Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-02 / 257. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1973. nov. 2.„ péntek KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) — Fock Jenő elvtárs au­gusztusi megbeszélései Alek- szej Koszigin elvtárssal, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökével a két or­szág gazdasági együttműkö­déséről kedvező alapot nyúj­tanak a következő ötéves terv folyamatban levő kiala­kításához, hazánk további biztonságos gazdasági fejlő­déséhez. — Fock Jenő elvtárs és Piotr Jaroszewicz elvtárs, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének au­gusztusi varsói megbeszélésén született megállapodások a magyar—lengyel gazdasági együttműködés további bőví­tését, újabb közös vállalko­zások megvalósítását szolgál­ják. — A Finn Köztársasághoz fűződő kapcsolataink jelen­tős eseménye Kádár János elvtárs látogatása Finnor­szágban és megbeszélései Urho Kekkonen elnökkel és más finn vezetőkkel. A láto­gatás eredményeképpen to­vább fejlődnek a magyar- finn kapcsolatok. A Központi Bizottság megelégedéssel ál­lapítja meg, hogy fontos nemzetközi kérdésekben, mindenekelőtt az európai bé­ke és biztonság ügyében egyetértés van a két ország között. — Pierre Messmer francia miniszterelnök júliusi buda­pesti látogatása az álláspon­tok alaposabb megismerésé­vel hozzájárul a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok kapcsolatainak bővítésé­hez, a magyar—francia kap­csolatok fejlődéséhez, külö­nösen a gazdasági együttmű­ködés útjában álló akadályok elhárításához. C A Központi Bizott­'*• ság megtárgyalta a közel-keleti helyzetet és meg­állapította, hogy a háború kiújulásáért minden felelős­ség az 1967-es háborút ki­robbantó, s azóta is kihívó agresszív magatartást tanúsí­tó izraeli kormányt terheli. A válság kiéleződésének alapvető oka az, hogy Izrael több mint hat éve arab te­rületeket tart megszállva és’ makacsul elzárkózott a poli­tikai rendezés minden kísér­lete elől. Az izraeli uralko­dó körök agresszív politiká­ja, amely ellentmond' az iz­raeli nép valóságos érdekei­nek is, a világ közvélemé­nye előtt lelepleződött és mindinkább elszigetelődik. A Szovjetunió, a szocialis­ta országok, köztük a Ma­gyar Népköztársaság követke­zetesen és hatékonyan tá- magatta és támagatja az arab népek jogos törek­véseit. A Központi Bizott­ság üdvözli és támogatja a Biztonsági Tanácsnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös javaslatára el­fogadott ez év október 22-i tűzszüneti határozatát, amely előírja az 1967. novemberi határozatának végrehajtását is. A Biztonsági Tanács ha­tározatainak következetes végrehajtása lehetővé teszi a közel-keleti térségben élő valamennyi nép súlyos prob­lémáinak igazságos politikai rendezését. A A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy a nemzetközi enyhülés folya­matában változatlanul meg­különböztetett jelentősége van az európai földrésznek. — A Központi Bizottság üd­vözli az európai biztonsági és együttműködési értekez­let Helsinkiben, júliusban le­zajlott, első szakaszának eredményeit. Kiindulva ab­ból, hogy Európa valamennyi országa egyformán érdekelt a helsinki tanácskozáson el­fogadott négy napirendi pont­ban, támogatjuk az értekez­let Genfben folyó második szakaszának munkáját, s kí­vánatosnak tartjuk, hogy mi­nél előbb sor kerüljön a har­madik, befejező szakaszra. — Európa országainak kö­zös érdeke az is, hogy a fegy­veres erők és a fegyverzet csökkentéséről tárgyaló, ok­tóber 30-án ismét megnyílt bécsi értekezlet — figyelem­be véve az egyenlő biztonság elvét — eredményes mun­kát végezzen. — A Központi Bizottság üdvözli a két német állam felvételét az Egyesült Nem­zetek Szervezetébe. Pártunk és kormányunk nagy jelen­tőséget tulajdonít a Német Demokratikus Köztársaság növekvő nemzetközi tekin­télyének és a teljesjogú nemzetközi elismerés nyomán mind szélesebbé váló nem­zetközi kapcsolatainak. — A szocialista országok és a Német Szövetségi Köz­társaság viszonyának teljes normalizálásához elengedhe­tetlen, hogy az NSZK kor­mánya tartsa magát az el­múlt években megkötött egyezményekhez és a négy nagyhatalom Nyugat-Berlin- re vonatkozó megállapodásá­hoz. Ennek figyelembevételé­vel kerülhet sor a magyar— nyugatnémet diplomáciai kap­csolatok felvételére. **7 A Központi Bizottság * • megállapította, hogy az elmúlt időszakban újabb lendületet kapott a nemzet­közi munkásosztálynak a monopoltőke elleni harca, a nemzeti függetlenség, a bé­ke, a haladás erőinek anti- imperialista küzdelme. — Jól szolgálta a nemzet­közi munkásosztály érdeke­it a Várnában ez év októbe­rében megtartott VIII. szak- szervezeti világkongresszus, amely ösztönzést adott a vi­lág szakszervezetei közötti együttműködés erősítésének, a szakszervezeti akcióegység­nek. — Az el nem kötelezett országok algériai csúcsérte­kezlete eredményesen járult hozzá az imperializmus és a neokolonializmus ellen har­coló erők frontjának kiszé­lesítéséhez. — Az elmúlt napok ki­emelkedő eseménye volt a '■ békeszerető erők moszkvai j világkongresszusa, a béke- I mozgalom eddigi legnagyobb ' fóruma, amely eredménye- : sen segítette elő a béke hí- | veinek összefogását az egész j emberiség javára. A magyar társadalom, a Magyar Nép- köztársaság üdvözli és támo­gatja a kongresszusnak a vi­lág népeihez intézett béke- felhívását. * A Központi Bizottság át­tekintve a nemzetközi hely­zetet megállapította, hogy minden ok megvan a biza­kodásra, a szocializmus, a haladás, a béke erői a reak­ció minden gáncsvetését, minden akadályt leküzdve előretörnek, erősödik a kü­lönböző társadalmi beren­dezkedésű országok békés egymás mellett élésének irányzata. Pártunk, kormá­nyunk a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy ezt a kedvező folyamatot elő- j segítse. Tovább erősíti szö­vetségét és testvéri együtt­működését a Szovjetunióval, a baráti szocialista orszá­gokkal, a kommunista és munkáspártokkal, követke­zetesen munkálkodik a nem­zetközi enyhülés folyamatá- ! nak megszilárdításán, a bé­kés egymás mellett élés po­litikájának további kibonta­koztatásán, cselekvőén hoz­zájárul a nemzeti független­ségért, a békéért és hala­dásért folytatott világméretű küzdelemhez. II. A Központi Bizottság sze­mélyi kérdésekben az aláb- ! bi döntéseket hozta: — Maróthy László elvtár­sat, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkárát be­választotta a Központi Bi- j zottság tagjai sorába; — jóváhagyta a művelő­désügyi miniszterré megvá­lasztott Nagy Miklós elvtárs felmentését a Központi Bi­zottság osztályvezetői meg­bízatása alól; — Kornidesz Mihály elv- társat kinevezte a KB tu­dományos, közoktatási és kulturális osztálya vezetőjé­vé, s egyben megválasztotta a Központi Bizottság mel­lett működő agitációs és pro­paganda bizottság tagjává; — javaslatot tett a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak a megüresedett minisz­terelnök-helyettesi tisztség betöltésére. Budapest, 1973. november 1. CHra nyilatkozata „A békeerők moszkvai vi­lágkongresszusának eredmé­nyei felülmúlták előzetes vá­rakozásainkat és a tanácsko­zás jelentékenyebbnek bizo­nyult, mint hittük. Vélemé­nyem szerint a kongresszus sikerét legfőképpen az bizo­nyítja, hogy noha Moszkvá­ban a legkülönbözőbb poli­tikai meggyőződésű szemé­lyek széles skálája tanács­kozott, mind a bizottságok­ban, mind a plenáris ülése­ken sikerült teljes egységet kialakítani. Ez természete­sen nem jelenti azt, hogy kongresszusunkon nem for­dultak elő nézetkülönbségek, de világosan megmutatko­zott, hogy a béke erőit egye­sítő tényezők sokkal erőseb­bek a megosztó tényezők­nél.” Romesh Chandra, a BVT főtitkára csütörtöki saj­tóértekezletén a fentiekben összegezte a szerdán este be­fejeződött béketanácskozás eredményeit. Kérdésekre válaszolva Chandra közölte, hogy bár a békeerők újabb