Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-01 / 256. szám
1973. nov. 1., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG A cukorrépa-íermésztés nehézségeiről Meg kell találni a kiutat Az utolsó •>bé'keév” 1969 n/j uimsu voit. Akkor még megyénk mezőgazdasági üzemei 5200 hektáron termesztették a cukorrépát. A földekről bekerülő 40 000 va- gonos termés, a Szerencsi Cukorgyár kapacitását lekötötte. A következő évben viszont már majdnem 50 százalékkal csökkent a vetésterület. Nemcsak Borsodban, hanem az ország többi részében is! A cukorfogyasztás közben növekedett, és így a kristálycukor-szükséglet 60 százalékát tudtuk csak hazai alapanyagból kielégíteni. Ezért született meg 1971 decemberében a termesztés fellendítését szorgalmazó kormányhatározat. A répa árát mázsánként 60 forintra emelték, és azok a gazdaságok, amelyek a vetésterületet növelték — a cukorgyárral négyéves szerződést kötöttek — még 5 forint felárat kaptak. A termelői kedv növekedett. A gazdaságok elmozdultak ugyan a mélypontról, de azt' a radikális változást, amit a népgazdaság igényel, a kedvezmények sem hozták meg. Több termelőszövetkezetben és állami gazdaságban jártunk. A vetésterület korábbi csökkenésének okát egyformán a következőkben látták: a meglevő vegyszerek csak a kelés utáni első hónapban hatnak, a betakarítás gépesítése nincs megoldva, kevés a kézi munkaerő. Erősen kifogásolták a vetőmagellátást. Mivel a cukorrépa betakarítása egybeesik más mezőgazdasági munkákkal, a szállítást saját erőből lehetetlen megoldani. A termésátlagok annyira gyengék, jiogy egyes helyeken a ráfordítást sem hozzák be. Ha a felsorolt tényezők valósak, akkor a termelés gazdaságtalan. Az üzemek viszont elfelejtkeznek arról, hogy gazdasági növényeink közül a cukorrépa termesztésére kell legjobban odafigyelni. A növény ugyanis az egész gazdasági évben munkát igényel.. A Szerencsi Cukorgyár termelési osztályvezetője, Kocsis János mondta: — A gazdaságok panaszai részben jogosak. Az utóbbi évek lanyhult termelés.! kedve a tényezők összetevője. Viszont már nem termeszthetjük úgy a cukorrépát, ahogy régen tettük. A fejlődést követni kell minden vonalon. Itt van a vetés kérdése. A gazdaságok nem rendelkeznek kézi erővel. Tehát az olyan munkaigényes folyamatokat, mint az egye- lés, ki kell iktatni. A megoldás a szemenkénti vetés. Ezt a megyében már alkalmazzák. — A vegyszerezés is megoldott. A Pyramin—Nata kombináció ugyancsak hat hétig nyújt védelmet, a Be- tanallal azonban tovább lehet fokozni a gyommentességet.. Viszont önmagában a legtökéletesebb vegyszer sem oldja meg a növényápolást. A cukorrépa a levegős talajt szereti, tehát, kapálni kell. Addig kultivátorozzuk a cukorrépát, amíg levélzete nem borítja teljesen a talajt. A tőközökben levő gyomot hektáronként három asszony ki tudja húzgálni, és a tábla szélére vinni. Ha gyommentes a tábla,- a betakarító gépek zökkenőmentesen tudnak haladni. — A betakarítás alapja — mondta az osztályvezető —, hogy sík, gyommentes, rögnélküli táblát kell kialakítani. A cukorrépa-termesztés a betakarító gépek függvénye. Ygazán jó gépet kettőt emelnék ki. A nyugatnémet Kleine Autóm aticot, aminek igaz, kicsi a teljesítménye, de minőségileg kifogástalan mun- 1 kát végez. Itt problémaként az alkatrészhiány jelentkezik. Nagyobo teljesítményű a hárommenetes szekszárdi gépsor. Egy idényben 160 hektárról tudja a répát betakarítani. A gazdaságok a munka minősége ellen emeltek kifogást. Meggyőződésem, hogy ennek a gép rossz beállítása volt az oka. A cukorgyár elsősorban a gyenge átlagok korlátozzák. Ahol intenzív viszonyok közé helyezik, ott már gazdaságos a termesztés. A