Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

1973. nov. 1., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG A cukorrépa-íermésztés nehézségeiről Meg kell találni a kiutat Az utolsó •>bé'keév” 1969 n/j uimsu voit. Akkor még megyénk mezőgazdasági üzemei 5200 hektáron ter­mesztették a cukorrépát. A földekről bekerülő 40 000 va- gonos termés, a Szerencsi Cukorgyár kapacitását lekö­tötte. A következő évben vi­szont már majdnem 50 szá­zalékkal csökkent a vetéste­rület. Nemcsak Borsodban, hanem az ország többi részé­ben is! A cukorfogyasztás közben növekedett, és így a kristálycukor-szükséglet 60 százalékát tudtuk csak hazai alapanyagból kielégíteni. Ezért született meg 1971 de­cemberében a termesztés fel­lendítését szorgalmazó kor­mányhatározat. A répa árát mázsánként 60 forintra emel­ték, és azok a gazdaságok, amelyek a vetésterületet nö­velték — a cukorgyárral négyéves szerződést kötöttek — még 5 forint felárat kap­tak. A termelői kedv növeke­dett. A gazdaságok elmozdul­tak ugyan a mélypontról, de azt' a radikális változást, amit a népgazdaság igényel, a kedvezmények sem hozták meg. Több termelőszövetkezetben és állami gazdaságban jár­tunk. A vetésterület korábbi csökkenésének okát egyfor­mán a következőkben látták: a meglevő vegyszerek csak a kelés utáni első hónapban hatnak, a betakarítás gépe­sítése nincs megoldva, kevés a kézi munkaerő. Erősen ki­fogásolták a vetőmagellátást. Mivel a cukorrépa betakarí­tása egybeesik más mezőgaz­dasági munkákkal, a szállí­tást saját erőből lehetetlen megoldani. A termésátlagok annyira gyengék, jiogy egyes helyeken a ráfordítást sem hozzák be. Ha a felsorolt tényezők valósak, akkor a termelés gazdaságtalan. Az üzemek viszont elfelejtkez­nek arról, hogy gazdasági növényeink közül a cukor­répa termesztésére kell leg­jobban odafigyelni. A növény ugyanis az egész gazdasági évben munkát igényel.. A Szerencsi Cukorgyár terme­lési osztályvezetője, Kocsis János mondta: — A gazdaságok panaszai részben jogosak. Az utóbbi évek lanyhult termelés.! ked­ve a tényezők összetevője. Viszont már nem termeszt­hetjük úgy a cukorrépát, ahogy régen tettük. A fejlő­dést követni kell minden vo­nalon. Itt van a vetés kérdé­se. A gazdaságok nem ren­delkeznek kézi erővel. Te­hát az olyan munkaigényes folyamatokat, mint az egye- lés, ki kell iktatni. A meg­oldás a szemenkénti vetés. Ezt a megyében már alkal­mazzák. — A vegyszerezés is meg­oldott. A Pyramin—Nata kombináció ugyancsak hat hétig nyújt védelmet, a Be- tanallal azonban tovább le­het fokozni a gyommentessé­get.. Viszont önmagában a legtökéletesebb vegyszer sem oldja meg a növényápolást. A cukorrépa a levegős talajt szereti, tehát, kapálni kell. Addig kultivátorozzuk a cu­korrépát, amíg levélzete nem borítja teljesen a talajt. A tőközökben levő gyomot hek­táronként három asszony ki tudja húzgálni, és a tábla szélére vinni. Ha gyommen­tes a tábla,- a betakarító gé­pek zökkenőmentesen tudnak haladni. — A betakarítás alapja — mondta az osztályvezető —, hogy sík, gyommentes, rög­nélküli táblát kell kialakíta­ni. A cukorrépa-termesztés a betakarító gépek függvénye. Ygazán jó gépet kettőt emel­nék ki. A nyugatnémet Klei­ne Autóm aticot, aminek igaz, kicsi a teljesítménye, de mi­nőségileg kifogástalan mun- 1 kát végez. Itt problémaként az alkatrészhiány jelentkezik. Nagyobo teljesítményű a há­rommenetes szekszárdi gép­sor. Egy idényben 160 hek­tárról tudja a répát betaka­rítani. A gazdaságok a mun­ka minősége ellen emeltek kifogást. Meggyőződésem, hogy ennek a gép rossz be­állítása volt az oka. A cukorgyár elsősorban a gyenge átlagok korlátozzák. Ahol intenzív viszonyok közé helyezik, ott már gazdaságos a termesz­tés. A gyár itt is segít! A cukorrépánál a