világkong­resszusának összehívásáról határozat nem született, hi­szen ezt csak a részt vevő szervezetek j óváh agyás óval dönthetik el. egységes véle­mény alakult ki abban a te­kintetben is, hogy a Moszk­vában megkezdett munkát valamilyen formában folytat­ni kell és kialakulóban van a folytatás mechanizmusa is. KEB-értekezEet Tegnap, november 1-én, csütörtökön délelőtt Józsa László megyei NEB-elnök vezetésével ülést tartott a Borsod megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság. Az ülésen Szúnyog János, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának helyettes ve­zetője is részt vett. A bizottság elsőként dr. Sömjéni Miklós megyei mun­kabizottsági tag előterjeszté­se alapján A vagyonvédelem helyzete a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben cí­mű vizsgálat eredményét elemezte, a továbbiakban pedig Józsa László elnöki je­lentését hallgatta meg a fo­lyamatban levő vizsgálatok­ról II Varsói Szerződés fegyveres érőinél tanácskozása Ez év október 30-tól no­vember 1-ig Prágában Jaku- bovszkij marsall, főparancs­nok elnökletével megtartotta esedékes ülését a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek kato­nai tanácsa és esedékes ér­tekezletét az egyesített fegy­veres erők vezető testületé. A katonai tanács és a ve­zető testület összegezte az 1973-as évi gyakorlati és harci kiképzés eredményeit, megvitatta és kitűzte az 1974. évi feladatokat. Az ülés és a tanácskozás részvevői véle­ményt cseréltek az egyesí­tett fegyveres erők folyama­tos tevékenységének kérdé­sei ről. A katonai tanács és az ér­tekezlet munkája a barátság, a hatékony együttműködés és az elvtársias kölcsönös megértés jegyében folyt le. A katonai tanács és az ér­tekezlet részvevőinek bemu­tatót tartottak a csehszlovák néphadsereg csaptainak ki­képzéséből. <. J» ülésezett a megyei MISZ-bizettsdg Tegnap Dudla József elv­társnak, a KISZ Borsod me­gyei Bizottsága első titkárá­nak elnökletével ülést tar­tott a KISZ megyei bizott­sága. Az ülésen részt vett Fejti György elvtárs, a KISZ Központi Bizottság szervezé­si osztályának munkatársa. Tájékoztatók hangzottak el a KISZ Központi Bizottság legutóbbi ülésén hozott ha­tározatokról, a KlSZ-vezető- ség. választások megyei ta­pasztalatairól és a két me­gyebizottsági ülés között végzett KISZ-munkáról. A KISZ megyebizottság személyi kérdéseket is tár­gyalt. Tizennégy tagot fel­mentettek funkciójából — megyéből való elköltözés, is­kolai tanulmányok befejezé­se, családi és munkahelyi körülmények megváltozása miatt. A KISZ megyei bi­zottságba és a végrehajtó bi­zottságba is megválasztották Fiilöp Péter elvtársat, a KISZ Miskolc városi Bízott*' ság első titkárát és Berta Zsolt elvtársat, a Nehézipari Műszaki Egyetem hallgató­ját, a kari csúcsvezetőség szervező titkárát. Walter Scheel, az NSZK külügyminisztere Moszkvába érke­zett. Képünk: a nyugatnémet külügyminiszter a moszkvai repülőtéren, ahol fogadására megjelent Gromiko szovjet kül­ügyminiszter (balról) MÜNCHENTŐL GLEIWITZIG —14.— Hachát az asztal körül kergetik Kommunista miszak Leniavárosiaa A Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat vertikális kirendeltsége az elmúlt év­ben kezdte meg munkáját Leninvárosban. A budapesti vállalat dol­gozói — tudomást szerezve az LKM szocialista brigád­jainak kezdeményezése ré­tén kibontakozó iskolai ak­cióról — elhatározták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján, november 7-én kommunista műszakot tartanak. A kom­munista műszak termelési értékét, illetve a munkáért járó bért a Borsod megyei iskolák, bölcsődék fejleszté­sére ajánlották feü. A francia kormány, az Antant politikája, mely még az utolsó pillanatokban is információk kérésében, lagy­matag. semmitmondó diplo­máciai tárgyalásokban merült ki, végleg megpecsételte Csehszlovákia sorsát. A hit­leri Németország diplomáciá­ja gyorsan és kegyetlenül cselekedett. Március 14-én