Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-06 / 260. szám

1973. nov. 6., kedd •f sszM mtt&imamzm 3 A megyei tanács kereske­delmi osztályán a ruházati szakemberek bevonásával negyedévenként vizsgálják, értékelik és összeállítják a gyermekruházati cikkek el­látását tükröző kimutatáso­kat. Ezekből pontosan nyo­mon követhető a 13 vizsgált cikk „görbéje”, amely jelzi, hogy a kérdéses áruból ho­gyan alakult a kereslet és a kínálat viszonya, továbbá az ellátás javult-e, változat­lan szinten mozgott avagy netán romlott az előző idő­szakokhoz képest. Az első negyedév adatait a bázis időszakával összeha­sonlítva egyértelműen az de­rült ki, hogy javult az ellá­tás gyermek ballonkabátok­ból, fiuöltönyökből, lányka­ruhákból, fiú- és lányka- pulóverekből és kardigánok­ból. A második negyedévben az ellátás nem volt kielégí­tő gyermekszandálokból és -cipőkből. Ugyanakkor a vizsgált 12 árucikkből álta­lánosan javult az ellátás. Az olcsóbb cikkekből a keres­lethez viszonyítva pedig a kínálat általában azonos szinten mozgott. A harmadik negyedévben az előző időszakhoz viszo­nyítva is javulás mutatko­zott. Kivételt talán a visz­kózból készült fiúöltönyök képeztek, ezek választéka az előző időszakhoz képest vál­tozatlan volt. Az olcsóbb cikkeknél 19 termékcsoport­ban vizsgálták és értékelték a kereslet és kínálat viszo­nyát. Megállapították, négy terméknél javulás mutatko­zott, főként a csecsemőhol­mik terén, több volt' a ti­pegő, rékli, kising és kö­töttáru. Tizenöt termékcso­PJKteäl RSSUß $ • vála?zlék, és ellátás az előző szinten moz­gott. Két lépcső Az MSZMP Központi Bi­zottság határozata alapján a gyermekruházat ellátását. Valamint az egyes termé­kekből az árak maximálá­sának betartását a szakem­berek fokozott figyelemmel kísérik. A különböző intézkedések nyomán ez évben két lép­csőben ármódosítások tör­téntek. Az első március 1-én lépőit életbe. Ez egyes gyer­mekruházati cikkekre ter­jed ki. Az intézkedés a fiú a ‘létat .rikókat, slipnadrágo- kat, a lánykaingeket, pa­mutnadrágokat és a fröccs­öntött eljárással készített ci­pőket, valamint az iskola­köpenyeket érintette. Május 2-án bizonyos árufélékben 5 7 százaléktól 16.7 százalé­kos ármérséklésre került sor. Ez kiterjedt a gyermek szintetikus alsóruhákra, a Tlon-jersey és velúrkabá- ‘ kra, az anorákolcra és a hamut alsó kötöttárukra. Az tézkedések természetesen JZt a célt szolgálták, hogy valamennyi gyermekruháza­ti cikkből javuljon az ellá­tás, és szélesedjen a vá­laszték is. A számok min­denképpen ezt a folyamatot tükrözik, de jól tudjuk azt is, hogy ez a bonyolult kér­dés ilyen rövid idő alatt nem oldható meg. Hiszen például az egyes termékek­nél jelzett növekedés nem jelenti egyértelműen azt, hogy ki-ki megtalálja az íz­lésének megfelelő ruhadara­bot, amely megnyeri tetszé­sét, és ugyanakkor olcsó is. Arak tapasztalatai A gyermekruházati cikkek országos árszínvonalát meg­vizsgálva kiderül, hogy bi­zonyos értelemben csalóka kép alakulhat ki a vásárló­ban. ha egy-egy kiragadott C‘ •: ;• apján nyilvánít vé­lemá.y i. álért például a Borsodi Ruházati Kiskeres­kedelmi Vállalat — amely a megye ruházati ellátásának mintegy 60 százalékát bo­nyolítja le —, az országban levő nyolc ruházati kiske­reskedelmi vállalat közül 11,25 százalékos árrés szint­jével a második helyen áll. Ugyanakkor a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat 13,79 százalékos ár­résével mintegy két száza­lékkal felülmúlja borsodi partnerét. Az 1973-as évről összesítő adatok ugyan még nem áll­nak rendelkezésre, de a szak­emberek véleménye szerint a kialakult arányok nem