zárt rendsze­rek kialakítása a megoldás. Ennek érdekében létrehoztak egy társulást. Ebben 16 üzem, 1600 hektáros cukorrépa-ve­tésterülettel vesz részt. A cu­korgyár szerződést kötött a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel. Az egyetem ku­tatói kimennek a termelők­höz, és felmérik azok lehető­ségeit. Talajvizsgálatokat vé­geznek és javaslatot tesznek az optimális vetésterületre. Kidolgozzák a növényvédel­met és a folyamatok techno- lógiáiát. a cukorgyári mellék- termékek felhasználási mód­ját. — Ha az intenzív körül­mények között termesztjük a cukorrépát, ahhoz korszerű, nagy teljesítményű gépsorok kellenek. Ezek drága gépek. Száz hektáronként 600 000 fo­rintba kerülnek. Sajnos, a környék gazdaságai más beruházások — sertés- és szarvasmarha-program — miatt el vannak adósodva. Köztudott, hogy ilyenkor a Nemzeti Bank nem ad hitelt. Ahhoz viszont, hogy a társu­lás beinduljon, anyagiak kel­lenek. Pontosabban, az üze­meknek 30 százalékot kell le­tenniük saját fejlesztési alap­jukból! A jelenlegi körülmé­nyek között ez visszahúzó erő. így csak egyet tudnánk javasolni, a bank a cukor­gyár javaslatára adjon hitelt ezeknek a gazdaságoknak, és azok majd a cukorrépa több­lettermésből fizetnék vissza. A gyár a beszállított meny- nyíség után értékben ezt le­vonná és átutalná. A cukorrcpa XkíTíS! daságos, ha a földek hektá­ronként 250 mázsa felett ad­nak. Idén a megyei átlag 278 mázsa. A cukorgyár — mint ahogy az előzőekből kiderült — sokat tesz a termesztés fellendítéséért. Amiért szól­nánk, az csak az átvétel kér­dése. Túl sok a vita a ter­melők és a gyár között. Kor­szerű agrotechnika és gépek alkalmazásával nem lenne ilyen gyomos és földes a cu­korrépa, mint most. A ter­melők a jelenlegi körülmé­nyekre hivatkoznak. Nem érthetünk egyet a gazdasá­gokkal, ha egy számunkra si­kertelen átvétel után, sértő­döttségből lemondanak a cu­korrépa termesztéséről. A múltban volt példa erre. A gyár viszont a rugalmasabb politikával elkerülhetné eze­ket. Mert a jószándék önma­gában kevés. Kármán István „Vadzőldcn” a raktárakban Megkezdődött a citrom szállítása Uj 4BC-áruházat kap Wezőcsát — Egy kiló citromot ké­rek ... — Sajnos, elfogyott...! — Kérek egy fél kiló na­rancsot. — Még nincs, majd no­vember közepén ... Naponta több ezerszer el­hangzik Miskolc és a megye élelmiszerüzleteiben a fenti, vagy hozzá hasonló párbe­széd a pult két oldalán ál­lók között. Ősz van. Enyhe meghűlés, influenza és a megszokás keresteti a ve­vőkkel a déligyümölcsöket. Az eladók tehetetlenül tár­ják szét karjaikat, jelezvén: „sajnos, nincs” és a különfé­le citromleveket ajánlják. Tapolca, 128. számú fű­szerbolt: — Az utóbbi idő­ben nem volt citrom. Jelen­leg kapható, a keresletnek megfelelő készletünk van. Banánt viszont nem tudunk adni a vevőknek. Széchenyi utca, „Karaván” csemegebolt: — Egy hete nem kaptunk citromot, pe­dig sokan keresik. Talán a hét végére lesz. Kevés a ba­nán, a narancsot pedig no­vemberre ígérik. Háromféle citromlé-választékunk van, azt tudjuk ajánlani. A népszerű Weidlich: — Citrom nem volt egy hétig. Jelenleg kapható ugyan, de teljesen zöld... A banán? Hol van, hol nincs. A naran­csot talán decemberre ígé­rik ... Ady Endre utca, 212. szá­mú fűszer-csemege: — Na­gyon rossz a déligyümölcs- ellátásunk. A nagykereske­delem nem tud citromot szál­lítani, mert zöld és a raktá­rakban érlelik. Mi nem áru­síthatunk olyan árut, ami nem felel meg a szabvá­nyoknak. Banán kapható, bár a szállítás akadozik. Narancs november második felében már lesz. A Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat áru­forgalmi főosztálya: — A citrom szállítása és minősé­ge minden évben gondot je­lent. Ősszel, az első szállít­mányok mindig zöldek. A nagykereskedelem