gyár itt is segít! A cukorrépánál a zárt rendszerek kialakítása a megoldás. Ennek érdekében létrehoztak egy társulást. Ebben 16 üzem, 1600 hektáros cukorrépa-vetésterülettel vesz részt. A cukorgyár szerződést kötött a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel. Az egyetem kutatói kimennek a termelőkhöz, és felmérik azok lehetőségeit. Talajvizsgálatokat végeznek és javaslatot tesznek az optimális vetésterületre. Kidolgozzák a növényvédelmet és a folyamatok techno- lógiáiát. a cukorgyári mellék- termékek felhasználási módját. — Ha az intenzív körülmények között termesztjük a cukorrépát, ahhoz korszerű, nagy teljesítményű gépsorok kellenek. Ezek drága gépek. Száz hektáronként 600 000 forintba kerülnek. Sajnos, a környék gazdaságai más beruházások — sertés- és szarvasmarha-program — miatt el vannak adósodva. Köztudott, hogy ilyenkor a Nemzeti Bank nem ad hitelt. Ahhoz viszont, hogy a társulás beinduljon, anyagiak kellenek. Pontosabban, az üzemeknek 30 százalékot kell letenniük saját fejlesztési alapjukból! A jelenlegi körülmények között ez visszahúzó erő. így csak egyet tudnánk javasolni, a bank a cukorgyár javaslatára adjon hitelt ezeknek a gazdaságoknak, és azok majd a cukorrépa többlettermésből fizetnék vissza. A gyár a beszállított meny- nyíség után értékben ezt levonná és átutalná. A cukorrcpa XkíTíS! daságos, ha a földek hektáronként 250 mázsa felett adnak. Idén a megyei átlag 278 mázsa. A cukorgyár — mint ahogy az előzőekből kiderült — sokat tesz a termesztés fellendítéséért. Amiért szólnánk, az csak az átvétel kérdése. Túl sok a vita a termelők és a gyár között. Korszerű agrotechnika és gépek alkalmazásával nem lenne ilyen gyomos és földes a cukorrépa, mint most. A termelők a jelenlegi körülményekre hivatkoznak. Nem érthetünk egyet a gazdaságokkal, ha egy számunkra sikertelen átvétel után, sértődöttségből lemondanak a cukorrépa termesztéséről. A múltban volt példa erre. A gyár viszont a rugalmasabb politikával elkerülhetné ezeket. Mert a jószándék önmagában kevés. Kármán István „Vadzőldcn” a raktárakban Megkezdődött a citrom szállítása Uj 4BC-áruházat kap Wezőcsát — Egy kiló citromot kérek ... — Sajnos, elfogyott...! — Kérek egy fél kiló narancsot. — Még nincs, majd november közepén ... Naponta több ezerszer elhangzik Miskolc és a megye élelmiszerüzleteiben a fenti, vagy hozzá hasonló párbeszéd a pult két oldalán állók között. Ősz van. Enyhe meghűlés, influenza és a megszokás keresteti a vevőkkel a déligyümölcsöket. Az eladók tehetetlenül tárják szét karjaikat, jelezvén: „sajnos, nincs” és a különféle citromleveket ajánlják. Tapolca, 128. számú fűszerbolt: — Az utóbbi időben nem volt citrom. Jelenleg kapható, a keresletnek megfelelő készletünk van. Banánt viszont nem tudunk adni a vevőknek. Széchenyi utca, „Karaván” csemegebolt: — Egy hete nem kaptunk citromot, pedig sokan keresik. Talán a hét végére lesz. Kevés a banán, a narancsot pedig novemberre ígérik. Háromféle citromlé-választékunk van, azt tudjuk ajánlani. A népszerű Weidlich: — Citrom nem volt egy hétig. Jelenleg kapható ugyan, de teljesen zöld... A banán? Hol van, hol nincs. A narancsot talán decemberre ígérik ... Ady Endre utca, 212. számú fűszer-csemege: — Nagyon rossz a déligyümölcs- ellátásunk. A nagykereskedelem nem tud citromot szállítani, mert zöld és a raktárakban érlelik. Mi nem árusíthatunk olyan árut, ami nem felel meg a szabványoknak. Banán kapható, bár a szállítás akadozik. Narancs november második felében már lesz. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztálya: — A citrom szállítása és minősége minden évben gondot jelent. Ősszel, az első szállítmányok mindig zöldek. A nagykereskedelem nem tud kellő mennyiséget szállítani, mivel az olaszországi kolera- járvány most érezteti hatását. A Borsod—Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályán Steier- hoffer László a következőket mondotta: — Megindult a citrom folyamatos szállítása Olaszországból. amelyet a kolera- járvány megzavart. Jelenleg 300 mázsa van raktáron „vadzölden”, s így érlelni kell. Rendszeresen válogatják a citromot, s ahogy sárgul, úgy kerül ki az üzletekbe. — A banán szállítására is panaszkodnak... — Javulás várható ennél a gyümölcsnél is. Novembertől hetente két camion 300 mázsát fog raktárainkba szállítani. Így az igényeket ki tudjuk majd elégíteni. — Mikorra várható a narancs? — Sajnos a közel-keleti háború közbeszólt. Marokkóból és Egyiptomból vártunk narancsot. Így csak december elején tudunk szállítani, a nagykereskedelem ugyanis most tárgyal azokkal az országokkal, ahonnan be lehet szerezni a kedvelt gyümölcsöt. Végezetül egy veszélyes „pletyka”: — Képzeld! Szereztem egy kiló citromot — újságolta a minap egy asszonyság a másiknak, mire az felháborodva: — Azonnal dobd el! Nem tudod, hogy onnan hozzák, ahol kolerajárvány volt?! Minden különösebb kommentár nélkül: a legtöbb európai — és különösen szocialista — országban igen szigorú egészségügyi rendelkezések egész sorát írják elő a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek exportjára, importjára vonatkozóan. Így még véletlenül sem kerülhet az országba fertőzött gyümölcs. Felföldi György A napokban véglegesen eldőlt, hogy jövőre új kereskedelmi egységet építenek Mezőcsáton. A hír kedvező fogadtatásra talált a lakosság körében, ugyanis a tervbe vett. ÁBC-áruház nemcsak a járási székhely, hanem a környező községek ellátását is nagymértékben megjavítja. Nikházi Lajos, a járási hivatal élelmiszergazdasági osztályának vezetője elmondta, hogy a 800 négyzetméter alapterületű létesítmény fő profilja az élelmiszerárusítás lesz, de helyet kap az áruházban egy ruházati és egy cipőrészleg is. Az ABC-áru- házat Mezőcsat központjában építik fel. Az anyagi fedezetet a MÉSZÖV biztosította a Mezőcsát- és Vidéke Áfész részére, amely beruházóként működik közre a leendő kereskedelmi egység megvalósításában. Az e célra előirányzott hatmillió forintból kétmilliót dotációként folyósítanak, míg a fennmaradó négymillió forintot a fejlesztési alapból mint beruházási hitelt kap meg a helyi áfész. Az illetékesektől megtudtuk, hogy a jövő héten már hozzáfognak az előkészítő munkához. A tervek szerint 1974 végére készül el a járási székhely reprezentatív ÁBC-áruháza. A Debreceni Napfizikai Obszervatóriumban megkezdték a 13 tonna súlyú speciális koronatávcső összeszerelését, melyet a Szovjetunióban gyártottak. A Szovjetunióban összesen kilenc ilyen távcső készült, melyből Debrecen kapta az egyiket. Debrecentől Vlagyivosztokig épül ki folyamatosan a napkoronát, illetve annak részeit vizsgáló, figyelőszolgálat. Képünkön: Végvári Ferenc és Gelién Imre műszerész szereli a koronatávcsövet. NAPI POSTÁNKLBÖIL Találjanak megoldást... Nagyon örültünk, amikor több száz olajkályha tulajdonos kérésére 1972-ben olajat árusító telepet létesített n Bőos és Vidéke A FESZ. Örömünk nem sokáig tartott, mert úgy tudjuk, hogy ezt a szolgáltató tevékenységet október 23-án megszüntették, nüvel a telep nem felelt meg a tűzrondészeti előírásoknak. Községünkben és a környéken nagyon sokan fűtünk az állandóan reklámozott olajjal, s nem is szereztünk be más téli tüzelőt, s most nagyon elkeserítő helyzetben vagyunk. A magánvásárlókon kívül olajjal fűt a tanács, az óvoda, .az orvosi rendelő, a posta is, hiszen eddig helyben beszerezhették a fűtőanyagot. Nem akarunk vitatkozni, de úgy tudjuk, eddig engedélyezték az olaj árusítását, ezért nem értjük, hogy pont most, a fűtési idényben, a tél elején tiltották meg, amikor Miskolcról beszerezni nemcsak költséges, hanem gépkocsi hiányában szinte lehetetlen is Nem volna mégis valamilyen megoldás?! Alexa Tivadar Bőcs Siska Ferenc tüzoltóőrnagy, Miskolc városi és járási tűzoltóparancsnoka a következő tájékoztatást adja: „1971 végén és 1972 elején az olajel- árusítö helyek létesítésével kapcsolatos megbeszéléseken a Bocsi ÁFÉSZ elnöke is jelen volt,. Megállapodtunk, hogy 1972 tavaszáig az elárusítóhelyek kijelölésével kapcsolatosan tárgyalásokat folytatnak a községi tanácsokkal, s ha a hely biztosított lesz, előzetes szemlére meghívják hatóságunkat. A mai napig nem jeleztek azonban darusítás céljára alkalmas helyeket. Tudomásunk szerint a járási hivatal műszaki osztálya nem adott engedélyt a Bocsi AFESZ-nek a jelenlegi elárusítóhely építésére és üzemeltetésére. Hatóságunktól sem kértek szak- véleményt, vagy hozzájárulást. A jelenlegi telep nem alkalmas elárusítóhelynek, egyrészt, mert két út elágazásánál van, s ez közlekedési szempontból balesetveszélyes. másrészt a lakóházak nem az előírás szerinti távolságban vannak, ezenkívül a telepen elhelyezett tárolótartály sem felel meg az előírásnak. Ismerve azonban a lakosság téli tüzeléssel kapcsolatos problémáját, november 2-án a helyszínen Ismételten felülvizsgáljuk, hogy a jelenlegi telep mennyiben felel meg a tűzrendészet! előírásoknak. Ha a további működést itt nem tudjuk engedélyezni. új telephely kijelölésére hívjuk fel az illetékeseket és ehhez a helyszínen segítséget is adunk. A tűzvédelmi hatóság minden esetben a lakosság éleiének és javainak védelmében teszi meg az Intézkedésed, ezért betartásuk közös érdek.” Sokat kell így gyalogolnunk... Velünk, alsóbesenyőiekkel, úgy érezzük, nagyon mostohán bánik a Volán 3. számú Vállalat. Hosszú évekig bejárt ide az autóbusz — igaz csak a műszaki járat —, de így is jó volt, mert felvett bennünket. Most, amióta nagyközség lettünk — gyalogolunk. A műszaki járat ugyan továbbra is bejár, de már nem vesz fel bennünket, inkább üresen megy vissza. Mi pedig sokszor batyuval, csomaggal gyalogolunk a felső autóbuszmegállóig, oda-visz- sza 4 kilométert. Az út jó, bár mindenütt ilyen úton közlekednének az autóbuszok, ez tehát nem akadály. Nem értjük, miért kell mégis büntetni bennünket ilyen hosszú gyaloglással, amikor bizonyára lehetne segíteni. Alsóbesenyö lakói * A Volán 3. számú Vállalat személyforgalmi főosztályának vezetője, Nagy István válaszol: „Szirmabcsenyo község lakóinak utazási igényét, a zsúfoltság megszüntetése céljából csuklós autóbuszokkal oldjuk meg.. Alsó- besenyőbe ilyen autóbuszt — forduló hiánya miatt — nem tudunk közlekedtetni. Ugyanez a helyzet a December 4. Drótmüveknél is. A fordulók hiánj'a miatt ideiglenesen szóló autóbuszt kellett beállítanunk. az Alsóbesenyö és a Drótművek között közlekedő műszaki járatokra. A menetrenden nem változtattunk annál is inkább, mert a községi tanácstól ígéretet kaptunk a forduló megépítésére, s a csuklós autóbuszt Alsóbesenyőig, illetve Szirmabe- scnyő-alsótól kívánjuk közlekedtetni. Je’rnleg a műszakos járat azért nem szállíthatja cl az utasokat Miskolcra, mert a járat lebonyolítása után az autóbusz a gépkocsivezető lakásánál levő várakozóhelyre áll be, s ez a községben van. Amint a köz- , ségi tanács értesíti vállalatunkat a forduló elkészüléséről. s az megfő!“! a követelményeknek. ismétel'#« közlekedtetjük a járatokat, a korábbiak szerint. Addig is kérjük utasaink szíves türelmét.”