változtak lényegesen, s me­gyénk gyermekruha-ellátásá- ban a kereskedelmi válla­latok alacsonyabb árszínvo­nalat tartanak, mint az or­szágban másutt működő f partnereik. A nagykereskedelmi vál­lalatok árszintjeinek vizsgá­lata is hasonlatos képet mu­tat: az ÉM Textil- és Felső- . ruházati. .Nagykereskedelmi Vállalat, ’az ÉM Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedel­mi Vállalat, valamint a Corso Cipőkereskedelmi Vál­lalat miskolci lerakatának árvizsgálatai egyaránt azt jelzik, hogy az Észak-Ma- gyarországon tevékenykedő vállalatok alacsonyabb ár­színvonalon dolgoznak. Mi várható? j Az áruellátás javítása el­sősorban a rendelkezésre ál­ló árualaptól függ. A köny- nyűipar rekonstrukciójának előrehaladásával tovább ja­vul majd a helyzet. Ez év­ben a folyamatos áruellátás érdekében a megyei tanács kereskedelmi osztálya a me­gyében 17 boltot jelölt ki az árstoppos cikkek árusí­tására. Ezek a nagyáruhá­zak, valamint a Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat Miskolcon, Kazincbarcikán, Leninvárosban, Szerencsen és Sátoraljaújhelyen levő szakboltjai. A kijelölés alkalmával el­sősorban azt vették figye­lembe, hogy a megfelelő szakboltokban a folyamatos áruellátást biztosítani tud­ják. Ennek érdekében állan­dóan figyelemmel kísérik a boltok forgalmát, s a szük­ségleteknek megfelelően az intézkedéseket is megteszik. Hajdú Gábor ülés § Dr. Pesta László elnökle­tével hétfőn a Parlament­ben ülést tartott az ország- gyűlés szociális és egészség- ügyi bizottsága. A képviselők a jövő esztendei állami költségvetés főbb irányel­veit vitatták meg — az ál­lamháztartás 1974-es pénz­ügyi prognózisának ará- nvairól dr. Juszt Lajos, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezetője tájékoztatta a bizottság tagjait. Részletesen szólt, az idei. az 1973-as költségvetési év már meg­vonható mérlegéről, a költ­PariaiBEittKi ségvetési törvény várható teljesítéséről, kiemelve az MSZMP Központi Bizottsá­ga 1972 novemberi határo­zatának fontosságát, amely megszabta gazdasági fejlő­désünk irányát. Az 1974-es költségvetési évvel kapcso­latban beszélt a szociális, egészségügyi kiadások ala­kulásáról. az ú j. korszerűbb gyógyászati el • árasok pénz­ügyi fedezetéről. Dr. Schultheisz Emil egészségügyi államtitkár az egészségügyi tárca jövő évi terveivel egészítette ki a tá­jékoztatót. lk Éj izese 1 CsrtnMMykai Ak ózdi Tárásban lassan , mér hagyománnyá vélik, ' hogy nevezetesebb ünne­peinket összekapcsolják egy- egy új létesítmény avatásá­val. Egy évtizeddel ezelőtt még egyetlen kimondottan női munkaerőt igénylő üzem sem volt megyénk iparoso­dott vidékén, 1965-töl kez­dődően azonban örvendete­sen szaporodott a nők szá­mára munkalehetőséget biz­tosító üzemek bedolgozó részleg száma. Elsőként Som- sálvon és Borsodnádasdon, majd a múlt évben Cser­melyben, az idén augusztus 20-án Hangonyban, s most, november 4-én, vasárnap Csokvaományban avattak új üzemet. Az üzemavató és egyben a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulójá­ról megemlékező ünnepsé­gen részt vett Magyar Sán­dor, a megyei tanács osztály- vezetője, s ott voltak az ózdi járás politikai és társadal­mi szerveinek vezetői, illet­ve képviselői. Soos Ottó, a járási pártbizottság első tit­kára ünnepi beszédében a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról emlékezett meg, majd dr. Vodilla Bar­na, a megyei tanács járási hivatalának vezetője mon­dott köszönetét a budapesti Munka- és Védőruhakészítő Szövetkezetnek, amely mint­egy 200 csokvaományi, királ- di, lénárddaróci, borsodbó- tai és sátai lánynak, illetve asszonynak