nem tud kellő mennyiséget szállítani, mivel az olaszországi kolera- járvány most érezteti hatá­sát. A Borsod—Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat áru­forgalmi főosztályán Steier- hoffer László a következő­ket mondotta: — Megindult a citrom fo­lyamatos szállítása Olasz­országból. amelyet a kolera- járvány megzavart. Jelenleg 300 mázsa van raktáron „vadzölden”, s így érlelni kell. Rendszeresen válogat­ják a citromot, s ahogy sár­gul, úgy kerül ki az üzletek­be. — A banán szállítására is panaszkodnak... — Javulás várható ennél a gyümölcsnél is. November­től hetente két camion 300 mázsát fog raktárainkba szállítani. Így az igényeket ki tudjuk majd elégíteni. — Mikorra várható a na­rancs? — Sajnos a közel-keleti háború közbeszólt. Marokkó­ból és Egyiptomból vártunk narancsot. Így csak decem­ber elején tudunk szállítani, a nagykereskedelem ugyanis most tárgyal azokkal az or­szágokkal, ahonnan be lehet szerezni a kedvelt gyümöl­csöt. Végezetül egy veszélyes „pletyka”: — Képzeld! Szereztem egy kiló citromot — újságolta a minap egy asszonyság a má­siknak, mire az felháborod­va: — Azonnal dobd el! Nem tudod, hogy onnan hozzák, ahol kolerajárvány volt?! Minden különösebb kom­mentár nélkül: a legtöbb európai — és különösen szocialista — országban igen szigorú egészségügyi rendel­kezések egész sorát írják elő a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek export­jára, importjára vonatkozó­an. Így még véletlenül sem kerülhet az országba fertő­zött gyümölcs. Felföldi György A napokban véglegesen el­dőlt, hogy jövőre új keres­kedelmi egységet építenek Mezőcsáton. A hír kedvező fo­gadtatásra talált a lakosság körében, ugyanis a tervbe vett. ÁBC-áruház nemcsak a járási székhely, hanem a környező községek ellátását is nagymértékben megjavítja. Nikházi Lajos, a járási hi­vatal élelmiszergazdasági osztályának vezetője elmond­ta, hogy a 800 négyzetméter alapterületű létesítmény fő profilja az élelmiszerárusítás lesz, de helyet kap az áru­házban egy ruházati és egy cipőrészleg is. Az ABC-áru- házat Mezőcsat központjá­ban építik fel. Az anyagi fe­dezetet a MÉSZÖV biztosí­totta a Mezőcsát- és Vidéke Áfész részére, amely beru­házóként működik közre a leendő kereskedelmi egység megvalósításában. Az e célra előirányzott hatmillió forint­ból kétmilliót dotációként fo­lyósítanak, míg a fennmara­dó négymillió forintot a fej­lesztési alapból mint beruhá­zási hitelt kap meg a helyi áfész. Az illetékesektől megtud­tuk, hogy a jövő héten már hozzáfognak az előkészítő munkához. A tervek szerint 1974 végére készül el a já­rási székhely reprezentatív ÁBC-áruháza. A Debreceni Napfizikai Obszervatóriumban megkezdték a 13 tonna súlyú speciális koronatávcső összeszerelését, me­lyet a Szovjetunióban gyártottak. A Szovjetunióban összesen kilenc ilyen távcső készült, melyből Debrecen kapta az egyi­ket. Debrecentől Vlagyivosztokig épül ki folyamatosan a napkoronát, illetve annak részeit vizsgáló, figyelőszolgálat. Képünkön: Végvári Ferenc és Gelién Imre műszerész szere­li a koronatávcsövet. NAPI POSTÁNKLBÖIL Találjanak megoldást... Nagyon örültünk, amikor több száz olajkályha tulajdo­nos kérésére 1972-ben ola­jat árusító telepet létesített n Bőos és Vidéke A FESZ. Örömünk nem sokáig tartott, mert úgy tudjuk, hogy ezt a szolgáltató tevékenységet ok­tóber 23-án megszüntették, nüvel a telep nem felelt meg a tűzrondészeti előírásoknak. Községünkben és a környé­ken nagyon sokan fűtünk az állandóan reklámozott olaj­jal, s nem is szereztünk be más téli tüzelőt, s most na­gyon elkeserítő helyzetben vagyunk. A magánvásárló­kon kívül olajjal fűt a ta­nács, az óvoda, .az orvosi ren­delő, a posta is, hiszen eddig helyben beszerezhették a fű­tőanyagot. Nem