délután a prágai német kö­vetség útján azonnal Berlin­be hívták, jobban mondva rendelték Hacha cseh állam­elnököt és Chvalkovsky cseh külügyminisztert, Cou- londre jelentésében így írta. le a berlini kancellárián le­zajlott, gengszterfilmbe illő jeleneteket: „Berlinben Hacha urat és miniszterét katonai fogadta­tásban részesítették, majd a kancelláriába vezették, ahol a Führer, Ghöring, Ribbent- rop és Keppler urak várták őket. Az aláírandó okirat végső megszövegezésében az asztalon hevert és már a Cseh- és Morvaország jöven­dő közigazgatási statútumai­nak tervezete is ki volt dol­gozva, A Führer röviden ki­jelentette, hogy most nem tárgyalásokról van szó, a cseh minisztereket azért hívták meg, hogy tudomá­sul vegyék Németország ha­tározatait. majd azt közöl­te, hogy ezek a határozatok megmásíthatatlanok, hogy Prágát másnap reggel 9 óra­kor megszállják a német csapatok. Cseh- és Morvaor­szágot bekebelezik a Reichbe, védnökség formájában, s hogy aki ellenáll, azt elta­possák (Zertreten). Ezek után aláírta az okmányt s elment. Ez körülbelül fél 1 óra táj­ban történt. A cseh minisz­terek és a három német kö­zött ekkor tragikus jelenet következett. Hacha és Chval­kovsky urak órákig tiltakoz­tak az országukon elkövetett erőszak ellen. Kijelentették, hogy nem írhatják alá az okmányt, elmondták, hogy — ha belegyezésüket adnák — népük elátkozná őket... a német miniszterek azonban hajthatatlanok voltak. A szó szoros értelmében az asztal körül kergették Hacha és Chvalkovsky urakat, kezük­be nyomták az okiratokat, a tollat, s nem győzték ismé­telni. hogy — ha kitartanak vonakodásuk mellett — két óra alatt fél Prágát agyon­bombázzák, s hogy ez még csak a kezdet lenne ... Hacha úr (súlyosan beteg ember volt) olyan kimerült volt, hogy több alkalommal is kénytelen volt segítségül hívni a szomszéd szobában várakozó orvosokat. Amikor pedig a cseh miniszterek ki­jelentették, hogy a prágai kormány beleegyezése nél­kül nem írhatják alá a meg­állapodást, azt a feleletet kapták, hogy közvetlen tele­fonvonalon beszélhetnek a Prágában épp most ülésező minisztertanáccsal, s hogy azonnal összeköttetést kaphat­nak. A német kisebbség né­hány embere szerelte fel ezt a vonalat cseh területen a hatóságok tudtán kívül. Reg­gel fél ötkor Hacha úr. aki­ben már csak injekciók tar­tották a lelket, halálos két­ségbeesésében végül is rá­szánta magát a megállapodás aláírására.” A német vezetőír, mint ezt Coulondre is megállapí­totta egyik jelentésében, okultak a korábbi esemé­nyekből és tárgyalásokból. Bármilyen rémhistória ját­szódott is le a kancellária zárt ajtaja mögött, a nyilvá­nosság számára olyán mód­szert produkáltak, amelyet az Antant is tudomásul ve­hetett: Hacha. Chvalkovsky, Hitler és Ribbentrop aláírá­sával államközi megállapo­dás okmányát tehették köz­zé, amelyben kijelentik: „A Reich Führern és kan­cellárja von Ribbentrop úr birodalmi külügyminiszter jelenlétében kihallgatáson fogadta saját kívánságukra Hacha dr.-t, a csehszlovák állam elnökét és dr. Chval- kovskyt, a csehszlovák kül­ügyminisztert. ...A két fél egyetértett abban, hogy min­den igyekezetével azon kell lennie, hogy Európának eb­ben a részében helyreállítsa a nyugalmat, a rendet és a békét. A csehszlovák állam­elnök kijelentette, hogy eb­ből a célból és a végleges pa cifikáció érdekében, a Csehország és nép sorsát bi­zalommal a német Reich Führere kezébe helyezi.” A megállapodás szövegét Welczek gróf, párizsi német nagykövet március 15-én ad­ta át Geoi’ges Bonnetnek egy levél kíséretében, amelyben megismétlik azt a hazugsá­got, hogy Hitler Hachát sa­ját kérésére fogadta, majd tájékoztatják a francia kor­mányt. hogy „a mellékelt megállapodás értelmében a német csapa­tok ma reggel 6 órakor át­lépték a cseh határt, s hely­reállítják a rendet a cseh területen." Barbarits Miklós í- -.^tatjuk) ■I lirféuelmi visszapiüaitás

Next

/
Oldalképek
Tartalom