biztosított mun­kalehetőséget közel 1 millió forintos beruházásával. A Csokvaomány Tólápa-telep régi épületeinek felújításá­hoz segítséget nyújtott, s mintegy 100 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek a község lakosai. Az önkéntes munkások között meg kell említeni Balassa Vilmos 14 tagú. Viráffh Pál 9 tagú és Bárdi Ferenc 18 tagú szocialista brigádját, amelyeknek tagjai szemé­lyenként 13—15 nap társa­dalmi munkával segítették a régen igényelt üzem telepí­Egy kommunista közösség szémv*etés€ a CM GÉP-ben A párt es« por! «k. — mint ismeretes — nem választott vezető testületek, nem önálló döntési és hatá­rozathozatali joggal rendel­kező pártszervek, hanem az alapszervezetek vezetősége által létrehozott és irányí­tott, a politikai munka min­dennapi szükségleteihez ru­galmasan igazodó, operatí­ven tevékenykedő, kis kom­munista közösségek. Közismert, hogy a pártcso­portok tevékenysége a párl- munka első vonalát jelenti; hogy a párthatározatok meg­valósítása végső soron a pártcsoportok tagjainak te­vékenységétől, élen járó, példamutató helytállásától függ. A pártcsoport, mint kis kommunista közösség a leg­megfelelőbb forma a párt- határozatok követelményei­nek tudatosítására, azok egy­séges értelmezésére, a konk­rét feladatok folyamatos és „testhez álló” elosztására, s a feladatok végrehajtásának ellenőrzésére. Ennél azonban többről van szó; a pártcsoport — mint a pártonkívüliekhez nap. mint nap oly sok szál­lal kapcsolódó kis kommu­nista közösség — pártunk tömegkapcsolatainak sajátos jelzőrendszere is. Ezért az irányító pártszerveknek a pártcsoportok véleményére általában, az év végi beszá­moló taggyűlések előtt pedig — amikor e kis közösségek is elvégzik a maguk szám­vetését — különösen érde­mes odafigyelniük. A megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának tájékoztatása szerint az érdekeltek most nagyon is odafigyelnek e sa­játos jelzésekre. Ezt tapasz­taltuk szombaton a Diósgyő­ri Gépgyárban is, ahol Ju­hász Barna elvtárs, a nagy­üzemi pártbizottság csoport- vezetője tájékoztatott a leg­utóbbi pártcsoportértekezle- tek tapasztalatairól. — A beérkezett jelenté­sek és a személyes tapasz­talatok szerint is jobban si­kerültek most ezek a fontos beszélgetések, .mint tavaly. A legtöbb helyen kétszer is beszélgettek egy-egy párt­csoport tagjaival. Először ar­ra kérték őket. hogy tájé­kozódjanak szélesebb kör­ben is a vezetőség munká­járól. majd pedig a párt­csoportok éves munkájának értékelésére került sor. Sok helyen természetesen sze­mély szerint is értékelték a pártcsoportok tagjainak tevékenységét — mondja Ju­hász elvtárs. E/ulán a DIGÉP 280 pértcsoportja közül egyet — a „B” gyár­egység úgynevezett „nagy­alakos” alapszervezetének egyik pártcsoportját — kö­zelebbről is megismerhettünk. Berzi József, az alapszer­vezet titkára az üzem, s egy­ben a gyár legnagyobb meg­munkáló gépénél mutatta be Tóth Gyulát, az egyik 9 fős pártcsoport bizalmiját. — Tóth elvtórs 48 eves és 34 éve dolgozik itt. A keze alól milliós értéltó új gé­pek, illetőleg gépi alkatré­szek — nem tévedés, mil­liós értékű alkatrészek — kerülnek ki. Mint gyalus jó munkás, a Munkaérdemrend bronz fokozatának tulajdo­nosa, és nagy politikai ta­pasztalattal rendelkező párt- csoportbizalmi. 