akarunk vi­tatkozni, de úgy tudjuk, ed­dig engedélyezték az olaj árusítását, ezért nem értjük, hogy pont most, a fűtési idényben, a tél elején tiltot­ták meg, amikor Miskolcról beszerezni nemcsak költsé­ges, hanem gépkocsi hiányá­ban szinte lehetetlen is Nem volna mégis valami­lyen megoldás?! Alexa Tivadar Bőcs Siska Ferenc tüzoltóőrnagy, Miskolc városi és járási tűz­oltóparancsnoka a következő tájékoztatást adja: „1971 vé­gén és 1972 elején az olajel- árusítö helyek létesítésével kapcsolatos megbeszéléseken a Bocsi ÁFÉSZ elnöke is je­len volt,. Megállapodtunk, hogy 1972 tavaszáig az el­árusítóhelyek kijelölésével kapcsolatosan tárgyalásokat folytatnak a községi taná­csokkal, s ha a hely biztosí­tott lesz, előzetes szemlére meghívják hatóságunkat. A mai napig nem jeleztek azon­ban darusítás céljára alkal­mas helyeket. Tudomásunk szerint a járási hivatal mű­szaki osztálya nem adott en­gedélyt a Bocsi AFESZ-nek a jelenlegi elárusítóhely épí­tésére és üzemeltetésére. Ha­tóságunktól sem kértek szak- véleményt, vagy hozzájáru­lást. A jelenlegi telep nem alkalmas elárusítóhelynek, egyrészt, mert két út elága­zásánál van, s ez közlekedé­si szempontból balesetveszé­lyes. másrészt a lakóházak nem az előírás szerinti tá­volságban vannak, ezenkívül a telepen elhelyezett tároló­tartály sem felel meg az elő­írásnak. Ismerve azonban a lakos­ság téli tüzeléssel kapcsola­tos problémáját, november 2-án a helyszínen Ismételten felülvizsgáljuk, hogy a jelen­legi telep mennyiben felel meg a tűzrendészet! előírá­soknak. Ha a további műkö­dést itt nem tudjuk engedé­lyezni. új telephely kijelölé­sére hívjuk fel az illetéke­seket és ehhez a helyszínen segítséget is adunk. A tűzvé­delmi hatóság minden eset­ben a lakosság éleiének és javainak védelmében teszi meg az Intézkedésed, ezért betartásuk közös érdek.” Sokat kell így gyalogolnunk... Velünk, alsóbesenyőiekkel, úgy érezzük, nagyon mosto­hán bánik a Volán 3. számú Vállalat. Hosszú évekig be­járt ide az autóbusz — igaz csak a műszaki járat —, de így is jó volt, mert felvett bennünket. Most, amióta nagyközség lettünk — gyalo­golunk. A műszaki járat ugyan továbbra is bejár, de már nem vesz fel bennünket, in­kább üresen megy vissza. Mi pedig sokszor batyuval, cso­maggal gyalogolunk a felső autóbuszmegállóig, oda-visz- sza 4 kilométert. Az út jó, bár mindenütt ilyen úton közlekednének az autóbuszok, ez tehát nem akadály. Nem értjük, miért kell mégis bün­tetni bennünket ilyen hosszú gyaloglással, amikor bizo­nyára lehetne segíteni. Alsóbesenyö lakói * A Volán 3. számú Vállalat személyforgalmi főosztályá­nak vezetője, Nagy István válaszol: „Szirmabcsenyo község lakóinak utazási igé­nyét, a zsúfoltság megszün­tetése céljából csuklós autó­buszokkal oldjuk meg.. Alsó- besenyőbe ilyen autóbuszt — forduló hiánya miatt — nem tudunk közlekedtetni. Ugyan­ez a helyzet a December 4. Drótmüveknél is. A fordulók hiánj'a miatt ideiglenesen szóló autóbuszt kellett beál­lítanunk. az Alsóbesenyö és a Drótművek között közleke­dő műszaki járatokra. A me­netrenden nem változtattunk annál is inkább, mert a köz­ségi tanácstól ígéretet kap­tunk a forduló megépítésére, s a csuklós autóbuszt Alsó­besenyőig, illetve Szirmabe- scnyő-alsótól kívánjuk köz­lekedtetni. Je’rnleg a műsza­kos járat azért nem szállít­hatja cl az utasokat Miskolc­ra, mert a járat lebonyolí­tása után az autóbusz a gép­kocsivezető lakásánál levő várakozóhelyre áll be, s ez a községben van. Amint a köz- , ségi tanács értesíti vállala­tunkat a forduló elkészülé­séről. s az megfő!“! a köve­telményeknek. ismétel'#« közlekedtetjük a járatokat, a korábbiak szerint. Addig is kérjük utasaink szíves türel­mét.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom