgár Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság. a Kubai Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság. a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége. A bizottság ülésén Gancso Krsztev. a Bolgár Népköztársaság földművelés- ügyi és élelmiszeripari minisztere. a bizottság elnöke elnökölt. A KGST-tagállamok küldöttségének vezetőit J. Cedenbal. a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkára, a Minisztertanács elnöke fogadta. A KGST élelmiszeripari állandó bizottsága fennállása tízéves évfordulójával kapcsolatban megvontál? az 1 Okitól 1973-ig ellelt időszak tevékenységének mérlegét. Megvizsgálták a KGST- tagállamok által a Mongol Népköztársaság mezőgazda- sági termékei komplex és magas fokú ipari feldolgozásának biztosítására 1976— 1980. évre, illetve 1990-ig terjedő időszakra előterjesztett javaslatait, beleértve a gyer- mekéíelek gyártásfejlesztésére vonatkozó javaslatokat is. Meghallgatták a meglevő élelmiszerek tápértékének növelése és új. jó minőségű. A statisztika — miért >s tagadnék — a hétköznapi kétségektől szüntelenül célba vett tudomány. Azokra a kétségekre gondolunk, amelyek például a vásárlót töltik el, valahányszor a bolti árcédulákra pillantva az országos áremelkedési statisztika mérsékelt százalékai jutnak eszébe. Valóban, igazat közöl-c az országos három-négy százalék, amikor adott esetben egy-egy termék boltbeli ára ennél jócskán magasabb emelkedéseket jelez? Mellőzzük ezúttal a választ — mert hiszen sokan és sokszor válaszoltak már erre —, maradjunk inkább a kérdőjelezett tudománynál, a statisztikánál. amely kétségkívül sajátos módon gyűjti netán egyetlen táblázat-tükörbe soktízezernyi üzlet sokszáz- czernyi árcédulájának információit. Tagadhatatlan, hogy ebben a tükörbe pillantva bizony nehéz felfedezni az. egyedi — tehát az egyik ár — vonásait, hiszen ez a tudomány éppenséggel az összhatások. az átlagok tudománya. Ez pedig azt jelenti, hogy a táblázatok számai hajszálpontosan senkire és semmire nem illenek —csak: mindenkire, az átlagosra. S anélkül, hogy filozofikus fejtegetésekbe bocsátkoznánk a valóság statisztikus törvényszerűségeiről, annyi bizonyos: a gazdaság, a társadalom, a világ folyamatait ezek a törvények jellemzik, még akkor is. ha a mi egyéni körülményeinket, elkülönült tapasztalásainkat nem is lehetséges az átlagszámokból „visszaolvasni”. Am ha azt állítottuk, hogy a statisztikai átlagokból soha nem lehetséges visszakeresni az egyedit, az egyénit, akkor mcltáa kérdezhetjük: élelmiszerek létrehozása, valamint a göngyöleg és csomagolási koordinációs központ tevékenységéről szóló tájékoztatót. A bizottság elfogadta az 1974. évi munkatervet. vajon mi közük van ezeknek az egyéni sajátosságokat mellőző, már-már ridegen általános adatsoroknak az emberhez. valamennyiünk köznapi életéhez? Könnyű lenne a választ, a bizonyítást olyan statisztikai vizsgálódásokra korlátozni, amelyek közvetlenül a társadalmi folyamatokat tekintik át, s ilyen módon egyértelműen az ember életvitelének szociologikus leírását célozzak. Elegendő csupán bepillantani a Statisztikai Hivatal havi publikációs folyóiratának tartalomjegyzékébe, hogy egész sor ilyen vizsgálatot említhessünk, hiszen olvashatók adatok itt a népességről, népmozgalomról, a kiskereskedelmi forgalomról, a lakosság pénzbevételeiről, a táppénzesek arányáról, az üzemi balesetekről, még az időjárás alakulásáról is. Mindez egyértelmű közvetlenséggel kapcsolódik életünk megannyi mozzanatához, országos, vagy rétegenkénti helyzetképet ábrázolva azokról. I smeretes, hogy az országgyűlés a közelmúltban alkotott űj törvényt a statisztikáról, s a Minisztertanács rendelete szabályozta e törvény végrehajtásának módozatait. Az új törvény, rendezve az adatszolgáltatás forrásait, meghatározva az állami, a központi állami, az igazgatási és az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló statisztika körét, azt célozza, hogy a számsorok valóságértékükben, gyorsaságukban még jobban segítsék az ember, a társadalom érdekében álló, hatékony irányítást. f. A Az ÉRDÉRT" mátészalkai telepén az utóbbi években a ne- | hé/, fizikai munka megszüntetésére, jelentős gépesítésre ke- j rüJt sor. így többek között munkába áll* egy óriási 112 méter széles híddaru, melyet az Országos Bányagépgyártó Vállalat készített. A daru óránként 36—40 köbméter farönköt képes szállítani. Képünkön: a rönktéri híddaru munka közben. Vasutas újítók tanácskozása Ember a táblázatokban