1945 óta tag­ja a pártnak — mondja ró­la a párttitkár. — A pártcsoport tuhwien tagja megállja a helyét a maga posztján — veszi át 'a szót Tóth elvtárs egy ki­csit ki is térve a ránézve dicsérő adatok, jelzők elől. Aztán — amint a gép mel­lől a közeid szerszámraktár­ba félrehúzódunk — már a pártcsoport tagjairól beszél: — Balogh János, Mészá­ros László, Hornyák Sándor. Tamás György. Varga László és Nádasdi István elvtársak horizontesztergályosok az üzemben. De mindannyian az ágazat kiváló brigádjá­nak tagjai... Mészáros, Ta­más, Varga és Nádasdi elv­társ munkásőr is. Év közben, valamennyien századpa­rancsnoki dicséretben része­sültek, amit a taggyűlésen is kihirdettünk. Hornyák elvtárs még fiatal ember és fiatal párttag, de nemcsak kiváló esztergályos, hanem a politikai irodalomnak is lelkes, ügybuzgó terjesztője az üzemben. Mit mondhatok még? — Kacser Ferenc gya­lus, szakszervezeti esúcsttt- kár. elvégezte a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemét: Biró Lajos diszpécser, bizal­mihelyettes, Tamás elvtárs pedig alapszervezeti vezető­ségi tag is. És kész a „lel­tár” — teszi hozzá tréfál­kozva, s megjegyezve, hogy a pártcsoport-napló minden lényeges adatot tartalmaz ... Aztán a hatszemközti be­szélgetés során megtudhat­juk még. hogy a pártcsoport- értekezleteket általában két­hetenként tartják, és mivel váltóműszakban, illetőleg vi­dékről bejárók is vannak a csoportban — rendszerint két részletben... De nem ritka az sem, hogy a bizal­mi egy-egy konkrét felada­tot személyesen beszél meg a pártcsoport valamely tag­jával. Megtudhattuk azt is. hogy a pártcsoport minden tagija részt vesz a pártok- taii&sban . . . A« alapswrwasrt vezetősége — a bizalmi vé­leménye szerint — jól végzi fel» da tát. November 14-én. a beszámoló taggyűlésen újabb eredményekről szá­molhat majd be. Eredmé­nyekről. amelyeket Bartroi Ferenc és Oszip István utó­dai — mert 'arról a gyár- egységről van szó. amelyben korábban ők is dolgoztak — a Központi Bizottság mwlt évi, novemberi útmutatásai­nak szellemében, a X. kong­resszus határozatainak vég­rehajtása terén értek el. Csépányi lJ»jos Egy hete adták hírül a tápok, hogy a magyar—szovjet kormányközi bizott­ság budapesti tanácskozásainak záro- aktusaként ünnepélyesen aláírták a kooperációs és szakosítási egyezménye­ket. Aláírták például a műszaki gu­miáruk és szintetikus kaucsuk hosszú távú gyártásszakosításáról és kooperá­ciójáról szóló egyezményt, valamint a lakkfestékipari együttműködést. Aláír­ták azt a kormányközi egyezményt is, amely Magyarországnak a kijembajevi azbesztüzem felépítésében való részvé­teléről intézkedik. * A napi bel- és külpolitikai esemé­nyeket figyelő ember talán átsiklik a hír felett, hiszen a szocialista gazda­sági együttműködésben való részvéte­lünk alapján szinte már természetes­nek tartjuk, hogy külkereskedelmi forgalmunk alakulása, népgazdaságunk fejlesztése elképzelhetetlen a Szovjet­unióval való mind szorosabb gazdasá­gi, kereskedelmi együttműködés nélkül. A testvéri barátság, a kölcsönös segít­ségnyújtás. támogatás, a szoros gazda­sági, politikai és védelmi együttmű­ködés, a kapcsolatok fejlesztése az élet minden területén új, ma még ta­lán pontosan fel sem mérhető lehető­ségeket nyit. Már 1947-ben. amikor az első átfogó kereskedelmi egyezményt aláírtuk a Szovjetunióval, a szovjet ország része­sedése a magyar külkereskedelemben 13 százalék volt. Pedig az igazi fejlődés még csak ezután következett! Az 1947. évi 30 millió rubelról 1971-re a forga­lom több mint ötvenszeresére, 1,7 mil­liárd rubelre nőtt. és a Szovjetunió, több mint 34 százalékos részesedésével, a Magyar Népköztársaság legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált. Ez a kapcsolat még a hatalmas szovjet mé­retekhez képest is jelentős, s hazánk jelenleg az ötödik legnagyobb külke­reskedelmi partnere a Szovjetuniónak. Az is köztudott, hogy a KGST-orszá­gok népgazdaságának fejlődése sok mindenben függ a külkereskedelem­től, mert nem rendelkeznek, vagy csak kis mennyiségben rendelkeznek külön­féle nyersanyagokkal. Az elmúlt öt év alatt a többi KGST-tagország is csak­nem teljes egészében a Szovjetunió szállítmányaiból biztosította import­szükségleteit kőolajból, földgázból, nyersvasból, vasércből stb. Mi különö­sen elégedettek lehetünk, ha számí­tásba vesszük, hogy ásványokban, nyersanyagokban közismerten szegény országunk teljes anyagimportjának csaknem ötven százalékát a Szovjet­unió szállította. Innen kaptuk például a Magyarországon, s a többi között Diósgyőrben, Ózd on felhasznált vas­érc 89, a kőolaj 67, a villamos ener­gia 16, a foszfor 85, a nyers gyapot 71, a fenyőfűrészáru 77, a cellulózé 38 és a réz 30 százalékát. Ezek a nyersanya­gok a világpiacon közismerten „ke­mény” cikkek, s az energiahordozók­ban szűkös helyzetben levő állam szá­mára bizony igazi kincset jelentenek. De ugyanígy nagy jelentőségű szá­munkra a szovjet gép és berendezések exportja is. * 1950 óta a Szovjetunió szállításaival és szakembereinek közreműködésével több mint félszáz nagyüzem épült Ma­gyarországon. közte a Tiszai Vegyi - kombinát műtrágyagyárának első és második lépcsője, az ugyanitt meg­épült etilén és propilén üzemegység, s ugyancsak Leninvárosban valósul meg — mint arról rendszeresen hírt is adunk — a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokban különleges helyet el­foglaló olefinegyezmény. Ez a nagy­szabású és előnyös kooperáció lehető­vé teszi, hogy a műanyagok és szinte­tikus szálak hazai felhasználása meg­kétszereződjék és az ország ebből a szempontból is közelebb kerüljön a fejlett európai szinthez. De sorolhatnánk a gépiparban, a mezőgazdaságban folyó kooperációt, szakosodást szinte vég nélkül. Vagy az alumíniumiparban megvalósuló együtt­működést, amely az integrációs jellegű intézkedések realizálásának fényes pél­dája. A cikkünk elején említeti egyez­mények is a tartósabb kooperációs és szakosodás jellegű kapcsolatokat he­lyezték előtérbe. A gépiparban például mintegy félszáz magyar vállalat — köztük a Diósgyőri Gépgyár — műkö­dik együtt szovjet partnereivel egy, vagy több évre szóló munkatervek alapján. A mezőgazdasági gépgyártás­ban 10 termékre úgynevezett gyártás­szakosítást valósítanak meg; a szovjet gépipar vállalta a 3,4 tonnás és ennél nagyobb traktorok, gabonakombájnok, a fejőgépek gyártását, a magyar gép­ipar pedig a magcsávázógépek, zöld- borsó-betakarító kombájnok — ez utóbbiak egy része szintén Miskolcon készül — szállítását. De jelentős he­lyet foglal el a magyar exportban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is: nagy mennyiségű almát és más gyü­mölcsfélét, főzelékfélét, bort és külön­féle konzerveket szállít a magyar kül­kereskedelem megyénkből is a Szov­jetunióba. sk Azt mondhatjuk tehát: napjainkban már szinte az élet minden területén találkozunk és részesei is vagyunk az együttműködés gazdasági előnyeinek. A szovjet—-magyar külkereskedelmi forgalomnak rendkívül kifejező jel­lemzője. hogy e forgalom szerkezeté­ből eredően egy tonna magyar 'áru ex­portját a Szovjetunió 15 tonnával el­lentételezi és a kivitt magyar áruk egy tonnájára vetített érték majdnem ti­zenháromszorosa a Szovjetunióból be­hozott áruk egv tonnára vetített érté­kének. Egy olyan ország számára, mint hazánk, melynek kevés a nyersanyaga, de dolgozói munkára és alkotásra ké­szek, ez a mérleg a nemzeti érdekek és az egyes emberek személyes boldo­gulása szempontjából is nagyon ked­vező. Wirth I „íjos Bizottsági

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom